Cikkünk azt vizsgálja, hogy mit értünk hivatalosan a főállású anya státusz alatt: mik a kritériumok, milyen feltételeknek kell teljesülnie, ha valaki gyermekgondozási támogatást (GYET) szeretne igénybe venni? Bemutatjuk a támogatási forma előnyeit és hátrányait is. Ebben a cikkben összegyűjtöttünk Neked mindent, amit a főállású anyaságról és a gyermeknevelési támogatásról tudni érdemes!
Mi az a főállású anyaság?
A köznyelvben azokat hívják főállású anyának, akik gyermeknevelési támogatásban részesülnek. Nem mindenki számára egyértelmű, de az anyasággal, szülői feladatokkal járó tevékenység főállásban is végezhető mind az anya, mind az apa számára. A törvény csak a 3 vagy több kisgyermekes anyákat nevezi főállású anyának. Őket illeti meg a gyermeknevelési támogatás (GYET).
A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe. A változás első kézzelfogható jele az, hogy az édesanya keresete átmenetileg vagy akár hosszabb időre kiesik a családi kasszából. Helyette különféle állami támogatásokkal kell számolni. Ezek között vannak egyszeri (anyasági támogatás) és rendszeres (GYES) támogatások, és van, amelyet bármelyik szülő, vagy akár a nagyszülő is igénybe vehet (GYED). Ebben a cikkben azt az esetet tekintjük át, amikor a család legalább három gyermeket vállal, és az anya főállású szülővé (a köznyelvben főállású anyává) válik.
A gyermeknevelési támogatás (GYET)
A GYET egy speciális támogatás, amely több ponton is eltér a gyermekvállalás során szinte automatikusan igénybe vehető, illetve választható konstrukcióktól, mint a csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) vagy gyermekgondozási díj (GYED). Sajátossága, hogy a családban nevelt gyermekek számától és életkorától is függ az igénybevehetőség, és fix összegű támogatási forma, független például a korábbi fizetésünk összegétől.
Kik jogosultak a GYET-re?
Gyermeknevelési támogatásra, ismertebb nevén a főállású anyasági támogatásra az a szülő, nevelőszülő, vagy a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől kezdődően vehető igénybe, és legfeljebb a gyermek 8. életévének betöltéséig jár. A jogosultság megszűnését vonja maga után az is, ha a család legidősebb gyermeke betölti a 18. életévét. Az ellátás alanyi jogon jár, az előzetes biztosítási időtől független. A gyermeket közös háztartásban nevelő szülők bármelyike igénybe veheti az ellátást.
A GYET összege
A GYET havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Ez 2013-ban 28500.- Ft, melyből nyugdíjjárulék címén 10% kerül levonásra, így nettó összege: 25650.- Ft havonta. A támogatás összege az öregségi nyugdíjminimummal azonos, amely 2026-ban 28.500 Ft.
Az ellátás időtartama szolgálati időnek minősül, azonban nem számít munkaviszonynak. A Gyermeknevelési támogatás folyósítása szolgálati időnek minősül, hiszen nyugdíjjárulékot vonnak belőle. Ez viszont a kedvezményes nyugdíjjogosultsági idő esetén nem érvényes.
Példa a GYET lejártára
A családban egy 4, egy 6 és egy 13 éves gyermek él, és az édesanya egy újszülöttnek ad életet. Eddig a 3 idősebb gyermek után GYET-ben részesült, ám most le kell mondania erről, ha igénybe akarja venni a GYES-t. Nem is kérdés, hogy a gyermekneveléssel járó költségek meghaladják azt a nettó 25.650 Ft-os összeget, amelyet a GYET biztosít. A GYET tehát bevételként nehezen fogható fel, tehát számos család számára nem egy ideális támogatási forma. A GYET olyan családok esetében lehet ezért célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik. Egy más jellegű és ritkább opció, amikor a családfenntartó kimagasló jövedelme teszi lehetővé és indokolja az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt. Látható, hogy meglehetősen szűk kör számára ideális támogatási forma a GYET.
Hogyan kell igényelni a gyermeknevelési támogatást?
Az ellátás igénylését a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához, illetve Családtámogatási Ügyfélszolgálatához kell postai úton vagy személyesen, esetleg ügyfélkapun keresztül (ügyfélkapus regisztráció birtokában) benyújtani. A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igényt, a „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására" című nyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványon kitöltési útmutató található, amely tartalmazza az egyes rovatokhoz tartozó magyarázatokat, valamint az igénybejelentéshez benyújtandó iratok, okmányok megnevezését. Az ellátás igényléséhez - az esetleges orvosi igazolások, dokumentációk kivételével - elegendő az okmányok másolatát benyújtani. Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól fog jönni a pénz.
Keresőtevékenység GYET mellett
Fontos tudni, hogy lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka. A gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő kereső tevékenységet legfeljebb heti 30 órában végezhet. Amennyiben munkavégzése otthon történik, akkor időkorlátozás nélkül teheti azt. A támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben (óvodában, iskolai napköziben) történő elhelyezése.
Kinek nem jár gyermeknevelési támogatás?
Nem jár GYET annak a személynek, aki:
- olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el
- előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve: a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a súlyosan fogyatékos személy után járó ápolási díjat.
A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
Bejelentési kötelezettség
A GYET-ben részesülő személy az ellátás folyósítása és szüneteltetési során (15 napon belül, írásban) köteles bejelenteni a folyósító szervnek az alábbiakat:
- az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló törvényben megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,
- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba kerülését, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
- az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének változását,
- a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, valamint ha a háztartásba a 3.
Kaufland bevásárlás erős forinttal 💶Desszerteske by Alexandra élőben közvetít!
Főállású anyaság és a társadalombiztosítás
Azok, akik nem állnak munkaviszonyban, de nem is regisztrált álláskeresők, nem kötelesek megfizetni a társadalombiztosítási hozzájárulást. Ezzel azonban sem az orvosi ellátásra, sem a táppénzre, sem az állami nyugdíj ellátásra nem lesznek jogosultak. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mit jelent valójában a főállású anyaság, vagyis miként tartható fenn a nyugdíjhoz szükséges jogviszony nagycsaládos szülőként gyermekeink 3. éves kora után.
A GYET folyósítása mellett nem kell járulékokat fizetni a "sima" szja-s egyéni vállalkozónak, ha nem vesz ki magának "bért", vagyis vállalkozói kivétet. Csak a nyeresége (bevétel-költség) után fizet negyedévente szja előleget (15%).
Egyéb támogatások a GYET mellett
Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a gyermeknevelési támogatás (GYET) mellett léteznek egyéb támogatások is, amiket a szülők igénybe tudnak venni:
- GYES, azaz Gyermekgondozási segély: öregségi nyugdíjminimum, a gyermek 3. éves koráig jár.
- GYED, azaz Gyermekgondozási díj: jövedelem alapján jár, a CSED végétől a gyermek 2. éves koráig.
- Családi pótlék: alanyi jogon jár minden magyar állampolgárságú szülőnek, akkor, ha a gyermek még nem tanköteles, vagy még közoktatási intézményben tanul.
A főállású anyák vagy apák számára szóló támogatás valóban segítség tud lenni a nagycsaládosok számára, azonban a legtöbb esetben sajnos nem kerül ezek igénybevételével olyan anyagi helyzetbe a háztartás, mintha mindkettő szülő aktívan, teljes munkaidőben dolgozna.
