Méhen kívüli terhesség: Okok, tünetek, diagnózis és kezelés

A terhesség minden esetben egy megtermékenyített petesejttel kezdődik. Normális esetben a megtermékenyített petesejt sikeresen beágyazódik a méhfalba. Méhen kívüli terhesség (extrauterin graviditas) esetén azonban a petesejt a méhen kívül ágyazódik be valahova, ami az összes terhesség 0,8-1 százalékában fordul elő. Ez független attól, hogy méhen belül vagy kívül történik a fogantatás.

Mivel a magzat a méhen kívül nem tud fejlődni, méhen kívüli terhesség esetén a terhességet minden esetben meg kell szakítani. A fel nem ismert komplikáció belső vérzést, sok esetben életveszélyes állapotot eredményezhet. Ezért szükséges pozitív terhességi teszt után azonnal szakértő nőgyógyászhoz fordulni kivizsgálásért.

Mi a méhen kívüli terhesség?

Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezzük. Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetőben találkozik a hímivarsejttel, és itt történik a megtermékenyülés. Ezt követően a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább. Kóros esetben a megtermékenyített petesejtnek a méh üregébe való eljutása zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik.

Döntő többségben (98%) a petevezetőbe ágyazódik be a terhesség, ritkábban előfordulhat azonban az is, hogy a hashártyán, a máj felszínén vagy egyéb hasüregi szerveken tapad meg. Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, ilyenkor hasűri terhesség jön létre. Előfordulhat egyidejű méhen kívüli és méhen belüli terhesség létrejötte is.

A méh üregén kívül megtapadt, megtermékenyített petesejt sorsa sokféleképpen alakulhat. Amennyiben olyan helyen tapad meg, ahol a vérellátás nem megfelelő a terhesség további fejlődéséhez, ott korai stádiumban akár tünetmentesen felszívódhat, vagy későbbi stádiumban elhalhat. Amennyiben a terhesség növekedik, akkor a környező szövetek roncsolásával súlyos szövődményt idézhet elő. Nagyon ritkán a hasüregben fejlődő terhesség kiviseléséről is hallhatunk híreket, ezek azonban csak rendhagyó esetek.

Méhen kívüli terhesség fajtái

A méhen kívüli terhesség fajtái aszerint különülnek el, hogy a méhen kívül pontosan hol ágyazódik be a megtermékenyített petesejt. Eszerint az alábbi fajtákat különböztethetjük meg:

• Kürtterhesség: Ez a leggyakoribb fajta, amikor a megtermékenyített petesejt a petevezeték falába ágyazódik be.
• Hasüregi méhen kívüli terhesség: A hasüregi terhességtípusok közül az egyik legritkább. Ilyenkor az történik, hogy a megtermékenyített petesejt a hasüregben, pontosabban a hashártyába ágyazódik be. A beágyazódás után itt kezd el növekedni és fejlődni az embrió.
• Méhnyaki méhen kívüli terhesség (cervikális graviditás): Ez a terhesség a méhnyakban alakul ki. A legtöbbször az első trimeszter idején vetéléssel végződik.
• Petefészeki méhen kívüli terhesség: Ritka fajta, olyankor alakul ki, amikor a megtermékenyített petesejt nem mozdul el a petefészekből, hanem beágyazódik a petefészek falába.

A hasüregi terhességnek két fajtája van aszerint, hogy a petesejt egyből vagy áttétesen ágyazódik be a hasüregbe:

• Elsődleges hasüregi terhesség: A megtermékenyített petesejt egyből a hasüregbe ágyazódik be, elkerülve a méhet. Rendkívül ritka, és előfordulhat, hogy a petesejt valamelyik hasi szervbe ágyazódik be.
• Másodlagos hasüregi terhesség: Gyakoribb, hogy a petesejt először normális méhen belüli terhességként jön létre, majd "kiszökik" a hasüregbe, és ott ágyazódik be. Ez megtörténhet kürtterhesség vagy petefészekben jelentkező terhesség kialakulásakor is.

Hasüregi terhesség esetén ritkán, de előfordulhat, hogy a magzatot az anya kiviseli, és hasi műtéttel segítik világra. Jellemző a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentősen beszűkül, és így kényszertartásból eredő fejlődési rendellenességgel (csípőficam, dongaláb, ferdenyak) jön a világra. Legjellemzőbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különböző bélműködési zavarok.

Méhen kívüli terhesség okai

A legtöbb esetben a méhen kívüli terhességet olyan problémák okozzák, amelyek lelassítják vagy megakadályozzák, hogy a petesejtek a petevezetéken keresztül eljuthassanak a méhbe. Ennek leggyakoribb oka, hogy a petevezeték károsodott. Ezt leginkább gyulladások vagy a petevezeték torz alakja okozza. De nem csak a petevezeték lehet a hibás: a test hormonális változásai és a megtermékenyített petesejt helytelen fejlődése is szerepet játszhat a méhen kívüli terhesség kialakulásában.

Az alábbiakban azokat a tényezőket mutatjuk be, amelyek növelik az esélyét a méhen kívüli terhesség kialakulásának. Ezek nem közvetlenül okozzák az állapot kialakulását, azonban jelentősen növelhetik az esélyét a rossz helyen beágyazódó terhesség kialakulásának:

• Kismedencei gyulladások: A női nemi szervek gyulladása legtöbbször valamilyen fertőzés következtében alakul ki. Ezek sok esetben nemi úton terjedő fertőzések (pl. kankó, chlamydia). Ha a petevezeték be van gyulladva, az megnöveli az esélyét annak, hogy a terhesség ne a méhben, hanem azon kívül alakuljon ki. A kismedencei területeket érintő gyulladások már egy alkalommal megtapasztalva is hatszoros rizikót jelentenek, többszörös megfertőződést követően azonban 35-75 százalékra emelhetik a méhen kívüli terhesség esélyét.
• Termékenységi kezelés miatti méhen kívüli terhesség: A mesterséges, szervezeten kívüli megtermékenyítés, valamint a petefészek stimulációját elősegítő meddőségi kezelések szintén növelhetik az esélyét a méhen kívüli terhesség kialakulásának.
• Petevezeték-műtét miatti méhen kívüli terhesség: Abban az esetben, ha korábban műtétet hajtottak végre a petevezetéken (pl. baleset, petefészekrák, mióma), könnyebben alakulhat ki terhesség a méhen kívül. Az elzáródott vezetők kifújása is növelheti a kockázatot.
• Eszközös fogamzásgátló miatti méhen kívüli terhesség: A méhen belüli fogamzásgátló eszközök (pl. spirál, gyógyszeres gyűrű) megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg. Használatuk kismértékben hajlamosít méhen kívüli terhességre.
• Fejletlen belső nemi szervek: Bármilyen beágyazódásban jelentős szerepet játszó belső nemi szerv rendellenessége, nem megfelelő fejlettsége gondot okozhat.
• Korábbi méhen kívüli terhesség: Annál, akinél korábban már kialakult méhen kívüli terhesség, a későbbi fogantatások során is fokozottabb rizikóval kell számolni.
• Egyéb nőgyógyászati betegségek: Endometriózis, petefészekciszták, valamint a petevezető méhbe való beszájazásánál kialakuló miómák is hajlamosítanak méhen kívüli terhesség előfordulására.
• Hormonzavarok: Bizonyos hormonzavarok esetén is gyakoribb, mivel a petevezeték mozgása ilyenkor nem megfelelő.
• Életmód: Dohányzó nőknél jelentősen gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása.
• Császármetszés: Kisebb mértékben a császármetszés is növeli a későbbi terhességeknél előforduló beágyazódási problémák kockázatát. Bizonyos esetekben a petesejt a műtét által okozott hegszövetnél ágyazódik be.

Méhen kívüli terhesség tünetei

A méhen kívüli terhesség tüneteit azért fontos ismerni, mivel így kellő időben észlelhető, hogy esetleg rendellenes terhesség alakult ki. Ez azért rendkívül fontos, mert a hatodik hét környékén már akár komoly problémák is megjelenhetnek egy-egy méhen kívüli terhesség esetén. Ilyenkor mindenképpen szükség van arra, hogy legyen egy olyan nőgyógyász szakorvosa, aki ismeri Önt és állapotát. A gyors segítség ilyenkor ugyanis elengedhetetlen.

A méhen kívüli terhesség tüneteit három csoportba sorolhatjuk a súlyosság és fő ok szerint. Ezek a tünetcsoportok egyszerre is jelentkezhetnek, ha méhen kívüli terhesség van jelen.

1. Terhességi tünetek méhen kívüli terhesség esetén

Mivel a méhen kívüli terhesség is terhesség, ezért nem meglepő, hogy a korai terhesség tünetei ezekben az esetekben is jelentkezhetnek. Ezek a tünetek azok, amelyek "normál" terhesség esetén is jelentkeznének az első hetek során, és az alábbiak:

• Kimaradt menstruáció: Teherbe esni természetesen csak termékeny korban lehet. Ha a havi ciklus kimarad, akkor lehetséges, hogy terhes. Érdemes elvégezni egy terhességi tesztet.
• Duzzadt emlők: Már a terhesség korai szakaszában végbe mennek olyan hormonális változások a testben, amelyek érezhető változásokat okoznak. Ilyen például az emlők duzzanata, érzékenysége és enyhe fájdalma.
• Hányinger és hányás: A hányinger járhat hányással, de anélkül is jelentkezhet. Gyakran reggel a legerősebb a tünet, de a nap bármely szakaszában előfordulhat. Valószínűleg a testben lezajló hormonális változások okozzák.
• Kimerültség és aluszékonyság: Szintén rendkívül gyakori tünete a korai terhességnek. Sejtések szerint a progeszteron nevű női hormon gyorsan növekvő szintje okozza.
• Gyakori vizelési inger
• Hangulatváltozás

Fentiek még nem jelzik egyértelműen, hogy terhes lenne. A tünetek azonban legalább terhességi teszt elvégzését indokolják. Terhesség gyanúja esetén minden esetben szükséges nőgyógyászati kivizsgálás.

2. Korai tünetek méhen kívüli terhesség esetén

A korai tünetek méhen kívüli terhesség esetén jól megkülönböztethetők a terhesség általános jeleitől. Ezek azok a tünetek, amelyekkel még nem feltétlenül kell kórházi, sürgősségi kezelés:

• Hüvelyi vérzés vagy barnás, pecsételő vérzés: A hüvelyi vérzés azt jelenti, hogy menstruációs időszakon kívül tapasztal enyhe vérzést. Ez általában önmagában is egy olyan tünet, amellyel szakértő nőgyógyászhoz kell fordulni segítségért. A méhen kívüli terhesség jelei közül az egyik leggyakoribb, ha a terhesség első heteiben barnás folyás, pecsételő vérzés jelentkezik.
• Alhasi fájdalom: Az alhasi fájdalom az egyik leggyakoribb nőgyógyászati tünet. Méhen kívüli terhesség esetén rendkívül erősek lehetnek a fájdalmak, szúró jellegű, általában egyik oldali hasi fájdalom.
• Húzó deréktáji fájdalom
• Szédülés: Általában nem csak rövid ideig tart, napokig tapasztalhatja a tüneteket, vissza-visszatérően vagy állandó jelleggel.

3. Sürgősségi tünetek méhen kívüli terhesség esetén

Előfordulhat azonban, hogy méhen kívüli terhesség során a petevezeték elszakad. Ilyenkor sürgősségi kezelésre van szükség. Ezen tünetek jelentkezése esetén azonnali segítség kellhet. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki.

• Ájulás és eszméletvesztés: Az ájulás oka leggyakrabban a vérveszteség. Az egyre erősödő hüvelyi vérzés vagy a hasüregi vérzés komoly vérveszteséget okozhat. Ha a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszti az eszméletét, az életet menthet!
• Alacsony vérnyomás: Az alacsony vérnyomás oka méhen kívüli terhesség esetén a vérveszteség. Főbb tünetei: szédülés, ájulás, kimerültség. Ilyen problémák esetén sürgősségi osztályra kell fordulni, mert lehet, hogy életveszélyes állapot környékén van.
• Vállfájdalom: A vállfájdalom általában a vállcsúcson jelentkezik. Legtöbbször hasüregi vérzés okozza. Mivel ez egy komoly tünet, ezért megjelenése esetén először sürgősségi osztályra kell fordulni segítségért.
• Végbéli nyomás és végbélfájdalom: A végbélben jelentkező nyomás olyan érzés, mintha állandóan székelnie kellene. Ez a nyomás azonban még székletürítés után is megmarad.
• Éles hasfájás: A hirtelen, éles hasfájás méhen kívül terhesség esetén gyakran annak a tünete, hogy a petevezeték elszakad. Ez egy rendkívül súlyos tünet, amellyel azonnal kórházba kell menni.
• Heves szívdobogás, sápadtság

A most bemutatott sürgősségi tünetek esetén a lehető leghamarabb fel kell keresni sürgősségi osztályt. Az állapota ugyanis akár életveszélyes is lehet.

Méhen kívüli terhesség diagnosztizálása

Nem mindig könnyű felismerni a méhen kívüli terhességet. A diagnózis felállításához a kezelőorvos részletesen kikérdezi a kismamát. Megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradásának tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Amennyiben az elmondottak alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.

• Terhességi teszt: A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség, és a terhességi teszt is pozitív.
• Hüvelyi tapintásos vizsgálat: Ezzel észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
• Hüvelyi ultrahangvizsgálat: Nagy képfelbontása révén a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez.

Elég, hogy ha a méhen kívüli terhesség gyanúja felmerül, már akkor is kórházi bennfekvés, orvosi megfigyelés szükséges, míg egyértelmű diagnózis fel nem állítható. A méhen kívüli terhesség megállapításának és műtéti kezelésének módszere az utóbbi időben jelentősen megváltozott.

Méhen kívüli terhesség kezelése

Méhen kívüli terhesség esetén mindig a súlyosságnak megfelelő beavatkozást kell elvégezni.

Spontán megszűnő és korai szakaszban azonosított terhesség

Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető. Ilyenkor az utóvizsgálatokon kívül más teendő nincs.

Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. A korán felismert méhen kívüli terhesség gyógyszerekkel, műtéti beavatkozás nélkül megszüntethető. Ilyenkor a rossz helyen lévő terhességbe juttatnak gyógyszert ultrahangos képalkotás mellett, vagy a másik lehetőség a vérpályába adott gyógyszer alkalmazása. A terhesség ennek hatására elhal, nyom nélkül felszívódhat. A beavatkozás ritkán jár szövődménnyel.

Előrehaladott méhen kívüli terhesség esetén

Amennyiben a terhesség nagysága miatt a gyógyszeres kezelés nem alkalmazható, hastükrözés (laparoscopia) elvégzése szükséges. Altatásban három-négy kisebb metszést ejtenek a hasfalon, ezeken keresztül vezetnek a hasüregbe kamerát és operáló eszközöket. Laparoszkópia során a terhességet lehetőség szerint vagy kiágyazzák a petevezetőből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt távolítják el.

Amennyiben a méhen kívüli terhesség a kürtben helyezkedik el és roncsolta a petevezetőt, nem lehetséges a petevezető megtartása. Ez azonban csak műtét közben dől el, a terhesség nagyságától függően. A laparoszkópos műtéttel a nagy metszés elkerülhető és a beteg felépülése jelentősen hamarabb következik be. Ilyenkor a kórházban töltött idő sokkal rövidebb, mint hagyományos nyílt hasi műtét végzése esetén.

Sürgősségi beavatkozást igénylő esetben

Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél, amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasűri vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet (laparotomia) kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása. A beteg sokszor vérátömlesztésre is szorul, és intenzív osztályos megfigyelést igényel a műtétet követően.

Ebben a stádiumban a petevezető mindig súlyosan károsodott, elkerülhetetlen az eltávolítása. Előfordulhat az is, hogy a petefészek kivétele is szükséges. A műtétet követő ötödik-hatodik napon történik a varratszedés, mely után a beteget, amennyiben panaszmentes, otthonába bocsátják. Hat hét a teljes sebgyógyulás, ekkor nőgyógyászati kontroll végzése indokolt.

Gyermekvállalás a műtét után

Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése. A leletek birtokában kell értékelni, hogy természetes úton létrejöhet-e terhesség, illetve hogy a méhen kívüli terhesség ismétlődésének mekkora a kockázata. Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte. A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani.

Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség. A lombikbébi kezelés (IVF) segítségével a terhesség létrejötte jó eséllyel várható.

Megelőzés

A méhen kívüli terhesség létrejöttét kivédeni nem lehet, bizonyos fokú kockázat minden terhességben fennáll. Már a családtervezéskor kiszűrhető minden olyan betegség vagy elváltozás, amely méhen kívüli terhességet okozhat. Amennyiben ismert a kialakulásában szerepet játszó tényező megléte, akkor a vérzés kimaradása esetén a terhesség korai kivizsgálása javasolt. Ezzel nem csak az életet veszélyeztető súlyos hasűri vérzés előzhető meg, de a legkisebb beavatkozással járó kezelés alkalmazására is lehetőséget ad.

A terhesség előtt felismert petevezető károsodás esetén egyes esetekben lehetséges helyreállító műtét végzése, az átjárhatóság biztosítását követően csökken a méhen kívüli terhesség kialakulásának rizikója. Méhen kívüli terhességet követően nagyobb eséllyel alakulhat ki újabb méhen kívüli terhesség.

tags: #mehen #beluli #megtermekenyites