A méhelőesés és a medencefenék egészsége

A méhelőesés azt az állapotot jelenti, amikor a méh körüli izmok és szövetek meggyengülnek. A méhet normál körülmények között a medence belsejében különböző izmok, szövetek és ínszalagok tartják.

Az idő előrehaladtával és számos más tényező miatt azonban ezek a struktúrák meggyengülhetnek. Akkor jön létre méhelőesés, ha a medencefenék izmai már olyan mértékben károsodtak vagy gyengültek, hogy nem képesek ellátni a feladatukat és ezt a tartást biztosítani. Ebből következik, hogy a méh körüli izmok és szalagok meggyengülhetnek. Már nem képesek a helyén tartani a méhet, ami a hüvely felé süllyed, sőt akár ki is lóghat a hüvelyből. A méhelőesés oka tehát a medencefenék izmainak gyengülése. A medencében lévő izmokat, szalagokat és szöveteket medencefenéki izmoknak nevezzük. Ezek az izmok támasztják ki és tartják helyén a méhet, végbelet, hüvelyt, húgyhólyagot és más kismedencei szerveket. Normál körülmények között a méhet és a kismedencei szerveket egy izom- és szalagcsoport, az úgynevezett medencefenéki izmok tartják a helyükön. Ezek az izmok és szalagok kitámasztják és alápárnázzák a szerveket a medencében, köztük a méhet is. Mivel a méh a hüvely folytatásaként írható le anatómiailag, így könnyen belecsúszhat a hüvelybe. A kismedencei szervek a gravitáció útját követve esnek bele a hüvelybe.

A méhelőesés okai és kockázati tényezői

A méhelőesés bárkit érinthet, viszont a leggyakoribb a menopauza után és azoknál a hölgyeknél, akiknek egynél több hüvelyi szülésük volt. Az ösztrogén segít erősen tartani a medenceizmokat. Az életkor előrehaladtával és számos más tényező miatt azonban ezek a struktúrák meggyengülhetnek. A méhelőesés közvetlen oka a kismedencei, medencefenéki izomzat meggyengülése, amelyhez a következő esetek vezethetnek: Terhesség, vagy többszörös hüvelyi úton történő szülés. Az életkor előrehaladtával járó kismedencei izmok gyengülése. Az ösztrogénszint csökkenése, szövetek meglazulása a menopauza után. Olyan állapotok, melyek a hasüreg nyomását növelik, mint például a krónikus köhögés (bronchitis, asztma), feszítés (székrekedés), kismedencei daganatok (ritkán), vagy folyadék felhalmozódás a hasüregben. Túlsúly. Radikális műtét a kismedencei területen. Egyéb kockázati tényezők: Nehéz súlyok emelése. A fehér bőrű nők gyakrabban érintettek, míg az afroamerikaiak és ázsiaiak kevésbé.

A méhelőesés stádiumai és tünetei

A méhelőesés csoportokba osztható az alapján, hogy milyen súlyos az állapot, milyen mértékben esett előre a méh. Ezt nevezzük a méhelőesés stádiumainak.

A méhelőesés stádiumai: I. II. III. IV. A méhelőesés tünetei összefüggenek a méhelőesés stádiumával. A méhelőesés enyhébb eseteiben előfordulhat, hogy alig vagy egyáltalán nincsenek tünetek. Ahogyan azonban a méh egyre jobban kicsúszik a helyéről, az nyomást gyakorolhat más kismedencei szervekre is és megjelennek a tünetek. Érdemes tudni a méhelőesés kapcsán, hogy a tünetek rosszabbodhatnak hosszú ideig tartó állás vagy sétálás hatására. A méhsüllyedés tünetei: Teltségérzés és nyomás a medencében (úgy érezheti, mintha kis golyókon ülne). Alsó deréktáji fájdalom. Fájdalmas közösülés. Vizelési és székelési nehézség. Járási nehézség.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Forduljon orvoshoz, amint a következő tüneteket tapasztalja: A méhnyakat a hüvelybemenet közelében érzi, vagy állandó kellemetlenségtől szenved a vizeletcsöpögés vagy székelési inger miatt. Lehet, hogy nem érzi a méhnyakat a vaginában, de nyomást a hüvelycsatornában igen, illetve érezheti úgy, mintha valami ki akarna jönni a vaginából. Folyamatos alsó háttáji fájdalom, járási-, vizelési-, székelési nehézség. Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha a következőket tapasztalja: Vizelési vagy székelési nehézség, esetleg teljes vizeletelakadás. Teljes méhsüllyedés (méh előreesés, amikor a méh kijön a hüvelyből).

Diagnózis

A méhelőesés azonosításához az orvos fizikális vizsgálatot végez. Egyrészt a has és a kismedence áttapintásával vizsgálja, hogy a méh lesüllyedt-e a normál helyzetéből, valamint nőgyógyászati vizsgálat során a hüvely felől is megbizonyosodik erről. A vizsgálat során arra is megkérheti az orvos a pácienst, hogy köhögjön, erőlködjön vagy tegyen úgy, mintha visszatartaná a vizeletét.

A méhsüllyedést kórtörténet és a medence fizikális vizsgálata alapján diagnosztizálják. Az orvos álló és fekvő testhelyzetben is megvizsgálja, illetve arra kéri, hogy köhögjön, annak érdekében, hogy növelje a nyomást a hasüregben. Az olyan speciális esetekben, mint a teljes méhsüllyedés miatti húgyvezeték elzáródás, intravénás pyelogram (IVP) vagy vese ultrahang szükséges. Ilyenkor festéket (kontrasztanyagot) fecskendeznek a vénába, majd annak útját a hólyagban röntgensugarakkal figyelik. Az egyéb kismedencei problémák kizárására ultrahangos vizsgálatot alkalmaznak. Annak felmérése érdekében, hogy a méhelőesés mennyire befolyásolja az életminőségét, az orvos arra is kérheti a pácienst, hogy töltsön ki egy kérdőívet. A kérdőív felméri a méhelőesés tüneteinek gyakoriságát és súlyosságát, melyek segítenek a legjobb terápiás döntés meghozatalában. A vizeletinkontinencia kivizsgálása érdekében urodinamikai vizsgálatok is végezhetőek.

Kezelési lehetőségek

Igen, szerencsére a méhelőesés kezelésére számos lehetőség létezik, köztük sebészi és konzervatív módszerek is. A méhelőesés súlyossága, a páciens általános egészségi állapota, életkora és a jövőbeni gyermek tervezési szándéka alapján az orvossal együtt választja ki a páciens a legjobb kezelési lehetőséget. A kezelés attól függ, hogy mennyire gyengék a méhet körülvevő alátámasztó szerkezetek.

Konzervatív kezelési módszerek:

• A medencefenék izmainak erősítése: Speciális gyakorlatok, az úgynevezett Kegel-gyakorlatok segíthetnek a medencefenék izmainak megerősítésében. A méhelőesés enyhe eseteiben ez önmagában is elég lehet. A Kegel-gyakorlatok elvégzéséhez feszítse meg a medenceizmait, mintha a vizeletet próbálná visszatartani. Tartsa feszesen az izmokat néhány másodpercig, majd engedje el. Ismételje meg 10-szer. Javasolt a medencefenék izmainak erősítése, a gátizomtorna rendszeres végzése.
• Hüvelyi pesszárium: A pesszárium egy gumi vagy műanyag fánk alakú eszköz, amely a méh alsó része (méhnyak) köré vagy alá illeszkedik. Ez az eszköz segít megtámasztani a méhét és a helyén tartani. A pesszáriumot az orvos helyezi fel. Amennyiben nem akar műtétet, vagy állapota nem engedi azt, dönthet méhgyűrű vagy pesszárium alkalmazása mellett is, mely a hüvelycsatornába helyezve támasztja a süllyedő méhet. Ezt használhatja ideiglenesen és véglegesen is. Különböző méretben és formában kaphatóak, hogy pontosan illeszkedjen. Súlyos méhsüllyedés esetén a pesszárium alkalmazása nem hatásos. Emellett előfordulhat, hogy irritálja a hüvelyt, és kellemetlen szagú folyást okozhat.
• Diéta és életmód: Az étrend és az életmód megváltoztatása segíthet a tünetek, például a székrekedés enyhítésében. A víz- és rostbevitel növelése csökkentheti a székrekedés tüneteit.
• Gyógyszeres kezelés: Ösztrogén krém, kúp vagy gyűrű alkalmazása a hüvelyben segít helyreállítani a hüvely szöveteinek erejét és vitalitását, de csak egyes menopauza után lévő nőknél.

Sebészi kezelési módszerek:

• Méheltávolítás: A méhelőesés kezelhető a méh eltávolításával is. Érdemes tudni a beavatkozás előtt, hogy a méheltávolítás nagy műtét, és utána nem lehet több gyermeke az érintett hölgynek. Így a méheltávolítást mindig egy alapos mérlegelésnek kell megelőznie és csak azok számára javasolt, akik nem szeretnének több gyermeket. Az életkorától, és attól függően, szeretne-e teherbe esni, a műtéti eljárás segíthet a méh helyreállításában, ám súlyos esetekben méheltávolításra kerül sor (ezt a műtétet nevezik hysterectomiának).
• Méhelőesés helyreállítása méheltávolítás nélkül: Ez az eljárás a méh megtartásával állítja vissza a normál helyzetet. A beavatkozás során visszavarrják a kismedencei szalagokat a méh alsó részéhez, így a helyére kerül ismét a méh. A műtét során a sebész a megereszkedett hüvelyfalat, húgycsövet, hólyagot és végbelet is helyreállítja. A műtét végezhető hüvelyi-, hasi- és laparoszkópos eljárással is.

Megelőzés

A méhsüllyedés megelőzésének célja, hogy megerősítsük a medencefenéki izomzatot, valamint megakadályozzuk azt azt gyengítő hatásokat. Előbbi érdekében rendszeresen végezhető gátizomerősítő torna, amely különösen szülést követően ajánlott. Utóbbi érdekében érdemes csökkenteni a testsúlyt, kerülni a székrekedéssel járó erőlködést például magas rosttartalmú diéta alkalmazásával, továbbá kerülni kell a munka vagy a mindennapi tevékenységek során a nehéz súlyok emelését.

tags: #meh #kidudorodik #terhesseg #alatt