Amikor egy kismama teherbe esik és először elmegy orvoshoz, izgatottan várja, hogy mikor hallhatja meg először a baba szívhangját. Gyakori azonban, hogy a magzati szívhang ilyenkor még nem hallható, és ezt a tényt általában ijedtség és pár napig tartó izgatott várakozás követi: vajon a következő vizsgálaton lesz szívhang?
A megtermékenyülés és a beágyazódás folyamata
Élettani körülmények között a tüszőrepedést követően a petesejt a petevezetőben találkozik a hímivarsejttel, és itt történik a megtermékenyülés. Ezt követően a méh ürege felé vándorol, ahol 5-7 nappal a megtermékenyítést követően a méhnyálkahártyába ágyazódik be, és itt fejlődik tovább.
A megtermékenyített petesejt - amit már zigótának nevezünk - 5-7 napig tartó vándorútra kel a petevezetékben, és vándorlása közben folyamatosan osztódik. A petesejt lassú mozgását a petevezeték csillámai segítik elő, és miközben halad a beágyazódás helye felé, a méh felkészül a befogadására. Kialakul az úgynevezett terhességi nyálkahártya, vagyis a méhet bélelő nyálkahártya megvastagodik.
A megtermékenyülést követő 5-7. napon megérkezik a méhbe a blasztociszta, amely ekkor 0,2-0,4 mm átmérőjű, és 2-3 napos várakozást követően ágyazódik be. Maga a beágyazódás kb. 5 napig tart. A blasztociszta beágyazódási helye a méh felső részéhez esik közel: a pete az elülső vagy a hátulsó falban fúrja be magát a méhet bélelő nyálkahártyába.
A beágyazódást követően a szervezetedben jelentős hormonális változások zajlanak le, és ezek okozzák a terhesség első jeleit, tüneteit. Fontos tudnod, hogy az összes tünet megléte sem jelenti azt, hogy babát vársz, de a tünetek hiánya sem feltétlenül utal arra, hogy nem történt megtermékenyítés. Ennek az az oka, hogy egyesek nagyon érzékenyek saját testük jelzéseire, míg mások semmit sem vesznek észre a bennük zajló folyamatokból. Sokan tévesen azonosítják a premenstruációs szindróma tüneteit, utána pedig jön a csalódás. A legtöbb nő nem érzi a beágyazódást.
Korai terhességi tünetek
- Alhasi és derékfájdalom: A beágyazódás alhasi fájdalommal és derékfájással is járhat, de ugyanakkor premenstruációs tünet is lehet. Ez a hasfájás a menstruációs alhasi görcshöz hasonlítva egy picit más jellegű fájdalom. Szintén az alhasi tájékon jelentkezhet szúró jellegű fájdalom, ami lehet intenzívebb és gyengébb is.
- Emelkedett testhőmérséklet: A megtermékenyülés után megemelkedik a szervezet progeszteron szintje. Ennek hatására minimálisan, de megemelkedik a testhőmérséklet. Ahhoz, hogy észrevedd a testhőmérsékleted változását, már a fogantatást megelőzően is mérni kell a hődet.
- Pecsételő vérzés: A szinte alig észrevehető pecsételő vérzés is egy az ismert beágyazódási tünetek között. A pecsételő vérzést a termelődő EPF, azaz a korai terhességi faktor hormon okozza. Itt tényleg nagyon minimális mennyiségről van szó, néhány csepp rózsaszínes vagy barnás vérzésre kell gondolni.
- Emlőfeszülés, hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás, kimaradt menstruáció: Ezek is mind a terhesség korai jelei lehetnek.
A magzati szívhang és annak jelentősége
A fogantatás után 22-23 nappal a magzat szíve elkezd verni. Ekkor ultrahang segítségével már a szívhang is hallható. A terhesség 6. hetében már észlelhető a magzat szívhangja: pontosabban inkább az embrió szívcsövének pulzálása az ultrahangon keresztül, hiszen a szív még ki sem fejlődött, tehát ez nem valódi szívhang.
A magzati szívhang eléggé félrevezető fogalom, hiszen ekkor ez még nem a valódi szívdobogás, hanem gyakorlatilag a magzati szívkezdemény elektromos aktivitása, ami azért hallható, mert az ultrahang felerősíti. Természetesen mindenképpen életjel, de szívdobbanásnak nem lehet még nevezni. Azt is érdemes tudni, hogy csak a terhesség 8. hete után nevezzük a születendő babát magzatnak. Előtte embrió. Tehát a terhesség 6. hetén észlelhető hang az valójában az embrionális szívcső aktivitása és semmiképpen sem magzati szívdobbanás. Mivel a szív dobogó hangját a szívbillentyűk záródása okozza, ehhez meg kell várni, amíg ezek a szervek kifejlődnek a magzatban. Ez általában a 10. hét körül következik be.
Mikor hallható először a szívhang?
Jó hír, hogy általában a gond csupán annyi, hogy a kismama túlságosan hamar ment el az orvoshoz, a 4.-5. héten, míg az első magzati szívhang leginkább csak a 6. héttől érzékelhető. Ha picit rendszertelenebbek a ciklusaid, akkor valószínűleg ez a helyzet. Ne feledd, egyáltalán nem mindig a ciklus közepén történik az ovuláció (peteérés), ez lehet pár nappal hamarabb, illetve később is, tehát simán belefér 1 hétnyi „elszámolás”.
Ha azonban a fogantatás utáni 7. héten sem észlelhető az embrionális szívkezdemény aktivitása, akkor az embrió sajnos nem életképes, és ilyenkor spontán vetélés következhet be.
Pataki X 7. heti Ultrahang
Szívhang az abortusztörvényben
2022. szeptember 15-től gyakorlatilag az abortuszt kérő nők kezelőorvosait törvénnyel kötelezik arra, hogy a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt egyértelműen azonosítható módon mutassák be az állapotos nőnek. Nos, ez a gyakorlatban nem jelent mást, minthogy a művi terhességmegszakítás előtt álló nőknek kötelezően meg kell mutatni a magzat életjeleit, nagyon leegyszerűsítve a szívhangját.
Magyarországon a várandósság 12. hetéig lehet művi terhességmegszakítást véghezvinni, kivételes esetben később is. Az abortuszok száma a 90-es évek óta folyamatosan csökken, ami főként annak köszönhető, hogy a fogamzásgátló eszközök egyre könnyebben hozzáférhetőek, és egyre többféle módszer közül lehet már választani.
Méhen kívüli terhesség: Mikor kell aggódni?
Méhen kívüli terhességről (extrauterin graviditas) akkor beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe ágyazódik be. Kóros esetben a megtermékenyített petesejtnek a méh üregébe való eljutása zavart szenved, és a megtapadás a méhen kívül történik. Ez az összes terhesség 0,8-1 százalékában fordul elő. Döntő többségben (98%) a petevezetőbe ágyazódik be a terhesség, ritkábban előfordulhat azonban az is, hogy a hashártyán, vagy a máj felszínén tapad meg.
Előfordulhat egyidejű méhen kívüli és méhen belüli terhesség létrejötte is. A fel nem ismert komplikáció belső vérzést, sok esetben életveszélyes állapotot eredményezhet. Amennyiben a terhesség növekedik, akkor a környező szövetek roncsolásával súlyos szövődményt idézhet elő. A magzat növekedése megrepesztheti a petevezetéket vagy a hashártyát, hasűri vérzést okozhat, amely egy gyorsan kialakuló életveszélyes állapothoz vezethet.
Tünetek és veszélyek
A méhüregbe történő beágyazódás normál esetben a megtermékenyülés után 9-10 nappal megtörténik. A nehézséget az jelenti, hogy az anya ebben az időszakban sokszor még a terhesség fennállásáról sem tud, így nem történik kivizsgálás. Amennyiben a terhesség fejlődésnek indul és a magzat a méhen kívül növekszik, az legtöbbször az 5. héttől kezd el tüneteket okozni és a 6-8. héten okozhat kritikus problémát.
Mivel a legtöbb nő a 4-6. héten ismeri fel a terhességet, kiemelt fontosságú, hogy minél korábban megtörténjen a nőgyógyász által végzett vizsgálat, felismerve vagy kizárva az esetleges méhen kívüli terhességet. Sajnos a méhen belüli terhességhez hasonlóan ilyenkor is van egy időszak, amikor még nem mutatható ki egyértelműen ultrahangos vizsgálattal a terhesség, és így nem állapítható meg annak a helye.
Méhen kívüli terhesség esetén is jelentkeznek ugyanazok a terhességi jelek, mint amiket a méhen belüli terhesség kapcsán jól ismerünk. Emlőfeszülés, enyhe hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, hangulatváltozás lép fel és kimarad a menstruáció, a terhességi teszt pozitív.
A méhen kívüli terhességre jellemző specifikus tünet lehet az, ha a vérzés kimaradása után a terhességi teszt pozitív, ugyanakkor barnás, úgynevezett kávéaljszerű vérzés jelentkezik. Ebben az esetben mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert ez az első jele lehet a korai vetélés mellett a méhen kívüli terhességnek is. Jellemző tünet még a szúró jellegű, általában egyik oldali hasi fájdalom, a húzó jellegű deréktáji fájdalom, továbbá a végbélfájdalom. A tünetek sokszor nem egyértelműek, és nem csak a méhen kívüli terhességre jellemzőek.
Ha a petevezetőben beágyazódott magzat még korai stádiumban elhal, akkor nyom nélkül felszívódhat és nem károsítja a petevezetőt. Amennyiben tovább növekedik és megrepeszti a kürt falát, az a hasüregbe történő belső vérzést (hasűri vérzést) okozhat. Ha ez bekövetkezik, az alaptünetekhez a gyors vérvesztés tünetei társulnak (heves szívdobogás, csökkenő vérnyomás, sápadtság, eszméletvesztés), vérzés, hirtelen rosszullét, ájulásérzés tapasztalható. Ez sürgősségi állapot, amivel azonnal orvosi segítséget kell kérni.
A méhen kívüli terhességre hajlamosító tényezők
- Szervi eltérések (pl. vékony petevezetők)
- Korábbi kismedencei gyulladások (pl. chlamydia fertőzés, endometriózis)
- Korábbi petevezetéken végzett műtétek (hegesedés, összenövések)
- Egyéb nőgyógyászati betegségek (pl. petefészekciszták, miómák)
- Hormonzavarok
- Előző méhen kívüli terhesség
- Méhen belüli fogamzásgátló eszközök viselése
- Dohányzás
- Császármetszés (a hegszövetnél történő beágyazódás kockázata)
Kezelési lehetőségek
Méhen kívüli terhesség esetén mindig a súlyosságnak megfelelő beavatkozást kell elvégezni.
Spontán megszűnő és korai szakaszban azonosított terhesség:
- Amennyiben a rossz helyen lévő terhesség tünetmentesen felszívódik, a beteg kezelés nélkül, spontán módon panaszmentessé válik.
- A korán felismert méhen kívüli terhesség gyógyszerekkel, műtéti beavatkozás nélkül megszüntethető (gyógyszer juttatása a terhességbe ultrahangos képalkotás mellett, vagy vérpályába adott gyógyszer alkalmazása).
Előrehaladott méhen kívüli terhesség esetén:
- Amennyiben a terhesség nagysága miatt a gyógyszeres kezelés nem alkalmazható, hastükrözés (laparoscopia) elvégzése szükséges. A laparoszkópia során a terhességet kiágyazzák a petevezetőből, vagy előrehaladottabb esetben a petevezetékkel együtt távolítják el.
Sürgősségi beavatkozást igénylő esetben:
- Súlyos állapotú, azonnali beavatkozást igénylő betegnél, amennyiben a méhen kívüli terhesség szövődményeként már hasűri vérzés lépett fel, sürgősen hasi műtétet (laparotomia) kell végezni. Ilyen esetben az elsődleges cél a beteg életének megmentése, vagyis a vérzés gyors elállítása.
Gyermekvállalás méhen kívüli terhesség után
Méhen kívüli terhesség zajlása után a petevezető károsodottnak tekintendő, mind a kóros terhességhez vezető eredeti ok, mind a rajta végzett műtét miatt. Következő terhesség vállalása előtt ezért javasolt szülész-nőgyógyász szakorvos felkeresése. A leletek birtokában kell értékelni, hogy természetes úton létrejöhet-e terhesség, illetve hogy a méhen kívüli terhesség ismétlődésének mekkora a kockázata.
Amennyiben legalább az egyik oldali kürt ép marad, akkor a későbbiekben várható spontán terhesség létrejötte. A méhen kívüli terhesség ténye és a szükséges beavatkozás sem okoz terméketlenséget, még abban az esetben sem, ha az egyik oldali petevezetőt el kellett távolítani. Amennyiben mindkét kürt károsodása és a petevezetékek lezártsága kimutatható, csak mesterséges megtermékenyítés igénybevételével lehetséges a későbbiekben terhesség.
Lombikbébi-kezelés és a szívhang
A lombikbébi-kezelés egyik lépése sem nevezhető könnyűnek, hiszen az egész folyamat, elejétől végéig tele van testi-lelki kihívásokkal. Az embrióbeültetés után 4-5 héttel ultrahangos vizsgálat segítségével ellenőrzik az embrió szívverését és ilyenkor már látható az embriót és a magzatvizet körülvevő petezsák is.
tags: #megtermekenyules #utan #szivhang