Mákos tészta hozzátáplálás: Régi és új ajánlások a babatáplálásban

A hozzátáplálás témája gyakran ad okot vitákra és eltérő véleményekre, hiszen a focihoz és a divathoz hasonlóan ehhez is mindenki ért. Számos tanács kering a köztudatban, amelyek bár furcsának tűnhetnek, valóban elhangzanak még napjainkban is. Hallani olyan javaslatokat, mint például, hogy egy 4 hónapos babának adjunk teát cukorral, vagy egy 5 hónaposnak reszeljünk kekszet az anyatejébe. Egyes "szakértők" még azt is tanácsolják, hogy 6 hónapos kortól kezdjük banánnal a hozzátáplálást a bukás megakadályozására, vagy akár borjúhúst adjunk a vaskészlet pótlására. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a régi, elavult tanácsok már nem felelnek meg a modern kutatásoknak és ajánlásoknak.

A babakajákat gyártó cégek termékei közt nem ritka, hogy a címkén azt olvashatjuk, hogy 4 hónapos kortól ajánlanak gyümölcspépeket, vagy csirkehúsos zöldséges mixet. Bár feltételezzük, hogy tiszta, humánus célok vezetik őket, és nem az, hogy minél többet eladjanak, érdemes szem előtt tartani, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mit ajánl. A WHO szerint a csecsemőknek kizárólagos szoptatásra van szükségük életük első 6 hónapjában ahhoz, hogy az optimális növekedést, fejlődést és egészséget elérjék. Féléves kor után kapjanak megfelelő és biztonságos kiegészítő táplálást, miközben a szoptatás folytatódjon.

A hozzátáplálás alapelvei és az első lépések

A hozzátáplálás során bevezetendő élelmiszereknek nincs szigorú, kötött sorrendje. A legfontosabb szempont a fokozatosság és a gyermek reakcióinak figyelemmel követése, valamint a higiéniai szempontok, hogy mosott, alaposan hőkezelt élelmiszereket kapjon a baba.

Vannak, akik a hozzátáplálást nem a klasszikus gyümölcsökkel, hanem a GAPS-ajánlás szerint húsalaplével indították, és ez jól működött.

Amit kerüljünk: cukor, só és feldolgozott élelmiszerek

„Az ételeket ne cukrozzuk, sózzuk, a gyermek étkezése ebben a korban csak az édesanyán múlik. Ne szoktassuk hozzá az édes ízhez, és ne adjunk neki feldolgozott, finomított élelmiszereket, pl. bolti pudingokat, tejszeleteket, desszerteket, sózott burgonyacsipszet, vagy sózott, puffasztott kukoricát.” Amikor már a rágáshoz szeretnénk szoktatni a gyereket, elő szoktak kerülni az extrudált cirok, vagy kölesgolyók, amelyek szinte elolvadnak a szájban.

„Ha valamiért mégis a bolti terméket választjuk, nézzük meg az összetevők listáját, hogy lehetőleg hozzáadott cukrot ne tartalmazzon. Egyik kedvenc példám a bolti gyümölcsjoghurtok” - teszi hozzá a dietetikus. Sajnos a tápszerekben, kicsiknek szánt müzliszeletekben, gabonamixekben és üveges babaételekben sem ritka a cukor, és ott vannak a bio zöldségpástétomok is, amelyeken feltüntetik, hogy ellenőrzött gazdaságból származik a hozzáadott, bio nádcukor. A méz korai bevezetését botulizmus fertőzésének lehetősége miatt kifejezetten nem szokták javasolni. Az alternatív édesítőszerekkel pedig nemigen foglalkoznak a magyar ajánlások. „A nádcukrot, barnacukrot is kerüljük, ameddig csak lehetséges, ne szokjon hozzá a gyerek. A gyümölcskoncentrátumokról, például agavé-, szilva, -almaszirupról tudni érdemes, hogy a szénhidráttartalmuk elég magas, körülbelül a fehércukornak felelnek meg. A kókuszvirágcukorra, steviára nincs ajánlás, épp ezért, mivel a biztonságosságot kisbabákra nem vizsgálták, hanyagolnám.” Ugyanígy a cukoralkoholokat, például a maltitolt, xilitet, eritritet is. „Ebben a korban a kicsik még azt fogadják el, amit kapnak, az ízpreferencia még alakul, azaz amennyire lehetséges, ne szoktassuk őket hozzá az édes ízekhez” - tette hozzá a dietetikus.

Zöldségek és gyümölcsök bevezetése

Kezdő zöldségek és gyökérzöldségek

A sárgarépa, batáta, burgonya már a hozzátáplálás kezdeti időszakától adható. A 7. hónaptól a zeller, fehérrépa és pasztinák is. Ezeket érdemes ökogazdálkodást folytató termelőktől beszerezni (például közösségi vásárlói site-okon keresztül), mert könnyen magukba szívják a vegyszermaradékokat - például nitrátokat - a talajból. Az ízre is nagy a különbség, ahogyan tapasztaltam.

A cékla bevezetését az ajánlásokban későbbre tolták. Ennek oka az, hogy a zöldségben magas koncentrációban halmozódhat a nitrát, amelynek átalakításához és lebontásához szükséges enzimmel a babák a hozzátáplálás kezdetén még nem rendelkeznek. Ezért csak a 11. hónaptól adható.

Sűrítés és édesítés természetesen

Hagyományosan a burgonya a legnépszerűbb sűrítő zöldség a babák főzelékeihez. Azonban helyette lehet sárgarépát vagy mást is használni. A legtöbb zöldséghez passzol a répa, talán csak a kelkáposztához nem olyan nagy siker. A hozzátáplálás kezdeteitől adható zöldségek és gyümölcsök közül sűrítéshez és édesítéshez a párolt alma is szuper, bevált a batáta (még a kelbimbóval is működik), és értékesebb tápanyagforrás, mint a krumpli. A sütőtök is remekül sűrít, főleg a hazai nagydobosi kék fajta, amelyiknek finomabb a textúrája és lágyabb az íze, mint a klasszikus sonkatöknek. A semlegesebb ízű zöldségek közül a főzőtök és a cukkini is nagyon sok zöldséghez passzol, jó kísérleti alanyok. Mindezek húsok mellé, későbbi köretként is megállják a helyüket.

Puffasztó zöldségek és bogyós gyümölcsök

A klasszikusan puffasztó keresztesvirágzatúak, mint karfiol, brokkoli, kelkáposzta, kelbimbó, illetve a kukorica a 8. hónaptól óvatosan kóstoltathatók. „A puffasztó hatást némileg lehet mérsékelni, ha előfőzzük ezeket, azaz az első főzővizet leöntjük, és a zöldséget újra feltesszük főni. Igaz, így tápanyagot is veszít, de nem fog hasfájást okozni.” A káposztaféléknek, a kelkáposztának, a kínai kelnek és pakchoi-nak ez az eljárás meglehetősen rontja az élvezeti értékét, így akár várhatunk is velük kicsit.

Már csak az eper, szeder, málna, ribizli, és egres miatt is érdemes várni a nyarat, de mivel magjaik allergizáló hatásúak lehetnek, a bevezetésüket ne siessük el. „Nehezen tisztíthatók, puffasztanak, nehezen emészthetők” - teszi hozzá a dietetikus, aki szerint csak 18 hónapos kor után kínáljuk ezeket. Kivéve, ha át tudjuk passzírozni, a magvaiktól megszabadítva a bogyók korábban is ehetők.

Húsok és belsőségek a babatáplálásban

Mi nyúlhússal indítottuk a húsrepertoárt (kicsit később, mint a 6. hónap), mert könnyen emészthető, alacsony a zsírtartalma, magas fehérjetartalmú hús, tele van esszenciális aminosavakkal, allergizáló hatása nem ismert, magas B12 és vastartalmú hús. De főleg azért érvelek mellette, mert finom és be tudtuk szerezni olyan helyről, amelyikben bízunk. „De természetesen baromfihúst is kaphat a baba, itt is szempont a megbízható forrás, és hogy fiatal állat legyen.

„A csirkemáj 8-9 hónapos kortól mehet, maximum heti egyszer. Fiatal állaté legyen lehetőleg, és vegyük figyelembe, hogy ez egy méregtelenítő szerv.” Később kínálhatjuk a négylábúak máját és más belsőségeit is. Olcsó, puha.

Halak és zsiradékok

„A szálkamentes édesvízi halat 7-8 hónapos kortól már lehet adni, de nagyon óvatosan, az esetleges allergiás tüneteket figyelve. A tengeriekről külön nincs szó az ajánlásokban, de valószínűleg a lehetséges ólomszennyezettség, plusz az igen gyakori allergizáló hatás miatt csecsemőknél hanyagoljuk, és inkább édesvízi halfajtát, és kisebb méretű, fiatal példányt válasszunk.

A liba, kacsa, sertés zsírjára, vagy akár a marhafaggyúra nem szerepel konkrét ajánlás, mikortól lehet, érdemes a babának kínálni. „Lehetőleg minél később, mert felesleges kalória, nem igazán hasznos tápanyagokkal. Inkább növényi olajat, olívát, repcét adnék helyette.” Zsiradékok tekintetében egyébként nincs konszenzus, a GAPS, vagy a paleo protokoll például az állati zsiradékot részesíti előnyben a babák étrendjében is.

Bónusz olajkurzus a dietetikustól: „7 hónapos kortól 1 kiskanál olajat tehetünk 1 dl főzelékbe. Lehetőleg a magasabb omega 3 zsírsavtartalmúak közül válasszunk. Jó választás az olíva-, a repceolaj, és kész ételbe keverjük bele, mert a telítetlen kötések nem igazán hőtűrőek.” Mehet a kókuszolaj is, de a tökmagolaj puffaszthat, a többi magolajjal, szezámmag-, lenmag-, szőlőmag-, vagy mákolajjal is várjunk egyéves korig.

Gabonafélék és tejtermékek

A rizs, és a zab 6 hónapos kortól már adhatók. Elméletileg a köles és hajdina is, ha nem okoznak gondot. „A magas rosttartalmú gabonák - mint például a barnarizs - hasfájást okozhatnak.

A 6-7. hónaptól már adható a rizstej. A zabtej és a kókusztej is korán bevezethető, de szójatejet, ahogyan más szójatermékeket is jobb, ha hanyagoljuk.

Olajos magvak, hüvelyesek és tojás

A dió, mandula, kesudió, paradió, mák szuper csemegék, de „ezeket allergizáló, és nehezen emészthető tulajdonságaik miatt egyéves kor alatt ne adjuk. Kivétel a gesztenye, azt 7-8 hónapos kortól már ehetik a babák.” Szintén óvatosan bánjunk a lenmaggal, szezámmaggal, tökmaggal, napraforgó és fenyőmaggal is. Az allergének bevezetésének ajánlása változott: az olajos magokat egyéves kor előtt is kis mennyiségben használhatjuk, hogy fehérjéit megismerje a szervezet, a földimogyorót pedig tanácsos egyéves kor előtt kóstoltatni. Ennek módja például az, ha minimális, darált mogyorót keverünk a babaételbe, akár a 7. hónapban.

Sri Lankán szokás vöröslencsével kezdeni a babák hozzátáplálását, és itthon is egyre elterjedtebb ez a fajta lencse, amit a babák általában 8 hónapos kortól be tudnak fogadni, ahogyan a zöldborsót is (a héját eltávolítva, passzírozva, ismerősi tapasztalatok szerint akár korábban is).

A tojás sárgája extra tápanyagdús, ásványi anyagokban gazdag alapanyag. Az ajánlások szerint a tojás sárgája 8 (van olyan vélemény is, amelyik szerint 10) hónapos kortól adható, a fehérje egyéves kortól. „Mindenkettő keményre főzve, heti 1-2 alkalommal.” A tojás érzékeny terület. A GAPS-hozzátáplálási ajánlásban a sárgája például szuperélelmiszerként szerepel és rendszeres fogyasztását javasolják. Az ajánlás annyiban változott, hogy a sárgája akár a 6. hónaptól is adható.

Alaplevek és gluténmentes lisztek

Az alaplé a világ 8. csodája. Elkötelezett alaplé hívőként már csak a bélflóra egészsége érdekében is kampányolnék az alaplé mellett. Zöldségalaplevek olyan alapanyagokból is készülhetnek, amire talán nem gondolunk elsőre: például megtisztított karalábéhéjból, vagy vöröshagymahéjból. Ez utóbbi főzete egyébként hagyományos köhögéscsillapító. Az állatok csontjaiban található ásványi anyagok, és a kötőszövetek kollagéntartalma miatt az húsalaplevek is csodaszerek, és nemcsak az ízeket gazdagítják. A legegyszerűbbek közül a halnak elég 25 percet rotyognia, a fehér szárnyasokból készült alaplének körülbelül másfél óra kell, a vörös húsoknak több idő.

Aki gluténmentes háztartást vezet, vagy valamiért késleltetnie, vagy korlátoznia kell a glutént a gyereke esetében, annak általában dilemma, hogy a kenyérfélékhez használható lisztek és sűrítő/puhító/finomító/állagjavító összetevők mikortól adhatók. Az már ismert, hogy a legelterjedtebb rizsliszt, kukoricaliszt egyéves kor alatt bevezethető, ahogyan a kókusz- és gesztenyeliszt is, de ott vannak még a többiek: a kölesliszt, a hajdinaliszt, a tápiókaliszt, a cirokliszt és a maglisztek. A mentes táplálkozást segítő Mandulaliget csapat dietetikusai szerint ezek egyéves kortól biztonsággal adhatók. Kis mennyiségben akkor már próbálhatjuk a szentjánoskenyérlisztet, és az útifű maghéjat is. Ez utóbbi olyankor is hasznos szerintük, ha a gyerekünk gyümölcspüréjét sűrítenénk vagy tartalmasabbá tennénk, vagy ha azt szeretnénk elérni, hogy egy étel lassan emelje a vércukorszintet, és sokáig laktasson.

Mákos tészta hozzátáplálás: Egy klasszikus újraértelmezve

Gyerekkorunk egyik kedvenc étele, a mákos tészta. Már az első falat visszarepít bennünket gyermekkorunkba, amikor a menzán vagy a nagyinál került elénk ez a klasszikus finomság. Nem véletlen, hogy ez az egyszerű, mégis ellenállhatatlan fogás generációkon átívelő emlékeket ébreszt bennünk. A mákos tészta Magyarországon és a környező közép-európai országokban (például Ausztriában és Szlovákiában) is népszerű, és gyakran készítik különleges alkalmakra vagy hétköznapi étkezésekhez is. Bár az alaprecept nagyon egyszerű, léteznek kevésbé ismert változatai is. Egyesek tejföllel vagy mézzel is készítik, mások mazsolát vagy egyéb aszalt gyümölcsöket adnak hozzá.

A mák gazdag B1-, B2-, B6- és E-vitaminokban, továbbá vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot és foszfort is tartalmaz. Ha a babád mostanában kezdte a hozzátáplálást, felmerülhet a kérdés: mikortól adhatom ezeket biztonságosan? A mák kiemelt allergén, de ma már tudjuk, hogy nem érdemes halogatni a bevezetését. Már 11-12 hónapos kortól adható, ha darálva, hőkezelve kínálod. A legújabb kutatások szerint nem érdemes halogatni a bevezetést!

Egyszerű mákos tészta recept kisbabáknak

Kezdőknek is ajánlom, mert szupi-szupi fincsike.

1. A tésztát főzzük ki egy kávéskanál sós és forró, lobogó vízben.
2. Ha készen van, akkor szűrjük le, és öblítsük le hideg vízzel, majd jól csöpögtessük le, tegyük egy tálba és adjuk hozzá a kókuszzsírt, majd keverjük el.
3. A darált mákot keverjük össze a porcukorral. (Természetesen cukor nélkül kínáljuk a babának!)
4. Készíthetjük házilag gyúrt tésztával is: A lisztet egy deszkára halmozzuk, közepére mélyedést készítünk, beleütjük a tojásokat, ujjunkkal elkeverjük úgy, hogy fokozatosan hozzákerüljön a liszt is. Lisztezett felületen szép sima tésztává dolgozzuk, majd letakarva 10-20 percig pihentetjük. Egy fazékban sós vizet forralunk. Amíg a víz forr, kinyújtjuk a tésztát egy nyújtófa segítségével. A tésztát és a deszkát belisztezzük és 1 mm vastagságúra nyújtjuk, feltekerjük a nyújtófára és hosszában elvágjuk. Több széles tésztacsíkot kapunk, amelyeket 4-5 mm szélességű csíkokra vágunk és a forrásban lévő sós vízben kifőzzük kb. 3-4 percig a friss tésztát, majd leszűrjük. (Kevés vajat vagy zsírt, kókuszzsírt keverünk a leszűrt tésztához.)

Jó étvágyat és jó egészséget!

A babatáplálás mint közös élmény

A babatáplálásnak nem szükséges arról szólnia, hogy meghatározott időnként sietve valami pürét kanalazunk a gyerekbe. Ha az evés élmény, máris sokkal nagyobb az esély rá, hogy megszereti az ízeket, és magát az étkezést is. Érdemes időt szánni a közös evésre, és engedni, hogy a saját ételünkből is válogasson a korának megfelelő húsokból, zöldségekből, gyümölcsökből, kézbe vegye, nézegesse, szagolgassa, nyalogassa, kóstolgassa. Ez a játék persze nem kevés kosszal jár, és több folttisztítót is igényel, de benne van lehetőség arra, hogy a gyerek az újdonságokra nyitott, és jó étvágyú legyen.

„Kerüljük az olyan mondatokat, hogy rossz voltál, most nem kapsz pudingot. Lehetőleg azt is kerüljük el, hogy az ételt hangfogóként használjuk, azaz ha nagyon sír a kicsi, és semmi más nem segít, ne tuszkoljunk a szájába valamit csak azért, hogy csöndben legyen. Kivétel természetesen, ha azért sír, éhes, vagy szomjas. Ez az attitűd sajnos később megmaradhat, és felnőttkorban is jelentkezhet.”

Az evés körüli aggodalom sok szülő számára ismerős. Vannak olyan kisgyerekek, akik kezdettől mindent szívesen megesznek és olyanok, akik alapjáraton étvágytalanok, és bizony az is megesik, hogy a kisgyerek egyik napról a másikra nem fogadja el az eddig megszokott ízeket. Mi lehet ennek az oka? Hogyan segíthetünk neki?

Válogatás és étvágytalanság

A hozzátáplálás kezdetén az első falatokra sokféleképpen reagálnak a babák. Van, amelyik szívesen fogadja az első ételeket, van, aki gyanakvóbb, fanyalog, nem ízlik neki. Mindkét eset normális. Fontos, hogy ne erőltessük, ne siettessük! Az első fél évben nincs valódi válogatás, egyszerűen csak arról van szó, hogy lassan ismerkedik meg a baba az új ízekkel, nincs még rá igazán szüksége. Nem gond, ha nem eszik minden ételt rögtön kétpofára, vagy ha nem fogad el rögtön 2-3 kiskanállal az új ízekből, és az sem probléma, ha csak lenyal egy kicsit a kanálról, aztán nem kéri tovább. Semmi baja nem lesz tőle. Az ösztönei jól működnek. Ameddig neki elég az anyatej vagy a tápszer, addig nem fogad el mást. Ez az átmeneti időszak akár 1 éves korig is tarthat.

Néha előfordul, hogy a baba korábban jól evett, de átmenetileg elmegy az étvágya, nem eszik szívesen. Nincs türelme hozzá: leülteted a székbe, ő ficereg, mocorog, ki akar szabadulni, hisztizik. A szülők ilyenkor nagyon kreatívak szoktak lenni, próbálják elterelni a kicsi figyelmét, szórakoztatják, mesét kapcsolnak neki csak, hogy nyugodtan egyen. Ezzel azonban rossz szokást alakítanak ki, és előfordul, hogy a kicsi még óvodáskorban is csak tévé előtt fog majd enni. Jobb megoldás erre (mivel ez többnyire inkább 10-12 hónapos kor után jelentkező probléma), ha nem mi etetjük a kicsit, hanem maga ehet, kézzel felcsipegetve a falatokat.

1 éves kor után Kezdetben sok baba szívesen fogad mindent, bízik benned, aztán, ahogy egyre önállóbb és akaratosabb lesz, elkezd válogatni, ezen a téren is kipróbálja az akaratát. Másfél-2 éves korban az értelmi fejlődésben megjelenik a „mi az?”-korszak, ami sok félreértésre adhat okot. A kicsi rámutat dolgokra, mondja a nevüket, ha beszélgettek, gyakran mintegy megerősíti, amit mondasz, azaz ő is kimondja. A baba pontosan tudja, mire van szüksége, lehet olyan korszak, amikor leggyakrabban csak egy bizonyos ételt enne és folyton azt kéri. Az ízérzékelés nagyjából 7 éves korig fejlődik.

Mi állhat a válogatósság hátterében?

• Gyenge arcizmok: ha a kicsi nem rág, nem fogadja el a darabos ételeket, öklendezik, a háttérben állhat akár hipotónia, azaz az arcizmok renyhesége is. Különösen gyakori ez azoknál a gyerekeknél, akiknél lassabb volt a mozgásfejlődés, oxigénhiányosan születtek, esetleg hipotónok voltak már korábban is és emiatt fejlesztésre kellett járniuk, hogy beinduljon a mozgásfejlődés. Általában ilyenkor az evés mellett a beszéddel is problémák vannak (nem beszél, érthetetlen a beszéde vagy erősen beszédhibás a kicsi).
• Félelem a nyeléstől korábbi rossz élmény miatt: egy félrenyelés vagy torokfájás, nátha, fogzás okozhat tartós félelmet a kicsiben a nyeléstől.
• Megnagyobbodott orrmandula vagy mandula: ha nem szívesen nyel a gyerek, erre is gondolhatunk, különösen, ha korábban volt beteg vagy rendszeresen megfázik, betegeskedik.
• Reflux: a csecsemőkori reflux a legtöbb esetben hamar elmúlik és a hozzátáplálásnál már nem okoz különösebb problémát, de olykor elhúzódik és bizonyos ételektől a kicsi undorodni kezdhet miatta.
• Szenzoros érzékelési zavar: erre gyanakodhatunk, ha a kicsi csak bizonyos textúrájú, színű vagy állagú ételeket fogad el és másokat nem.
• Autizmus, Asperger, ADHD: gyakran ezek a neurológiai fejlődési zavarok is válogatóssággal járnak, illetve a válogatás lehet az egyik tünet, ami a többi mellett gyanúra adhat okot.
• Neofóbia: 1-2 éves kor között gyakori az enyhe étel neofóbia, amikor a kisgyerek nem szívesen fogadja el az új ételeket, mert a megszokott ételek biztonságot jelentenek a számára. Ez önmagában nem káros és a gyerekek többsége kinövi, azonban ha a gyerek étrendje leszűkül, ha nem csak elutasítja az új ételeket, hanem szorongásos tüneteket, félelmet mutat és még óvodáskorban sem enyhül, mindenképpen gyermekpszichológus segítségével kell utánajárnunk az okoknak. Ilyenkor gyakran az áll a háttérben, hogy a szülő aggódott a gyermek evése miatt, nem evett eleget a gyerek, viszont ezeket a finomságokat mindig kérte, tehát megkapta, csak végre egyen már valamit. Ezzel nem is az az elsőszámú gond, hogy nem kap meg minden tápanyagot a gyermek szervezete (bár, ha nagyon egyoldalú ez a táplálkozás, akkor még ez is előfordulhat), hanem az, hogy a gyerek vércukra fel-le szánkázik, evés után megemelkedik, aztán hirtelen leesik, ilyenkor hisztis lesz, nyűgös lesz, követeli a következő „adagot”, szabályos függőség alakulhat ki.

Tippek a válogatósság leküzdésére

• Ne vásárolj olyan ételeket, amiket nem szeretnéd, hogy megegyen!
• A példamutatás fontos: ha te nem eszel gyümölcsöket soha, idővel a gyerek sem kéri majd.
• Készíts olyan ételeket, amik hasonlítanak a gyermek által kedveltekre, mégis egészségesek: zöldségekből és gyümölcsökből is készíthetsz finom felfújtakat, amit kisütve, felkockázva könnyen megehet a baba. A gyümölcsöket lehet turmixolni túróval vagy joghurttal, házi krémtúrót is készíthetsz vaníliával, kis citrommal, kevés tejjel összeturmixolva a túrót. A gyümölcsök is jó alternatívát jelentenek az édességek helyett, kísérletezz velük bátran!
• Ne idegeskedj az evése miatt! Minél jobban aggodalmaskodsz, variálsz, annál jobban összezavarod a gyereket és az evésből játszmahelyzet lesz: te meg akarod őt etetni - ő pedig nem akar enni.
• Egyetek együtt! Sok családban a baba etetése különálló tevékenység, a szülők meg akkor esznek, amikor végre nyugalom van.
• Vásároljatok be együtt!
• Főzzünk együtt! Amíg kicsi a hordozóban vagy az etetőszékben figyelgetheti mit csinálsz, meséld el neki, mi készül éppen! Ha már nagyobb (1-2 éves kor között nyugodtan el lehet kezdeni ezt), kaphat apró feladatokat, megnézheti mit csinálsz a pulton és őt is bevonhatod.
• Mutassunk példát! A baba hozzátáplálása jó időszak ez arra, hogy a saját táplálkozási szokásainkat is átgondoljuk. Ilyenkor szokott kiderülni, mennyi finomított, túlízesített ételt eszünk és mennyire egyoldalúan táplálkozunk.

Gyakori problémák és megoldások

• Ha a kicsi nem iszik vizet, csak szörpöt, cukros teát: Kezdd el felvizezni a teáját! Először csak egy kicsivel legyen benne több a víz és kevesebb a cukor, így add neki 1 napig! A következő nap, megint egy kicsivel legyen hígabb!
• Ha az ételek bevezetésekor bizonyos új ételeket egyáltalán nem fogad el: Az új ízt keverd hozzá valami olyanhoz, amit már ismer és szeret!
• Ha szétszedi a szendvicseket: 1-2 éves kor között, amikor a baba ismerkedik a tárgyakkal, fontos neki, hogy mindent egyenként beazonosítson. Ezért szedi szét a szendvicset, mert kíváncsi az alkotóelemeire, valamint az ösztöne azt súgja, biztonságosabb az az étel, amiről tudjuk, miből áll. A szendvics szétszedése tehát nem válogatás, csak egy átmeneti szokás, amit később kinő majd.
• Ha nem eszi meg a főzeléket: Nem kötelező mindenáron főzeléket ennie a babának, számtalan más megoldás is létezik a zöldségek elkészítésére. Készíthetsz belőlük például finom felfújtakat, krémleveseket, rakott zöldségeket vagy mártást, amit tésztára, husidarabokra vagy akár tojásrántottára tehetsz rá, de készíthetsz házi zöldségkrokettet vagy akár zöldségcsipszeket is. Sok baba szívesen fogadja a párolt, felkockázott zöldségeket is, amiket kézzel csipegethet fel és nem kell kanalaznia.
• És talán a legfontosabb tanács: nyugi! Ha ideges vagy, feszült minden etetésnél, ha állandóan ezen rugózol, a gyermeked is átveszi ezt a feszültséget.

tags: #makos #teszta #hozzataplalast