A terhesség veszélyei hetek szerint: Részletes útmutató és megelőzési tippek

A terhesség egy csodálatos utazás, amely tele van kérdésekkel és bizonytalansággal. Bár minden nő más és más, fontos ismerni a várandósság egyes szakaszait, az anyai szervezetben és a magzat fejlődésében zajló változásokat, valamint a lehetséges veszélyeket hetek szerint. Különösen kiemelt figyelmet igényel az idősebb korban vállalt terhesség, ahol a kockázatok emelkednek, és csak jó terhesgondozás mellett kezelhetők.

Az idősebb anyai életkor és a terhességi kockázatok

Az elmúlt évtizedek szülészeti gyakorlata alapvető változásokon ment keresztül, részben az asszisztált reprodukciós technikák elterjedésének és fejlődésének köszönhetően. Ehhez hozzájárultak a társadalmi változások is, mint az első gyermek vállalásának átlagosan egy évtizeddel későbbre tolódása. A női karrier elfogadása, a nemi szerepek összemosódása, a később kötött házasságok és párkapcsolatok következtében nem ritka, hogy napjainkban a gyermekvállalás a 4-5. évtizedre tolódik.

Ebben az életszakaszban a fogamzás több szempontból is nehézséget okozhat. A harmincas életévek elején elkezd csökkenni a megtermékenyíthetőség, évente 3-5%-kal csökken a teherbeesés esélye, igazán drámai esés a negyvenes évek után figyelhető meg. Gyakori az anovulatiós (tüszőérés nélküli) ciklus, meghatározó jelenség a korai petefészek-kimerülés. Ezekben az esetekben asszisztált reprodukciós technikák segítségét kell igénybe venni.

Dr. Hadzsiev Kinga, a Klinikai Központ Orvosi Genetikai Intézetének adjunktusa elmondta, a petesejtérés lassabb és kevesebb sejt érik meg, így eleve a teherbeesés is sokkal nehezebb, mint a fiatalabb nőknél. A lombikprogramok sikeressége 40 éves kor alatt körülbelül negyven százalék, míg 40 fölött csupán 15 százalék.

A lombikprogram során a megtermékenyülési arányok életkor szerint:

• 40 év alatt: 45%
• 40 év felett: 15%

A hazavitt gyermek arányokat tekintve a fiatalabb csoportban 40%, míg az idősebb nőknél csak 5-7%. A különböző meddőségi kezelési eljárások során a csökkenő eredményesség egyik meghatározó oka a romló petesejtminőségben keresendő. A petesejt-adományozás szükségessége 40 év felett exponenciálisan nő: míg 35 év alatt 5%, addig 45 év felett ez az arány 77%.

Az idősebb („előrehaladott”) anyai életkort a 35. életévtől számítja a szakirodalom. Az életkorral együtt járó változásoknak komoly egészségügyi következményei vannak.

Az idősebb anyai életkorral összefüggő leggyakoribb szövődmények (különösen 45 év feletti, először szülő nők esetében):

• Magas vérnyomás betegség
• Cukorbetegség
• 32. hét előtti koraszülés
• Császármetszés gyakorisága (először szülőknél és többedszer szülőknél egyaránt lényegesen magasabb a 30-34 évesekhez képest)
• Szülés utáni nagyfokú vérvesztés (kb. másfélszeres valószínűség)
• Krónikus anyai betegségek és praeeclampsia gyakrabb előfordulása
• Magasabb koraszülési arány

Egy 2007-ben megjelent közleményben több mint 8 millió élveszülést vizsgáltak 30 és 54 év között szült nők körében. Az eredmények szerint az átlagos születési súly alacsonyabb volt az idősebb korcsoportokban.

A méh izomzatának öregedése, gyengülése váltja ki, hogy idősebb korban gyakoribbak a koraszülések és vetélések is. Emellett a magzati kromoszóma-rendellenességek száma is magasabb, mint a 30 évnél fiatalabbak körében, mert a kromoszóma-szétválás az életkor előrehaladtával romlik. Dr. Veszprémi Béla, a Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szülész-nőgyógyász, genetikai szakorvosa elmondta, a 37 éves kor felett teherbe eső nők számára kötelező genetikai tanácsadáson a szakemberek a Down-szindrómát szűrik. Az idős korban vállalt terhességek előtt a házaspár részletes tájékoztatása szükséges a lehetséges anyai és magzati kockázatokról.

Terhesség hetek szerint: Fejlődés és veszélyek

A terhesség átlagosan 40 hétig tart, ezen belül is három trimesztert különböztetünk meg, melyek átlagos hosszúságát 13 hétben határozzák meg. Mindhárom trimeszterben más-más folyamatok zajlanak, így a tünetek is eltérőek az egyes időszakokban.

Első trimeszter: 1-12. hét

A terhességet az utolsó menstruáció első napjától kell számolni. A fogantatás tipikusan a menstruációs ciklus közepén történik meg, ezért az első két hétben valójában még nem is vagy terhes, ennek ellenére mégis innen kell számolni.

Mama és baba: Mi történik ebben az időszakban?

Az első trimeszter során rengeteg változáson esik át a kismama és a magzat is, bár a külső jelek ekkor még nem láthatóak. A terhességi hormonoknak köszönhetően jelentkezhetnek az alábbi tünetek:

• Reggeli rosszullét: A nők 80 százaléka tapasztalhat hányingert vagy hányást. Ez a nap bármely szakában rátörhet a várandós anyukára. Kerüld a hányingert kiváltó, zsíros és fűszeres ételeket, próbálj meg többször enni kisebb adagokat és igyál nagyon sok vizet. Ha szó szerint a víz is kijön belőled, és nem javul a helyzet, fordulj orvoshoz, mert fennáll a kiszáradás veszélye, vagy terhességi vészes hányás (hyperemesis gravidarum) állhat fenn.
• Mellek változása: Megduzzadnak és érzékenyebbé válhatnak, a mellbimbók nagyobbak és sötétebb színűek lesznek.
• Fáradtság: A megnövekedett progeszteron-szintnek köszönhetően könnyebben elfáradhatsz. Pihenj, amennyit csak tudsz.
• Felfokozott érzelmek: Az emelkedett hormonszintek miatt érzékenyebben reagálhatsz.
• Kívánósság: Elképzelhető, hogy bizonyos ételek után sóvárgást érzel, vagy épp ellenkezőleg, nem bírod elviselni még az illatukat sem.
• Fokozott vizelési inger: Ahogy növekszik a folyadék mennyisége, a méhed nyomni kezdi a hólyagodat.
• Szédülés: A hormonális változások miatt előfordulhat szédülés.
• Gyomorégés és székrekedés: Az emésztőrendszer lelassul.

A magzati fejlődés ebben az időszakban rendkívül gyors:

• Megtermékenyítés: A megtermékenyített petesejt osztódni kezd, majd a méh felé vándorol.
• Beágyazódás: A harmadik hét végére a szedercsíra állapotú magzat beágyazódik a méhfalba.
• 5. hét: Már 2 mm-es a baba, elkezd kifejlődni a gerinc, az agy, az izmok, a csontok és a szív.
• 6. hét: A magzat szíve verni kezd, megjelennek a végtagkezdemények, fejlődik a nyak és az agy.
• 7. hét: Az arcon felismerhetővé válnak az orrnyílások, ajkak és szemek. A baba fél centiméteres, szíve 145-ször ver percenként.
• 8. hét: Véget ér az embrionális szakasz. Minden fő szerv megvan, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Kivehetők a kéz- és lábujjak, kialakul az orrhegy.
• 9. hét: Már 2-2,5 cm-es a baba, az ujjak hosszabbodnak, kifejlődtek a szemek, szemhéjak, láthatóak a fülkagyló vonalai.
• 10. hét: Ekkorra minden létfontosságú belső szerv kialakult és az agy tovább fejlődik. Teljesen kifejlődik a köldökzsinór és az összes (20) tejfog kezdeménye megjelenik az állkapocsban. Az ujjak és a lábujjak közti hártya eltűnik. A magzat ekkor körülbelül 3,5 cm hosszú, és élénken mozog.
• 11. hét: Kifejlődik a gerincoszlop, valamint minden lényeges szerv. A fülek is megindulnak a kijelölt helyükre, a nemi szervek is már egyértelműen különböznek. A baba mintegy 5 centiméter hosszú.
• 12. hét: A szerveknek már csak növekedni kell. Kialakultak az ujjak, a felső ajak, a középfül, és eltűnik a farok. A külső nemi szervek teljesen kifejlődtek, de még nem biztos, hogy megmondható a baba neme.

Veszélyek és szűrővizsgálatok az első trimeszterben

A várandósság első 12 hete alatt nem valószínű, hogy a tested komolyabb változásokon megy keresztül, mégis, fejlődése szempontjából ez az egyik legfontosabb időszak. Nem csak a vetélés jelent azonban veszélyt a picire. A kezdeti szakaszban a fejlődés legfontosabb fázisai zajlanak, melyekre számos környezeti tényező negatív hatással lehet. A deformitások leggyakrabban a várandósság 10. hete előtt keletkeznek. Ezután a vetélés kockázata csökken, de még nem teljesen kizárható. Az ökölszabály szerint a 12. hét vége után a kismama túl van a kritikus szakaszon és a vetélés esélye innentől csekély.

Vetélési kockázat hetek szerint (átlagos értékek):

Az első trimeszter vetéléseinek nagy részét kromoszóma-rendellenességek okozzák, melyek következtében az embrió képtelen lenne egészséges kisbabává fejlődni. A vetélések mintegy 80 %-a az első trimeszterben következik be, a betöltött 12. terhességi hétig.

Amit mindenképp kerülni kell az első trimeszterben (és a teljes terhesség alatt):

• Cigaretta, drog: Rendkívül káros, megnöveli a születési rendellenességek kockázatát.
• Alkohol: Kis mértékben is igen káros lehet, növeli a születési rendellenességek, a vetélés és halvaszületés veszélyeit.
• Kontakt sportok, vagy amiben megsérülhetünk: Például foci, kosárlabda, síelés, lovaglás, falmászás.
• Jacuzzi, szauna: A túlmelegedés, kiszáradás, ájulás kockázata, valamint a baba fejlődésére gyakorolt negatív hatás miatt.
• Egyes ételek: Nyers hal (sushi), nem pasztörizált tej, sajt, gyümölcslevek, alulsütött és feldolgozott húsok, nyers tojás.
• Túl sok koffein: A kávéfogyasztás nem tilos, de nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a mértékre.

Fontos, hogy már a gyermektervezés időszakától kezdve lemondjunk az alkoholról és a dohányzásról. Egyes italok, mint a gyömbér (magas kinintartalma miatt) és a koffeint, foszforsavat, vagy túl sok cukrot tartalmazó szénsavas italok fogyasztása sem ideális.

Kötelező vizsgálatok az első trimeszterben:

• Nőgyógyászati vizsgálatok: Az első három hónap során havonta kell felkeresni a nőgyógyászt.
• Medencei vizsgálat: Meghatározható a méh mérete és helyzete, a magzat kora, valamint ellenőrizhető a medencecsontok mérete és szerkezete. PAP-teszt is ennek során történik.
• Laboratóriumi vizsgálatok: Vérképvizsgálat, vizelet.
• Genetikai vizsgálat: Segít kiszűrni a magzat fejlődési rendellenességeit. A 11. és 13. hét közötti terhességi korban a tarkóredő-vastagság mérése ultrahanggal utalhat magzati kromoszóma-rendellenességre, valamint szívfejlődési rendellenességre is.
• Kombinált teszt: Alapos ultrahang és vérvétel kombinációja, amely arányszámot ad Down-, Patau-, vagy Edwards-szindróma esélyére.
• Integrált teszt: A kombinált + még egy vérvétel, 4 héttel az első után, 95%-os szűrőképességgel.
• NIPT (non-invazív praenatalis tesztek): Például Panoráma és Nifty-teszt. Ezek anyai vérvételből állnak, melynek során a magzat DNS-fragmentumait mutatják ki, konkrét kromoszóma-hibákat azonosítva. Drágák és nem kötelezőek, de nagy pontosságúak.

A 12. héten elvégzett genetikai ultrahang során ellenőrzik, hogy a baba minden szerve, testrésze megvan-e, van-e látható orrcsont, és hány milliméter a tarkóredő (NT). A jól látható orrcsont biztató jel, a tarkóredő pedig akkor jó, ha 3 milliméter alatt van.

Második trimeszter: 13-26. hét

A legtöbb nő a második trimesztert már jobban élvezi, mint az elsőt, hiszen a reggeli rosszullétek, a mellek érzékenysége és a fáradtság mind enyhülnek. Ha szerencséd van, a fáradtság is a múlté, és majd kicsattansz az energiától. Semmi a világon nem utal rá, hogy valaki lakik a pocakodban - pedig lakik, és szépen növöget, de még bőven van hely számára.

Mama és baba: Mi történik ebben az időszakban?

A 13. héten túl, a szerveknek már csak növekedni kell. Ha van kedved, és eddig nem tetted, elkezdhetsz óvatosan mozogni. Amennyiben korábban nem voltál egy sportember, most se kezdj bele semmi megerőltetőbe. Egy kis terhestorna, kismamajóga viszont biztosan nem fog ártani.

• 13. hét: Már mind a 20 tejfog kialakult. A baba belei elfoglalták a helyüket a hasában, alakulnak a bélbolyhok, a hasnyálmirigy pedig lassacskán működésbe is tud lépni. Kialakulnak a hangszálak, a szemek egyre inkább előre vándorolnak az arcára. A máj is elkezdi az epe termelését.
• 14. hét: A baba megtanult pisilni, amit sokat gyakorol is. A szervezeted kezdi a felkészülést a szülésre. Termelődni kezd a relaxin nevű hormon, ami azzal segíti a medencéd tágulását, hogy fellazítja az izmokat, szöveteket.

A kismama a második trimeszterben tapasztalható tünetei:

• Fájdalmak: Fájhat az oldalad és a hasad alsó része, ahogy növekszik a pocakod. A plusz súly miatt hátfájás is jelentkezhet, a lábad pedig begörcsölhet.
• Bőrviszketés: Ahogy a babával együtt a hasad is növekszik, a feszülő bőr viszkető érzést okozhat.
• Visszér és aranyér: A terhesség alatt a kismamák hajlamosabbak a visszeres és aranyeres panaszokra.
• Hüvelyi folyás: Normális, ha ebben az időben bővebb, fehéres folyásod van (leukorrhea).
• Apró, sötét foltok: A terhességi hormonoknak köszönhetően sötét kis pöttyök jelenhetnek meg az arcodon és a hasadon is.
• Megnövekedett étvágy: Bár állandóan éhesnek érezheted magad, már elavult az a nézet, hogy kettő helyett kellene enned.

Veszélyek és szűrővizsgálatok a második trimeszterben

A 13. hét után a 20. terhességi hétig a terhesség elvesztésének az esélye kevesebb, mint 1%. A 20. terhességi hét után több országban már szülésről, nem élő magzat esetén halvaszülésről beszélnek. Magyarországon a betöltött 24. terhességi héttől számít szülésnek a magzat világrahozatala.

Vetélési kockázat a második trimeszterben:

A 22-23. terhességi héten született magzatok túlélési esélyei a legfejlettebb technikák mellett is sajnos nagyon csekély, de a 24. héttől a túlélésük hétről hétre javul, és a szövődmények kockázata szintén hétről hétre csökken. A fejlett országokban a betöltött 26. héten született újszülöttek kb. 77 %-a, míg a 30. hét után születettek közül szinte az összes újszülött életben marad.

Harmadik trimeszter: 27. héttől a szülésig

Már nincs is olyan sok hátra a szülésig! Egyre kényelmetlenebbül érezheted magad a terhesség utolsó heteiben, ahogy a baba egyre nagyobbra nő. Próbálj meg annyit pihenni, amennyit csak tudsz.

Mama és baba: Mi történik ebben az időszakban?

A magzat fejlődése a fogantatás pillanatától egészen a 42. hétig zajlik, azonban a 29. héttől kezdve már jó eséllyel akkor is életben marad, ha korábban születik. A 31. hétre már tüdeje is kifejlődik, így önállóan is képes lélegezni, de természetesen az ilyen apróságok túlélésüket nagyrészt az inkubátornak köszönhetik.

A kismama a harmadik trimeszterben tapasztalható tünetei:

• Duzzadt végtagok és ödémás arc: A vízvisszatartás miatt a kezeid és a lábaid megduzzadhatnak, az arcod pedig puffadtabbnak tűnhet.
• A mell váladékozása: Már elkezdhet szivárogni az előtej (kolosztrum), ami a tejtermelés beindulásáig táplálja majd a babát.
• Braxton-Hicks kontrakció: Azaz jóslófájások. Ahogy a tested felkészül a szülésre, néha, meglehetősen szabálytalan időközönként érezhetsz gyengébb „gyakorló” méhösszehúzódásokat (megkeményedik a hasad).

Veszélyek a harmadik trimeszterben: Koraszülés

Koraszülésről akkor beszélünk, amikor a szülés az orvos által kiírt időpont előtt 3 héttel vagy még korábban beindul. Az átlagos 40 hetes terhességi idővel számolva ez azt jelenti, hogy ha a 37. hét előtt indul be a szülés, koraszülésről van szó.

A koraszülés kockázati tényezői:

• Dohányzás: Amilyen hamar csak lehet, le kell szoknia a terhes nőnek.
• Komoly érzelmi megrázkódtatás: Szerencsére ritkán fordul elő, hogy ez legyen a gond.
• Nehéz fizikai munka: Például nehéz dolgok emelgetése, illetve 5 óránál tovább kell állniuk munka közben.
• Kerülendő sportok: Csapatsportok, labdajátékok, kerékpározás (esés veszélye miatt), tehát bármi, ami során ütközhetünk, nehezebb labda találhat el vagy eleshetünk.

Egészséges életmód és terhesgondozás

Az egészséges életmódra azonban nem árt, ha jobban ügyelsz. Kerüld a füstös helyeket, és iktasd ki étrendedből a veszélyes ételeket, így biztosíthatod a baba számára az egészséges fejlődést. A nyugodt környezet sokat számít, de életmódoddal is rengeteget tehetsz a babáért.

Életmódbeli változtatások a terhesség alatt:

• Vitaminok, étrend-kiegészítők: Érdemes a terhesvitaminok, magzatvédő készítmények között szétnézni.
• Aktív életmód: Az aktív életmód fenntartása rendkívül fontos, de figyelj a testedre, ne erőltesd meg magad túlzottan.
• Egészséges táplálkozás: Napi 150 kalóriával érdemes többet enni, mint a terhességet megelőzően az első trimeszterben, a második és harmadik trimeszterben már kb. 300-350 extra kalória szükséges. Igyekezz egészséges, tápláló, változatos ételeket fogyasztani.
• Pihenés: A kismama sokkal kimerültebb, fáradékonyabb, a test így jelzi, hogy a korábbinál több pihenésre van szüksége.
• Sok víz: A megfelelő hidratáltság a kismama és a fejlődő magzat szempontjából is kiemelten fontos.

Nem feledkezhetsz meg azonban a kötelező terhességi vizsgálatokról sem. Ezek során folyamatosan megbizonyosodhatsz arról, hogy porontyod rendben fejlődik. Orvoshoz azonban nem csak akkor érdemes menned, amikor muszáj: ha valamilyen veszélyes betegségtől tartasz, még tervezett terhességed előtt menj el egy alapos kivizsgálásra.

tags: #melyik #a #legveszelyesebb #terhessegi #het