A modern orvostudományban a képalkotó diagnosztikai eljárások bevezetésével óriási, korábban felbecsülhetetlen eszköztár került a gyakorló orvosok kezébe a kórismézéshez. Hasonlóak mondhatók el egyéb vizsgálóeljárásokról, laboratóriumi módszerekről, a rutinszerűen alkalmazott laboratóriumi panelekről. Maródi László szerkesztésében megjelent Gyermekgyógyászat című kötet ezzel a gyakorlattal szemben kísérli meg visszaállítani az egyensúlyt, a részletes és alapos kikérdezés és a fizikális diagnosztika felé billentve vissza a mérleg nyelvét.
A felszínesség, sietség és fáradtság olyan veszélyek, amelyek nehezítik a diagnózist, és céltalanná teszik a kezelést. Ki ne ismerné az orvost, aki a viziten sietve, hanyagul odaveti a beosztottjának: „Küldjünk vért vírusokra is!” Az ilyen kolléga aztán a visszaérkezett, jelentős költségű mikrobiológiai eredményt sem fogja célzottan értékelni. A fizikális propedeutika kétségtelenül időigényes, és még a nagy tudású klinikus sem tudja minden esetben a legjobb megoldást.
Az eszméletvesztés (syncope) jelentősége a gyermekkorban
Az ájulás, szakszóval syncope hirtelen jelentkező, átmeneti tudatzavarral, poszturális tónusvesztéssel járó rosszullét, mely néhány perc alatt spontán rendeződik. A gyermekek 15-25%-a a gyermekkor végéig legalább egyszer elájul vagy ájulás közeli állapotba kerül. A 15-19 éves korosztály körében a leggyakoribb, lányoknál többször fordul elő. Ha 6 éves kor alatt történik ájulás tisztázatlan ok mellett, akkor kardiológiai és/vagy neurológiai kivizsgálás szükséges.
Görcsrohamok vs. ájulás
A syncope típusai és kiváltó okai
Az egyszerű ájulás, azaz az ún. reflex (neurokardiogén) syncope a leggyakoribb forma. Hátterében mindig valamilyen kiváltó okot kell keresni, amire általában az anamnézisből derül fény:
- Hosszas állás vagy hirtelen helyzetváltoztatás.
- Megerőltető hasi préselés (székelés, köhögés).
- Fej tartós hátrahajtása (hajmosás).
- Váratlan fájdalom, vér látása, oltástól való félelem.
Elsődleges szívbetegségre visszavezethető ájulás az ún. kardiális syncope. Gondolni kell rá, ha a rosszullét fekvő helyzetben vagy fizikai terhelés alatt jelentkezett, ha a kórtörténetben ismert szívritmuszavar vagy veleszületett szívbetegség szerepel, ha az eszméletvesztés elkéküléssel jár, vagy ha a családban szerepel hirtelen szívhalál.
Diagnosztika és kivizsgálási algoritmus
A pontos diagnózis felállításában kulcsfontosságú a részletes anamnézis. A kivizsgálás során először egy alapos fizikális vizsgálat történik, melyet általában precíz vérnyomásmérés követ különböző testhelyzetekben. Az anamnézis során nagyon fontos kérdés, hogy volt-e valamilyen provokáló tényező, szed-e a gyermek gyógyszert, vagy fordult-e elő a családban epilepszia.
| Tünet/Jellemző | Reflex syncope | Epilepszia |
|---|---|---|
| Kiváltó ok | Gyakran szituációhoz kötött | Ritkábban szituatív |
| Bevezető tünet | Szédülés, gyengeség, látászavar | Ritka vagy más jellegű |
| Feltisztulás | Gyors | Lassú |
| Vizelet/széklet ürítés | Nem jellemző | Gyakrabban előfordul |
Kezelési irányelvek
A reflex syncope esetében kezelésében általában nincs szükség gyógyszerekre. A legfontosabb a kiváltó faktorok felismerése és kiiktatása. Éppen ezért a rendszeres testmozgás és megfelelő, rendszeres étkezés és bő folyadékfogyasztás nagyon fontos a megelőzésben. Amennyiben vérvétel kapcsán szokott előfordulni a rosszullét, célszerű fekvő helyzetben venni a vért. A kardiális syncope terápia mindig célzottan történik, a szívritmuszavarnak vagy az egyéb szervi elváltozásnak megfelelően.