A bárányhimlő, más néven varicella, egy igen fertőző vírusfertőzés, amelyet a Varicella-zoster nevű vírus okoz. Ez a vírus a Herpesvirus család tagja, és elsősorban emberről emberre terjed cseppfertőzéssel, de a fertőzött felületekkel való közvetlen érintkezés révén is. A betegek által kibocsátott vírus tartalmú légúti cseppek belélegzése vagy a fertőzött felületekkel való közvetlen érintkezés révén terjed. A bárányhimlő, és azt okozó Varicella-zoster vírus (VZV) a betegség tüneteinek megjelenése előtt és alatt is fertőző lehet.
Bár a bárányhimlő általában enyhe lefolyású gyermekbetegség, bizonyos esetekben súlyosabb szövődményekkel járhat, különösen terhesség alatt. A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nem ártalmatlan betegség - komplikációk minden életkorban előfordulnak, felnőttkorban pedig a betegség általában súlyosabb lefolyású.
A bárányhimlő tünetei és lefolyása
A bárányhimlő fertőzés tünetei általában 10-21 nappal a vírus expozícióját követően jelentkeznek. A betegség elsődlegesen gyermekeknél fordul elő, de felnőttek is érintettek lehetnek, és a fertőzött egyén a betegség egész ideje alatt fertőző lehet.
Gyermekeknél a tünetek jellemzően az általános betegség tünetei mellett a jellegzetes bőrkiütésből állnak. Gyakran kezdődik lázzal, ami magas is lehet. A jellegzetes bárányhimlő kiütések általában a tünetek kezdetén jelennek meg, először piros pöttyök, majd hólyagok formájában, amelyek fokozatosan átalakulnak. A hólyagok folyadékkal teltek.
Felnőtteknél a bárányhimlő általában súlyosabb lefolyású lehet, mint gyermekeknél, és a komplikációk kialakulásának kockázata is magasabb. Komolyabb szövődményeket is okozhat, mint például tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású, és ezért a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb. A leggyakoribb komplikációk közé a bakteriális felülfertőződés, tüdőgyulladás és az idegrendszeri fertőzés tartoznak. A felnőtteknek ugyancsak számolniuk kell a varicella okozta ideg- és bőrgyulladással, az övsömörrel is, amelyet a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok reaktivációja okoz.
Bárányhimlő terhesség alatt: fokozott kockázat
A bárányhimlő anyára és babára egyaránt veszélyes lehet, akár vetéléshez is vezethet. A terhesek VZV fertőződése szerencsére ritka, mert a szülőképes korú nők nagy része rendelkezik már védettséggel. Irodalmi adatok szerint 10000 terhességre 5-7 VZV-fertőzés jut, de magas magzati kockázata miatt érdemes róla szót ejteni. Várandósság idején minden kismama igyekszik megóvni a szervezetét a betegségektől, hiszen jó néhány közülük káros hatással lehet a fejlődő magzatra. Ilyen betegség a bárányhimlő is.
Kockázatok a terhesség különböző szakaszaiban
- Nagyon korai (8. hét előtti) terhesség esetén: Az anyai fertőződésnek rendszerint vetélés a következménye.
- Terhesség első húsz hetében: A bárányhimlő magzatkárosító kockázata a terhesség első három hónapjában, különösen az első húsz hetében a legmagasabb. Ekkor komplex, az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat érintő gyógyíthatatlan rendellenességek is kialakulhatnak a magzatnál (veleszületett varicella tünetegyüttes, úgynevezett fötális varicella szindróma). Mivel a szervek kialakulása zömében már a terhesség első heteiben lezajlik, az első trimeszter alatt történő anyai és magzati fertőződés sok esetben súlyos, akár az idegrendszert, a szív- és érrendszert, a látásért, hallásért felelős struktúrák végleges károsodását okozhatja, nem ritkán a fejlődő végtagok deformitásával együtt.
- Második és harmadik trimeszter: Ebben az időszakban a várandós anyában súlyos fertőzés, rendszerint tüdőgyulladás jöhet létre. Ekkor az emelkedett magzati kockázat viszonylagos csökkenést mutat, azaz, ha ekkor történik a terhes nő és magzatának fertőződése, akkor nagy viszonylag nagy eséllyel nem következik be súlyos magzati károsodás. Általában elmondható, hogy az anyaméhen belül a bárányhimlőn átesett, egyébként egészséges csecsemők későbbi életük során viszonylag védettnek tekinthetők, közülük sokan gyermekkorban már a felnőttkorra jellemző vírus-reaktiválódás tüneteit (övsömör) mutatják.
- Terhesség legvégén, a szülés előtti 5 napon belül: A magzati fertőződés kockázata a terhesség legvégén ismét emelkedik. Ha az anya a szülés előtti 5 napon belül fertőződik, a magzatnál típusos varicella (bárányhimlő) betegség következhet be. Ekkor ugyanis - a megszületés miatt - már nem jut idő és lehetőség arra, hogy az anya szervezete által termelt ellenanyagok is a magzatba kerüljenek, így a kisbaba védtelen marad a fertőzéssel szemben. Ilyenkor a legtöbb esetben nem csupán a változatos bőrtünetek, de tüdőgyulladás, súlyos légzészavar, májérintettség sárgasággal, szívizomgyulladás, a vesék és az agy gyulladása jelentkezhet. A halálozás kockázata ezekben az esetekben igen magas, akár a 30%-ot is elérheti. Az újszülöttek számára akár életveszélyt is jelenthet a bárányhimlő-fertőzés, különösen, ha a betegség az anyában a szülést közvetlenül megelőző vagy követő napokban alakul ki.
A terhesség alatt jelentkező övsömör a magzatra nézve nem tekinthető veszélyesnek, ilyenkor ugyanis a vírus nem kerül át a méhlepényen a fejlődő magzatba.
Fertőződés újszülött korban
Ha az édesanya (vagy nagyon közeli családtag, nemritkán az ovis testvér) a születést legalább 3 nappal követően betegszik meg bárányhimlőben, az újszülött kockázata egy súlyos kórkép kialakulására már korántsem akkora, mint a fentebb leírt esetekben. Ugyanakkor még ez a kor is veszélyesebbnek tekinthető, mint az óvodáskorúak fertőződése. Enyhe esetben akár még speciális kezelésre sincs szükség (anyai betegség esetén hatalmas előnyt élveznek ilyenkor a szoptatott babák, hiszen az anyatejjel rengeteg ellenanyaghoz is jutnak). A fertőzés súlyosabb formában intézeti kezelés, vírusellenes terápia válhat szükségessé.
Megelőzés: a védőoltás fontossága
A bárányhimlő elleni védekezésre nemcsak gyermekvállalás előtt kell gondolni, de terhesség idején már nem olthatók a várandós nők. A megelőzés esélyt ad az egészséges, hosszú életre, a gyors regenerálódásra. Emellett azonban azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a betegségek korai felismerésével a súlyosabb, akár életveszélyes állapotok kialakulásának kockázatát lehet csökkenteni. A gyermekvállalást tervező nőknek, amennyiben még nem estek át a betegségen, mindenképpen érdemes megfontolni a védőoltást még időben, ugyanis az oltás után legalább egy hónapot várni kell a teherbe eséssel.
Ajánlások és a magyar oltási program
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás. Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint egyéves kor után, de mindenképpen közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltatni a gyermekeket a betegség ellen. A védőoltás felnőttkorban is bármikor beadható.
Ebben az évben is igényelhető a bárányhimlő elleni védőoltás
Magyarországon 2019. január 1-jétől a bárányhimlő elleni vakcina a kötelező, térítésmentes oltások közé került, ám a rendkívül gyakori és ragályos fertőzés elleni védelmet azoknak a gyerekeknek is biztosítani kell, akik életkoruknál fogva az állami oltóprogramban nem kapják meg a védőoltást. A kétadagos védőoltás első adagját 12-18 hónapos korban, a második adagot pedig minimum 6 héttel az első után ajánlott beadni.
Dr. Póta György hangsúlyozta: "Lesznek tehát olyan gyerekek, akik életkoruknál fogva nem esnek bele az állami vakcinációs programba, a szülők figyelmét azonban fel kell hívni, hogy az ő esetükben is éppolyan fontos a megfelelő védettség kialakítása, mint társaiknál. Ezzel azt is megelőzhetjük, hogy a kimaradók később, kamasz- vagy felnőttkorukban kapják el a betegséget."
A kétadagos oltás hatékonysága
Egy 2016-os metaanalízis, mely 42 kutatás eredményeit elemezte, szintén arra a következtetésre jutott: a kétadagos oltás az enyhébb és a súlyosabb esetek számát is számottevően csökkentette. Az oltás általános bevezetése előtti időszakhoz képest az egyadagos védőoltás 74%-kal, a kétadagos pedig több mint 90 százalékkal csökkentette a megbetegedések számát. A kétadagos oltási séma melletti magas átoltottság a megbetegedések számának drasztikus csökkenésén túl számtalan előnnyel jár: megelőzi a súlyos szövődmények kialakulását, elkerülhetőek az esetleges halálesetek, nem törnek ki járványok és az anyagi megtakarítás is jelentős.
A bárányhimlő előfordulásának csökkenése az oltási programok bevezetését követően
| Ország/Régió | Oltási program bevezetése | Bárányhimlős esetek csökkenése | Szövődményes esetek csökkenése |
|---|---|---|---|
| Németország | 2004 | 90% | 81% |
| Egyesült Államok | 1996 | ≥88% | ≥88% |
| Spanyolország, Navarra régió | Kétadagos oltás kötelezővé tétele | 98,5% | 88% |
A nemzetközi tapasztalatokat megerősítik a hazai önkormányzati finanszírozású oltóprogramok tapasztalatai is: Hódmezővásárhelyen például a támogatott vakcináció látványos eredményt hozott a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség elleni küzdelemben. Az elmúlt években több város (Kaposvár, Eger, Miskolc, Salgótarján) is térítésmentes bárányhimlő-megelőzési programot indított.
A bárányhimlő kezelése
A bárányhimlő kezelése általában tüneti, és a betegség első heteiben a hólyagos kiütések szakaszában ágynyugalomra, könnyű, pépes étrendre, valamint lázcsillapításra összpontosul. A bárányhimlő általában spontán gyógyul, és különleges kezelésre nincs szükség. Szövődménymentes esetekben a legfőbb kihívás a betegség során a hólyagok vakarása, mely felülfertőződésük ótvarhoz vezethet.
- Fontos a körmök rövidre vágása és a hólyagok kezelése a viszketés és sérülés elkerülése érdekében.
- Viszketés csökkentők, például szájon át szedhető antihisztaminok is alkalmazhatók.
- A sebeket ne borogassuk, mert gennyesedést és tartós hegeket okozhat. Inkább száraz mentolos hintőporral kezeljük vékony rétegben.
- A bőrt tisztítsuk szappannal és vízzel. Zuhanyozás ajánlott, ülőfürdő helyett, hideg vagy langyos vízzel.
- A szájban kialakuló tünetek elkerülése érdekében kerüljük a nehezen fogyasztható, túl sós, savas vagy lúgos ételeket és italokat.
A bárányhimlő kiütéseinek vakarását kerülni kell, mert ha sérülnek vagy nem kapnak elegendő levegőt, felülfertőződhetnek, ami bőrgennyedést és maradandó hegeket okozhat. A hegek kialakulásának folyamata kapcsolódik a kollagén termeléséhez. Amikor a bőr sérül, a szervezet intenzíven kollagént termel a seb gyorsabb gyógyulása érdekében. A kollagén azonban nem reprodukálja a környező, érintetlen bőr eredeti szilárdságát.
tags: #lehet #e #veteles #baranyhimlotol