Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást. Méhen kívüli terhességről akkor beszélünk, amikor a megtermékenyített petesejt a méhen kívülre, általában az egyik petevezetékbe ágyazódik be. Itt nem tud kifejlődni egészséges magzattá, valamint a környező szerveket nyomva életveszélyes vérzéseket okozhat az anya számára.
A méhen kívüli terhesség az összes terhesség 1-2 százalékában fordul elő. A legtöbb esetben az egyik petevezetékben történik meg a terhesség kialakulása, amely azonban akár az anya életére is veszélyt jelenthet. Néha a méhen kívüli terhesség a test más területein is előfordulhat, például a petefészekben, a hasüregben vagy a méhnyakon is megtörténhet a beágyazódás. Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre. Irodalmi ritkaság, de már előfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel időben, így az anya kiviselte a terhességet. A gyermeket természetesen csak hasi műtéttel lehet a világra segíteni. Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be.
A méhen kívüli terhesség tünetei
A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Mivel a kezdeti időszakban a méhen kívüli terhesség éppen olyan tünetekkel jár, mint a méhen belüli várandósság, előfordulhat, hogy csak néhány hét után derül rá fény. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. Az esetlegesen elvégzett terhességi teszt is pozitívan jelezhet. Ahogy a megtermékenyített petesejt a nem megfelelő helyen növekszik, a jelek és tünetek egyre inkább észrevehetővé válnak.
Figyelmeztető jelek és tünetek
- Barnás folyás, pecsételő vérzés: A terhesség első heteiben jelentkező barnás folyás, pecsételő vérzés gyakori tünet. Bár ez más okból is eredhet (például hüvelyi fertőzésre, a várandóssággal járó hormonális változásokra is utalhat), mindenképp orvoshoz kell fordulni vele.
- Hasi fájdalom, végbélfájdalom: Mivel a petevezetőkben beágyazódott petesejt növekedésnek indulhat, a kismama érezheti a több ponton kisugárzó feszítő fájdalmat. Hasi fájdalom, húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbélfájdalom is jelentkezhet. Ha a petevezetékből vér szivárog, akkor vállfájdalmat vagy székelési ingert is érezhetnek a méhen kívüli terhességben szenvedő nők.
- Heves tünetekkel kísért vérzés és sokk: Mivel az embrió növekszik, a petevezeték repedhet, emellett a vetélés is megkezdődhet, mégpedig a hasüregi szakasz felé. A vérzést ebben az esetben egyéb komoly tünetek kísérik, mint ájulás, heves szívdobogás, sápadtság, lecsökkent vérnyomás. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszíti az eszméletét. Az ilyen nőt sürgősen kórházba kell szállíttatni.
Amennyiben az alábbiakat tapasztalja, azonnal forduljon szakorvoshoz:
- Nem szűnő vagy fokozódó hasi panaszok
- A menstruáció kimaradása
- Hirtelen fellépő, erős hasi fájdalom, ájulásérzés, vérnyomásesés
Méhen kívüli terhesség
A méhen kívüli terhesség okai és kockázati tényezői
A méhen kívüli terhesség okai nem ismertek pontosan. Hormonális egyensúlyhiány vagy a megtermékenyített petesejt rendellenes fejlődése is szerepet játszhat a kialakulásában. A fő ok a méhen kívüli terhesség kialakulásában, hogy bizonyos tényezők lassíthatják a megtermékenyített petesejt útját a méhbe, amely normál esetben 3-4 napot tesz ki. Kóros esetben a megtermékenyült, osztódó petesejt a petevezeték csillószőreinek károsodása miatt nem vándorol megfelelő ütemben a méh ürege felé, ezért a petevezeték falában megtapadhat.
Kockázati tényezők:
- Korábbi méhen kívüli terhesség: Amennyiben nem az első méhen kívüli terhességről beszélünk, nagy rá az esély, hogy az összes terhesség során probléma lép majd fel. A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék.
- Gyulladás vagy fertőzés: A szexuális úton terjedő fertőzések, például a gonorrhea vagy a chlamidia gyulladást okozhatnak a petevezetékben és más közeli szervekben, és növelhetik a méhen kívüli terhesség kockázatát. Kismedencei gyulladások már egy alkalommal megtapasztalva is hatszoros rizikót jelentenek, többszörös megfertőződést követően azonban 35-75 százalékra emelhetik a méhen kívüli terhesség esélyét. A leginkább veszélyes gyulladás ebből a szempontból a Chlamydia trachomatis.
- Termékenységi kezelések: Egyes kutatások azt sugallják, hogy az in vitro megtermékenyítésen (IVF) vagy hasonló kezeléseken átesett nőknél nagyobb a valószínűsége a méhen kívüli terhességnek. Maga a meddőség is növelheti a kockázatot.
- Petevezetékműtét: A zárt vagy sérült petevezeték helyreállítására végzett műtét növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Hasi műtétek, petevezetékben történt beavatkozások is befolyásolhatják a megtermékenyített petesejt méhüregbe való eljutását.
- Méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD, spirál) használata: A méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, amelyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg.
- Dohányzás: A cigarettázás közvetlenül a teherbeesés előtt növelheti a méhen kívüli terhesség kockázatát. Minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázat.
- Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
A méhen kívüli terhesség diagnózisa
A méhen kívüli terhességet nem mindig könnyű felismerni. Főként még tünetek hiányában nem mindig egyszerű feladat megállapítani. Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradásának tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Amennyiben az elmondottak alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.
Vizsgálati módszerek:
- Hüvelyi tapintásos vizsgálat: Ezzel észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
- Terhességi teszt: A terhesség megléte a boltokban is kapható terhességi tesztekkel bizonyítható, mely a HCG hormon jelenlétét mutatja ki vizeletből. A HCG hormon szintje megemelkedik a terhesség alatt. Ezt a vérvizsgálatot néhány naponta meg lehet ismételni, amíg az ultrahangvizsgálat meg nem erősíti vagy ki nem zárja a méhen kívüli terhességet.
- Ultrahangvizsgálat: A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez. Az ultrahang vizsgálattal ugyanis általában körülbelül öt-hat héttel a fogantatás után látható a magzat méhen belül vagy méhen kívüli terhesség esetében is. Az ultrahang vizsgálat történhet a hasfalon keresztül és a vaginán keresztül is. A vaginán keresztüli, transzvaginális ultrahang során látható a terhesség pontos helye.
- Egyéb vérvizsgálatok: A HCG hormonszint ellenőrzésen kívül teljes vérkép vizsgálatot is végeznek, hogy ellenőrizzék pl. a vérszegénységet. Ha méhen kívüli terhességet diagnosztizáltak, vércsoport ellenőrzésre is szükség lehet. Ez egy biztonsági intézkedés, arra az esetre, ha transzfúzióra lenne szüksége majd a műtét során az esetleges nagy vérveszteség miatt.
A méhen kívüli terhesség kezelése
A megtermékenyített petesejt nem tud normálisan kifejlődni a méhen kívül. Az életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében a méhen kívüli szövetet el kell távolítani. Sajnos a terhességet nem lehet megmenteni.
Kezelési módszerek:
- Spontán gyógyulás: Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyen esetekben is szükségesek azonban utóvizsgálatok.
- Gyógyszeres kezelés: Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. A korán felismert, vérzés nélküli méhen kívüli terhességet leggyakrabban a metotrexát nevű gyógyszerrel kezelik. Ez a gyógyszer megállítja a sejtek növekedését és feloldja a meglévő sejteket. A gyógyszert injekció formájában adják be.
- Műtéti beavatkozás: Ma még a hasi műtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására.
- Laparoszkópos eljárások: Ezek közé tartoznak a salpingosztómia és a salpingektómia. A salpingosztómia során a méhen kívüli terhességet eltávolítják, és hagyják, hogy a petevezeték magától meggyógyuljon. A salpingektómia során a méhen kívüli terhességet és a petevezetéket is eltávolítják.
- Sürgősségi műtét: Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni. Ha a méhen kívüli terhesség erős vérzést okoz, előfordulhat, hogy sürgősségi műtétre van szüksége. A petevezeték itt is megmenthető lehet, azonban már megrepedt formájában el kell távolítani.
Megelőzés és utógondozás
A méhen kívüli terhességet nem lehet megelőzni. Egyes nők hajlamosabbak a méhen kívüli terhesség előfordulására, de van néhány módja, hogy csökkentsük a kockázatot:
- Szexuális úton terjedő fertőzésektől való védelem: A szexuális partnerek számának korlátozása és óvszer használata szex közben segít megelőzni a szexuális úton terjedő fertőzéseket, és csökkentheti a kismedencei gyulladás kockázatát.
- Dohányzás abbahagyása: Ez alapvetően az egészségünk megőrzése miatt is fontos, ha pedig teherbe szeretnénk esni és egészséges kisbabát hozni a világra, akkor különösen.
A fogamzás előtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszűrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertőzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Méhen kívüli terhességet követően ismét kialakulhat hasonló, kóros állapot, de a petevezetékek, és a petefészkek állapotától függően jó esély van élettani terhességre. A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására.
