Hatékony környezeti tehermentesítés: kihívások és megoldások

A városok és környezetük ökológiai lábnyoma gyorsabban növekszik, mint a vidéké, ami erőteljes környezeti terhelést jelent. Ez a jelenség számos kihívást vet fel, melyekre komplex megoldásokat kell találni a fenntartható jövő érdekében.

Urbanizáció és környezeti terhelés: a budapesti várostérség esete

Az urbanizáció jelentette környezeti terhelés komplex vizsgálatára az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete egy kutatói és ipari szereplőket is felvonultató konzorciumot vezetett. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program (NVKP_16) keretében sikeres pályázatot nyújtottak be, melynek fókuszában a budapesti várostérség áll.

A kutatás egyszerre figyeli meg és elemzi a Budapest térségében tartózkodó emberek mozgását, viselkedését (például mobiltelefonjaik adatai alapján), illetve a kommunális szennyezés során a környezetbe jutó, a hormonális rendszerbe beavatkozó anyagok mennyiségét. A bejelentett lakosok száma ugyanis nem minden esetben árul el reális adatokat a városi térségek használóiról.

Kondor Attila, a projekt vezetője szerint: „A városok körüli agglomerációban sok olyan ember él, aki idényjellegűen dolgozik itt, vagy már életvitelszerűen itt él, de nincs bejelentve. A képet az is árnyalja, hogy ezek a térségek rendkívül dinamikusan változnak. Hazánk esetében különösen Budapest környékén óriási az ingázás, a napi mobilitás szerepe is.”

A népességkutatás és a környezetvédelem is erősen támaszkodik a demográfiai statisztikára, de sok esetben az emberek valójában máshol vannak, és a napi ritmusuk is eltér a feltételezettől. „Jó környezetpolitikát csak kevésbé torzított adatokra lehet építeni, de ezek az adatok a technológiai fejlesztések irányát is befolyásolhatják” - emeli ki Kondor Attila.

Kockázatcsökkentő megoldások fejlesztése

A kutatók terepi vizsgálatok keretében felszíni és a felszín alatti vizek állapotát szondázzák. Nemcsak az a fontos, hogy milyen anyagokat (gyógyszermaradványokat, nehézfémeket) mutatnak ki, hanem az is, hogy bizonyos vegyületek miért jelennek meg az egyik helyen, és miért nem találhatók meg máshol vagy másfajta vizekben. A projekt résztvevői az alapkutatási vizsgálatok eredményei alapján a köz- illetve a piaci szereplők számára kockázatcsökkentő fejlesztéseken dolgoznak.

Innovatív szennyvízkezelés

A kutatás eredményeként a konzorcium egyik ipari partnerével, az UTB Envirotech Zrt-vel közösen a kutatólaboratóriumi elemzések alapján a szennyvíziszap méregtelenítésére dolgoznak ki eljárást, amelyet szabadalmaztatni szeretnének. A beavatkozás nyomán az iszapot tápoldatként lehet majd kijuttatni a földekre.

Gyors tesztek a vízszennyezettség mérésére

A természetes vizek szennyezettségének megállapítására a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékén gyorstesztet fejlesztenek. Itt már régóta tanulmányozzák a zebradániót (zebrahalat), amelynek az embriói - de egyes változatok kifejlett állapotban is - átlátszóak. A zebradánió bizonyos anyagok hatására fényt (fluoreszcens jelet) bocsát ki. A halakat a terepen található, nagy kockázatot hordozó vegyületekre „hangolják”, és kalibrálják a fénykibocsátásukat.

Egy vállalatnak, vagy akár egy városnak is kockázatcsökkentési tervre lehet szüksége, hogy a gyorsan változó körülmények közepette a projektben kutatott gyógyszermaradványokkal szemben védetté tegye a saját felhasználandó vizét. „A projekt keretében olyan anyagokat is intenzíven vizsgálni kell, amelyek jelenleg alacsony koncentrációban vannak jelen, és veszélytelennek tűnnek - folytatja Kondor Attila. - De az ipari-technológiai fejlődés borzasztó gyors, és az alapkutatás rávilágított arra, hogy a koncentrált nagyvárosi fogyasztás révén nagyon hamar megjelennek olyan anyagok, amelyekkel pár éve még nem törődtünk; gondoljunk például a gyorsan terjedő antidepresszánsokra, antiepileptikumokra.”

A Kopernikusz program szerepe a környezeti monitoringban

A Kopernikusz program űrkomponensét az alapfelhasználók (a légköri, szárazföldi és tengerikörnyezet-monitoring, az éghajlatváltozás, katasztrófaelhárítás és biztonság terén aktív uniós intézmények és szervek, európai, nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok) által megfogalmazott adat- és megfigyelési igények figyelembevételével kell megtervezni. Az adatkövetelményeket az „adattárház-követelmények dokumentum” tartalmazza.

A Kopernikusz űrkomponensének a világűrbe telepített önálló megfigyelési kapacitást kell biztosítania a program célkitűzéseinek eléréséhez, elsősorban a szolgáltatási komponensének kiszolgálásával. Ezt a Sentinel nevű dedikált műholdküldetések biztosítják, amelyek hat „családba” sorolhatók: Sentinel-1, -2, -3, -4, -5 és -6.

A Sentinel küldetések áttekintése

• Sentinel-1: Radar és multispektrális képalkotó műszerek szárazföldi, óceáni és légköri monitoringhoz.
• Sentinel-3: Legalább két, poláris pályán keringő műhold konstellációjából áll, és célja az óceánok és a szárazföldterületek globális monitoringja. Méri a tengerfelszín topográfiáját, a tengerfelszín hőmérsékletét és az óceán felszínének színét.
• Sentinel-4: A levegő minősége szempontjából kritikus jelentőségű nyomgázokat és aeroszolokat figyeli Európa felett, nagy térbeli felbontásban és rövid visszatérési idővel. Az EUMETSAT harmadik generációs Meteosat geostacionárius műholdrendszere részeként valósul meg.
• Sentinel-5: A főbb légköri összetevők, mint az ózon, a nitrogén-dioxid, a kén-dioxid, a szén-monoxid, a metán, a formaldehid és az aeroszol jellemzőiről nyújt pontos mérési eredményeket. Az EUMETSAT második generációs poláris műholdrendszere (EPS-SG) részeként valósul meg.
• Sentinel-6: Radaros magasságmérő küldetés, amelynek célja, hogy - referencia magasságmérő küldetésként - nagy pontosságú mérési eredményeket nyújtson a globális tengerszintről.

Adatgyűjtés és feldolgozás

A Sentinelek által megszerzett adatokat automatikusan továbbítani kell műhold-Föld irányba a földi alapállomások részére, és a hasznosteheradat földi szegmensnek szisztematikusan fel kell dolgoznia őket. Az előre meghatározott (0. szintű, 1. szintű és 2. szintű) alaptermékek generálása érdekében az adatokat szisztematikusan fel kell dolgozni.

Az Európai műholdas adatátviteli rendszer (EDRS) szolgáltatás az X-sávú alap földi állomások kiegészítéseként rendelkezésre bocsátja a Sentinel adatok vételével kapcsolatos képességeit, ezzel támogatva különösen a kvázi valós idejű megfigyelési igények kiszolgálását. Az EDRS gyors műhold-Föld irányú adatvétel végrehajtását teszi lehetővé, amikor az X-sávú alapállomások láthatóságán kívül esnek.

Környezeti kármentesítés Magyarországon

Magyarországon a 70-es évek végéig, a 80-as évek elejéig a gazdasági növekedés, különösen az erőteljes iparfejlesztés, szigorú környezetvédelmi szabályok korlátozó hatása nélkül ment végbe. Noha ezt követően a környezetvédelem jogi szabályozása felzárkózott a kor követelményeihez, az előírások betartása még bő évtizedig kifejezetten elmaradt a határértékek és más előírások elvi szigorától. Ebben az időszakban, a gazdasági gondok közepette a környezetvédelemre fordítható összegek is szűkösek maradtak.

Az országban mintegy tízezerre becsülhető az olyan szennyezett területek száma, amelyeknél a károk elhárítása éveken, évtizedeken keresztül váratott magára. A talaj és a felszín alatti vízszennyezések nyilvánvalóan kevésbé észrevehetőek, mint egy füstölgő gyárkémény, de káros hatásuk nem marad el. Jobb esetben „csak” az elszennyeződő közüzemi kutak kiváltásának költségét kell megfizetnünk - Magyarországon a lakossági vízhasználat több mint 90%-a felszín alatti vízből ered -, rosszabb esetben a szennyezett víz, vagy a kertben termesztett zöldségfélék fogyasztása, de akár az ilyen területen folytatott aktív pihenés is hozzájárulhat az ember egészségének romlásához.

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program

A hazai Kármentesítési Program kiindulópontjának a kormány 1991. évi rövid és középtávú intézkedési terve tekinthető, amelyben megjelent a felhalmozott környezetszennyezések felmérésének, feltárásának és megszüntetésének feladata. 1996-tól a kormány elindította az Országos Környezeti Kármentesítési Programot a szennyezett területek számbavételére, valamint ezek közül az állami felelősségi körbe tartozó károsodások feltárására és kárfelszámolására.

A törvény bizonyos feltételek mellett a szennyezést okozó személy és azon terület tulajdonosának egyetemleges felelősségét állapítja meg, ahol a szennyező tevékenységet folytatják, illetve folytatták. Ez az előírás hosszabb távon csökkenti annak esélyét, hogy a konkrét felelős helyett az okozott károkat állami finanszírozással kell elhárítani.

A Kármentesítési Program lépései

1. Felmérés és nyilvántartás: 1995-től kezdve a környezetvédelmi felügyelőségek az ország egész területén felmérték azokat a szennyezéseket, melyek felszámolása kiemelten fontos feladat. Ennek eredményeként mintegy 200 területet vettek nyilvántartásba. A szennyező források és szennyezett területek számbavétele terjedelmes és részletesebb munkát igényel, olyan tartalommal, hogy az eredmények gépi adatbázisú nyilvántartásba vehetők legyenek.
2. Gyorsintézkedések: Ha a rendelkezésre álló adatokból - további feltárás nélkül is - sürgős beavatkozás szükségessége érzékelhető, ún. gyorsintézkedést kell végrehajtani, ami általában a szennyezés lokalizálását, a veszélyes szennyező forrás kiküszöbölését (pl. a szennyező anyagok elszállítását) jelenti.
3. Tényfeltárási munkák: A tényfeltárási munkák a szennyező forrás feltárását, a szennyezett környezeti elem (talaj, felszín- és felszín alatti víz, mederüledék stb.) károsodásának megismerését, lehatárolását, a szennyeződés terjedésének modellezését, valamint a kárfelszámolás megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését ölelik fel. A feltárás két fázisra tagolódhat: a diagnosztikai, felderítő fázisra, és a részletes feltárásra.
4. Kockázati értékelés és prioritási lista: A feltárási eredmények ismeretében elkészül az adott terület kockázati értékelése, prioritásának megállapítására a terület felkerül a prioritási lista II. kategóriájába.
5. Kárfelszámolás: A szennyezett környezeti elemek kárfelszámolása során megtörténik a szennyezettség megszüntetése vagy mérséklése (ha a teljes megszüntetés nem lehetséges, vagy a kockázatszámítással megállapított célállapot ezt nem indokolja).
6. Utóellenőrzés: A beavatkozások eredményességének folyamatos ellenőrzését az utóellenőrzés biztosítja, amely a megfigyelő-létesítmények adataira támaszkodva több évig tarthat.

Koordinált programok a környezetvédelemért

A Kármentesítési Program és az Ivóvízbázis-védelmi Program, valamint a Nemzeti Környezet-egészségügyi Program (NEKAP) között szoros koordinációra van szükség. Az ivóvízbázis-védelmi program azt célozza, hogy mind az üzemelő, mind a távlati, sérülékeny környezetű vízbázisok biztonságba kerüljenek. A NEKAP célul tűzi ki a legfontosabb környezet-egészségügyi problémák áttekintését, rangsorolását, megoldási lehetőségeik országos, regionális és lokális szintű áttekintését.

Az országos feladatok keretében komoly teendő a tartós környezetkárosodást okozó potenciális, illetve tényleges szennyező források teljes körű számbavétele, és az eredmények nyilvántartása a környezetvédelem információs rendszerébe integrálódó ún. Kárinfo-rendszer kialakításával.

tags: #megallapodas #kornyezeti #teher #mentesitesre