A „Csengetett, Mylord?” – Társadalmi görbe tükör az 1920-as évek Angliájában

A „Csengetett, Mylord?” egy 26 részes brit televíziós vígjátéksorozat, amelyet az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején mutattak be. A sorozat témája az 1920-as évek brit társadalma, annak tagolódása, szereplői egy brit főúri család és cselédei. Görbe tükröt tart mind az arisztokrácia, mind az „alsóbb” osztályok elé, jellegzetes angol humorral tálalva a londoni mindennapokat.

A Csengetett, Mylord? sorozat plakátja

A Meldrum-ház világa

A történet a „tomboló” húszas évek Angliájában játszódik, egy arisztokrata család és személyzetük együttéléséről, összefonódásáról szóló történeteken keresztül bemutatott társadalmi kritikát. Csöppet sem bújtatott utalásai tiszták és lényeglátóak. Az „emeletiek” és az „alagsoriak” kalandjai nem is annyira különböznek egymástól, problémáik is azonosak a maguk szintjén. Néha pedig már nem is lehet tudni, ki irányítja a házat, a Lord vagy a komornyik.

A Meldrum-házban lakó szakácsnő, inas, komornyik, szobalány élete szorosan összefonódik őlordsága és családja életével; sokszor túlságosan is, mármint ami a fiatal, szemrevaló szobalányokat illeti.

Főszereplők és karakterek

A sorozatot Jimmy Perry és David Croft alkotta meg, David Croft rendezésében. A főcímdalt Jimmy Perry és Roy Moore írta, Bob Monkhouse és Paul Shane adták elő.

  • Alfred „Alf” Stokes (Paul Shane): Komornyik, akit a sorozat elején fogadnak fel. Állását annak köszönheti, hogy a háborúban megmentette tisztje, az ifjabbik Meldrum életét katonatársa, James segítségével. Előző állásából azért rúgták ki, mert zálogba adott értéktárgyakat. Kapzsi, nyerészkedő, nagyravágyó, osztályellenes, igazi bolsi. Hőbörögve szólja le az arisztokráciát, mégis kiszolgálja őket, és amikor csak teheti, meg is lopja a felsőbb osztály tagjait.
  • James „Jim” Twelvetrees (Jeffrey Holland): Stokes volt katonatársa, az ifjabb Meldrum másik megmentője. A Meldrum-ház lakája, a második ember az alkalmazottak rangsorában. Pont ellenkezője Stokes-nak. Céltudatos, elhivatott, precíz és rendkívül becsületes, aki képtelen lenne munkaadóit megkárosítani. Rossz tulajdonsága, hogy túlzottan tekintélytisztelő és beképzelt, aki hisz az arisztokráciában, a társadalmi osztályokban.
  • Ivy Teasdale (Su Pollard): Bár a háznál kevesen tudják, valójában Stokes lánya. Csúnyácska, butácska, esetlen, szemüveges cselédlány, aki egy apja által hamisított ajánlás alapján kerül a Meldrum-házba, még sohasem dolgozott szobalányként.
  • Mrs. Blanche Lipton (Brenda Cowling): Szakácsnő. Nagydarab, érzékeny és szerelemre éhes asszony. Szerelmes Alfba, de Wilson kapitány is udvarol neki. Kiváló a meggyes lepénye, és jól főz.
  • Henry Livingstone (Perry Benson): Inas. Kicsi, szemüveges, kövér, ahogy jellemzi önmagát. Bár iskolázatlan, remekül számol fejben, ért a motorjavításhoz, és a rádióhoz. Gyakran ejt el egy-két szemtelen vagy buta megjegyzést, amiért egy-egy pofon lesz a jutalma.
  • Mabel Wheeler (Barbara New): Ő a személyzet legalul álló tagja, őt még Ivynál és Henrynél is jobban lenézik a házban. Mosogató-takarítónőként végzi a legalja munkát, amiért hárompennys órabért kap, és - általában - némi ételmaradékot Mrs. Liptontól.
  • Lord George Meldrum (Donald Hewlett): A ház ura. Ötvenes éveiben járó férfi, aki - legalábbis úgy képzeli - vaskézzel vigyáz családtagjai és személyzete erkölcseire, miközben ő maga viszonyt folytat barátja, Sir Ralph Shawcross feleségével, Lady Agathával. Zsugori és régi (viktoriánus) elveket valló, képmutató alak.
  • Edward „Teddy” Meldrum (Michael Knowles): George Meldrum öccse. Különc, gyermeteg lelkületű, néha már-már ostoba személyiség, aki minden normális posztra vagy állásra alkalmatlannak bizonyul. Családja kicsit hibbantnak és - mivel a fetisizmusig elmenően él-hal a cselédlányokért - kicsit perverznek tartja.
  • Lady Lavender Southwick (Mavis Pugh): Lord Meldrum nagyon idős és szenilis, de élettel teli anyósa. Papagájával él az egyik emeleti szobában. Örökké várja ifjúkori szerelmét, Dolby kapitányt (akit sokakban felismerni vél), kedvenc passziója, hogy állandóan hozzávágja a cselédekhez (elsősorban Ivyhoz, akit ő Ethelnek hív) a felszolgált tápiókapudingot.
  • Ms. Poppy (Susie Brann): Meldrum fiatalabb lánya. Meglehetősen önző és önimádó, másokat lekezelő természet. Előszeretettel flörtöl a belé szerelmes Jamesszel, a lakájjal, örömét leli abban, hogy látja, mennyire epekedik utána a férfi.
  • Ms. Cissy (Catherine Rabett): Meldrum idősebb lánya. Családját és környezetét sokszor megbotránkoztató modernista (szocialista) nézeteket vall, férfiruhában jár és Pénelopé nevű barátnőjével csókolózik. Támogatja a dadaista költészetet, szíve sok tekintetben a Munkáspárthoz húz.
  • Wilson „kapitány” (Bill Pertwee): A helyi közrendőr, rendőrjárőr. Szereti Mrs Lipton főztjét, és az utca összes többi úri házának étkét is, rendőri munkája részének gondolja a konyhák rendszeres végiglátogatását és főként az így megkapható potyaebédeket. Korrupt zsaru, akinél „bármit” elintézhetnek a felsőbb osztályok tagjai.
A Csengetett, Mylord? főbb szereplői és karaktereik

Epizódok és cselekmények

A sorozat 4 évadból és 26 epizódból áll. Az 1920-as évek Angliájában zajló események során a Meldrum házban élők élete szorosan összefonódik. A történetek gyakran groteszk szituációkba torkollnak, melyek humorosan mutatják be a korabeli társadalmi különbségeket és előítéleteket.

Egyik jellemző epizód a „Zavar a gyárban” (Trouble at Mill) című rész. Teddyvel komoly bajok vannak az üzemben, míg otthon Lord Meldrum megpróbálja rávenni Alfot, szerezze meg számára Lady Lavender pénzét. Lady Agatha férje bosszút esküszik a lord ellen. A Teddy „közreműködésének” köszönhető sztrájkot végül Alf szereli le, szokásos leleményességével.

Az általános sztrájk idején (1926. május 3-12.) a Union Jack Gumitársaság gyárában is komoly feszültség alakul ki, Teddy "közreműködése" ismét komoly galibát okoz. A történetben előforduló sztrájk a valós történelmi eseményekre, az 1926-os általános sztrájkra utal.

Epizódlista

Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a "Csengetett, Mylord?" epizódjait és sugárzási adatait:

Évad Részek száma Eredeti sugárzás (Eredeti adó) Magyar sugárzás (Magyar adó)
1. 5 1990. január 14. - 1990. február 11. (BBC1) 1992. július 2. - 1992. augusztus 6. (MTV 2)
2. 7 1990. november 11. - 1990. december 23. (BBC1) 1993. február 2. - 1993. március 16. (MTV 2)
3. 7 1991. november 10. - 1991. december 22. (BBC1) 1994. február 1. - 1994. március 15. (MTV 2)
4. 6 1993. március 20. - 1993. április 24. (BBC1) n. a.
A Meldrum-ház belső terei, ahol a legtöbb jelenet játszódik

Érdekességek és háttérinformációk

A „Csengetett, Mylord?” Magyarországon elképesztő népszerűségre tett szert. A sorozat 26 részből állt, melyeket sokan megunhatatlannak tartanak.

Az első epizód esetében a korabeli beharangozó szerint mindegyik rész közel egy órás lett volna, ám már rögtön a nyitó epizódból eltűnt 7 perc. Az 1988 decemberének végén bemutatott rész 55 perc 58 másodperc időtartamú volt, amikor azonban 1990 januárjának elején megismételték, akkorra 49 perc 7 másodpercre rövidült. Kiderült, hogy nincs semmiféle „sötét” rejtély a háttérben, csupán valamiért feszesebbre vették a szóban forgó epizódot, talán egy hosszabb reklámszünetet akartak beiktatni. Az eltűnt 7 perc azonban ikonikus jeleneteket tartalmazott, mint például Alf és James vicces dialógusa Teddy megmentéséről, vagy Wilson kapitány és Ivy első párbeszéde. A magyar nézők szerencsére a hosszabb, eredeti verziót láthatták, így a teljes első epizódot élvezhették.

Csengetett Mylord? Henry és az eper...

Társadalmi és kulturális utalások

A sorozat tele van utalásokkal a korabeli brit társadalomra és kultúrára. Például a Union Jack Gumitársaság, ahol Teddy dolgozik, különféle gumiból készült termékeket gyárt, amelyek közül nem mindegyiket lehet nevén nevezni (jobb) társaságban, csak különféle célzásokat tenni rá. Ez a finom utalás a szexuális segédeszközökre a korabeli prüdéria és humor keveréke.

A sorozatban említett történelmi személyek és események is hozzájárulnak a hiteles korrajzhoz. Lady Lavender például korábbi miniszterelnököket, mint Lloyd George, Bonar Law és H. H. Asquith, szüfrazsettként étellel dobált meg. Ez a részlet utal a női választójogért folytatott küzdelemre és az ehhez kapcsolódó aktivizmusra.

Ismert mondások és szállóigék a sorozatból:

  • „Micsoda átkozott balszerencse!” - Teddy káromkodása, szinte mindig egy kis csekélység balsikerére reagálva.
  • „Ne szólj szám, nem fáj fejem.” - James Twelvetrees kedvenc mondása.
  • „Ó, a szegény pára!” - Ivy szokta mondani, amikor sajnál valakit. Legtöbbször csak ő sajnálja egyedül, mások számára világos, hogy nincs miért sajnálkozni.

tags: #csengetett #mylord #zavar #a #gy