A gyermek fejlődésének kihívásai és a szülői szerep a modern korban

A gyermekek fejlődése rendkívül összetett folyamat, amire sok, különféle tényező van hatással. A szülők csodálattal, óvó szeretettel figyelik, segítik felcseperedését. Azonban ha a szülők - vagy később az óvónők, tanítók, tanárok - bármi változást észlelnek a gyermek viselkedésében, fejlődésében, akkor arra célszerű a gyermekorvos figyelmét felhívni. Minél előbb kezdik el a kezelést, annál könnyebben hozza be a gyermek a lemaradást.

Fejlődési zavarok és tüneteik

Eltekintve azoktól az esetektől, amikor a fogyatékosság ténye ismert, a felnőttek olykor a gyermek szokatlan viselkedésére, netán bizonyos készségek késedelmes elsajátítására figyelnek fel. Ilyen például, ha a baba három hónapos kora után sem képes egyenesen tartani a fejét, illetőleg nyolc hónaposan nem tud még segítség nélkül ülni, esetleg a tárgyakat a kezében tartani. A járás és a beszédtanulás túlzott késlekedése aggodalomra adhat okot. A rendellenes fejlődés számtalan oka lehet öröklött, kialakulhat az agy veleszületett kóros elváltozása, szülési komplikáció miatt, vagy születés utáni betegség szövődményeként. A veleszületett rendellenességek nagy részét - pl. a Down-kórt - az orvosok már a születéskor észlelik. A betegségek szövődményeire általában később derül fény (pl. agyhártyagyulladást, kanyarót követő agykárosodás).

Diszlexia

Huszonöt gyermekből átlagosan egy diszlexiás. Ha a gyermek egyébként egészséges, és időben felismerik a kórképet, megfelelő oktatási módszerekkel iskolai előmenetele nem szenved csorbát. A módszer lényege az emlékezet fejlesztése, az írás és olvasás gyakorlása. A tanárok figyelmét fel kell hívni a diszlexiás gyerekre, nehogy hibáiért megbüntessék. A diszlexiások között több a balkezes, noha a kettő nem jár mindig és okvetlenül együtt. Ennek az is lehet a magyarázata, hogy a beszédértés központja a bal agyféltekében van, és ez az agyi terület felelős a jobb kéz mozgatásáért is. Mivel a két készség agyi képviselete átfedi egymást, tehát nem zárható ki, hogy az agy ezen területének sérülése mindkét készséget érinti.

Autizmus

Az autizmus a gyermek lelki fejlődésének súlyos zavara. Ritka betegség, tízezer gyermekből egyet érint. Fiúknál háromszor gyakoribb, mint lányoknál. Az autista baba nem mosolyog, nagyon csöndes és igénytelen. Közömbösen fogadja a felnőttek jelenlétét. Nem reagál a felnőttek szeretetteljes közeledésére, néma marad. Gyakran visszautasítja a cumisüveget vagy a cumit. Visszahúzódása idővel egyre nyilvánvalóbbá válik, hiszen nem érdekli a játék, nincs kapcsolata a körülötte lévő világgal. Az autista gyermek üres tekintettel mered maga elé. Makacsul hallgat. Jellemző lehet a hosszú hallgatás, majd a heves dühkitörés váltakozása. Az autista gyerek magában is kárt tehet, például úgy, hogy fejét a falba verdesi. Okai mind a mai napig tisztázatlanok. Genetikai tényezőket nem sikerült ez idáig kimutatni. Kezelése különleges pszichiátriai, pszichológiai kezelést igényel.

Mentális retardáció (F70-F79)

Mentális retardáció definíciója: szignifikánsan átlag alatti általános intellektuális működés, teljesítmény, az adaptív magatartás hiányosságaival társulva, mely már a fejlődés időszakában észlelhető. Elsősorban értelmi fogyatékosság és szociális inkompetencia jellemzi, különböző súlyossági fokai vannak.

A mentális retardáció okai

1. Genetikai okok:
   • Familiáris kóreredetű mentális szubnormálisok csoportja: szomatikus tünetek náluk komplex genetikai, antropológiai vizsgálattal nem találhatók, az anamnézisben nincsenek specifikus kórfolyamatra utaló adatok, az egyén átlagos intelligenciaszintje az enyhén elmaradott vagy debil kategóriába sorolható, és a szülők, testvérek között legalább egy mentálisan retardált egyén fellelhető. Poligenetikus multifaktoriális öröklődéssel magyarázható.
   • Monogén ártalom vagy kromoszóma rendellenesség: A monogén ártalmak az anyagcsere veleszületett rendellenességei, a recesszív öröklésmenetet mutató különböző enzimopátiák. Kromoszóma rendellenességek esetén a gyengeelméjűség általában nem egyetlen tünete ezeknek a jól körülhatárolt szindrómáknak, hanem testi kórjelenségekkel társul. Antiszociális viselkedés és más viselkedészavar észlelhető. Példák: Autoszómális kromoszóma anomáliák (Down szindróma, Edwards szindróma), Szex-kromoszóma anomáliák (Klinefelter szindróma, Turner szindróma).
2. Környezeti fizikai kórokok: Gyakori, hogy a főbb etiológiai tényezők együtt, hatásukban összegződve vezetnek mentális retardációt előidéző agykárosodáshoz.
   • Prenatális környezeti ártalmak: anyai betegség (toxaemia, hypothyreoidismus), drog- alkoholfogyasztás, fertőzések (rubeola, szexuális transzmisszióval közvetített betegségek), elégtelen prenatális gondozás.
   • Perinatális környezeti ártalmak: koraszülöttség, fulladás, szülési sérülés, herpesz és más infekciók.
   • Posztnatális környezeti ártalmak: virális vagy bakteriális fertőzések, posztimmunizációs encephalopathia, agysérülés, környezeti toxinok (ólom, higany), anoxia, vízbesüllyedés, status epilepticus, extrém alultápláltság, endokrin abnormalitások.
3. Szociokulturális kórokok: Elhanyagolt gyermekek általában szegényes intellektuális fejlettségűek. Komoly mentális szubnormalitást idézhet elő a hiányos emocionális és intellektuális stimuláció, a pszichoszociális depriváció, a táplálás elégtelensége.

A mentális retardáció súlyossági fokai és kezelése

A mentális retardáció a szellemi működés lelassulásából vagy inkomplett fejlődéséből kialakult állapot. Jellemzi a különböző készségek és az intelligencia minden területén megfigyelhető károsodás, amely a fejlődési időszak alatt manifesztálódik. Jelentkezhet más elme- vagy testi betegségekkel vagy anélkül; mentálisan retardált egyéneken az elmebetegségek prevalenciája három-négyszer nagyobb, mint a normál populációban.

• Enyhén retardált személy: késéssel kezd beszélni, de eléri a mindennapi élethez szükséges beszédkészséget. Eléri a teljes függetlenséget az önellátásban, a gyakorlati és háztartás körüli készségekben, bár fejlődése sokkal lassúbb a normálisnál. Az írás és az olvasás gondot okoz. A specifikusan a hiányosságok kompenzálására fejlesztett képzés sokat segíthet. Gyakorlati munkát képes elvégezni, szellemit kevésbé. Organikus etiológiai tényező ritkán (bár növekvő arányban) diagnosztizálható.
• Mérsékelten retardált személy: nyelvi és értelmi fejlődése lassú, és az ezeken a területeken elérhető szintje behatárolt. Önellátási és mozgáskészségük visszamaradott, sokan egész életükön át felügyeletre szorulnak. Az iskolai munkában behatárolt az előrehaladásuk, bár néhányan képesek az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges ismeretek elsajátítására. A képzési programok náluk is fontosak. Felnőttként egyszerű, gyakorlati munkavégzésre képesek, ha feladatuk pontosan meghatározott és irányítást kapnak. Teljesen önálló életvitelre nagyon ritkán képesek, általában mozgékonyak, aktívak, a többség képességének megfelelő szintű szociális fejlődést mutat, megkísérel kapcsolatot teremteni másokkal. A képességek profilja eltéréseket mutat. Egyesek jobb vizuális-térbeli és rosszabb nyelvi képességekkel rendelkeznek, mások ügyetlenek, de élvezik a szociális interakciót. Vannak, akik nem tanulnak meg beszélni, vannak, akik csak az alapvető szükségleteket fejezik ki, és vannak, akik egyszerű társalgásra is képesek. A többségnél organikus etiológia kimutatható. Gyermekkori autizmus vagy más pervazív fejlődési zavar jelen lehet. Epilepszia, neurológiai és testi hátrányos állapot is gyakori, de a többség képes segítség nélkül járni. Nagyon hasonlít a mérsékelt mentális retardációhoz.
• Súlyos és mély mentális retardáció: A betegek többsége motorosan károsodott, vagy más deficitje is van, ami jelentős központi idegrendszeri károsodásra vagy fejlődési rendellenességre utal. A beteg komolyan korlátozott értelmi készséggel bír, kevés utasítást ért meg. Legtöbbjük mozgásképtelen vagy mozgásában súlyosan korlátozott, inkontinens, és csak a nonverbális kommunikációs formák legalapvetőbb szintjére képes. Alapvető szükségleteik kielégítésére alig vagy egyáltalán nem képesek, állandó segítségre és felügyeletre szorulnak. A legegyszerűbb vizuális és térbeli készségeket elsajátíthatják, egy kicsit részt tudnak venni a gyakorlati munkában. Az organikus etiológia a legtöbb esetben kimutatható.

A habilitáció célja: közösségbe való integrálás, képességeknek megfelelő munkavégzés, biztonságos, elfogadó környezet biztosítása. A korai fejlesztő programok 3 éves kortól alkalmazhatóak. A speciális kisegítő-iskolai oktatás 16 éves korig történik. Jó képességű értelmi fogyatékosok ipari tanuló iskolába járhatnak, lehetnek dísznövénytermesztők, állattenyésztők, gazdasszonyok. Középsúlyos szellemi fogyatékosok bentlakásos intézetekben végezhetnek egyénre szabott, könnyen megtanulható munkát. Gyógypedagógia és kreatív foglalkozásokat is biztosítanak számukra. Súlyos szellemi fogyatékosok családban élnek, vagy egészségügyi gyermekotthonokban.

Az online világ veszélyei és a szülői felügyelet

Az internethasználat terjedésével az online zaklatás is megjelent a mindennapokban. A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A hazai adatok szerint (Heliotis, 2015.) a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot. A virtuális felületeken ugyanis a zaklatótól nem lehet fizikailag eltávolodni, a bántalmazás nem szűnik meg hétvégén vagy az iskolai szünetben. A képeket bárki lementheti, és bármikor újra feltöltheti különböző felületekre, a különböző közösségi oldalakon pedig akárhány profil létrehozható, és ezekről újabb és újabb üzeneteket lehet küldeni a kiszemelt áldozatnak. Ráadásul, ha valakit az interneten zaklatnak egy nyilvános felületen, nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan látták a fényképet vagy posztot, sokkal több tanúja van, mint a nem internetes bántalmazások esetében.

A gyerekek esetében sajnos nem tudunk pontos számokról beszélni, hiszen ezt a legtöbben szégyennek, titkolnivalónak élik meg, és még egy kutatás során sem vallják be, hogy valaha áldozattá váltak. Az UNICEF és a Telenor közös, nem reprezentatív kutatásából 2014-ben azt az eredményt kaptuk, hogy a gyerekek harmadát zaklatták már valamilyen online felületen. Az internetes bántalmazás már az egészen fiatal kiskamaszok, a 10-12 éves gyerekek körében is megjelenik. Ők sokkal kevésbé érzik még az internetes világ határait, azt, hogy meddig lehet elmenni valakivel szemben, de akár követendő példának is tűnhet a bántalmazó attitűd felvétele - az a menő, aki ezt meg meri csinálni.

Az online zaklatás következményei

Az online zaklatás, csakúgy, mint a többi bántalmazási forma, rossz érzéseket kelt a gyerekekben, aláássa az önbizalmukat, az önértékelésüket, súlyos esetben meglévő barátaiktól is elszigeteli őket. A magukra maradt gyerekek szorongani kezdenek, feszültté válhatnak, a folyamatos stresszhelyzet és az, hogy nem élhetik a megszokott, hétköznapi életüket a zaklatás miatt, kihatással lehet a teljesítményükre. Szétszórttá válnak, nem teljesítenek úgy az iskolában, mint korábban, elszakadnak a korábbi kapcsolataiktól, az is előfordulhat, hogy még a szülőkkel való bizalmi viszony is felbomlik. A feszültség hosszú távon egészségkárosító hatású, mentális, pszichés betegségekkel és valódi fizikai tünetekkel is járhat.

Szülői szerep az online zaklatás megelőzésében és kezelésében

A szülők számára mindenekelőtt az a fontos, hogy megértsék és elfogadják az online világ térnyerését a mindennapi életben. Ha elveszik a gyerekektől az elektronikai eszközöket, letöröltetik a közösségi oldalról a profiljukat, vagy rendszeresen beleolvasnak a levelezésébe, azzal valójában nem tudják kontrollálni a helyzetet. A bántalmazás általános jelenség, ami ma már az interneten is jelen van, tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a nethez való hozzáférés megszüntetésével a probléma is megoldódik. A szülők elsődleges eszköze a beszélgetés. Ez nem számonkérést jelent, és nem is egyszeri, nagy nekirugaszkodást. Ha a gyereket már zaklatják az interneten, arra kell bátorítanunk, hogy beszéljen a problémájáról. Mellette kell állnunk, támogatnunk kell őt, és közösen kell megoldást találnunk a helyzetre. Ebbe be kell vonni a gyereket körülvevő más felnőtteket és gyerekeket is, különös tekintettel azokra a gyerekekre, akik szemlélőként vannak jelen a bántalmazás körforgásában, akik ott vannak a közelben, látnak mindent, de nem avatkoznak be. Az UNICEF dolgozik az internetes bántalmazás leküzdéséért, #nemvagyegyedül kampányokkal hívják fel a figyelmet a problémára és nyújtanak segítséget.

Szülői felügyelet az Epic Games platformokon

A szülői felügyeleti beállítások segíthetnek a gyermekek online tevékenységének szabályozásában. Az Epic Games platformokon, mint a Fortnite, Rocket League, Fall Guys és az Epic Games Store, számos eszköz áll rendelkezésre a szülők számára:

• Napi költési limit: Beállítható egy napi költési limit az Epic Games-fizetéssel történő vásárlásokra. A limitet meghaladó vásárlásokhoz szülői PIN-kód szükséges.
• Fortnite tartalmi besorolások: Minden Fortnite élménynek saját minősítése van. A szülők korlátozhatják a gyermek hozzáférését egy bizonyos minősítés feletti élményekhez, ehhez szintén PIN-kód szükséges.
• Kreatív mód és Unreal Editor engedélyezése a Fortnite-hoz: A szülők korlátozhatják a gyermek hozzáférését ezekhez az eszközkészletekhez, ahol a játékosok saját élményeket tervezhetnek és tehetnek közzé. Fontos megjegyezni, hogy ezeken a felületeken a tartalom moderálásra még nem feltétlenül került.
• Epic Games Store és Fab tartalmi besorolások: Kiválasztható a gyermek által megvásárolható vagy letölthető játékok, valamint a Fab felületén megtekinthető tartalmak besorolása.
• „Bejelentkezés az Epickel” beállítások: Kérhető szülői hozzájárulás minden olyan nem Epic-játékhoz vagy -webhelyhez, amelynél a gyermek megpróbál bejelentkezni az Epic-fiókjával, vagy engedélyezhető az egyszeri bejelentkezési (SSO) megoldás.
• Időkorlát-beállítás: Korlátok állíthatók be a gyermek által a Fortnite-ban és az Unreal Editor for Fortnite-ban töltött teljes időre vonatkozóan, beleértve a napi játékidőt és a konkrét időablakokat. A gyermek kérhet több időt, amelyet a szülő PIN-kóddal engedélyezhet.
• AI-funkciók szabályozása: A szülők beállíthatják, hogy a gyermek használhatja-e az AI-funkciókat az Epic termékeiben a hangcsevegés és a kötetlen szöveges kommunikáció során.

A szorongó gyermek segítése

A szorongó gyermek segítése nem egyszerű, hiszen sokszor tehetetlennek érezzük magunkat. Nem tudjuk, hogyan kezeljük gyermekünk szorongását. Éppen ezért fontos, hogy megértsük, a szorongó gyermek gondolkodása más mint a többi gyermeké. A szorongó gyermek mindent komolyan vesz, sokat őrlődik magában, rengeteget gondolkozik. Nehéz vele viccelődni, vagy a figyelmét elterelni. Ha éppen szorong, tudata beszűkül és nem tud nagyon nevetni, mert ugye ahhoz lazaság kellene. Ő pedig éppen feszült.

Mondatok, amik segítenek és amik ártanak

A szorongó gyermek segítése otthon kezdődik. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy mit gondolunk róla, és ezt hogyan kommunikáljuk feléje. Vannak bizonyos mondatok, amik egyáltalán nem segítenek, sőt ronthatnak a helyzeten. Hosszútávon pedig hozzájárulhatnak a kisebbrendűségi érzés megszilárdulásához, az önbizalomhiányhoz, önostorozáshoz. A gyermek egy idő után azt gondolhatja magáról: „úgyse tudom megcsinálni”, „én mindenhez kicsi vagyok”, „rossz vagyok”, „apa nem szeret, mert mindig sírok, és béna vagyok”.

Mit ne mondj soha szorongó gyermekednek?

1. „Nincs mitől félned!”
   Helyette: „Nem baj, ha félsz. Nemsoká megnyugszol és bátrabb leszel. Addig ha gondolod, itt maradok veled.”
2. „Jaj, fiam, nem igaz, hogy nem tudod megcsinálni, olyan béna vagy!”
   Helyette: „Majd ha felkészültél, újra megpróbálod. Biztosan sikerülni fog!”
3. „Szedd össze magad!”
   Helyette: „Végy mély lélegzetet, tartsd bent, és ahogy kifújod lassan, megnyugszol. Vegyél még egy mély levegőt, tartsd bent és lassan fújd ki. Látod, már jobb is! Ügyes vagy!”
4. „Nem kell annyit rágódni! Ne foglalkozz vele!”
   Helyette: „Látom nagyon foglalkoztat ez a téma, holnap beszélgetünk még róla, de most már késő van. Bújj be az ágyba, helyezkedj el kényelmesen, és gondold át, mi tetszett ma a legjobban! Nagyon szeretlek! Jó éjszakát! (puszi, ölelés)”
5. „Mi lesz így veled, gyerekem?”
   Helyette: „Te is vagy olyan ügyes mint a többi gyerek, csak most egy kicsit megijedtél. Én nagyon szeretlek, és büszke vagyok rád, hogy legalább megpróbáltad. Legközelebb biztosan sikerülni fog!”

A szorongó gyermek segítése akkor lehet sikeres, ha megértjük viselkedését, gondolkodását. Ő például azért csöndes sokszor, mert épp rágódik valamin. Azért jó tanuló, mert meg akar felelni a tanárok és a szülők elvárásainak. És nem azért nem alszik el este, mert nem akar, hanem mert valóban nem tud. Nem tud megszabadulni bizonyos szorongáskeltő gondolatoktól. Nehezen lazul el. Nekünk szülőknek az a feladatunk, hogy ezt felismerjük, megértsük és így próbáljunk neki segíteni. Bátorítással, hiteles dicséretekkel. Igyekezzünk számukra olyan feladatokat, helyzeteket választani, amikben ügyesek lehetnek. A sok siker megtapasztalása, és a pozitív élmények ellensúlyozhatják a szorongást bennük. Emellett pedig szükségük lesz életük során hatékony szorongásoldó technikákra, amiket könnyen használhatnak, ha túlzott mértékűnek érzik a szorongást.

A gyermekjogi egyezmény és a gyermek meghallgatása

A Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke szerint „1. Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni. Az mindenképpen jó, ha a gyerek azt érzi, hogy nem tárgya, hanem alanya egy őt is érintő eljárásnak. Ehhez viszont nyilvánvalóan nem elég egy formális értesítés. A gyerek véleményének kellene a középpontban lenni ezekben a kérdésekben, hiszen így biztosítható legjobban, legkönnyebben, hogy az ő legfőbb érdeke érvényesülhessen az eljárásban. További fontos tanulság, hogy minden gyerek számára más és más mértékű bevonódás komfortos, amely nemcsak személyenként, de időben is változhat. A gyerek konzultációk továbbá megállapítása, hogy a gyerekek részvétele egy bontóperben sok negatív érzést is kivált a gyerekekből. Ennek egy része az igazságügyi rendszerrel, a gyermekvédelemmel, a hivatalos szervekkel való találkozásból, másrészt a szüleikkel való és más fontos kapcsolatuk féltéséből ered, és kisebb részt a jövővel kapcsolatos szorongásaikból.

A gyerekek bevonódásában/bevonódási hajlandóságában meghatározó az a motiváció, hogy ne okozzanak bajt a szülőknek. A most hatályba lépett szabályozás szempontjából is fontos tanulsága a gyerek konzultációnak, hogy a gyerekek fontosnak tartották, hogy valóban legyen hatása annak, hogy elmondják a véleményüket. Ilyen ügyekben nagyon gyorsan kell a helyzetet megoldani, és fontos, hogy ne a gyerek feje felett hozzanak döntést, hanem meghallgassák őt. Nincs erről elérhető friss nyilvános adat, de nagyságrendileg évente 100 körül lehet a jogellenes gyermekelvitel ügyek száma Magyarországon. Az első sajtó hírekkel ellentétben nem változtak meg a gyerek meghallgatásának szabályai. Továbbra is az irányadó, hogy ha a gyerek maga kéri, akkor meg kell hallgatni. Akárhány éves. Ezen kívül a bíróság bármikor úgy dönthet, hogy a gyereket közvetlenül, vagy szakértő útján meg akarja hallgatni, mert szüksége van erre a bizonyítás során és indokoltnak tartja a gyerek részvételét. Vannak bírók, akik szeretnek közvetlen kapcsolatba kerülni azokkal a gyerekekkel, akiknek az ügyeiben döntést hoznak. A jelenlegi szabályozás továbbra sem érinti ezeket a kérdéseket. Nem változtatott a gyerekek meghallgatásának szabályain. Nem ír elő kötelező felkészítést a bíróságoknak. A brüsszeli előírás és a magyar szabályozás is ítélőképessége birtokában lévő gyerekről beszél. Az ő lehetőségükről arra, hogy megszólaljanak, véleményt nyilvánítsanak a rájuk vonatkozó ügyekben. A bírósági értesítés azt próbálja elmagyarázni a gyerekeknek, hogy milyen formákban mondhatják el vagy fejezhetik ki a véleményüket (szóban, írásban, videóval). Nincs egységes állásfoglalás arról, hogy hány éves kortól tekinthető egy gyerek ítélőképessége birtokában levőnek. Vannak országok, ahol rutin, hogy a 3 éves gyerek is részt vehet a rá vonatkozó eljárásokban, és van, ahol az általános iskola kezdetéhez kötik ezt. Egészen kicsi gyerekeket is meghallgatnak büntetőeljárásokban. Fontos lenne még, hogy a szülőkkel előtte beszéljen a bíró - amire egyébként van is lehetőség, hiszen azt nem írja elő a törvény, hogy mikor (az eljárás mely szakaszában) kell ezt az értesítést kiküldeni. A gyerekre való valódi odafigyelés nem pipálható ki sablon levelekkel. Ezeket a kihívásokat a most törvénybe iktatott értesítési kötelezettség sem fogja megoldani. Sőt, egyelőre úgy tűnik, minden marad a formalitás szintjén, a valódi, érdemi gyermekrészvétel biztosítása nélkül. Persze sosem késő változtatni.

Patchwork családok és a gyereknevelés

Változik a világ. Régen nagy családban nőttek fel a gyerekek. Régen nemcsak apa és anya, de nagyszülők, szerencsés esetben akár dédszülők és nagynénik, nagybácsik vigyázták, terelgették a kis embergyereket. Ma hiába a sok pénz, a tökéletes gépesítés, kis egységekre bomlott a világ. A szülők elválnak, újranősülnek vagy új társat találnak, ami új családmodelleket eredményez. Anyu nénik és apu bácsik tarkítják a gyerekek életét. A papa új felesége, a mama új udvarlója, és azok innen-onnan származó egyéb gyerekei. Patchwork családok, mondja a szakirodalom elégé találóan. Lehet ebből jól kijönni?

Az élet néha összekutyulja a dolgokat. Gyakran nem jól döntünk és már nincs visszaút. Van, hogy egy kapcsolat kihűl, van, hogy nem konvergálunk, hanem divergálunk. Az első és legfontosabb, hogy tudd, amikor egy új kapcsolatba belevágsz, hogy ki is vagy Te. Vagyis hogy képes vagy-e más gyerekét szeretni, elfogadni, adott esetben nehezített helyzetben nevelni is. Ha nem - és ez egyáltalán nem baj, ne csapd be magad, ne csapd be a másikat se. Tisztességes ember nem hagyja el a gyerekét. Nem azt mondom, hogy nem válik el, de azt igen, nem válik el a gyerektől. Nem önti ki a vízzel együtt a gyereket is.

Ha el tudod fogadni ezt a helyzetet, akkor is rengeteg a buktató. Hiszen nem vagy a gyerek apja/anyja, ha neveled, megkaphatod, ne szólj bele, nem vagyok a gyereked. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy olykor fájni fog, hogy kiteszed a lelked, és ő egy félmondattal elintézi, hogy anya vagy apa másképp gondolja. Nem egyszerű, de azért sok az öröm is benne, az biztos. Ha szerencséd van, és jó pajtása tudsz lenni a gyereknek, néha megesik, hogy bizonyos ügyekben bizalmasabb veled, mint a szüleivel, hiszen téged nem kell kímélni. Fontos, hogy nem szövetkezhetsz a gyerekkel a szülei ellen, és nem tehetsz rájuk megjegyzést, mert nagyon megjárod, és azt kell mondjam, meg is érdemled. Meghallgathatod a panaszait, lehet véleményed is, de ennyi és nem több. Tudnod kell a határokat, és még akkor is sok buktató merülhet fel.

tags: #mas #voltam #mar #mint #kisgyerek #mas