A horgászat országosan egyre népszerűbb hobbi, mely a természetben töltött magányos elfoglaltságként és igazi közösségteremtő erőként is megnyilvánul. A koronavírus-járvány okozta bezártság is rásegített erre, amikor a vízparti kikapcsolódás menekülőutat jelentett sokak számára.
Dr. Kovács Gy. Zoltán, a Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének és a Tiszabábolnai Sporthorgász Egyesületnek az elnöke is megerősíti a horgászat népszerűségét, különösen a hétvégéken, amikor az emberek az aszály ellenére is a vízparton hűsölnek és hódolnak szenvedélyüknek. A horgászat valóban igazi közösségteremtő erővel bír, még családon belül is, emellett a horgászversenyek szervezése is nagyon élvezetes.
A horgász egyesületek feladatai és kihívásai
A horgászat egy összetett tevékenység, amely magában foglalja a horgászathoz kapcsolódó turizmust, a horgászeszközöket, az etetőanyagokat, a hajókat és minden egyéb idekapcsolódó szolgáltatást. Dr. Kovács Gy. Zoltán szerint a horgászatból befolyó bevétel Magyarország költségvetésében 100 milliárd forint fölötti összeget képvisel, ami jelentős gazdasági tényező. Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) főigazgatója korábban azt közölte, hogy a szektor teljes árbevétele 2020-ban 40 milliárd forint volt, ami 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2021-re pedig 45 milliárd forintra számítottak.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) az elmúlt években átvette a horgászathoz tartozó közfeladatokat. Ez magában foglalja a tavaszi és őszi haltelepítést, az egész éves halőrzést, a tavak melletti szemétgyűjtést és a vízvédelmet is, ami óriási felelősség az ivóvízbázisaink tekintetében is. Mindez messze túlmutat a horgászaton - jelentette ki a megyei szövetség elnöke.
A Horgász Egyesületek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége a megye legnagyobb civil szervezete, ötvenkét egyesületet fog össze, amelyek más-más vizekhez kötődnek. Ez több mint 25 ezer horgászt jelent a megyében. A megyei szövetség három nagy funkcióval bír, amit négy fő irányít a halőrökkel kiegészítve:
- Szervezés és szolgáltatás: A horgászengedélyek kiadását és a területi engedélyek koordinálását jelenti. Emellett horgászversenyeket és egyéb rendezvényeket tartanak.
- Érdekképviselet: Különösen a vízhiány miatt vált karakteresebbé. Emellett a tavakon sokszor osztozniuk kell a víziturizmust kiszolgáló szolgáltatókkal, ami a víz minőségére is hatással van.
- Önálló gazdasági tevékenység: A Rakaczai-tó, a Hámori-tó, 37 kilométer Tisza-tavi szakasz és még néhány apróbb tó tartozik hozzájuk. Ezeken mind halgazdálkodást folytatnak, azaz halat nevelnek, telepítenek és ellenőrzik a vizet.
A jelenlegi aszály és a víziturizmus fejlődése azonban megnehezíti a horgásztársadalom életét. Az aszály az árterek és a patakok kiszáradása miatt vezetett halpusztuláshoz. Jelenleg sokkal kedvezőbb a horgász tavak állapota, mint, amit egy ilyen aszályos időszakban várnánk. A víz oxigénszintje rendben van és a nagy tavakban nincs halpusztulás, ezért mindenkit kérnek, hogy inkább ezeket a helyszíneket válassza. Egyedül az apró keszegféléket és kárászokat érintette érzékenyen a csapadékmentes kánikula. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a Tisza környéki árterületeken nincsenek gátakkal védett szakaszok. Amikor egy áradás után visszahúzódik a víz a holtágakba, akkor a sekély részeken elrothad a növényzet és elkezdenek pusztulni a halak. A patakok és kisebb tavacskák kiszáradása szintén az élővilág pusztulásával jár.
Kövér László aggódik a Tisza kétharmada miatt
A horgászat története és a szerveződések kialakulása
A Körösök és a Berettyó völgyében az itt élő emberek ősidők óta foglalkoztak halászattal. A szabályozatlan folyók vízrendszere gazdag volt halban, a halászok a sokféle eszköz mellett a hal horoggal történő zsákmányolását is alkalmazták, azaz a horgászatot. A folyók szabályozásával szűkült a hal élettere.
A két világháború között egyre több horgász látta szükségét, hogy szervezett körülmények között csoportosulva űzze kedvtelését. Ez azért vált szükségessé, mert az akkori vizeket bérleti rendszerben hasznosították. A költségek miatt célszerűnek látszott összefogni. Az első horgászcsoportok nagyobb vízszakaszok bérlésére jöttek létre. A közösen megváltott horgász bérleményt kedvezőbb áron szerezhették meg. A horgászat akkoriban sem volt olcsó szórakozás, kezdetben az így alakult horgászcsoportok tagjai többnyire iparosok, tisztviselők, állandó keresettel bíró személyekből tevődtek össze.
1942-ben országos kísérlet történt a horgászatot összefogó Országos Horgász Szövetség létrehozására. A háború létrejötte későbbre halasztotta a végleges, a mai MOHOSZ elődjének a megalakulását. 1945 után a természeti erőforrások állami tulajdonba kerültek. A vizek halászati jogát a több évtizedes tapasztalattal rendelkező halászok szerezték meg, akik az állami politikát követve hamar megalakították a Halászati Szövetkezeteket.
Békés megyében az első horgász egyesület 1937-ben alakult, Békéscsabai Sport Horgász Egyesület néven (az egyesület jelenleg is működik), majd a következő 1943-ban Mezőberényben. A háború után sorra alakultak vagy újjáalakultak a horgászegyesületek. Az 50-es évek végére, a 60-as évek elejére, a horgászegyesületek száma és tagsága stabil, lassú növekedést mutatott.
1954-ben a Gyulai Dolgozók Horgász Egyesülete nyolc másik egyesülettel felhívást tett közzé a Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottságának létrehozására. A felhívás nyomán 1954. október 31-én Gyomán megalakul a Körösvidéki Horgász Egyesületek Intéző Bizottsága, elnöke Benkő Gyula. Az országban kilencedikként alakuló Intéző Bizottság mintegy kétezer horgászt képviselt. Programjukban a Halászati Termelő Szövetkezettel való viszony javítását, az orvhalászat elleni szigorúbb fellépést, ivadékmentést és a horgászok számára kijelölt nyugalmi helyek védelmét jelölték meg.
Néhány évi gyomai működés után 1958 májusában megalakul Békéscsabán a Körösök Vidéke Területi Szövetség. A 70-es években felmerült, hogy a területi horgász szövetség jobb gazda lenne a Körösök vízrendszerén, amennyiben a halászati jog birtokosai lennének. Az akkori Földművelésügyi Minisztérium felvállalta, hogy meg kellene osztani a halászati jogot a horgászok és halászok között. A vizek kérdése 1976-ra véglegesen lezárult.
A horgászat társadalmi bázisának bővülése döntően a 70-es évek közepétől a 90-es évek végéig tart. Tizenöt év alatt majdnem megkétszereződik a taglétszám (15 000 fő). Az eddig döntően élővizek mellett alakuló egyesületeket követik azok, akik homokbányákra, bányagödrökre alakítanak horgász egyesületet. Az egyesületek száma háromszorosára nő, 59 lesz a megyében.
A 70-es évek végétől fokozatosan megszerveződik az IB szakapparátusa. Függetlenített titkár, szervező, gazdaságvezető, halászmérnök segíti a testület munkáját. A 80-as évek elejétől létrejön az egységes szövetségi vízrendszer, az erre épülő intéző bizottság és a területi jegyrendszer.
A MOHOSZ újjászervezése és a megyei szövetségek önállósodása
A 90-es évekre a Szövetség megteremtette a pontyból a teljes önellátást. Ez végezetül gazdaságilag is előkészítette a független, önálló jogi személyű megyei szövetség létrehozását. A kilencvenes évekre országosan megerősödtek a megyei intéző bizottságok. Az önálló gazdálkodásra törekvő megyék, így Békés is lazítani próbált azokon a kötöttségeken, amit a központi irányítás jelent. Szorgalmazta az önálló költségvetés bevezetését, a befizetési kötelezettségek csökkentését, a központi alapok igazságosabb elosztását, a gyámkodás megszüntetését.
A Békés Megyei Intézőbizottság - az egyesületek vezetőivel többévi munka után jutott arra az elhatározásra, hogy kezdeményezi egy új típusú szövetség létrehozását. A MOHOSZ 1989-ben időszaki választásokra készült. A fő kérdés az volt, hogy milyen legyen a jövőbeni MOHOSZ. Több megye hasonlóan Békés megyéhez az alapszabály módosítását, az önállóság növelését akarta. Elsősorban azok a megyék, akik az önálló gazdálkodásban már előrehaladtak. A megyei képviselő az IB állásfoglalása szerint az alulról építkező MOHOSZ-t szorgalmazta. Az alapszabály mondja ki, hogy a megyék horgász egyesületei alakítsanak önálló megyei szövetséget, a szövetségek váljanak jogi személlyé, a MOHOSZ vagyona alanyi jogon az egyesületek (tagság) vagyona legyen. A megyei szövetségek alakítsák meg az új MOHOSZ-t. A megyékben 1993-ban.
1993. október 16-án országos kibővített választmányi ülésre került sor. A tanácskozás elfogadta az új alapszabályt. Kimondta, hogy megalakult a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), a területi szövetségek országos szövetsége.
Kövér László aggódik a Tisza kétharmada miatt
Példa tagszervezetek listája (2016)
A MOHOSZ tagszervezeti név- és címlista 2016-os adatai alapján az alábbiakban néhány példa látható a megyei horgász egyesületekre:
| Helység | Cím |
|---|---|
| Veszprém | Muskátli u. 6. |
| Balatonfűzfő | Vadrózsa u. 14. |
| Pécs | Teréz u. 11-13. |
| Kecskemét | Batthyány u. 19. |
| Miskolc | Mikszáth Kálmán u. 2. |
| Székesfehérvár | Pilinszky J. tér 2. |
| Győr | Bajcsy-Zsilinszky u. 13. |
| Debrecen | Blaháné u. 4. |
| Eger | Mátyás Király u. 11. fsz. 3. |
| Tatabánya | Bánhida ltp. 108. |
| Békéscsaba | Bajza u. 11. |
| Szolnok | Tabán 9. |
| Salgótarján | Alkotmány u. 7. fszt. 2. |
| Szigetszentmiklós | Május 1. stny. 9. |
| Ráckeve | Kossuth L. u. 94. |
| Kaposvár | Füredi u. 18. |
| Nyíregyháza | Dózsa Gy. u. 23. fszt. 10. |
| Tiszafüred | Hunyadi u. 1. |
| Szekszárd | Rákóczi u. 46. |
| Vaskeresztes | 165/4. hrsz. |
| Pákozd | Budai u. 72. |
| Zalaegerszeg | Kelemen I. u. 17/a. |
| Baja | Dália u. |