A nehezített gyermekvállalás már kezdetben is olyan új élethelyzetet jelenthet, ami nem várt, akár ismeretlen történéseket is magával hozhat. Mivel az esetek döntő többségében nem számíthattunk rá, ezért természetes, ha elbizonytalanodunk hogyan is tudunk ennek minden szempontjával megbirkózni. A termékenységi problémákkal együttjáró kivizsgálások és kezelések gyakran mentális felkészülést is igényelnek. Amikor a kitartó próbálkozás ellenére sem érkezik a baba, kezdetben bele sem akarunk gondolni abba, hogy baj lehet. Próbálkozunk tovább és ahogy telnek a hónapok, annál inkább nő bennünk a feszültség, az elkeseredés és a félelem a meddőség gondolatától.
Miért fontos a pszichológiai támogatás a meddőségi kezelések során?
Orvosi értelemben akkor beszélhetünk meddőségről, ha egy párnak egy év időtartam alatt rendszeres, védekezés nélküli együttlétek mellett sem sikerül gyermeket fogannia. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy teljesen le kell mondanunk a szülővé válásról. A meddőségi kivizsgálások és kezelések segítségével ugyanis gyakran már a fogantatási problémák elhárítását követően létrejöhet terhesség akár természetes úton is.
A nőket és a férfiakat egyenlő arányban érinti a meddőség kérdése, és mindkét félnek egyaránt számolnia kell annak lelki oldalával is. Érezhetjük magunkat átverve, igazságtalan helyzetben, sőt azt is, hogy valamilyen oknál fogva mi vagyunk a hibásak ebben a helyzetben.
A lombik program orvosi részéről, annak pontos menetéről, esetleges mellékhatásairól számos információt találhatunk az interneten. Fontos azonban szót ejteni a lelki oldaláról is, nemcsak a hormonkészítmények által okozott hangulatingadozások és fizikai változások okozhatnak ugyanis komoly pszichológiai terhet, hanem a kezelés részét képező várakozás és lehetséges kudarcok is.
A stressz és a meddőség kapcsolata
Veszélyes környezetben teherbe esni és utódot világra hozni evolúciós szemléletben kockázatos dolog, mind az anya, mind a gyerek szempontjából. Az evolúció során kialakultak olyan mechanizmusok, amelyek az intenzív stressz hatására képesek gátolni a reprodukciós rendszert. A vizsgálatok azt jelzik, hogy a pszichésen megélt stressz kapcsolatot mutat a gonadikus funkcionális tengely zavaraival, melyek adott esetben meddőséghez vezethetnek.
Az IVF kezelést igénybe vevő nők általában már komoly szorongásos és depressziós tünetekben szenvednek, amely már önmagában gátolja a teherbeesést. A magas szorongás vagy depressziószintet mutató nők a legsikertelenebbek az IVF kezelések során. Boivin és Takefman (1995) azt találták, hogy akik az IVF programban egy adott ciklusban sikertelennek bizonyultak, szignifikánsan nagyobb stresszt éltek meg a kezelés alatt, gyengébb volt a biológiai válaszuk a kezelésre.
Létezik az „ismeretlen eredetű meddőség” diagnózis, amikor az orvosok nem találják a meddőség okát. Ez azt jelenti, hogy krónikus stressz esetén a nők termékeny üzemmódja átvált terméketlenbe. Az evolúció úgy alakította, hogy a szervezet stresszes körülmények között, ami egykor éhínséget, árvizet jelentett, átállítja a termékenységi folyamatot terméketlen üzemmódba. Ezt a modellt alátámasztja az is, hogy idősebb nőknél ez az átállás ritkább, mert ott a várandósság elhalasztásának már nagy az ára.
A lombik program lelki terhei
A lombik program jelentősen nagyobb fizikai és lelki terhet jelent a pár mindkét tagja számára. A hosszú lombik a menstruációs ciklus leállításával kezdődik, amit egy stimulációs szakasz követ. Mivel már a hormonháztartás legkisebb eltérései is jelentős hangulatingadozást okozhatnak, a lombik program során alkalmazott készítmények miatt sokan panaszkodnak extrém érzelmi, illetve fizikai változásokra is. Előfordulhat hízás, rosszullétek, fejfájás és egyéb tünetek is, amik megviselhetik a szervezetünket és a mentális egészségünket is.
A hormoninjekciók mindennapos beadása, majd a petesejt leszíváshoz szükséges altatásban végzett műtét, illetve még a fájdalommentes embrió beültetés is komoly fizikai és lelki igénybevételt jelenthet. A pozitivitás kulcsfontosságú, ugyanakkor nem árt felkészülni arra az eshetőségre is, hogy mi van, ha nem tapad meg rögtön az első beültetett embrió. Sajnos erre is van ugyanis esély, a beültetést követő két hét pedig ebben a bizonytalansággal, sok esetben stresszel és reménykedéssel teli hangulatban telik.
Teljesen természetes, ha a lombik program alatt olykor lehangoltnak, érzelmileg túlterheltnek érezzük magunkat. Nemcsak a hormonkészítmények, hanem a kezelés menete is komoly lelki terhet jelent mindkét résztvevő fél számára, a stresszkezelésnek így fontos szerep jut a meddőségi eljárások során. A lombikprogram óriási lelki befektetést igényel a páciens részéről, egyrészt az injekciók, az állandó orvosi vizitek miatt, másrészt az érzelmi bizonytalanság terhe is ránehezedik arra, aki ezen az úton jár.
Ha már kialakult a szorongás, akkor a mentális kapacitás csökken, és elkezdődik a halogatás. Ez egy hihetetlenül nehéz élethelyzet, valójában egy ismétlődő krónikus krízis. Úgy érzi az ember, hogy reménykednie kell, mert jön egy új hónap, a lelket újra zöldre kell állítani, protokollról protokollra ismétlődik ez a megterhelő és bizonytalansággal teli lelki folyamat. A daganatos betegségek betegségterhéhez szokták ezt hasonlítani, annyira nehéz benne lenni. A lombikprogram alatt jellemzően minden más háttérbe szorul, szinte parkolópályán van az élet.
A pszichológus szerepe a meddőségi kezelésben
A fentiek miatt pszichológiai tanácsadó szakemberhez vagy támogató csoporthoz fordulni ezen élethelyzet bármely pontján hasznos lehet. Az asszisztált reprodukciós eljárásban résztvevőknek csak 15 százaléka keres fel pszichológust, ami eleve kevés. A kezelőorvos sokszor ajánlja a pszichológust, de ha nem elég érzékenyen teszi ezt, megbánthatja vele a sérülékeny mentális állapotban lévő párt.
Pszichológiai tanácsadás - mi az?
Egyéni és csoportos terápiák
Az egyéni terápiát elsősorban azoknak ajánljuk, akik úgy érzik, a nehezített gyermekvállalás kapcsán szükségük lenne szakértő érzelmi, mentális megtámogatásra, vagyis egy olyan térre, ahol szabadon kifejezhetők az érzések és feltehetők a felmerülő kérdések. Az üléseken mindig a páciens által hozott, éppen aktuális témákkal dolgozunk. A pszichológus segíthet a hatékonyabb megküzdési - például stresszkezelési technikákkal, imaginációs gyakorlatokkal - és kommunikációs stratégiák kialakításában. Sor kerülhet az énkép, az önértékelés alaposabb feltérképezésére, amelyre a termékenységi problémák könnyen negatív hatással bírhatnak. Továbbá, a meddőség kezelések sokszor orvosi és életmódbeli döntések sorozatát igénylik. Hogy egy páciensnek hány alkalom lesz javasolt, teljesen egyéni.
A csoportos foglalkozások specialitása, hogy párok és sorstársak részvételével zajlanak, 10-12 fő részvételével. Ezeket a 90 perces alkalmakat pszichológus és meddőségi specialista szakasszisztens vagy biológus közösen tartja. A csoportterápiában nagyon fontos tényező a támogató közeg, gyakran jönnek létre hosszú távú baráti kapcsolatok is. Szintén fontos eleme a programnak a relaxációs technikák elsajátítása és a meddőséggel összefüggő nehéz társas helyzetek kezelése. Mindezekkel sikeresen oldható a meddőséggel járó krónikus stressz.
A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Asszisztált Reprodukciós Centruma (ARC) volt az első olyan meddőségi központ Magyarországon, ahol főállású pszichológus is támogatja a nehezített teherbeesésben érintett párokat. Dr. Szigeti F. Judit klinikai szakpszichológus és munkatársai nemrég publikálták a centrumban végzett kutatásuk eredményeit, amiből kiderült: a csoportterápia jól bevezethető az asszisztált reprodukciós rutinellátásba és a szorongással érintett pároknak mintegy 10 százalékkal növeli a teherbeesési esélyeit.
A veszteségfeldolgozás fontossága
Az egyik legfontosabb oka annak, amiért a meddőséggel vívott küzdelemben célszerű minél hamarabb pszichológushoz fordulni, - bár ennek fontosságát ritkán hangsúlyozzák, - hogy a próbálkozások, a lombik során újabb és újabb veszteségek érnek bennünket (pl. elveszítjük az embriót, elhal a magzat, elveszítjük a lehetőségét, hogy fiatalon legyünk szülők stb.). Ezek a veszteségek pedig jellemzően nem dolgozódnak fel, hanem folyamatosan egymásra épülnek, és egyre erősebben gátolják a sikert. Sokkal egyszerűbb olyanoknak segíteni, akik még kevés veszteséget éltek meg, mint azoknak, akik már több sikertelen lombikon vannak túl, és rengeteg veszteséget cipelnek.
Amikor már több lelki sebet kell begyógyítani, esetleg antidepresszánst is szed a kliens, ami miatt halasztani kell a beavatkozást, már nehéz elérni, hogy ne billenjen ki az egyensúlyából, hogy megtalálja a saját legjobb működését.
A párkapcsolat támogatása
A lombikprogram magánügy, két ember magánügye. Nincsenek pontos statisztikák arról, hogy vajon hány százalék végződik szakítással. Noha nincsenek adatok, azt a párterapeuták beszámolóiból tudni lehet, hogy nemcsak a kudarcba fulladt próbálkozókra vár ez a sors. A lombikprogram önmagában az egyik legerősebb válási rizikófaktor, függetlenül annak eredményességétől.
A lombikprogram lényege a számolás. A párok az első naptól kezdve számokba fojtva élik a mindennapjaikat. Ez a - nevezzük nevén - módosult, jelentősen beszűkült tudatállapot önmagában is szorongáskeltő. Kapcsolat legyen a talpán, amelyet nem ingat meg ez a non-stop esélylatolgatás! Nem véletlen, hogy a lombikosok nemes egyszerűséggel csak „akadálypályának” nevezik maguk között a procedúrát.
A férfiak szerepe a lombik programban sokszor háttérbe szorul, pedig nekik is óriási lelki terhet jelent a folyamat. Az eljárásban főszereplővé avanzsált nőknek talán soha, semmikor nincs akkora szükségük a párjukra, mint ezekben a hónapokban, években. Nincs az a támogató szakmai közeg, empatikus orvos és kedves személyzet, amely pótolni tudja azt, amit csak a férfi, a párja tud megadni a lombikos nőnek. A férfiaknak viszont most nem osztottak lapot.
A meddőségi programban résztvevők többsége amúgy is mindig mindent meg akar tenni a siker érdekében, de annyiféle eljárás van, hogy ez nem is szükséges, nem is lehetséges. A lombikprogram azért is nehéz, mert csak részben kontrollálható. Beszélgessünk a veszteségről, hallgassuk meg egymást és nyújtsunk vigaszt a másiknak ezekben a nehéz napokban. Ha szükségét érezzük, keressünk szakszerű segítséget, vagy beszélgessünk hasonló veszteséget átélt, esetleg már sikeres lombik programon túl lévő anyukákkal.
Ha a házassági szakítópróba olimpiai versenyszám lenne, a lombikprogram garantáltan éremesélyes volna. Hiába az érintettek szakszerű felkészítése, hiába a támogató közeg, a párok ijesztően nagy hányada előbb-utóbb a bontóperes tárgyaláson találja magát. A lombikprogram lényege: a számolás.
A pszichológus sajnos nem csodadoktor (sőt egyáltalán nem is orvos végzettségű, hanem bölcsész). Nem tud senkibe sem babát varázsolni. Nem lennék hiteles, ha azt ígérném, hogy biztos tudok segíteni, biztosan megtaláljuk a probléma okát. Nem. Egyáltalán nem biztos, hogy lesz ok. De egy biztos. Az az idő, energia és pénz, ami erre a folyamatra fordítódik, nem megy kárba. És amiről gyakran elfeledkeznek. Ha a terhesség végre létrejön, a baba megszületése sajnos akkor sem garantált.
A lombik program utáni élet
A lombikbébi program segítségével fogant gyermekek vizsgálata továbbá azért is fontos, mert az embrió méhbe történő áthelyezése kevésbé optimális folyamat, mint a természetes fogantatás. A megfelelő körülmények hiánya pedig olyan, a sejtosztódás során alapvető mechanizmusokat érintő változásokat okozhat, melyek az egész életre kiható fizikai és mentális fejlődést befolyásolhatják. A lombikprogram nagyfokú érzelmi bevonódást eredményez.
Az első évek mérföldkövei
A legnehezebb időszak a szülők számára a bizonytalansággal teli várandósság. Miközben a lombikszülők magzattal való érzelmi kötődése nem különbözik a természetes úton fogant babák szüleinek kötődésétől, a kismamákra jelentős stressz nehezedik, hiszen aggódnak a speciális eljárás során fogant baba egészségi állapota miatt. Holott a lombikszülők aggodalma magasabb fokú, a kezdeti szorongás mértéke idővel csökken, és hasonló értékeket mutat mindkét szülőtípus esetén. Bár egyes eredmények azt mutatják, hogy a szülést követően a lombikanyukák valamivel nehezebben kommunikálnak a gyermekükkel, mások szerint a lombikcsaládok több pozitív érzelmet közvetítenek a rég várt gyermek felé.
A legtöbb kutatás alapján azonban elmondható, hogy a mesterséges úton fogant gyermekek anyukái kisebb mértékű szorongást és neveléssel kapcsolatos stresszt élnek meg, és a nevelési kompetenciájukat is pozitívabban értékelik. Feltételezhető, hogy ezek az eredmények a nők terméketlenséggel való tapasztalataiból, a gyermek utáni felfokozott vágyból, valamint a szülőség megélésének megnövekedett motivációjából adódnak. Mindezek mellett az első életévek során vizsgált anya-gyermek kapcsolat esetében a lombikbabák túlnyomó részt biztonságos kötődést mutattak. Ezek alapján, illetve több tanulmány egybehangzó álláspontja szerint elmondható, hogy a kora gyermekkort tekintve a lombikeljárás nem jár negatív következményekkel a gyermekek pszichológiai és érzelmi fejlődésére.
Lombik-tinik: "Lombikban fogantam, más vagyok?"
A kamaszkor közeledtével minden gyermek elkezd összetett módon gondolkodni önmagáról. Nincs ez másként a lombikban fogant tinik esetében sem, akikre vonatkozóan csekély kutatási eredmény áll rendelkezésre. A lombik-tinik önbevallásuk alapján nem tapasztaltak különbséget szociális és érzelmi viselkedésükben természetesen fogant társaikhoz képest. Ehhez hasonlóan az eddig közölt tanulmányok, melyben a szülők, a tanárok és a gyerekek is nyilatkoztak, nem mutattak eltérést összehasonlítva a 11-12 év körüli lombikban és természetes úton fogant kiskamaszok szociális és érzelmi jóllétét. A 15-16 éves korosztály esetében sem találtak különbséget a nevelési stílus, a nevelési stressz és a viselkedési problémák tekintetében.
Érdekes azonban, hogy egyes kutatások szerint a 18 éves fiatal felnőttek körében magasabb szintű melegség jellemezte az anya-gyermek kapcsolatot a lombikcsaládoknál. A szülői nevelést jellemző melegség rugalmas attitűdöt, támogató, de szabályokat felállító viselkedést, illetve elfogadó, válaszkész interakciókat takar. A konfliktusok esetében a lombikanyukák fegyelmezés terén engedékenyebbnek bizonyulnak, míg a lombikapukák nem különböznek apuka társaiktól ezen a téren. Bár kamaszkorban ostrom alá kerül a szülők és gyermekük közötti kapcsolat, összességében elmondható, hogy a mesterséges megtermékenyítés nem hozható összefüggésbe a kamaszkori szülő-gyermek kapcsolatot érintő nehézségekkel. Tehát sem a lombikeljárás, sem a tény, hogy szüleik mesterséges megtermékenyítést vettek igénybe nincs kedvezőtlen hatással a lombik-tinik viselkedésére és pszichológiai jóllétére.
Lombikbaba - Milyen áron?
Korábban készült tanulmányok alapján a lombikcsaládokban magas szintű pszichológiai jóllét és házastársi elégedettség jellemzi a szülőket. Ám a lombikprogramok harmada-negyede ikerterhességgel jár, ez pedig megnöveli a szülők stresszszintjét, és fokozott nehézségeket okoz a gyermeknevelés terén is. Sőt, egy friss, a házastársi működést vizsgáló kutatás szerint a lombikanyukák kevésbé elégedettek családjukkal, és kevesebb házastársi kommunikációról számolnak be. Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy a terméketlenség és annak legyőzésére irányuló kezelések jelentős hatást gyakorolnak a párkapcsolatokra. Ez alapján tehát feltételezhető, hogy a lombikcsaládokban - különösen a kezdeti időszakban - fellépő nehézségek leginkább a meddőség diagnózisával hozhatók összefüggésbe.
A gyermekvállalási szándék pedig sokszor nem elegendő, ugyanis a sikertelen próbálkozások után orvoshoz forduló pároknak hosszú várólistával és jelentős anyagi teherrel kell szembenézniük. Ma idehaza öt lombikeljárást fedez az állam, és a kezeléshez szükséges gyógyszerek is nagy százalékban tb támogatottak, ám a járulékos költségek így is igen magasak. A jelenleg megemlített tanulmányok nem vizsgálták a lombikszülők meddőséggel való megküzdésének módját, és ennek hatását a családi kapcsolatokra.
tags: #meddosegi #pszichologus #lombik