Másfél éves unokaöcsém zokogva, hisztizve ébred. Édesanyja elmondása szerint mindig. Reggel és a délutáni alvás után is.
Dr. Gondolkozzunk együtt, hátha sikerül megfejteni, mit is akar ez a kisfiú az önök tudomására hozni. Még csak másfél éves, nagyon szűkre szabottak a keretei. Alig néhány hónap választja el attól a biztonságtól, amit az édesanyjával közös életben megélt.
Az embergyerek az állatgyerekhez képest koraszülötten jön a világra. A kis őzike például egy órával a születése után képes lábra állni és elbandukolni. Ehhez az embergyereknek 1-1,5 évre van szüksége. Azért a természet persze nem hagyja cserben a mi gyerekeinket se, hiszen számtalan olyan eszközt kap már az újszülött is a kezébe, ami ellenállhatatlanná teszi, mellyel persze levesz minket a lábunkról, és születése pillanatától a mi halálunkig hűséges szolgálói és alattvalói leszünk.
Félretéve a viccet, a gyerek nem hisztizik. Szerintem a felnőtt sem. Oly könnyen mondják ki: hisztis nők, hisztis gyerekek. És kész a skatulya. Nem kell utánanézni, hol a hiba, nincs-e esetleg baj mivelünk, férfiakkal, felnőttekkel, és nem arra jön-e reakcióként egy érzelmi impulzus, amit akár hisztinek is nevezhetünk.
Annak, ha egy másfél éves kisfiú mindig zokogva ébred, ordít, biztosan oka van. A gyerekek kétéves korukig általában nem álmodnak, vagyis rémálomról nem lehet szó. De valami megijeszti, valamitől fél.
Talán túl sok inger éri napközben, talán túl pörgősek az esték, talán túl sok televízió, számítógép van a szeme előtt. Hiába nem ül előtte, a hatások akkor is érik, ha ő maga csupán háttér-televíziózik.
Másfél éves kor tájékán a legerősebb az úgynevezett szeparációs félelem, a félelem a legfontosabb másik elvesztésétől. És az anya az, aki a legfontosabb másik a baba életében. A testi közelség csökkenése növekvő „térfélelmet” kelt. Mellé adódik még a sötétségtől való félelem is. Nem könnyű bizony egy másfél évesnek. Persze a családnak sem, hiszen a kicsi nem tudja még elmondani: valami megijesztett, valamitől félek.
Kedves Mariann! Kérjenek segítséget pszichológustól! Vegyék ölbe a gyereket, nyugtassák meg, kapjon több ölelést, szeretet, biztonságot még akkor is, ha egy kis visítót néha nem is olyan könnyű szeretni. Ha tudják, hogy nem rosszaságból sír, nem azért, hogy bárkit bosszantson, biztosan könnyebb, hiszen kitől is kérhetne segítséget, megértést, mint az őt szeretőktől. Elmúltam sokszor másfél éves, de ha bánatom van, jólesik, ha megölelnek.
A szeparációs szorongás egy természetes fejlődési szakasz gyermekeink életében. Általában két hullámban (6-8 hónapos korban és 1,5-2 éves korban) jelentkezik. Ilyenkor a baba tiltakozik, ha az anyukája kicsit távolodik tőle. Sír, ha az anya kilép a szobából vagy leteszi a földre. Egész nap ölben lenne, hiszen nagyon igényli a közelséget. Az érzelmi fejlődésnek ez egy fontos szakasza, amin mindenki átesik.
6-8 hónapos korban a kisbaba a mozgásfejlődésének köszönhetően egyre önállóbbá válik. Az ülő baba már sokkal egyszerűbben magához tudja ragadni a tárgyakat, kúszáskor már helyváltoztatásra is képes, felállva pedig be tudja látni az egész szobát. Ez mind nagyon izgalmas felfedezés, de egyben egy kicsit félelmetes is, hiszen mindezt magától, anya nélkül tette, amit eddig nem nagyon csinált.
Az anyára való utaltság egyre inkább megszűnik a gyermekek növekedésével, amit egyrészt nagyon élveznek, másrészt tartanak tőle, hogy ezzel együtt elveszíti anya közelségének a biztonságérzetét és a szerető babusgatását.
18-24 hónapos korban nagyon hasonló okok miatt, de még intenzívebben jelennek meg bennük a két ellentétes érzés: “büszke vagyok magamra, hogy már önállóan is fel tudok menni a lépcsőn, szeretek egyedül pakolászni, szívesen előre sétálok az utcán, de félek, hogy anyát közben elveszítem”. Ráadásul a dackorszak is megcifrázza a helyzetet, így a szülőnek nem is könnyű eldönteni, hogy hiszti vagy valódi igény húzódik meg a követelőző sírás hátterében.
Ebben a korban sokkal nagyobb meglepetésként éri az anyákat, hogy a gyermekük hirtelen nagyon bújós kis matrica lesz. Azonban fontos, hogy felismerjük a helyzetet és megértően, szeretettel válaszoljunk az igényeire. Nem szabad haragudni se magunkra, se a babára. Nem fog sokáig tartani ez az időszak és nem rontjuk el azzal, ha kicsit engedékenyebbek vagyunk vele.
A szorongást az ölelésen és a közelségen túl a szeretetről, bátorságról szóló mesék és történetek is tudják oldani. Nagy segítséget nyújthat az elalvásban egy ölelnivaló kedves plüss is, ami melegséget és puhaságot ad gyermeked álmának. A türelmed és az idő fel fogja oldani ezt a nyűgös állapotot és támogatásodnak köszönhetően magabiztosan fog tovább cseperedni a kicsikéd.
A csecsemőket a túl sok inger, a zajos környezet kimerítheti. Gondoljuk át, ha az elmúlt időszakban több rohanós napunk volt, nagy volt körülötte a nyüzsgés, sokat szól a tévé, zene?
A szakmai ajánlások mellett fontos, hogy vegyük figyelembe gyermekünk egyéni igényeit is a napirend kialakítása során. Általában a csecsemők hathetes korára alakul ki valamilyen alvás-evés napirend, ám itt is lehetnek változások, például egy intenzív növekedési fázisban gyakrabban megéhezhet. Az alvás szintén nagyon egyéni lehet.
A csecsemőkori gyakori sírás egyik leggyakoribb oka a hasfájás, puffadás.
Az alábbiak mellett több más oka is lehet, ha a csecsemő sír: az időjárási változások - szeles idő, frontok -, a fogzás, ha zavarja a teli pelenka, ha fázik, vagy épp melege van.
A fenti eseménysor nagyon gyakran bekövetkezik a babák 8 hónapos kora környékén. De vajon mi történt hirtelen?
- A baba ebben az időszakban szokott áttérni a 2 nappali alvásos menetrendre (ritkábban még csak a 3-ra). Ez természetesen nem egy egyik napról a másikra bekövetkező folyamat, hanem hetekig vagy akár hónapokig tartó napirend váltás.
- A hozzátáplálás ebben az időszakban felgyorsul, az egy kanál almapürék után itt már több mindent, többször és nagyobb mennyiségben esznek a babák, emiatt az emésztési gondok, az esetleges ételallergiák hasi panaszok formájában jelentkezhetnek. Emellett a napközbeni ritkuló szoptatás csökkenő tejmennyiséget eredményezhet, ezt gyakoribbá váló cicizésekkel ellensúlyozza a baba.
A szülők nehezen élik meg a baba alvásának beborulását, hiszen már arra számítottak, hogy egyre könnyebben megy majd minden. Eddigre elfogynak a tartalékok, az ötletek és az elvárások is erősebben jelentkeznek a baba felé, hiszen a közvélekedés szerint egy 8 hónapos baba már nem eszik éjjel, átalussza az éjszakát, és fix napirend szerint él.
Sokszor a szülők párkapcsolati problémái is kiéleződnek ebben az időszakban, sok esetben a párnak már egyre nagyobb lenne az igénye újra visszatalálni egymáshoz, kicsit lazább menetrendben, kevésbé a baba köré szervezve az életüket.
A megoldás sosem egyszerű, hisz az okok is változatosak:
- Segíteni kell a babának megtalálni az új, ideális napirendet, aminek a segítségével ki tudja pihenni magát napközben.
- Menedzselni kell a hozzátáplálás megfelelő ütemét, és ezt összehangolni a szoptatással vagy tápszeres táplálással. Ebben a megfelelő szakember, gyermekdietetikus vagy szoptatási tanácsadó tud segíteni.
- Tudni kell enyhíteni a fogzással járó panaszokat, és nem érdemes minden alvásgondot csak erre az egy okra fogni.
- A családi összefogás, a szülők terheinek részleges átvállalása, a lelki támogatás nagyban segíti ezen időszak jól viselését.
Vida Ági pszichológia és pedagógia szakon végzett, Magyarországon 2006-ban elsőként kezdett el baba alvás szakértőként és gyermeknevelési tanácsadóként segíteni a hozzá forduló szülőknek. Gyermeknevelésről szóló könyvei, tréningjei, tanfolyamai, könyvei szülők tízezreinek segítettek jobban megérteni babájuk és gyermekük viselkedését és magukat, mint szülőket.
Szerencsére egyre több a minden tekintetben felelős szülő, akik már tájékozottak és tudják, hogy nincs „lusta” baba, régebben ugyanis a nem szabályosan fejlődő babákat lustának nevezték. Ma már legtöbbször azt is tudják a szülők, hogy a csecsemőkori „ferdeségeket” sem lehet kinőni, azok nyomait egy életen át hordozzuk.
Normál esetben a csecsemők mozgásfejlődése szinte azonos, ha nincsenek blokkoló, gátló tényezők, akkor a csecsemőkori reflexek beindítják a mozgásfejlődést minden babánál, mert az idegrendszer egyfajta önfejlesztésre van beprogramozva. Ha a csecsemője fejlődése az átlagostól eltérő, akkor a mozgásfejlődés lehet lassabb, gyorsabb, eltérő sorrendű vagy akár fejlődési fázisok is kimaradhatnak belőle, legrosszabb esetben pedig el sem indul.
A baba első hónapjaiban gyakran azt tapasztalják a családok, hogy a pici alvása jó, pihentető, és problémamentes. Kialakul egy ritmus, amire az édesanya is tud számítani, ez az éjszakai ébredésekre is igaz. 4 hónapos korban érkezik meg az időszak, amikor az alvás eddigi állapota, felborul. A kisbaba gyakrabban ébred, akár fél óránként is éjszaka. Alvás beborulásnak is nevezik a jelenséget, amely lehet egy átmeneti időszak, de van, hónapokon át fennáll, hiszen a gyerekek alvásmintázata nagyon eltérő.
A regresszió kifejezés visszatérést jelent valamilyen korábbi, a mostaninál kevésbé fejlett állapothoz. Az alvási változásoknak, gyakori ébredéseknek tudományos bizonyítékai mai napig nincsenek. Nem történtek ez idáig olyan, megfelelő esetszámot felmutató kutatások, amelyek elégséges alapot szolgáltatnak a várva várt bizonyítékokhoz.
Megfigyelték azonban az állatvilágban, hogy ez a jelenség a szopizáshoz köthető, ekkor ugyanis az utódnál gyakoribb szopizási igény lép fel, mely után önállóbb korszakába lép.
Nappal a 2-4 hónapos babák már aktívabbak. A mikroébredések, melyek a felnőttek alvásában is megvannak 4-6 hónapos kor között jelennek meg. Ez egy fejlődési lépés, természetes folyamat tehát. Ilyenkor a baba fel, sír, nem tud könnyen visszaaludni.
Ha folyamatában megismerjük ezeket a szakaszokat, akkor könnyebben felismerhetjük az éppen aktuális jellemzőket, és felkészülhetünk a következőkre is. Mivel a baba fejlődésének természetes velejárói ezek az alvási nehézségek, ezért nem számíthatunk arra, hogy véglegesen kinövi őket. Eltűnhetnek, majd újra visszatérhetnek.
Ha a baba és a család nyugalmáról van szó, mégis a legtöbben azért megpróbálnak valamiképp segíteni. Ha gyakrabban lakik jól napközben, akkor éjszaka jó eséllyel hosszabban és nyugodtabban alszik. Ez nem mindig sikerül, mert az 5-6 hónapos gyerekek gyakran nem akarnak hosszasabb időt evéssel tölteni.
Megfelelő a levegő páratartalma? Nincs alvás közben melege? Ha a pici túl van öltöztetve, esetleg műszálas ruhákat hord, akkor könnyen előfordulhat, hogy alvás közben bemelegszik, leizzad, és kellemetlenül érzi magát.
Ha a gyermek túl sok szénhidrátot (cukros, lisztes) ételt eszik, akkor ez túlpörgést okozhat nála, ami miatt nyugtalanul alhat. Legyen napi rutinotok, amelyhez család szintjén alkalmazkodtok. Ha a baba túl sok ingert kap, akkor az idegrendszere terhelődik, ami miatt ingerlékenyebbé válik és éjszaka nyugtalanul alszik.
Alapvetően a baba biztonságérzete az a pillér, ami azt bizalmi légkört tudja létrehozni számára, melyben nyugodtan el tud lazulni.
A baba gyakori ébredése amellett, hogy a család számára rendkívül kimerítő, aggodalmat is ki szokott váltani a szülőkből. Biztosan te is arra gondolsz, hogy a pici nem fogja megkapni a megfelelő mennyiségű pihenést, amely elsősorban az fejlődés szempontjából. Az alvás valóban nagyon fontos a babáknak, de a gyakori ébrenlét utáni gyors elalvások megfelelően intenzíven pihenést javítanak. Ebben a gyakran ébredős időszakban a pici képes elaludni, amikor elfárad.
Hetty Van De Rut Ph.D. - Frans Plooij. PhD - A nyűgös baba című könyve bemutatja azt a 10 fejlődési ugrást, amely a gyermek első 20 hónapjában történik, az alvási változásokra is kitérve. A La Leche League kiadásában is olvashatunk egy angol nyelvű könyvet, Sweet Sleep címmel, mely az alvás változásokat írja le időszakonkénti bontással.
Mindenféle babasírás magyarázata
