Több száz kisgyermek tanácsadása után rengeteg tapasztalatom gyűlt össze arról, ami valóban hasznos a szülőknek. Ismerem a problémákat, és az egyéni különbségeket.
Az 1 éves kor mérföldkő lehet a baba életében. Mintegy célként gondoljunk rá, de mint tudjuk, nem a végcél a lényeg, hanem maga az út.
A tudomány mára igazolta, hogy a baba 1 éves koráig minél több étellel, ezzel való tapasztalattal, élménnyel rendelkezik, annál kisebb a későbbi evésproblémákra (pl. válogatósság) az esély.
A 10-12 hós baba már elméletileg 4-6 hónapja felfedez, eszeget. Fontos, hogy már jó, ha egyedül, különösebb segítség nélkül, ÖNÁLLÓAN eszik.
Önálló étkezés és az ételek állaga
Mi az az önálló evés? Az étkezések (anyatejen és/vagy tápszeren kívüli) kb. 2,5 óránként váltakoznak.
Fontos, hogy az anyatejet/tápszert térben és időben különítsük el az evéstől. Előbbieknek jelentős érzelmi funkciójuk is van, tápanyagokon kívül a babának kellemes, komfortos, nyugodt légkört adnak. A darabos ételek ezzel szemben felfedezést és jóllakottságot adnak, nem megnyugvást/lazítást/érzelmi kielégülést.
A baba már kb. 12 hós korig az 500 ml az átlagos, ajánlott tápszer mennyiség 24 (!) óra alatt, a szoptatás igény szerinti. Azaz, ha jön az ebéd, én javaslom, hogy ne tápszer, majd ebéd következzen, hanem szünet az ebéd előtt.
Kézzel eszi a darabos ételeket, ami pedig krémesebb/püré jellegű (pl. burgonyapüré, zabkása, joghurt, túrókrém, főzelék, zellerkrém, stb.) azt is egyedül, a NumNum Előkanalakkal, gond nélkül.
Fontos, hogy megjelenik a csipesz/csippentő fogás, azaz a mutató-, és hüvelykujjával tartja a tárgyakat ÉS az ételeket. A falatoknak ehhez kell alkalmazkodniuk, ezt kell segíteniük, ezért megjelennek a kisebb, darabos ételek.
VIGYÁZZ: ne legyen a falat túl pici (pl. rizsszem/apró husi), mert a baba, amikor beveszi a szájába, nem fogja érezni, hol van azon belül: a rágás nem fog beindulni. Legyen a falat kb. méretű.
KERÜLENDŐ állagok: a nagyon kemény dolgokkal (pl. nyers répa, alma, dió, mandula) legalább 2 éves korig várjunk. Tudom, rengeteg baba eszi ezeket korábban gond nélkül, de sajnos többen kórházba is kerülnek miatta, ugyanis ha félrenyeli, a kemény falat lejuthat a tüdőbe is, gondot okozva.
Könnyebb ezeket félrenyelni, csökkentsük ennek valószínűségét úgy, hogy adjuk ezeket, de a megfelelő állagban (pl. párolva, reszelve).
KERÜLENDŐ formák: érme alak keresztmetszetben (pl. virsli karika, szőlő félbevágva vagy egészben), nagy húsdarab, kemény állag (pl. nyers répa, POPCORN!) , ragadós állag (pl. mogyoróvaj).
Amíg a baba nem rágja jól a puha finger foodokat, ne adjunk neki kekszet se! A keksz külön kategória, ugyanis az a szájban a harapás hatására apró darabokra esik szét.
Fogalmam sincs miért van ráírva több termékre, hogy 6 hónapos korban adható, én nem ajánlanám az első időszakban (mondjuk össze lehet turmixolni, így por lesz belőle, ezzel süthetünk, főzhetünk, pl. kókuszgolyót ami már jó állag .
Rágásnál segíti az állkapocs erősödését, fejlődését, száj körüli izmokat edzi egy szuper rágóka is (nem mindegy a formája, anyaga, textúrája).
Az étrend összetétele és az allergének
Az étrend összetétele (ITT 1 éves korig) nem teljesen mindegy, mint ahogy sokan gondolják. Láthatjuk, hogy 1 éves korhoz közeledve a baba tápanyag-ellátottságát már nagyban meghatározza az étrendje.
Ennek ellenére rengeteg baba van, aki ekkor még zömmel anyatejes, és alig-alig kóstolgat. Mivel minden baba más, nem lehet azt mondani, hogy minden egyes gyermeknek jó így vagy úgy. Ezt a baba igényei, a baba-anya kapcsolat, a család helyzete, élete határozzák meg.
Ezen kívül általában leginkább a minőség számít, nem a mennyiség. Ha a baba napi 5x meg van kínálva az anyatejen/tápszeren keresztül (jól válogatva, azaz nem csak zöldséggel/gyümivel, és jó időközönként), annyit eszik, amennyit kíván, jól fejlődik, nincsen semmi gond.
A családi ételek akkor alkalmasak a baba hozzátáplálására, ha a család egészségesen táplálkozik és változatosan. Ez nagyon szubjektív tud lenni, érdemes figyelni a kiegyensúlyozottságra, és mondjuk arra a tényre, hogy a baba igényei mások, mint egy felnőtté igényei.
A vasbevitel, omega-3 bevitel (halak!) kiemelten fontosak például (segítség).
A válogatósság megjelenése ekkor még nem igazán jellemző.
Az allergének bevezetése és a glutén bevezetése az első szülinap előtt ajánlott, hogy megtörténjen (bővebben) egészséges baba esetében. Azaz ekkora már nagyjából pipa a búza, a földimogyi, a hal, a tojás, a tejfehérje, a szója.
Nézd meg a Kisokosunkban, hogyan a legbiztonságosabb ezeket bevezetni, ha pedig a babád ekcémás és/vagy allergiás, gyermek-allergológus/gasztroenterológus segítségét kérd a bevezetések módjáról, idejéről.
Az első szülinapi torta emlékezetes lesz. Ne úgy képzeljük, hogy mostantól a baba chilis babot ehet sózott földimogyoróval, de ne is úgy, hogy maradunk a zöldségpüréknél és a natúr húsoknál. Nem jó egyik véglet sem.
Végül: amíg a baba boldog, gyarapszik ütemesen, ügyesedik és a szülők jól válogatva, jó módszerekkel táplálják, folyamatosan ügyelve a fejlődésére, nem kell aggódni az ételek pontos típusa, sorrendje miatt.
Emberek vagyunk, nem is mindegyikünk szeret sütni-főzni folyamatosan, és kedvünk sincs mindig. Ennek ellenére arra bátorítanám a szülőket, hogy ha csak tehetik, friss, családi ételeket kínáljanak babájukban már ekkor is, figyelve az igényeire.
Szorítsák vissza az üveges bébiételeket, így a gyermek hamarosan ügyes kislány/kisfiú módjára, vidáman fog falatozni a családdal együtt, beavatkozás nélkül.
A baba hozzátáplálásának szórakoztatónak és izgalmasnak kell lennie mindenki számára, elkerülve a stresszt és a buktatókat.
Tej fogyasztása
Többször felmerült már a kérdés, hogy valójában mikor adhatunk tehéntejet a babának, hiszen annyi mindent lehet erről hallani és olvasni, de tulajdonképpen nincs egységes válasz.
A bizonytalanságnak vége, hiszen most itt elolvashatod az erről szóló fontos információkat.
A legjobb és legfontosabb táplaléka a babának az anyatej. Akinél viszont nincs elég anyatej, és tápszeres pótlásra van szükség, ne keseredjen el.
Régen ihattak a babák tehéntejet. A tehéntej kérdése már bonyolultabb. Mi még simán felnőttünk a feles tejen, és a falusi tehéntejet is még helyben fogyasztottuk, viszont a mi gyermekeink már más világban élnek.
A környezeti változások, a stresszes, rohanó életmód, az import áruk megjelenése a piacon, a pénzvilág betörése ennek a lehetőségnek sajnos már nem kedvez.
Számomra még mindig felfoghatatlan, hogy hányféle tejet (tejitalt?) lehet kapni a boltban. Elgondolkodtató, hogy vajon mi alapján kellene döntenünk és elhinnünk, hogy melyik a jó.
Viszont a tej jó, finom és egészséges, és elengedhetetlen a csontok fejlődéséhez.
A tehéntej magas fehérje- és ásványianyag-tartalma megterhelheti a gyermek veséjét és az emésztőrendszerét, továbbá az allergia kockázata is igen magas.
A kecsketejről több ízben hallottam már, hogy szeretik a szülők adni a gyermekeknek.
1. Ha a kisded már csak reggel és este szopik, és kevésnek bizonyul a tej, akkor mindenképpen szoptatás után kínáljuk meg eleinte 30 mg forralt enyhén melegre lehűtött tehéntejjel. Amelyik baba nem ismerte a cumisüveget, annak érdemes a pohárból való itatást minél előbb elkezdeni, hogy ezzel majd már ne legyen gond. Ha egy-két nap után sincs kiütése, ekcémája, hasmenése, nyugodtan lehet adni a dupláját, aztán ebben az ütemben haladva emelni az adagot, amíg szükség van rá.
2. Szintén 30 mg forralt hűtött tehéntejjel kezdjük, amit az annyival kevesebb mennyiségű tápszerhez keverjünk átszűrve.
Mit ne adjon a gyermekének? Tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
A hozzátáplálás alapelvei és folyadékbevitel
A rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja.
Sokan kérték már, hogy foglalkozzak a hozzátáplálás kérdésével. Ez a cikk már több hete elérhető VIP-előfizetőim számára, azonban mivel több mint egy éve nem lehet előfizetni-csatlakozni a csoportomhoz, illetve a közelmúltban a tej kapcsán sok téves információ látott napvilágot, úgy döntöttem, ezt az összefoglalót ingyenesen elérhetővé teszem mindenki számára.
A témából most egy részletes összefoglalóval próbálok segíteni, ami nem a szokásokra, tekintélyre, saját véleményre, hanem a legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra épül - források a cikk alján.
Akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul (például kevesebb a tej, nem kell ilyenkor mindenképp tápszerhez nyúlni. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek.
Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
Hogyan szoktassa le a szopizásról? Rövidítse a szopizás időtartamát vagy nyújtsa meg a szopizások közti időt, és ilyenkor “támadjon” ételekkel, akár egy teljes szoptatást ki is válthat.
Az anyatej mennyiségét fokozatosan kell csökkenteni a hozzátáplálás során úgy, hogy ne kapjon napi 1 liternél többet. Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni.
Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális!
Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, “játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól.
Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan!
Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg.
Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, amik elmondják, mikor ehet egy csecsemő őszibarackot, földimogyorókrémet, vörös húst, tonhalat, gombát vagy épp puffasztó zöldségeket. Ezeknek a táblázatoknak gyakorlatilag nem sok értelme van, tudományos ajánlások ilyen táblázatot vagy konkrétumokat nem tartalmaznak, és véleményem szerint csak kényszert és terhet rak a szülők vállára.
Ráadásul ha egy gyermek ízlése eltér az előírt táblázattól, könnyen szenvedés és evésundor lehet a vége, mert a szülő csak az almát erőlteti, amit a gyerek például egyszerűen nem szeret, de a brokkolit imádja.
Olyan értelemben is segítség lehet, hogy egyes alapanyagokra, receptötletekre jobban felhívja az anyukák figyelmét.
Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múla allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.
Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek.
Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.
Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni.
Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat, a cél, hogy 6-8 hónapos korban naponta kb. mennyiséget fogyasszon.
De ha akarja, és a gyermeke úgy kívánja, a hozzátáplálást kezdheti pürésített gyümölcsökkel, zöldségekkel is, az angol ajánlás például ezt részesíti kissé előnyben.
Glutént is kaphat a gyermek kis mennyiségben ugyanúgy, akár már 4-6 hónaposan.
A babakeksz ételekbe történő belereszelése nem feltétlenül a legjobb, hiszen a kekszek alapból cukrozottak, édesebbek, előnyben részesítendők a számos helyen (bevásárlóközpont, DM, Rossmann stb.) kapható gabonaporok használata.
Nem tudok csodapraktikát mondani, csak egyet, ami a statisztikák és a kutatások szerint is működik: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Ezt javasolja az Uptodate.com is, rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt.
Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok!
Relatíve nagy mennyiségben tartalmaz nitrátot a spenót, cékla, zöldbab, tök, répa - de a szakirodalom egyáltalán nem tiltja ezek adását, csak azt emeli ki az Uptodate.com is, hogy 4 hónapos kor alatt ne adjunk ilyet semmiképpen (de 4 hónapos kor alatt eleve semmit nem ajánlott adni anyatejen / tápszeren táplálékként), mert a nitrát egy methemoglobinémia nevű betegséget okozhat, károsíthatja a hemoglobint. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, tehát a cékla egyáltalán nem tiltott.
Külön kiemelendő, hogy hazánkban a fúrt kutakakból származó víz sok esetben magas nitráttartalmú - így ha a házi zöldségeket ezzel öntözik, vagy az ételeket fogyasztás előtt ezzel mossák, problémát okozhat.
Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
A fentieken túl a legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!
Vízfogyasztás
A nyári melegben különösen gyakori kérdés, de máskor is felmerül, hogy a csecsemőknek kell-e vizet adni. Ráadásul az sem mindegy természetesen, milyen vizet kapnak a kisgyermekek, akik jobban ki vannak téve a különféle fertőzéseknek, mint a felnőttek.
Az újszülöttek, csecsemők vízháztartása könnyebben felborul, mint a felnőtteké, ráadásul nem is tudják jól jelezni szomjúságukat. Éppen ezért mindig oda kell figyelni arra, hogy eleget igyanak.
A nyári hőségben vagy lázas állapot esetén sok szülőben felmerül, hogy a gyermek folyadékigényét vízzel kellene kielégíteni, már egészen kicsi korban is. Ennek azonban az lehet az eredménye, hogy az amúgy is pici gyomruk az értékes tápanyagok helyett vízzel telik meg.
Jó támpont lehet, ha tudjuk, hogy a babáknak - megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása esetén - naponta 6-8 világos színű vizelettel teli pelenkát kell cserélni.
A WHO Magyarországon is érvényben lévő ajánlása szerint az újszülöttek táplálásának legjobb módja hat hónapos korig a kizárólagos szoptatás. Természetesen vannak esetek, amikor ez nem tartható; egyes élethelyzetek, bizonyos betegségek kezelése miatt szükség lehet arra, hogy az anyatej helyett vagy mellett mást is adjunk a babának. Az erre alkalmas tápszereket receptre írja fel a gyermekorvos.
Az anyatejes táplálással az újszülött minden tápanyagot megkap, amire a fejlődéséhez szüksége van - ez egyszerre étel és ital számára. Éppen ezért még meleg időben sem szükséges vízzel itatni a hat hónap alatti, kizárólagosan szoptatott babákat. Ha több folyadékra van szükség, többször kell megszoptatni őket.
A tápszeres babákra ugyanez az ajánlás vonatkozik: a megfelelő arányban elkészített tápszer fedezi folyadékigényüket még a melegben is, legfeljebb abból lehet nekik többet vagy gyakrabban adni, mint máskor.
A hathónapos kortól megkezdett hozzátáplálással a gyermekek más ételeket is megkóstolnak. Még ekkor is igaz azonban, hogy az anyatej vagy a koruknak megfelelő tápszer a legfontosabb a folyadékpótlás szempontjából, bár már elkezdhetnek vizet is inni.
A babák ne kapjanak: szénsavas ásványvizet, szódát; hígítatlan gyümölcslevet; cukros innivalót; koffeintartalmú innivalót; citromos vizet.
A 6-12 hónapos babáknak folyadékpótlásra vizet adjunk, hogy megszokják az ízét, és ne vigyenek be üres kalóriákat. A víz lehet forralt, majd lehűtött csapvíz, babavíz vagy szénsavmentes ásványvíz (ezek közül a minél alacsonyabb nátriumtartalmút válasszuk). Nem árt azonban tudni, hogy különösen a már megbontott ásványvizet vagy babavizet is érdemes felforralni, mert kórokozók szaporodhatnak fel benne.
A csecsemők egészséges növekedését és fejlődését szem előtt tartó Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak megfelelően az első hat hónapban a csecsemő kizárólagos anyatejes táplálása javasolt. Hazánkban jellemzően négy-hat hónapos korukig kapnak a csecsemők kizárólag anyatejet, azt követően lépésről lépésre ismerkednek meg az új ízekkel, az anyukák fokozatosan vezetik be az étrendjükbe a különféle zöldségeket, gyümölcsöket, majd a húsokat.
Az „adni plusz folyadékot az anyatej mellett vagy sem” kérdés külföldön is foglalkoztatja az orvosokat/anyukákat. Egy tudományos vizsgálat során perui, kizárólag anyatejjel táplált csecsemők hidráltsági állapotát vizsgálták. Megmérték azt, hogy a kicsik mennyi anyatejet ittak, mennyi vizeletet ürítettek és annak milyen volt a sűrűsége, azaz mennyire volt koncentrált. A vizsgálat során a külső hőmérséklet magas volt, 26 és 33 oC közötti értékeket mértek, és ez 49 és 96 % közötti, magas páratartalommal társult.
Hazai ajánlások alapján vannak azonban kivételesnek számító helyzetek és esetek: kizárólagos szoptatás mellett a nyári hőségben javasolt a folyadék, a tiszta víz adása, azért, hogy a csecsemők fokozott izzadásával elvesztett folyadékmennyiség pótolva legyen. Erre a gyermekorvosok és védőnők is felhívják az anyukák figyelmét.
A tiszta víznél jobb megoldást a szomjoltásra nem lehet találni; a csecsemőkori teáztatás „kötelezősége” pedig már idejétmúlt.
A WHO a hatodik hónaptól adekvát tápértékű, a csecsemő korának megfelelő hozzátáplálás mellett akár két éves korig is ajánlja a szoptatás folytatását.
Korosztálytól függően a napi vízigény különböző. Természetesen az elfogyasztott táplálék jellege, a napi mozgásmennyiség és a külső hőmérséklet is befolyásolja a napi folyadék-szükségletet.
1 éveseknél: kb. 1000-1200 ml/nap
2-3 éveseknél: kb. 1200-1500 ml/nap
4-5 éveseknél: kb. 1500-1700 ml/nap
1-7 éves korig: napi 6-szor kb. 160 ml, azaz összesen 960 ml = kb. 1 liter/nap
7-15 éves korig: napi 6-szor kb. 220 ml, azaz összesen 1320 ml = kb. 1,3 liter/nap
Érdemes, már kisgyermekkorban hozzászoktatni a gyerekeket az ivóvízfogyasztáshoz. 6 hónapos korig az anyatej a baba éhségét és szomjúságát is egyaránt csillapítja. Az igény szerinti szoptatással elegendő folyadék kerül a csecsemő szervezetébe.
A hozzátáplálás megkezdése után (kb. 6 hónapos kortól) a baba az anyatej mellett már szilárd táplálékot is kap. Kisgyermekkorban, amikor a gyermek felfedezi a világot, az intenzív mozgás is növeli a folyadékszükségletet.
A kisgyermekeknek (1-3 éves kor között) naponta kb. 1-1,5 liter az elfogyasztott élelmiszerek folyadéktartalmát beleszámítva (például leves, gyümölcsök, stb.).
A víz szerepet játszik a szervezet hőmérséklet-szabályozásában és a vér egyik fő alkotóeleme. A 4-7 éves kor közötti gyerekeknek naponta kb. 950 ml folyadékot ajánlott inni, a kisiskolásoknak 7-10 éves kor között kb. 1000 ml-t. Az elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása elengedhetetlen az agyműködéshez.
Nem mindegy, hogy milyen folyadékot kapnak a babák és a kisgyermekek. A cola és az édes limonádék túl sok cukrot tartalmaznak, ezért rendszeres fogyasztásuk fogszuvasodás kialakulásához és elhízáshoz vezethet. Az édesítőszeres és a koffeintartalmú italok sem felelnek meg a babák és a kisgyermekek szervezetének.
A babák és a kisgyermekek folyadékszükséglete:
- 6 hónapos korig: kb. 120-150 ml / testtömeg kg
- 6-12 hónapos kor között: kb. 110-130 ml / testtömeg kg (kb. 900 - 1100 ml összesen/ nap, ebből a szomjoltó mennyisége kb. 200-300 ml / nap)
- Kisgyermekek 1-3 éves kor között: kb. 80-100 ml / testtömeg kg (kb. 1000-1500 ml összesen / nap, ebből a szomjoltók mennyisége kb. 500-800 ml / nap)
Már számtalanszor leírtam, de nem elégszer: a babának nincs szüksége teára. Nem tudom, ki volt az a hozzá nem értő, aki kitalálta a teáztatás intézményét, de tévedett. A legjobb ital és a legjobb szomjoltó a víz, adjunk hát vizet a babának!
Anyatejes babát fél éves korig nem kell itatni. Amikor megkezditek a hozzátáplálást, akkor evés után mindig megkínálhatod egy kiskanál vízzel és kezdheted kínálgatni az itatópohárral vagy akár rögtön a rendes pohárral is.
A pohárból való ivás sajnos azzal jár, hogy néhányszor lelocsolja magát, mire megtanul inni belőle. Az is igaz, hogy kezdetben csak keveset iszik és több megy mellé, mint a babába, de emiatt felesleges aggódni: kb. 1 éves koráig ez teljesen normális.
Az itatópohár használatát úgy tudod neki „megtanítani”, ha napközben is többször odateszed neki ahol játszik és hagyod, hogy kísérletezzen vele.
Az alap a víz legyen, ezt szokja meg, mert ha azt szokja meg, hogy az innivaló mindig valami édes dolog, akkor később is csak az üdítőitalokat fogja inni, ami egyenes út a fogromláshoz.
Ami pedig a vizet illeti: fél éves korig csak forralt vizet vagy babavizet kapjon.
