A méh fejlődési rendellenességei a magzati fejlődés során alakulnak ki. Ezek a rendellenességek a kisebb eltérésektől kezdve, amelyeknek alig vagy egyáltalán nincs hatásuk a nő egészségére, egészen a jelentősebb rendellenességekig terjedhetnek, amelyek hatással lehetnek a termékenységre, a terhesség kimenetelére és a menstruációra. A méh fejlődési rendellenességeket szerkezetük és kialakulásuk alapján osztályozzák.
A leggyakoribb típusok közé tartoznak:
- Szeptált méh: amikor egy izom sövény két részre osztja a méhet. Ez a leggyakoribb típus, és a vetélés és koraszülés kockázatával jár.
- Kétszarvú méh (uterus bicornis): amelyre jellemző, hogy a méh szív alakú, két különálló üreggel.
- Egyszarvú méh (uterus unicornis): amikor a méhnek csak az egyik oldala fejlődik ki, ami egy kisebb, banán alakú méhet eredményez.
- Uterus didelphys: két különálló méhüreg jelenléte, mindegyiknek saját méhnyakkal, és néha kettős hüvely.
- Arcuált méh (uterus arcuatus): egy enyhe változat, amikor a méhnek a tetején enyhe bemélyedés van, de többnyire normális alakú.
A méh rendellenességeit gyakran képalkotó vizsgálatokkal, például hüvelyi 3D ultrahanggal, MRI-vel vagy hiszteroszalpingográfiával diagnosztizálják. A kezelési stratégiák az eltérés típusától és az egyén tüneteitől vagy gyermekvállalási szándéktól függően változhatnak. Bizonyos esetekben a műtéti korrekció lehetséges, és jelentősen javíthatja az eredményeket, különösen a méhsövénnyel rendelkező nők esetében.
Tünetek, amelyek előfordulhatnak a méh rendellenességei esetén:
- A vetélés és a koraszülés fokozott kockázata.
- Meddőség.
- Rendellenes vérzés vagy fájdalom.
- A terhesség alatti komplikációk, például a magzat rossz beilleszkedése.
A méhen kívüli terhesség
A méhen kívüli terhesség sok gyermekre vágyó nő rémálma. Az, hogy méhen kívüli terhességről lehet szó, többnyire már a terhesség korai szakaszában, a hatodik és a tizedik hét között derül ki, az első trimeszteres ultrahang vizsgálat idején. Ám ha korábban jelentkeznek súlyos tünetek - mint az erős hasi fájdalom vagy vaginális vérzés, akkor szakorvosi vizsgálat hamarabb feltárja.
A méhen kívüli terhesség fájdalma nagyon gyakran az alsó has egyik oldalán jelentkezik, de előfordulhat, hogy az érintett hölgy a medencéje, de akár a váll területén is érezhet fájdalmat. Az alsó hasi fájdalom erős, szúró jellegű, és gyakran rosszabbodik mozgás, köhögés vagy akár mély lélegzetvétel során.
A méhen kívüli terhesség tünetei:
- Hasi fájdalom: Az egyik leggyakoribb tünet a méhen kívüli terhességnél az erős, gyakran egy oldalra lokalizálható hasi fájdalom. Ez a fájdalom jellemzően a terhesség korai szakaszában jelentkezik, és különösen erős fájdalmat okozhat, amely rövid idő alatt jelentkezik és intermittáló lehet.
- Vaginális vérzés: A méhen kívüli terhesség egy másik jellemző jele a szokásostól eltérő vaginális vérzés. Ez általában nem olyan sűrű, mint a menstruáció alatti vérzés, hanem inkább foltos, véres váladékozás formájában jelentkezik.
- Ájulásérzet, szédülés, gyengeség: Ezek a tünetek akkor fordulhatnak elő, amikor a vérveszteség miatt csökken a vérnyomás, ami ájulást vagy szédülést válthat ki.
Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek nevezünk. Nagyon ritkán előfordul, hogy a megtermékenyült petesejt a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad, akkor hasűri terhesség jön létre. Normál esetben a megtermékenyítés a petevezeték külső harmadában történik, és innen vándorol a már megtermékenyített pete a méh belsejébe, ahol beágyazódik. A vándorlás során - mely 3-4 napig tart - a petét körbeveszi egy köpenyszerű réteg, amely ez idő alatt megakadályozza a beágyazódást.
A méhen belüli fogamzásgátló eszközök használata, amelyek megakadályozzák a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méhüregbe - hiszen így teljesítik fogamzásgátló feladatukat -, azonban a megtermékenyítést és a méhen kívüli megtapadást nem akadályozzák meg.
A méhen kívüli terhesség ugyanolyan terhességi tünetekkel jár, mint a méhen belüli terhesség. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás jelentkezik és kimarad a menstruáció. A méhen kívüli terhesség jele lehet ezenkívül a hasi fájdalom, húzó jellegű deréktáji fájdalom, végbélfájdalom.
A leggyakrabban előforduló petevezeték- vagy kürtterhesség esetén a petevezeték szakadása, vagy a hasüreg felé történő vetélés jöhet létre, attól függően, hogy a petevezeték szűk szakaszában (isztmusz), vagy a tágabb szakaszában (ampulla) történik a beágyazódás. Ha a vérzés hirtelen és hevesen lép fel, akkor vérnyomás-zuhanás és sokkszerű állapot alakulhat ki. A legjellemzőbb, hogy a nő hirtelen erős fájdalmat érez és elveszti az eszméletét. Az ilyen nőt sürgősen kórházba kell szállíttatni.
Jóval ritkábban, de előfordulhat, hogy a magzat az anya szabad hasüregében, a hashártya felszínén tapad meg. Irodalmi ritkaság, de már előfordult, hogy a hasi terhességet nem fedezték fel időben, így az anya kiviselte a terhességet. A gyermeket, természetesen csak hasi műtéttel lehet a világra segíteni. Jellemző a kevés magzatvíz (oligohidramnion), ami miatt a magzat mozgástere jelentősen beszűkül, és így kényszertartásból eredő fejlődési rendellenességgel (csípőficam, dongaláb, ferdenyak) jön a világra. Legjellemzőbb tünete a fájdalmas magzatmozgás és a különböző bélműködési zavarok.
Nyakcsatorna-terhesség (cervikális graviditás) a méhen kívüli terhesség sajátos formája, melynek során a magzat nem a méhüregben, hanem a nyakcsatornában (cervix) ágyazódik be. Tünetei a korai spontán vetéléssel azonosak.
Diagnózis és kezelés
Az orvos először is fizikális vizsgálatot végez, amely magában foglalhatja a has tapintását, a vérnyomás mérését és egyéb alapvető vizsgálatokat. Az úgynevezett hCG hormon szintjének mérése kulcsfontosságú a méhen kívüli terhesség diagnózisában. Nem utolsó sorban, az ultrahang is elengedhetetlen eszköz a terhesség helyzetének meghatározásában. Normál terhességnél a hCG szintje gyorsan, körülbelül minden 48-72 órában megduplázódik, de méhen kívüli terhességnél ez lassabban vagy egyenetlenül történik.
Nem mindig könnyű felismerni a méhen kívüli terhességet. Az orvos a pontos diagnózis felállítása érdekében részletesen kikérdezi a kismamát. Megkérdezi az utolsó menstruáció idejét, a menstruáció kimaradásának tartamát, a fájdalom mértékét, jellegét és helyét. Amennyiben az elmondottak alapján felmerül a méhen kívüli terhesség lehetősége, további vizsgálatok szükségesek.
Hüvelyi tapintásos vizsgálattal észlelhető a megnagyobbodott, puhábbá váló méh. Előrehaladott esetben a méhen kívüli terhesség a kismedencében, a tapadás helyén fájdalmas duzzanatként jól kitapintható. Ha már kialakult a hasüregi vérzés, akkor a vér által okozott erős hashártyaizgalom nagyon fájdalmassá teszi a hüvelyi vizsgálatot.
A hüvelyi ultrahangvizsgálat nagy képfelbontása révén, a közeli kismedencei szervek részletes vizsgálatát teszi lehetővé. Ezzel a módszerrel a nőgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani a terhesség tényét. Ha a méhen belül nem látható embrió, ez megerősíti méhen kívüli terhesség fennállásának lehetőségét. Ritkán előfordul, hogy a hüvelyi ultrahangvizsgálattal nem lehet látni a méhen kívüli terhességet, viszont a pozitív teszt terhességet feltételez.
Előfordulhat, hogy a szervezet önmaga képes megoldani a problémát. Amennyiben a terhességet jelző laborértékek maguktól normalizálódnak, már nem ábrázolódik a kóros terhességre utaló ultrahangkép, és a beteg is panaszmentessé válik, akkor spontán gyógyultnak tekinthető.
A méhen kívüli terhesség kezelése attól függ, mikor ismerik fel, s milyen általános egészségi állapota van a páciensnek. Amennyiben a méhen kívüli terhességet korai szakaszban tudjuk felismerni, és még nem okozott jelentős szövődményeket, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Az orvosok gyakran metotrexátot írnak elő, ami egy kemoterápiás szer; ez ijesztően hangzik, de ez segít megállítani a terhesség növekedését.
Kellően korán felismert esetekben a gyógyszeres kezelése is szóba jön. Ma még a hasi műtét és a magzat eltávolítása a leggyakoribb beavatkozás, melyet egyre gyakrabban végeznek hastükrözés (laparoszkópia) segítségével. A hastükrözés a hasi műtéthez képest kevésbé megterhelő a beteg számára, és gyorsabb gyógyulást eredményez. Ép petevezetők esetén a kóros helyen megtapadt petezsák kihámozható, ezért a petevezeték eltávolítása nem szükséges, így a jövőben nagyobb esély marad egészséges terhesség kialakulására.
Abban az esetben, ha a gyógyszeres kezelés nem megfelelő, vagy ha a terhesség fejlődése komolyabb egészségügyi veszélyeket rejt, például belső vérzés indul, sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. A leggyakoribb sebészeti eljárás a laparoszkópia, ami minimálisan invazív műtét: kis vágásokon keresztül távolítják el az ektopikus terhességet. Súlyos esetekben, ahol a belső vérzés komoly veszélyt jelent a páciens életére, sürgős műtétre lehet szükség. Ez az eljárás általában nyílt műtét, ami során eltávolítják az érintett petevezetéket, ha szükséges. Súlyos vérvesztés esetén azonnali műtéti beavatkozást kell végezni.
Mi a méhen kívüli terhesség? Az orvos elmagyarázza a kockázati tényezőket, a tüneteket és a kezelést | Stanford
A méhen kívüli terhesség megelőzése és a jövőbeli termékenység
A méhen kívüli terhesség megelőzése nehéz, mivel konkrét okai sokszor nem ismertek. Bár a méhen kívüli terhesség befolyásolhatja a termékenységet, sok nő sikeresen fogan és hord ki egészséges terhességet a következő próbálkozások során. A termékenységre gyakorolt hatás nagymértékben függ a kezelés típusától és az érintett petevezetékek állapotától.
A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5 százalék, és 33 százalék a valószínűsége a szervi meddőség kialakulásának. A kórtörténetben szereplő meddőség, korábbi méhen kívüli terhesség, kismedencei gyulladás, hasi műtétetek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a méhen kívüli terhesség kialakulásának valószínűségét.
A fogamzás előtti (perikoncepcionális) gondozás során kell kiszűrni mindazon betegségeket (pl. az ivarcsatorna fertőzöttségét), melyek méhen kívüli terhességhez vezethetnek. Ha már létrejött a méhen kívüli terhesség, nagyon fontos a korai felismerés, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés.
A méhen kívüli terhesség kezelése után fontos, hogy kövessünk egy egészséges életmódot, beleértve a megfelelő táplálkozást és a rendszeres orvosi ellenőrzéseket. A stresszcsökkentés is kulcsfontosságú, mivel a stressz negatív hatással lehet a termékenységre és az általános jólétre.
Méhen kívüli terhesség után ismét kialakulhat hasonló, kóros állapot, de a petevezetékek, és a petefészkek állapotától függően jó esély van élettani terhességre. A méhen kívüli terhességen átesett beteg a kellemetlenségeken felül nagyon komoly veszteséget él át, ezért szüksége van mind a család, mind a szakemberek fokozott támogatására.
A méhen kívüli terhesség súlyos és életveszélyes állapot, amely speciális figyelmet és gyors orvosi beavatkozást igényel. A korai tünetek, mint az erős oldalsó hasi fájdalom és a szokatlan vaginális vérzés, kulcsfontosságú jelei lehetnek ennek a komplikációnak.
