Amikor a várandósság utolsó heteiben, vagy éppen a szülőszoba ajtajában belépünk, egy apró, de annál fontosabb gép válik állandó társunkká: a kardiotokográf, közismertebb nevén a CTG. Ez a vizsgálat nem csupán egy rutineljárás; ez a közvetlen vonal a babánkhoz, amelyen keresztül az orvosok és szülésznők valós időben figyelhetik a legfontosabb életjeleket. A CTG monitor által rajzolt hullámok és görbék elsőre talán ijesztőek lehetnek, de valójában egy rendkívül kifinomult nyelvet beszélnek, amely a magzat pillanatnyi állapotáról, oxigénellátottságáról és stressztűrő képességéről árulkodik. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a CTG-vizsgálatot, az NST-t, a szívhang jelentőségét, a köldökzsinór szerepét és a lehetséges problémákat.
A CTG-vizsgálat (kardiotokográfia)
A CTG (Cardiotocography) egy non-invazív, azaz külső, fájdalommentes vizsgálati módszer, melyet a terhesség harmadik trimeszterében, de különösen a 36-38. héttől kezdve alkalmaznak rendszeresen. Fő célja a magzati állapotfelmérés (fetal surveillance). A vizsgálat általában 20 percet vesz igénybe, ülő vagy oldalt fekvő pózban szokták végezni. Ezt a vizsgálatot általában a terhesség 36. hetétől heti rendszerességgel végzik egészen a szülésig.

A vizsgálat során a kismama hasára két érzékelőt helyeznek, amit egy övvel rögzítenek. Az egyik ultrahang-alapú érzékelő a magzat szívritmusát követi, míg a másik, egy nyomásérzékelő, regisztrálja a méh összehúzódásait. A kapott adatokat egy mozgó papírszalagra rajzolja a gép: a felső vonal a szívhangot, az alsó vonal pedig a méhösszehúzódásokat mutatja. A CTG a magzati jólét egyik legmegbízhatóbb indikátora.
3. trimeszter - A mumus NST vizsgálat
A CTG-vizsgálat alatt nemcsak nyugalmi állapotban figyelik a szívverést, hanem akkor is, amikor mozog a magzat. Amikor ugyanis ficánkol a baba, akkor jobban ver a szíve, magasabb lehet az érték. A magzat szívverése percenként 120 és 160 között ingadozik.
Mikor van szükség CTG-vizsgálatra?
- A terhesgondozás alatti vizsgálatok egyik utolsó lépése.
- A terhesség 36. hetétől heti rendszerességgel végzik.
- Ha a kismama jeleket észlel, amelyek aggodalomra adhatnak okot (pl. csökkent magzatmozgás).
A CTG görbe értelmezése
A CTG görbe értelmezésének sarokköve a magzati szívfrekvencia elemzése. Nem elég csupán a percenkénti ütésszámot nézni; a görbe minősége, rajzolata és változékonysága sokkal fontosabb.
Alapfrekvencia (Baseline FHR)
Az alapfrekvencia a baba átlagos szívritmusa egy 10 perces időtartam alatt, amikor éppen nincs méhösszehúzódás, mozgás vagy átmeneti szívfrekvencia-változás. A normál tartomány a terhesség utolsó harmadában 110 és 160 ütés/perc között van. 120 és 160 közötti érték számít normális szívhangnak nyugalmi állapotban.
Ha a szívhang tartósan 160 fölött van, az azt jelenti, hogy valami nincs rendben a magzattal, valami miatt nem érzi jól magát. Ha a szívhang 120-nál alacsonyabb, az azt jelenti, hogy nem kap elég oxigént a baba.
Variabilitás (szívfrekvencia-ingadozás)
A variabilitás a CTG görbe legfontosabb eleme. Ez jelenti a pillanatról pillanatra történő kis eltéréseket az ütések között. A babák szívverése sosem egyenletes, mint egy metronóm; folyamatosan finoman változik. Ezt a változékonyságot a magzat szimpatikus (gyorsító) és paraszimpatikus (lassító) idegrendszere szabályozza. A variabilitás mérése a görbe vastagságát jelenti, azaz a legnagyobb és legkisebb szívfrekvencia közötti különbséget egy adott időszakban.
A moderált variabilitás a szakemberek számára a legmegnyugtatóbb jel. Ez azt mutatja, hogy a magzat központi idegrendszere megfelelően reagál a külső és belső ingerekre. Ha a variabilitás tartósan minimális, az potenciális veszélyt jelezhet, különösen ha decelerációkkal párosul. A görbén kóros értékek látszódnak. Ha a szívhangban egyáltalán nincsenek kilengések, vagyis stabilan egy értéket mutat, az is jelenthet problémát.
Accelerációk (gyorsulások)
Az accelerációk átmeneti, rövid ideig tartó emelkedések a szívfrekvenciában az alapfrekvencia felett. Ezek a magzat mozgásával vagy külső ingerekkel (pl. hanggal, hasfal érintésével) összefüggésben jelennek meg. Egy accelerációt akkor tekintünk érvényesnek, ha a szívfrekvencia emelkedése legalább 15 ütés/perc, és ez az emelkedés legalább 15 másodpercig tart.
Decelerációk (lassulások)
A decelerációk a szívfrekvencia átmeneti csökkenései az alapfrekvencia alá. Ezek a leginkább figyelmet igénylő események a CTG görbén, mivel gyakran utalnak valamilyen méhlepényi (uteroplacentáris) vagy köldökzsinór-problémára.
- Korai decelerációk: Ezek a lassulások a kontrakcióval szinkronban jelennek meg: a szívfrekvencia csökkenése a kontrakció csúcsa idején a legnagyobb, és a kontrakció végére visszaáll az alapfrekvencia. Általában jóindulatúak, és a magzat fejének összenyomására vezethetők vissza.
- Változó decelerációk: Ezek a lassulások a leggyakoribbak. Nevük is mutatja: nem mutatnak állandó, szinkronizált kapcsolatot a kontrakciókkal. Fő oka a köldökzsinór kompressziója. A kompresszió akadályozza a véráramlást, ami rövid ideig tartó oxigénhiányt okoz.
- Késői decelerációk: Ezek a legveszélyesebbek. A késői deceleráció a kontrakció csúcsa után kezdődik, és a kontrakció végeztével tér vissza lassan az alapfrekvenciára. Ez a minta azt jelzi, hogy a magzatnak már a kontrakció alatt elkezdődött az oxigénhiány (hypoxia), ami a méhlepény elégtelen működésére (uteroplacentáris elégtelenségre) utal.
Ha késői decelerációkat látnak a görbén, az egészségügyi személyzet azonnal beavatkozó intézkedéseket tesz (intrauterin reszuszcitáció: pozícióváltás, oxigén, folyadékpótlás). A késői decelerációk súlyos figyelmeztetést jelentenek.
Tokográfia (méhösszehúzódások)
A CTG alsó görbéje a tokográfia, amely a méh összehúzódásait (kontrakcióit) rögzíti. Fontos tisztázni, hogy a CTG csak a kontrakciók időzítését és időtartamát méri, nem pedig azok valódi erejét (az erőt csak egy invazív, belső katéterrel lehet mérni). A szülés beindulásához általában 10 percenként legalább 3-5 erős kontrakció szükséges. A túl sűrű (tachysystole, 5-nél több kontrakció 10 perc alatt) vagy a túl erős, hosszan tartó kontrakciók csökkenthetik a méhlepény vérellátását, ami magzati stresszt okozhat.
CTG görbék osztályozása
A CTG görbék szigorú, nemzetközileg elfogadott protokollok alapján kerülnek osztályozásra, hogy a döntéshozatal gyors és egyértelmű legyen.
- I. kategória (Normál): Ez a legmegnyugtatóbb kategória. A magzat jól van, nincs jele acidózisnak (savasság) vagy oxigénhiánynak. Az alapfrekvencia normál (110-160 bpm), moderált variabilitás (6-25 bpm), vannak accelerációk, nincsenek késői vagy változó decelerációk.
- II. kategória (Gyanús/Bizonytalan): Ez a kategória a leggyakoribb és a legnehezebben kezelhető. A görbe nem utal azonnali magzati distresszre, de nem is felel meg teljesen a normál kritériumoknak. Ide tartoznak azok a minták, amelyeknél bármelyik paraméter nem normális, de nem eléggé súlyos ahhoz, hogy a III. kategóriába essen.
- III. kategória (Patológiás): Ez egyértelműen a magzati distressz jele, ami súlyos oxigénhiányra és acidózisra utal. Azonnali beavatkozást, legtöbbször sürgősségi szülést igényel.

Különleges CTG mintázatok
- Szinuszoid minta: Ez egy nagyon ritka, de rendkívül veszélyes minta. A szívfrekvencia görbéje egyenletes, hullámzó mintázatot mutat, mint egy szinusz hullám. Gyakran súlyos magzati vérszegénység vagy súlyos krónikus hypoxia jele.
- Saltatory (markáns) minta: A variabilitás extrém fokozódása, amikor az ingadozás meghaladja a 25 ütés/percet. Ez a minta általában akut, hirtelen stresszre adott válasz, például a köldökzsinór hirtelen összenyomódása.
- Hosszan tartó deceleráció: Ez egy olyan esemény, amikor a szívfrekvencia legalább 15 ütés/perccel csökken az alapvonalhoz képest, és ez a csökkenés legalább 2 percig, de kevesebb mint 10 percig tart. Gyakran egyetlen, nagy stresszhatás (pl. anyai vérnyomásesés, méh túlzott stimulációja, köldökzsinór prolapsus) eredményei.
NST (Non-Stress Test)
Az NST mozaikszó a non-stress test kifejezés rövidítéseként adódik. Ez egy olyan vizsgálat, amely során a magzat mozgásait, a méh reakcióit papírszalagra rögzítjük. A CTG (Cardiotocography) a vizsgálati módszer gyűjtőneve, amely magában foglalja a magzati szívhang és a méhtevékenység egyidejű rögzítését. Az NST (Non-Stress Test) a CTG egy speciális formája, amelyet a terhesség alatt végeznek, amikor a méhösszehúzódások még nem indultak be (vagy csak minimálisak).
Az NST-t akkor tekintünk reaktívnak, ha 20 perc alatt legalább két accelerációt regisztrálunk. A reaktív NST azt jelenti, hogy a magzat jól van, és a következő 7 napban nagyon kicsi az esélye a méhen belüli magzati elhalásnak. Ha a 40 perces vizsgálat alatt sem regisztrálunk megfelelő számú accelerációt, a CTG-t nem-reaktívnak minősítik.
Mikor tekinthető „nem reaktívnak” egy CTG eredmény?
Egy CTG/NST akkor minősül nem reaktívnak, ha egy 20 perces monitorozási időszak alatt nem regisztrálnak legalább két megfelelő accelerációt (gyorsulást). A nem reaktív eredmény nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt; gyakran előfordul, ha a magzat éppen mélyen alszik. Ilyenkor a vizsgálatot meghosszabbítják 40 percre, vagy akusztikus stimulációt alkalmaznak a baba felébresztésére.
A CTG-t akkor érdemes elvégezni, amikor a magzat ébren van. Persze előfordulhat az is, hogy egyszerűen csak aludt a baba, ezért érdemes a vizsgálatot egy kicsit később megismételni.
A köldökzsinór szerepe és a magzat oxigénellátása
A köldökzsinór kulcsfontosságú a magzat fejlődésében, mivel ezen keresztül kapja az oxigént és a tápanyagokat az anyától. Amint a baba megszületik, ezek a magzati különbségek kezdenek eltűnni vagy teljesen megszűnnek. A köldökzsinór elvágásával a baba tüdeje levegőt vesz fel, a magzati keringési rendszer kikapcsol, és a söntök elkezdenek záródni.
Ha a szívhang 120-nál alacsonyabb, az azt jelenti, hogy nem kap elég oxigént a baba. Ilyenkor ellenőrzik a köldökzsinór áramlását ultrahang-vizsgálattal. Ha lassú szívritmust kapunk, akkor az bajt is jelenthet, akár azt, hogy a babának a köldökzsinór a nyaka köré van tekeredve, de lehet, hogy a baba csak alszik.
Köldökzsinór-problémák és veszélyek
Köldökzsinór csavarodás: egy tragikus eset is példázza a köldökzsinór problémák veszélyét, amikor egy kismama 35 hetesen vesztette el kisbabáját köldökzsinór csavarodás miatt. Egy másik esetben a szívritmus csökkenések okaként az derült fény, hogy az egész köldökzsinórt a lábai közé gyűrte és mozgás közben megszorította a magzat. Ha nem használtak volna Fetaphont, lehet ismét rossz véget ért volna egy történet. Az ilyen esetek rávilágítanak a köldökzsinór monitorozásának fontosságára.

A magzati szívhang fejlődése
A baba szíve gyorsan fejlődik és változik. Az 5. héten a baba szívét alkotó előzetes struktúrák spontán verni kezdenek. Ezekben a korai szakaszokban egy csőhöz hasonlít, amely csavarodik és osztódik, hogy végül kialakuljon a szív és a billentyűk. A 6. hétre a baba szíve négy üreges kamrával rendelkezik, mindegyikben egy be- és egy kijárattal, hogy a vér ki- és beáramolhasson. A keringés izgalmas fejlődése a 12. hétre lezárul. A 17. hétre a magzat agya elkezdi szabályozni a szívverést, hogy felkészüljön a külvilágban való életre.
A szívhang észlelése
Az embrió szívműködése már a terhesség korai szakaszában azonosítható. Az embrió szívfrekvenciája az első három hónapban jellegzetesen változik: a 8. hét előtt percenként 100, utána akár 160-ra emelkedik, majd a 12. héttől állandósul az alapfrekvencia 120 körüli értéken.
A terhesség 10. hetétől az orvos már hallhatja a magzat szívverését Doppler keringési vizsgálattal. A terhesség 20. hetében a legtöbb kismama már képes meghallani a baba szívverését. Ha az orvosnak jobb hallásra és rálátásra van szüksége a baba szívéről, a terhesség 18. és 24. hete között magzati echokardiográfiát javasolhat.

További vizsgálati módszerek és modern technológiák
Terheléses CTG-vizsgálatok
A terheléses CTG-vizsgálatok alatt a méh és a méhlepény vérkeringése a fizikai terhelésnek köszönhetően egy kicsit visszaesik. Fizikai terhelés lehet valamilyen torna vagy guggolás, szobakerékpározás, lépcsőzés is. Ahhoz, hogy a magzatot mozgásra késztessék, nem használnak gyógyszert, de egy pár dolgot érdemes előtte megtenni. Legenyhébb a magzati ébresztést szolgáló hangadás, a taps (vibro-akusztikus stimuláció - VAS). Ezt követheti az anya fizikai terhelése, 3 percig tartó közepes tempójú lépcsőzése (az anyai pulzus legfeljebb 120-ra emelkedhet) után ismételt regisztrálás, az úgynevezett fizikai terheléses teszt, vagy FTT. Az emlőbimbó törölközővel történő simogatása (niple stimulation teszt) oxitocin kiáramlást okoz, melyet követően méhösszehúzódások alakulnak ki, ennek során értékelhető a terheléses teszt.
Biofizikai profil vizsgálat
Ha a terhesség alatt a CTG (NST) nem reaktív, gyakran következik a biofizikai profil vizsgálat. Ez egy ultrahangos vizsgálat, amely öt különböző paramétert értékel, hogy átfogó képet kapjon a magzat jólétéről. A BPP pontszáma a CTG eredményt kiegészítve segít meghatározni, mennyi idő van még a szülésig, vagy szükség van-e azonnali beavatkozásra. A BPP pontrendszere (0-10 pont) rendkívül megbízhatóan jelzi a magzati jólétet.
Fetaphon készülék
A Fetaphon-nal folytatott CTG vagy NST (Non-stress test) vizsgálat lehetővé teszi a magzati veszélyállapotok korai felismerését nemcsak a szülés, hanem a terhesség alatt is. Kimondhatatlan nyugalommal tölt el, hogy bármikor meghallgathatjuk babánk szívhangját. A Fetaphon többszintű, magasan szervezett adatérzékelő, közvetítő és kiértékelő rendszer, amely magyar szabadalom, 2 éves, több ezer kismama közreműködésével végzett teszt során technikailag teljesen megbízható rendszernek bizonyult.
Fontos tudnivalók és tippek kismamáknak
- Amennyiben CTG-vizsgálat előtt állsz, nem kell aggódnod: a vizsgálat egyáltalán nem fáj és semmilyen kellemetlenséggel nem jár.
- A CTG-t akkor érdemes elvégezni, amikor a magzat ébren van.
- A kismama pozíciója és mozgása befolyásolhatja a CTG görbét. A pozícióváltás (pl. bal oldalra fordulás) gyakran azonnal javítja a görbét.
- A CTG görbe önmagában nem diagnózis. Ez egy eszköz, amely a klinikai döntéshozatalhoz szolgáltat adatokat.
- A kismama szerepe a vizsgálat alatt az is, hogy jelezze, mikor érzi a magzat mozgását.
tags: #szivhang #es #koldokzsinor #kozotti #kulonbseg