A csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés célja olyan szakemberek felkészítése, akik képesek a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére és fejlődésének segítésére.
A képzés során a hallgatók átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, és felkészültté válnak a bölcsődében, valamint más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményekben a kisgyermeknevelői feladatok szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel történő ellátására.
A végzett szakemberek képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.
A képzés részét képezi a komplex szakmai gyakorlat, amelynek időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét. Ez a gyakorlat megbontható, de az egyes szakaszok nem lehetnek rövidebbek 2 hétnél. A szakmai gyakorlat kizárólag bölcsődében vagy mini bölcsődében teljesíthető.
A képzés során a hallgatók megismerkednek a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, és képesek értelmezni az ebből fakadó különbségeket.
Tisztában vannak az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkeznek.
A kisgyermeknevelők képesek kielégíteni a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatni a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó- és befogadótevékenységeket, valamint a fejlődő gyermeki kreativitást.
A nemzetiségi csecsemő- és kisgyermeknevelő képzésben résztvevők a három év alatti gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett felkészültek a korosztály nemzetiségi nyelven történő nevelésére is. A nemzetiségi specializáció tantárgyainak oktatása és vizsgái, beleértve a záróvizsgát is, az adott nemzetiségi nyelven folynak.
Nyelvvizsga nélküli alkalmazás
A 326/2013. Korm. rendelet 33/K. § (5) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személlyel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal, a gyakornoki idő lejártáig szóló határozott idejű munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette.
Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése.
Ez a szabály kizárólag a foglalkoztathatóságra vonatkozik, és a jogviszony létesítéséhez szükséges, az Nkt. 3. mellékletében előírt iskolai végzettség, szakképzettség feltételei alól ad átmeneti mentesítést.
A szabály kifejezetten tartalmazza, hogy az így foglalkoztatott személyt gyakornokként kell besorolni, és előrelépésére csak akkor van lehetőség, ha a minősítő vizsga letételéig megszerezte a hiányzó nyelvvizsgát.
Megjelent a Munkaügyi Levelekben 2018. szeptember 24-én (170. […] feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.
A kisgyermeknevelők jogi háttere és foglalkoztatása
A bölcsődében pedagógus-munkakörben (kisgyermekgondozó, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó és konduktor) dolgozó kollégák foglalkoztatására alapvetően a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a Kjt. szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.
A bölcsődei pedagógusok illetményét azonban - a Kjt. rendelkezéseitől eltérően - a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényben (Púétv.) meghatározott pedagógus előmeneteli rend szerint kell megállapítani.
A Munka törvénykönyve hatálya alatt bölcsődében foglalkoztatott kollégák foglalkoztatására a Munka törvénykönyve előírásait kell alkalmazni, azonban a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 15. § (10b) bekezdésének rendelkezése szerint kötelezően alkalmazni kell a Púétv. egyes előírásait.
A Púétv. 1. § (11) bekezdése alapján a bölcsődében pedagógus-munkakörben dolgozók esetében alkalmazni kell a Púétv. előírásait a Gyvt. 15. § (10b) és (10c) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az évenkénti kötelező pedagógus teljesítményértékelést nem kell elvégezni, mert a Gyvt. 15. § (10b) bekezdésében nem szerepel a Púétv. 98. § (3) bekezdése, amely ezt elrendeli.
A Gyvt. 15. § (10c) bekezdése szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy tekintetében a Púétv. 45. § (7) és (8) bekezdését, valamint 94. § (8) és (9) bekezdését is alkalmazni kell.
A Púétv. 45. § (7) bekezdése lehetővé teszi az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő, legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógusok számára a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást.
A Púétv. 94. § (8) bekezdése szerint a legalább Pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot (alkotói szabadságot) vehet igénybe.
A bölcsődei pedagógusoknak évi huszonegy munkanap alapszabadság jár, és a Kjt. rendelkezései szerint további szabadságra is jogosultak.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakképzettséggel vagy más pedagógus szakképzettséggel foglalkoztatott személyt pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, akkor esetében a pedagógus életpálya szerinti illetményt és egyéb juttatásokat, a pedagógus előmeneteli rendszert kell alkalmazni.
A Púétv. 98. § (3) által elrendelt évenkénti teljesítményértékelést azonban estükben nem kell alkalmazni, mert ezt a Gyvt. 15. § (10b) bekezdése nem rendeli el.
A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, pszichológus, valamint gyógypedagógus esetén a kötött munkaidő napi 6 óra.
Koragyermekkori nevelés: Az interakciók ereje
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégákra vonatkozóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (Kjt.) meghatározott illetménypótlékokra is alkalmazni kell a vonatkozó rendelkezéseket, amennyiben teljesülnek a feltételek.
A Korm. rendelet 9/A. § (1) bekezdése szerint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy munka- és pihenőidejére, valamint előmeneteli rendszerére a Púétv. végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Púétv. Vhr.) egyes rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Púétv. Vhr. 88/A. § (1) bekezdése meghatározza a pedagógusok havi illetményének megállapítását a fokozatuk alapján.
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégák illetményének megállapításakor figyelembe kell venni a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozatokat (Pedagógus I., Pedagógus II.).
A 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet (Vhr.) 88/A. § (1) bekezdése tartalmazza a pedagógusok illetményére vonatkozó szabályokat, figyelembe véve a Púétv. 97. § (1) bekezdése szerinti fokozatokat.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 9/A. § (2) bekezdése részletezi a Púétv. Vhr. egyes paragrafusainak alkalmazását a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben.
A bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott kollégákra vonatkozóan a fentiekben felsorolt jogszabályok előírásait kell alkalmazni, függetlenül a fenntartótól.
tags: #kisgyermeknevelo #besorolasa #nyelvvizsga #nelkul