Újszülött baba: Az első hetek és a fejlődés mérföldkövei

Amikor végre megérkezik az aprócska, babaillatú, régóta várt családtag, jogosan merülhet fel a kérdés a szülőben, hogy vajon mégis mire számíthat az első héten. Milyen lesz babával az élet? Ez egy teljesen más életszakaszotok lesz, az biztos. Temérdek csodálatos és legalább ennyi nehéz pillanattal, mégis káprázatos emlékeitek fajsúlyosabban maradnak majd meg emlékeitek között.

Először is ne aggódj, ha kisbabád gyűrött még picit. A televíziókban látható „egyhetes babák” igazából nem egy hetesek. A valóságban sokkal ráncosabbak a picik, hiszen 9 hónapig voltak a pocakban és a szülési csatornán keresztülpréselődve megnyomódott az arcuk. Viszont ez éppen ezen oknál fogva teljesen normális. Lábaik és karjuk is jó eséllyel lesznek még az első napokban az anyaméhben hasonló testtartásban.

Az újszülött alapvető képességei és reflexei

Egy hetes korukban a csecsemőknek ösztönös agyi funkciója lesz, tehát tudniuk kell lélegezni, aludni, enni (ha megetetjük őket) és minimálisan helyzetet változtatni is. Az újszülött nagyon védtelen és kicsi, mégis számos, a túléléshez szükséges képességgel rendelkezik. Tudja mindazt, ami az élethez szükséges, neked csak fel kell ismerned a képességeit és pontosan azt csinálnod, amit a természetesség diktál.

Látás és hallás

Az újszülöttek látása is jó. Sokáig azt hitték, hogy 3-4 hetes korig semmit nem lát a baba, de mára felismerték, hogy ez nem igaz: a baba rövidlátó, azaz a 20-25 centiméterre levő személyeket, tárgyakat még élesen látja - ez pont az a távolság, amennyire az anya arca van tőle szoptatás közben. Emellett szeretik és szívesen nézegetik a kontrasztos képeket. Az újszülöttnek a hallása is jó. Hamar megtanulja majd, hogyan ismerje fel a hangodat, és felismeri az illatodat is.

Érintés és kötődés

Az érintés is nagyon fontos az újszülött számára. Ennek kézenfekvő oka az, hogy a baba számára az jelenti a biztonságot, ha édesanyja a közelben van és meg tudja védeni. A csecsemő számára a bőr, test és egyensúly érzékelése már a méhen belül is jól működött. Ezért is olyan fontos számára az érintés, simogatás, ölelés, ringatás, ami egy kommunikációs csatorna is a szüleivel. A számára biztonságot adó anyaméh érzését idézhetjük fel, ha gyakran karunkba veszünk, beszélünk hozzá. Neki is szüksége van a biztonság érzésére, rendkívül fontos a testi kontaktus az egészséges lelki fejlődéséhez. Az újszülöttek könnyen felismerik édesanyjuk hangját, később a többi, gyakran hallott emberi hangot is meg lehet különböztetni.

Táplálás és alvás az első hetekben

Az újszülöttek akár napi 16-17 órát is alszanak, de sajnos általában ez nem egyszerre történik. Az anyatejes táplálás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Az újszülött és édesanyja számára is az igény szerint szoptatás (ISZSZ) a legelőnyösebb, nem érdemes görcsösen ragaszkodni a 2-3 óránkénti etetéshez. Az érett gyermek jelzi az igényeit, mikor éhes, nem szükséges éjszaka sem ébresztgetni még az első hetekben sem. Kivétel, ha koraszülött a csecsemő, valamilyen betegségben szenved vagy besárgult és aluszékony.

Az érett újszülöttek erőteljes szopóreflex-szel jönnek a világra. Már a 18. terhességi héttől kezdve megfigyelhető ultrahangfelvételen, ahogy a baba szopja az ujját az anyaméhben. Ha megszületése után közvetlenül anyamellre kerül, akkor az előtejből olyan értékes immunanyagokhoz jut, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy szervezete fel tudja venni a harcot a baktériumokkal, betegségekkel.

Etetési útmutató és pelenkázás

Útmutató egyszeri étkezéshez mérve napról napra a következő:

A szoptatás általában kb. 40 percig tart, a csecsemők számára 5-30 percenként cserélned kell a melled, attól függően, hogy mennyi ideig akar a pici táplálkozni, és mennyi tej van az egyes mellekben. Amíg mindkét melledre szüksége van, szinte biztosan elegendő tejet vesz magához. Az első héten még viszonylag rendszertelen lehet a pelenka cseréje. A terhesség ideje alatt a beleikben mekónium halmozódik fel, ami sötétzöld székletet eredményez, ez válik idővel sárgássá. Szoptatás alatt pedig attól függ, hogy éppen mit ettél, milyen tápanyagok vannak az elfogyasztott ételeidben, továbbá függhet még a szín a hidratáltság mértékétől is.

Higiénia és bőrápolás

A babák bőre rendkívül érzékeny, az első pár nap után gyorsan veszíthet nedvességtartalmából, szárazzá, hámlóvá válhat. Ápolására az első pillanattól nagy hangsúlyt kell fektetni, ugyanis az újszülött bőre a legnagyobb behatolási kapu a kórokozóknak. A születést követően már érdemes hipoallergén, jó minőségű fürdetőt és testápolót használni, melyekkel akár a későbbi ekcémás bőrelváltozások is megelőzhetők.

A gyermekorvosok által gyakran favorizált „gyógyszertári fürdető” valójában alkalmatlan és akár káros is lehet az újszülöttek ápolására. Csak két összetevőt említenénk ki: cetil-sztearil-alkoholt és metil-parahidroxibenzoátot tartalmaz, melyek helyi bőrreakciókat és akár a későbbiekben jelentkező allergiás bőrtüneteket is okozhatnak. Tehát hagyjuk a régi berögződéseket, és az újszülött bőrét olyan készítménnyel ápoljuk, ami valóban alkalmas rá.

Fürdetés és köldökápolás

Sokan a heti kétszeri fürdetést javasolják újszülöttkorban, ugyanakkor magam részéről a napi rendszeres, néhány perces lemosást javaslom. Ezzel az újszülöttnél fix napi rutin alakítható ki, illetve a család a fürdetés alatt együtt lehet, közös élményt nyújthat, mellette pedig a gyermek is megszabadul a napi pelenkázás, nyáladzás és később az etetések okozta szennyeződésektől. A fürdőzést meleg helyen, biztonságos, újszülött fürdetésre alkalmas kádban kell lebonyolítani, és a fürdővizet a baba igényeihez érdemes beállítani.

Az első napokban a köldökcsonkra figyelni kell, hogy ne merüljön alá, száraz maradjon. Amennyiben víz érte, itassuk fel és töröljük szárazra. A fürdetés kezdetben nem több 2-3 percnél, a gyermek lemosása, gyengéd tisztítása után puha fürdőlepedővel a nedvességet felitatva (nem szárazra dörgölve) már krémezhető is. A köldök korszerű ellátása alatt a „tisztán és szárazon tartást” értjük, azaz a rutinszerű köldökkezeléshez semmilyen szer nem szükséges! Az újszülött köldökéhez mindig tiszta kézzel nyúljunk, és védjük a széklet és vizelet szennyezésétől is. A pelenkát visszahajtva megelőzhető az irritáció és megfelelő szellőzést is biztosítunk a területnek.

Öltöztetés és levegőztetés

Általános érvényű szabály, hogy az újszülöttre mindig egy réteggel több ruha kell, mint amiben a felnőtt komfortosan érzi magát. Fontos a réteges öltöztetés, ugyanakkor figyelni kell, hogy jól szellőző, pamut ruházatot adjunk a gyermekre. Onnan tudható, hogy a gyermeknek melege van-e, vagy esetleg fázik, hogy megtapintjuk a nyakát és hátát. Ha nyirkos, izzadt, akkor kevesebb ruházat elegendő, ha hűvös, akkor viszont jobban fel kell öltöztetni.

Normál időre és súllyal született újszülöttek esetén meleg hónapokban 7-10 naposan érdemes elkezdeni a levegőztetést, télen azonban javasolt megvárni a 2 hetes kort. Fontos a fokozatosság, kezdetben csak 10-15 percre nyissuk ki az ablakot, majd 2-3 hetesen vigyük ki a gyermeket ugyancsak fokozatosan a szabad levegőre. A huzattól minden formában óvjuk a gyermeket! A baba fejére sapka ajánlott kb. egy éves korig minden évszakban és utána is a meleg, és természetesen a hideg ellen.

Mérföldkövek és fejlődés az első hónapokban

Mint láthatjátok, nem lesz sok mérföldkő az első héten, mert a kicsi még csupán szokja a környezetét, a kinti világot. A baba első hónapja főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem függetlenül mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába. Figyeli a fényeket, a hangokat, mimikát. Vele született utánzási módszerrel tanul, ami most még nem akaratlagos. Kommunikációjára főként a sírás jellemző. Ebben az időszakban a pici még keveset van ébren, ilyenkor viszont próbál mozgolódni, főként a külvilágra reagálva. Fejét már egy-egy pillanatra megemeli. Ingerekre gyakran egész testével reagál, kézujjai még hajlítottak.

A 2. hónap végén megjelenik az első elbűvölő szociális mosolygás, már nem utána, hanem a szülőnek szól. Két hónapos kor után már egyre több akaratlagos mozdulata van, és elkezdi felfedezni saját kezeit. A szimmetrikus mozgás már jellemző, izmai erősödnek. 4 hónaposan hason fekve támaszkodik a karjain. Egyre jobban figyel a saját hangjára, többet kezd rájönni, hogy nem minden hangot akar figyelni adott pillanatban. Szemei 4. hónap végére a legtöbb helyzetben mozognak. A gőgicsélés folytatódik, minden hangot kipróbál. Utánozza a felnőtteket, és saját magát is. Visszaválaszol, visszamosolyog.

Ebben a korban már eltűnnek a primitív reflexek - fogó, kereső, járó reflex -, újdonságként lábfejét megfogja, és szájába is veszi. Hason fekve stabilan támaszkodik, hamarosan biztosított könyökkel is. Kezdi megtanulni a tárgyak állandóságát. Azt, hogy nem szűnnek meg attól, hogy ő nem látja őket. A beszéd hallgatásakor már felismeri, hogy milyen a mondatok hanglejtése. Fél évesen már főként a saját anyanyelve hangkészleteit használja, és lassan megjelenik a gagyogás, amely már nem csak hangokat, hanem hangkapcsolatokat jelent.

Orvosi ellátás és védőoltások

Az első oltások ijesztőek lehetnek a szülők számára, de szerencsére szurit csak a nyolcadik hét környékén fog kapni először a pici, így erre a mérföldkőre még van időtök felkészülni. 2 hónapos korig, azaz az első kötelező oltásokig nem érdemes a nagyobb családdal találkozni és közeli hozzátartozók is csak messziről nézzék a gyermeket az első hetekben. A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőknél 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.

Vitaminpótlás

• D-vitamin: a megfelelő csontfejlődés biztosításának elengedhetetlen vitaminja, ugyanakkor számos egyéb jótékony hatása is előtérbe került, pl. kiváló immunerősítő. Napi adagolása szükséges az újszülöttek esetében, mely a hazai forgalomban lévő készítményeknél 1 cseppet (4-500 NE) jelent. A D-vitamin folyamatosan adagolható kisgyermekkorig, napi adagja 500-1000 NE. Kezdése a magyar gyakorlatban 2 hetes kortól ajánlott.
• K-vitamin: a véralvadási zavarok elkerülése miatt szükséges a K-vitamin adagolása születéstől kezdődően. Jellemzően az első adagot az újszülött az első életnapon megkapja, majd egy hetesen egy ismételt adag következik, mely után havonta szükséges a készítmény adagolása (1 ampulla = 2 mg) otthon, szájon keresztül, amíg az anyatejes táplálás van nagyobb arányban. Teljesen tápszeres csecsemőknél az egy hetesen beadott adag után már nem kell további K-vitamin, ugyanis a tápszerek tartalmazzák a szükséges mennyiséget.

Súly- és hosszfejlődés

A csecsemők növekedésének nyomon követése fontos dolog, hiszen a különböző adatok folyamatos vezetésével az egészségi állapot és a fejlődés menete is megfigyelhető. Ebben segítséget nyújt az anya számára a várandósság alatt, majd a szülést követő első időszakban a nemzetközi gyakorlatban is egyedülálló hazai védőnői szolgálat. A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén.

A csecsemők súlyfejlődése

A csecsemők nagyon különböző méretekkel és súllyal születnek. Egy újszülött átlagos súlya 3,5 kg, de a 2,5-4,5 kg közötti tartományban minden normálisnak számít. Az első néhány napban a csecsemők általában még súlyt veszítenek (nagyjából a születéskori súly 10%-át). Ettől nem szabad megijedni, ez egy teljesen normális folyamat: a csecsemők magasabb víztartalommal jönnek világra, amelyet az első napokban fokozatosan elveszítenek. A születéskori súlyt a második hét végéig kell visszaszereznie a csecsemőnek. Amennyiben a súlyvesztés túlzott mértékű, vagy két héttel később még nem sikerült visszaszereznie azt a csecsemőnek, a védőnő tájékoztatást nyújt a lehetséges okokkal és a további teendőkkel kapcsolatban. A születéskori súly 10%-ánál nagyobb fogyás kórosnak számít.

Általában elegendő csupán a táplálék mennyiségét megemelni (növelni a szoptatások számát), azonban ha ennek ellenére sem áll meg a súlyvesztés, akkor a tápszeres táplálást is fontolóra kell venni. Újszülött- és csecsemőkorban heti 150-250 gramm súlygyarapodás számít egészségesnek. A csecsemő az első hónap végére kb. 750 grammal gyarapodik. A gyerekek jellemzően 6 hónapos korukra megkétszerezik, 1 éves korukra pedig megháromszorozzák a születési súlyukat.

A csecsemők súlyát az első két hétben szorosan, napról napra nyomon kell követni a születés utáni fogyás, majd gyarapodás megfigyelésére. Ezt követően azonban elég ritkábban mérni a csecsemőt. A csecsemő súlyának mérésére az első két hetet követően az ideális gyakoriság az alábbi: féléves korig először kéthetente, majd havonta; fél- és egyéves kor között kéthavonta; az első születésnapot követően háromhavonta.

A csecsemő hosszfejlődése

Csecsemőkorban a gyermek hosszáról szokás beszélni, és nem a testmagasságáról. A csecsemő hosszát a feje tetejétől a sarkáig mérjük. Egy átlagos újszülött hossza általában 50 cm körüli, de ez tág határok között mozoghat (45,7-60 cm). A hossznövekedés megítélésére is percentilis görbéket alkalmaznak, amellyel figyelemmel követhető, hogy miként alakul a gyermek hossza a vele azonos korban lévő, azonos nemű társaihoz képest, valamint a rendszeres vizsgálatokból kapott tendencia alapján nyomon követhetjük növekedésének ütemét is. 3-6 havonta érdemes fekve megmérni a gyermek hosszát. Csecsemőkorban tapasztalhatjuk a legnagyobb mértékű növekedést, ami akár 25 cm is lehet. Átlagosan az első 6 hónap során a csecsemők havonta 1,5-2,5 cm-t nőnek, 6-12 hónapos kor között pedig 1 cm-t.

Újszülött ellátási szokások a kórházban: Amit tudni érdemes

A baba megszületése után, a rutin újszülött-ellátás keretében még ma is olyan szokásokkal találkozhatsz, amik bizony nem könnyítik meg sem a baba életkezdését, sem pedig a szoptatás sikerességét. Nézzünk most öt olyan - ma is előforduló - kórházi újszülött-ellátási szokást, amik a legtöbb esetben feleslegesek és egyáltalán nem tudományos alapokon nyugszanak. A helyi szokások nagyon változóak.

Felesleges gyömöszölés és légúti leszívás

A babák ugyanis nem a gyömöszölés, masszírozás miatt kezdenek el lélegezni születésük után néhány másodperccel, hanem a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség hatására! De még ha nem is történik meg azonnal az első levegővétel, a baba oxigénellátása biztosított a Te légzésed által, a méhlepényen és a pulzáló köldökzsinóron keresztül! A légutak leszívása pedig a legtöbb esetben azért szükségtelen, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor kipréselődik a tüdőben és a légutakban lévő magzatvíz, ami sokszor azt eredményezi, hogy a fej megszületésekor sugárban ömlik a magzatvíz a baba szájából és orrából - ami akár ijesztő is lehet leendő apáknak, ha nem tudják, hogy ez az élettani folyamatok teljesen természetes része!

Azonnali fürdetés helyett bőr-bőr kontaktus

Sajnos sok kórházban a köldökzsinór elkötése után azonnal következik a fürdetés. Egy újszülött baba azonban nem piszkos, nem undorító, nem büdös, tehát már emiatt sincs szükség a lemosására! Az újszülöttek valóban nedvesek, nyákosak, talán egy picit még véresek is, de higiéniai szempontból nem összehasonlíthatóak mondjuk a férjed edzés utáni pólójával vagy zoknijával! Ráadásul a bőrükön még van több-kevesebb vernix caseosa, ez a fehér, krémszerű anyag, ami a baba bőrét védte és táplálta a méhedben és ami még a születése után is csökkentené a születés utáni bőr szárazságot és hámlást…ha nem mosnák le!

A lemosással ráadásul eltávolítják azoknak a „jó” mikro élőlényeknek egy részét is, amivel a baba a szülőcsatornán való áthaladásakor találkozott és amik az ő mikrobiomját, az immunrendszerének az első védvonalát építenék ki! Haladóbb kórházakban és Nyugat-Európában az első órák - sőt az első napok - bizony meztelenkedéssel telnek… A baba legfeljebb egy pelenkát kap és az édesanya ruhátlan pocakján, mellén lévő babát csak letörölgetik és az édesanyjával együtt takarják be egy fogadó takaróval! A közvetlen bőr-bőr kontaktusnak ugyanis nagyon sok előnye van a baba, az édesanya és a szoptatás sikeressége szempontjából is!

Szemcseppentés: Szükséges vagy hagyomány?

Az USA-ban és még sok más országban a születés utáni eritromicin szemcsepp része az újszülött protokollnak, hogy a bakteriális eredetű komoly, vakságot is okozó kötőhártya-gyulladást megelőzzék. Ebből a szempontból Magyarországon nem egységes az újszülött-ellátás, ami szintén azt igazolja, hogy a szemcseppentést is sokkal inkább a hagyomány, semmint a tudomány diktálja. Az való igaz, hogy újszülöttek szerezhetnek komoly, vakságot okozó szemfertőzést hüvelyi szülés során - abban az esetben, ha az édesanya gonorrhea (tripper, kankó) vagy klamídia fertőzött! A legtöbb monogám, rendezett kapcsolatban élő szülőktől származó babánál a szemcseppezés teljesen szükségtelen, mert a klamídia vagy gonorrhea fertőzés jelenléte a szülés során szinte kizárható. A babának viszont a szemcsepp kellemetlen és még a kötődés folyamatát is befolyásolhatja ezáltal.

Pólyázás és a szoptatás megnehezítése

Függetlenül attól, hogy volt-e szemcseppentés vagy sem, a fürdetést általában öltöztetés, sőt van olyan kórház, ahol bepólyálás (!!!) követi: az édesanya egy tisztára mosott, felöltöztetett, bepólyált kis csomagocskát kap az aranyórára és az instrukciót, hogy lehet kérem szoptatni… Ha belegondolsz, hogy szülés után még a szülőágyon fekszel, nem túl kényelmes pozícióban, könnyen beláthatod, hogy egy merev pólyába csomagolt újszülöttet szinte lehetetlenség megszoptatni - holott a babának rendkívül erős ilyenkor a szopási reflexe! A pólya segít a babának biztonságban és védelemben érezni magát, amíg megszokja az életet az anyaméhen kívül. Ez sok gyermek számára biztonságérzetet nyújt. A pólyázás újszülöttek esetében 0-3 hónapig különösen ajánlott, de egyes babáknak akár 6 hónapos korukig is előnyös lehet.

Császármetszés utáni ellátás

Magyarországon tízből négy baba műtéti úton születik. Ilyenkor a baba megszületés után a légutak leszívása mindig szükséges, és akár még egy kis gyömöszölés is segíthet a légzés beindulásában. A mérés, a mosdatás, szemcseppezés, felöltöztetés is ugyanúgy része lehet az újszülött procedúrának, de az ideális még műtéti szülés esetén is a közvetlen bőr-bőr kontaktus lenne az első órákban. A legtöbb kórházban ez sajnos nem, vagy nehezen valósítható meg, leginkább az akarat és valamennyire az erőforrás hiányzik ehhez, mert a műtét utáni közvetlen bőr-bőr kontaktushoz egyértelműen segítség kell, kellene. Ilyenkor viszont meg lehet kérni azt, hogy ha édesanyaként a közvetlen bőr-bőr kontaktus Veled nem is biztosított, legalább a férjed kapja meg a kisbabát közvetlen szőr-bőr kontaktusra!

Apáknak is egészen különleges érzés az újszülött gyermeküket a karjukba venni és a babának is sokkal jobb helye van az édesapjánál, mintsem egy melegítő asztalon! Szóval ha ezt szeretnéd, akkor feltétlenül jelezd ezt a műtét előtt, a férjed pedig inkább egy kigombolható inget vegyen a póló és a pulóver helyett.

tags: #megszulettem #minta #kisbaba