A magzat fejlődése és méretének nyomon követése a terhesség alatt

A magzat méretének ismerete rendkívül fontos fejlődésének nyomon követése szempontjából. A várandósság három szakaszból, azaz trimeszterekből áll, és mindegyik szakaszban különböző méretbeli és fejlődésbeli változások zajlanak. A babák már a terhesség korai szakaszában különböző ütemben növekedhetnek, ezért a táblázatokban szereplő számok csak átlagértékek.

Az első trimeszter: a kezdeti hetek

Az első trimeszter a terhesség első 3 hónapját jelöli, ami a 12. hétig tartó időszak. A terhesség kezdetét az utolsó menzesz első napjától számoljuk, ami visszamenőleg kerül megállapításra.

• 1. hét: Ez a hét a menstruáció utáni első hét. Ilyenkor a petefészkek és a méh is felkészül - mint minden női ciklus alatt - a termékenységre.
• 2. hét: A második héten történik a petesejt és a spermium találkozása/egyesülése és ekkor már eldől a baba neme. Ha a spermium nyaki részében X kromoszómát hordoz, a baba lány lesz, ha Y kromoszómát, akkor fiú.
• 3. hét: Nagyon felpörögnek az események!
• 4. hét: A menstruáció elmaradása utáni időszak kezdődik el.
• 5. hét: Az embrionális telep már kialakult és a petefészkek készen állnak arra, hogy fenntartsák az általuk termelt sárgatesttel a terhességet.
• 6. hét: Borsószem nagyságú embrió. A terhességi teszt szinte egyértelműen pozitív, a HCG hormon szintje napról-napra emelkedik, lehetővé téve a beágyazódást. A borsónyi nagyságú embriónál kialakulnak a gerinc kezdetleges gyöngyei és a belső szervek is elkezdenek kifejlődni.
• 7. hét: Kifejlődnek a preembrió csigolyái, valamint a felső és alsó végtagjai, először nyúlványok. A felső végtagok valamivel korábban alakulnak ki, mint az alsó végtagok.
• 8. hét: Már magzatnak nevezzük. Mostanra akkora, mint egy málnaszem. A végtagok tovább növekednek. Az arcon kialakul az orrcsont, az orrsövény és az eredetileg széles szájüreg kisebbedik.
• 9. hét: Olivabogyó nagyságú magzat. A magzat ekkor olívabogyó nagyságú és érzékeli a hangot és a fényt. Az alsó végtagokon még nem, de a felső végtagokon már kifejlődnek az ujjak.
• 10. hét: A magzat mérete akkora, mint egy szilva, fejlődik az arca, teste egyenesebb alakú lesz, s emiatt már kialakul az emberi formája.
• 11. hét: Ebben az időszakban már hallható a magzat szívverése, mely egyre hangosabb és élénkebb. A magzat eper nagyságú. Pici körmei nőnek.
• 12. hét: A baba minden belső szerve kialakult. Szopogatja a hüvelykujját. Mérete olyan, mint egy lime.

A magzat korát legpontosabban az ülőmagasság (CRL) méretével lehet kiszámítani. A CRL a fejtetőtől a farokcsontig mért hossz.

Magzati ultrahang, CRL méretei (ülőmagasság)

Magzati ultrahang méretek a 11. héttől

A 11. héttől további fontos méreteket is vizsgálnak az ultrahang vizsgálatok során, mint például a BPD (fejátmérő), HC (fejkörfogat), AC (haskörfogat) és FL (combcsont hossza). Ezek az adatok segítenek a magzat növekedésének pontosabb nyomon követésében.

Magzati méretek a 11. héttől - Fejméretek

Magzati méretek a 11. héttől - Hast és combcsont méretek

A harmadik trimeszter: a végső fejlődés

A harmadik trimeszter a terhesség utolsó három hónapja, a 7-9 hónap vagy a 28-40. terhességi hét. Ebben az időszakban már nagy egyéni eltérések lehetnek a hossz- és súlyfejlődésben.

• 28. hét: A magzat körülbelül 35 cm hosszú és 1100 gramm. Egyre csak nő és hízik, testének 2-3 százaléka zsírszövet. Már erőteljesebb a mozgása, a rúgások, ütések olykor kellemetlenek is lehetnek az anyának.
• 29. hét: Már kb. 37 cm és 1250 gramm.
• 30. hét: Tovább gyarapszik a zsírszövet, ez a megszületése utáni hőmegtartásban játszik majd fontos szerepet. A lanugo szinte teljesen eltűnt.
• 31. hét: Kissé lassulni kezd a növekedése, de az agyfejlődése felgyorsul. Egyetlen létfontosságú szerve van, amelynek még érnie kell, ez a tüdő.
• 8. hónap: A magzat tovább fejlődik, sokat hízik és testzsírtartalékai lesznek. A magzat agya ebben az időszakban gyorsan fejlődik.
• 32. hét: Ettől a héttől már komoly egyéni eltérés lehet a magzatok között a súlyukat és hosszukat tekintve, de átlagosan 45 cm hosszúak és 1600-1800 gramm a súlyuk.
• 33. hét: Eléri a magzatvíz mennyisége a maximumot. A magzat sokat alszik. Súlya kb. 2000 gramm, hossza kb. 45-46 cm.
• 35. hét: Akár 2550 grammos is lehet a magzat és most kezd hízni igazán. A zsír egyenletesen oszlik el a magzat testén. Ahogy hízik és nő, egyre kevesebb helyen van a méhben.
• A harmadik trimeszter végén: A magzat tovább növekszik és érik. Tüdeje már majdnem teljesen kifejlődött. A magzat reflexei összehangolódnak, így képes pislogni, szemét becsukni, fejét elfordítani, határozottan megragadni, és reagálni a hangokra, a fényre és az érintésre.
• 37. hét: Mérföldkőnek tekinthető, hiszen ha ekkor születik meg, már nem számít koraszülöttnek.

Magzatmozgások és azok jelentősége

Általában a várandósság 16-18. hete körül érzékelhetőek először a magzat mozgásai a kismama számára. Ezt a legtöbben az orvossal történő találkozó során úgy mondják el, hogy olyan érzés, mintha belülről megsimogatták volna a hasfalat.

Miért éppen a 16. hét körül észlelhető először?

A terhességi hetek folyamán a 16. hétre tehető a méhlepény teljes kifejlődése, amellyel létrejön az úgynevezett foeto-maternális (magzati-anyai) egység, melyet az anya, a lepény és a magzat együttesen alkot. Ezek irányító szerve a méhlepény, melynek döntő szerepe van a magzat optimális méhen belüli fejlődésében. Mondhatni tehát, hogy a lepény kifejlődésével párhuzamban a magzatmozgások is egyre erőteljesebbek lesznek, melyek a 16. hét környékén érik el azt az intenzitást, hogy a kismama már fizikálisan is érzi magzata mozdulatait.

A képalkotó eljárásoknak (pl. ultrahang, MRI) köszönhetően ez a folyamat már a korai időszaktól nyomon követhető, így például a lepény kialakulása is. Tisztában vagyunk vele, hogy már a 8-9 hetes magzat is mozoghat és a végtagok kifejlődésével a 12-13. terhességi hét után a kéz- és lábmozgások is látványosak lehetnek, holott ezek intenzitása még nem éri el azt a szintet, hogy az anyai szervezet ezt jelezze, és az anyában tudatosuljon a mozgások ténye. Első terhesség esetén előfordulhat, hogy a baba mozgása később, a 20-25. hét során válik teljesen felismerhetővé a kismama számára. Második vagy többedik várandósság alatt jellemzően hamarabb felfedezhetővé válnak a megmozdulások.

A terhesség előrehaladásával növekszik a magzatmozgások száma, intenzitása. A foeto-maternális egység működésén kívül nagy szerepet játszhat a mozgások értékelésében az is, hogy a növekvő méh kiemelkedik a kismedencéből és a méhfal és hasfal egyre közelebb kerülve egymáshoz a kezdetben gyengébb mozgásokat a későbbi hetekben már erőteljes kéz- és lábmozgásokban érzékelheti a kismama. Ekkor fogalmaznak úgy, hogy „rúg a baba”.

Miről árulkodnak a mozdulatok?

A magzatmozgások ismerete révén az anya egyre inkább megismeri a születendő gyermek méhen belüli állapotát, a baba biológiai óráját. A mozgások nemcsak az alvást vagy ébrenlétet jelzik, hanem a magzat reakcióit az anyai stresszhelyzetekre, amelyeket már a méhen belül észlel, ezáltal a magzati-anyai egység a biológiai történéseken túl már pszichés vonásokkal is gazdagodhat. Érdekes észlelés a kismama számára a magzat csuklása - ekkor ritmikusan ismétlődő mozgást érezhet a várandós nő néhány percig. A jelenség teljesen normális, egyáltalán nincs semmilyen kórjelző értéke, ezért nem kell kétségbe esnie miatta.

Mennyit mozog az egészséges magzat?

A magzat biológiai órájának megfelelően az ébrenléti időszakban a magzatmozgások száma jelentősen eltér, több az alvási periódusok során észleltekhez képest. Ezt az édesanya a hetek során megismeri, kitapasztalja és már ő maga jelzi környezetének, ha változást érez. Ekkor szokott aggódva jelentkezni a kismama jó tanácsért, mondván: nem úgy mozog, ahogy szokott.

Külön érdemes megemlíteni azokat a szokásostól eltérő, rendkívül erős mozgásokat, mikor a medencevégű fekvésben (hétköznapi kifejezéssel élve farfekvésben) elhelyezkedő magzat igyekszik fejvégű fekvésbe kerülni - ez a 29-32. gesztációs hetekben történik leggyakrabban, de ritkán vannak esetek, amikor ezt a magzat többször megismételheti. Ez nem kóros, de figyelmet érdemel, és szükség esetén szakorvosi vizsgálat is indokolttá válhat.

A 30. terhességi hetekben, főleg a 36. hét után kórjelző lehet, ha a magzatmozgások száma csökken. Ezekben a hetekben a magzati szívhang és a magzatmozgások számának regisztrálásával (erre hivatott az NST, azaz az úgynevezett non-stressz teszt) lehet következtetni és figyelemmel kísérni a magzat méhen belüli állapotát, egyben a lepény működését is, hiszen a beszűkült lepényi keringés és az ezzel járó oxigénhiány időbeni felismerése rendkívül fontos, életmentő lehet. Az NST során általában a 30 perc alatt három vagy több mozgás tartható normálisnak ritmusos szívműködés (120-140/perc) mellett.

Szükséges a magzatmozgások számlálása?

Nincs tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi mozgásészlelés számít normálisnak. Éppen ezért nem minden orvos javasolja a kismamáknak, hogy vezessenek naplót a magzati mozgásokról. Ennek ellenére természetesen hátránya nincs, inkább előnye annak, ha ezt mégis megteszi a várandós nő, hiszen ezáltal jobban megismerhető a fejlődő magzat napi ritmusa, a külső tényezőkre (pl. bizonyos ízekre vagy ételekre, simogatásra, hangokra) adott reakciója. A magzatmozgásokat nyugodt, kényelmes, lehetőleg fekvő helyzetben érdemes megfigyelni.

Mit tegyek, ha nem mozog a magzat?

Először is, ne essen rögtön kétségbe! A magzat aktivitására számos tényező lehet hatással (pl. extrém időjárás, hőség, fronthatások), emellett azt is fontos tudni, hogy nincs két egyforma magzat, vagyis megeshet, hogy az Ön babája az átlagosnál kevesebbet mozog. A 3. trimeszterben a magzat növekedésével a méhen belüli hely is egyre kevesebb, így a csökkenő mozgások száma egyszerűen arra is utalhat, hogy kevesebb helye van. Jelzésértékű lehet, ha drasztikus változást tapasztal a magzatmozgások gyakoriságában. Amennyiben a nap folyamán jóval ritkábban érezte a kicsi mozgását, vagy nyugalomban sem észlelt legalább 10 mozgást az elmúlt néhány órában, érdemes felkeresni a kezelőorvosát.

Fontos tudnivalók és tévhitek a terhesség alatt

Nincs nő, akiben ne merülne fel ezer kérdés, kétely, amikor kiderül, hogy gyereket vár. Ezek némelyike teljesen átlagos, míg akadnak, amelyek teljesen rossz irányba viszik a kismama gondolatait.

1. Mikortól számít valaki hivatalosan várandósnak?

Sokan tanácstalanok, hogy valójában mikor kezdődött a terhességük, mert - teljesen természetes módon - nem tudják napra pontosan belőni a fogantatás időpontját. Éppen ezért hivatalosan mindig az utolsó vérzés első napjától indul a terminus. „Ha, mondjuk, éppen középidőben, a 12-14. nap tájékán termékenyült meg a petesejt, akkor a terhesség valójában két héttel rövidebb a hivatalosan meghatározott terminusnál, de ennek a gyakorlatban nem igazán van jelentősége” - magyarázta dr. Ahhoz tehát, hogy valaki tudja, hányadik hétben jár, elég, ha visszaemlékszik, mikor menstruált utoljára. „Persze, az is fontos szempont, hogy kinek hány napos a ciklusa. Ha valakinél eltér a 28 napostól, akkor a terminus napja is annyival változik majd” - tette hozzá dr. Tekse István szülész-nőgyógyász.

2. Terhességi vérzés és méhlepény-rendellenesség

Az esetek többségében a terhesség alatt elmarad a menstruáció, de persze akadnak ritka kivételek. Dr. Tekse István praxisában is volt rá példa, hogy valaki a terhessége alatt szabályosan menstruált. Ilyenkor a vérzés mennyisége kevesebb, mint normál esetben, de létező jelenségről van szó. „Ráadásul az első hónapokban - a koraterhesek 60-70 százalékánál - előfordulhat kisebb vérezgetés, barna folyás, váladékozás, ami nem keverendő össze a menstruációval” - mondta a szakember. „A vérzés intő jel, amelyet a terhesség alatt végig komolyan kell venni: a 12. hét előtt és után is - ekkor már jelezhet akár méhlepény-rendellenességet is” - figyelmeztetett az alapvető óvatosságra dr.

3. Gyógyszerszedés terhesség alatt

Az általunk megkérdezett szülész-nőgyógyászok egyetértenek abban, hogy amíg elkerülhető és nem feltétlenül szükséges, addig a kismama ne szedjen gyógyszert. De van, amikor elengedhetetlen. „A várandósság során is jelentkezhetnek olyan betegségek, amelyek gyógyszeres kezelést igényelnek, ellenkező esetben fennáll az esélye, hogy károsodik a magzat vagy elvetél a kismama” - magyarázta dr. „Az első 12 hét a legkritikusabb: ekkor alakulnak ki a baba szervrendszerei. Ilyenkor feleslegesen - például egy könnyű fejfájásra - nem ajánlott gyógyszert szedni. Amennyiben viszont indokolt, a kismama mindenképpen egyeztessen az orvossal, hogy olyan hatóanyagú készítményt válasszanak, amely - jelenlegi tudásunk szerint - nem befolyásolja negatívan a terhesség fejlődését, kimenetelét” - hangsúlyozta dr. Zsolnai Csaba. A kezeletlen, magas láz, vagy a hányással járó migrénes fejfájás például nem kedvez sem a várandós nőnek, sem a babának.

4. Toxoplazmafertőzés

Első körben érdemes leszögezni, hogy toxoplazmózist - amelyet egysejtű parazita okoz - nem csak fertőzött macskaürülékkel érintkezve lehet elkapni. „Kicsi az esély rá, hogy valaki évek óta macskát tart, és pont terhesen fertőződik meg. De érdemes figyelni rá, mert a toxoplazmózis nagyon veszélyes: nincsenek markáns tünetei, a terhességet viszont - főleg az első harmadban - veszélyezteti” - magyarázta dr. Zsolnai Csaba. A méhlepényen átjutva megfertőzheti a magzatot: a többi között agyvelő-gyulladást, vetélést vagy akár halvaszületést is okozhat. A toxoplazmafertőzést ma már korszerűen lehet szűrni, és ha valaki egyszer átesett rajta, egész életére védett lesz. „Aki viszont fogékony rá - és erről tud is -, annak a várandóssága alatt rendszeresen ellenőriztetnie kell magát” - tette hozzá dr. Tekse István. Annál is inkább, mert ha kiderül a fertőzés, azonnal lépni kell.

5. Hajfestés és körömlakkozás terhesség alatt

Nem az alkalmankénti hajfestéssel és körömlakkozással van gond a szakemberek szerint - és nem is a bennük található kémiai anyagok felszívódása problémás. „Vannak olyan biotermékek, amelyek a terhesség alatt is nyugodtan használhatók, ezeket érdemes szakemberrel felvitetni a hajra, körömre, mert ők tudják, mi nem káros ilyenkor” - magyarázta dr. Tekse István. Mint mindenre, erre is érdemes a 12. hétig kiemelten ügyelni. „Hajfestéskor és körömlakkozáskor szellőztetni kell, hogy a kismama nehogy töményen beszívja a felszabaduló gőzöket” - tanácsolta dr. Zsolnai Csaba. Mint mondta, akik hajfestékekkel, oldószerekkel dolgoznak, egészen más kategóriába tartoznak. Ők fokozottan veszélyeztetettek. „Az egész nap belélegzett szerves oldószerek, vegyi gőzök komoly fejlődési rendellenességet okozhatnak a magzatnál. Sajnos nekem volt is egy ilyen eset a praxisomban” - hívta fel a figyelmet a veszélyre dr. Zsolnai.

6. Terhességi diabétesz

A kismamáknak sem kell teljesen lemondaniuk a mértékkel fogyasztott cukorról, ugyanis elsősorban nem ez okozza a terhességi diabéteszt. „Bárkinél kialakulhat, minden előjel nélkül. A klasszikus terhességi cukorbetegség olyan anyagcsere-szabályozási eltérés, amely a szüléssel a legtöbb nőnél eltűnik. Akinél viszont jelentkezett, annál később nagyobb valószínűséggel alakul ki időskori, kettes típusú diabétesz” - magyarázta dr. Zsolnai Csaba. (Gesztációs diabétesz akkor lép fel, amikor a megnövekedett inzulinigényt már nem tudja fedezni a hasnyálmirigy inzulintermelése.) Az elmúlt évtizedekben a terhesgondozási protokoll részeként, a 24-26. héten kerül sor a cukorterheléses vizsgálatra. „Terhesen érdemes fokozottan ügyelni az egészséges táplálkozásra: kerülni a fehér cukros, finomított lisztes ételeket, mert a genetikai tényezők is hajlamosíthatnak terhességi diabétesz kialakulására” - hívta fel a figyelmet egy lehetséges problémára dr. Tekse István.

7. Kávéfogyasztás terhesség alatt

Aki egy laza kávéval indítja a napot, nyugodtan tegye terhesen is - kivéve, ha magas a vérnyomása. Szakemberek szerint a mértékkel fogyasztott ételek, italok, fűszerek nem vezetnek vetéléshez. ”A tonikban lévő kinin elméletileg méhtestkontrakciókat okozhat. De amennyi kinint a kismama egy-két pohár tonikkal elfogyaszt, annyi biztos nem vezet méh-összehúzódásokhoz” - említett egy hasonló példát dr. Tekse István.

tags: #meddig #mernek #hosszt #magzatnal