Az egy hónapos baba fejlődése: növekedés, mozgás és érzékelés

Amikor megszületik a kisbabánk, teljesen természetes, hogy a miatta érzett végtelen boldogság mellett az is szöget üt a fejünkben, hogy vajon milyen fizikai és szellemi fejlődéseken fog majd átesni az első, hetekben. Öröm látni, tapasztalni és testközelből megfigyelni, hogy szinte napról napra történik valami izgalmas újdonság, aminek örülni lehet, és büszkén meséljük mindenkinek, mennyi mindent tud már a szemünk fénye. Fontos megjegyezni, hogy minden gyermek egyedi, és az egyes fejlődési mérföldköveket semmiképpen sem érdemes kőbe vésve, szigorúan venni. Az általános jellemzőket ismerni kell, és ahhoz mérten mi is megbizonyosodhatunk arról, hogy minden megfelelően alakul és jó tempóban fejlődik csemeténk.

A baba fejlődésének állomásait több fontos területen figyelhetjük meg. Mozgásának, érzékszerveinek, kognitív képességeinek előrehaladását, szociális, érzelmi és kommunikációs képességeinek változásait születésétől kezdve nyomon követhetjük.

A baba növekedése és súlygyarapodása

Az egy hónapos baba fejlődése során a növekedése és súlygyarapodása jól látható. Az egészséges csecsemő az első hónapban körülbelül 400 grammot gyarapszik, a hossznövekedése is igen intenzív, havonta átlagosan 2 cm. Természetesen a fejlődés mértéke minden gyermeknél eltérő lehet, valakinél hamarabb, míg másoknál később indul el a gyarapodás. Amíg a védőnő és a háziorvos rendben találja a csecsemő súlyát és magasságát, nincs ok az aggodalomra.

A születés után megfigyelhető „élettani fogyás” egy természetes testsúlycsökkenés, ami 100-150 grammot jelent, és 10-15 napon belül visszagyarapodik majd. A gyarapodás lehet eltérő gyermekenként, nem lehet általános értékeket megadni. Az újszülött hossza 50-51 cm körül mozog. Csecsemőkorban nagyobb mértékű növekedést fog mérni védőnőnk, vagy a gyermekorvos. A hossznövekedést befolyásolják genetikai tényezők, a magzati korban történő növekedésre kiható negatív hatások (dohányzás, alkoholfogyasztás, méhlepény-elégtelenség).

Egy hónap alatt egy baba fejlődésében rengeteg változás következik be - ebből persze a leginkább szembetűnő a súlygyarapodás és az, hogy a hosszúságuk is változik. Az egyik legfontosabb jelzőértékkel bíró otthoni vizsgálódási módszerünk kisbabánk súlyának rendszeres, kezdetben heti, majd kétheti és havi lemérése. Azonban feltűnő jelenségeket észrevehetünk, például ha nem történik két héten belül növekedés, vagy fogyást mérünk.

Ruhaválasztás és pelenka méret

Ebben az időszakban sokszor nem egyszerű azt sem eldönteni, hogy mekkora ruhát kell vásárolnunk gyermekünknek, a méretek között pedig az újdonsült anyukák könnyen lehet, hogy elveszve érzik magukat. A német rendszerhez hasonlóan működik a magyar gyerekruhák méretezése is, tehát a baba testhosszát kell figyelembe vennünk akkor, ha új ruhát kell vásárolnunk. Nagy általánosságban elmondható, hogy egy 1-2 hónapos kisbaba számára (aki átlagos méretekkel született) 56-os kisruhákat kell vásárolnunk, ez ugyanis 51-56 centiméteres kisbabákra lesz jó. A kisbabák súlyától függ az, hogy mekkora méretű pelenkát kell vásárolnunk. Bizonyos esetekben lehetséges, hogy jó kisbabánkra még a 0-s pelenka, de a legtöbbször már inkább az 1-es pelenkára lesz szükség, ami általában 2-5 kg között használható.

Táplálkozás és folyadékszükséglet

Ebben az időszakban a gyermek legideálisabb tápláléka az anyatej, ami mind mennyiségileg, mind minőségileg biztosítja a tápanyagellátást, valamint számos, a növekedést és fejlődést elősegítő hormont is tartalmaz. Az első 6 hónapban az optimális táplálék számukra az anyatej: tápanyagokban gazdag és tartalmazza a csecsemő immunrendszerének kialakításához szükséges antitesteket is. Mivel a gyomruk kicsi és gyorsan telítődik, így gyakran van szükségük az etetésre. Egy néhány hetes újszülött akár 8-12-szer is éhes lehet.

A babák táplálkozási szokásaival kapcsolatban mindenkinek más élményei vannak. Sok édesanya figyeli meg az első hónapban, hogy a gyermek egyre többször eszik éjjelente, míg mások pont az ellenkezőjéről számolnak be. Sokan tapasztalják azt is, hogy ritkábban, ugyanakkor hosszabb ideig táplálkozik a baba. A különböző tapasztalatok miatt sok újdonsült szülő kétségbe esik, azonban amíg a gyermeknek van étvágya, nincs ok az aggodalomra. Az első hónap végére egyébként jellemzően kialakul egy, a baba számára ideális ritmus, melyhez az anyatej termelődése is igazodik. Az igény szerinti szoptatással elegendő folyadék kerül a csecsemő szervezetébe.

A büfizések alkalmával előfordulhatnak visszabukások, főleg akkor, mikor a baba nagyobb adagokat szopizik. Ennek az oka, hogy a gyomor felső záróizomzata ebben a korban még nem fejlődött ki teljesen. Ha néhány milliliter tejet "viszont látunk" egy - egy étkezés alkalmával nem kell megijedni!

Tápszeres táplálás és növekedési ugrás

Tápszeres kisbabáknál a tápszer mennyisége függ az orvos ajánlásától, de a dobozon lévő utasítást is figyelembe vehetjük. Egy 1 hónapos baba esetében érdemes felkészülni lassan a hat hetes növekedési ugrásra is, ilyenkor ugyanis megnövekszik a babák tápanyagszükséglete, ezt pedig általában minden édesanya észreveszi. Ebben az időszakban, célszerű minél többször mellre tenni a babát (szükség esetén fél-1 óránként is akár) hiszen csak így tudja az anyatej termelődése követni a kisbaba megnövekedett étvágyát. Anyatejes babák esetében általában az anyukák meg szoktak ijedni attól, hogy nem lesz elég tejük, de felesleges ezen stresszelni. A kereslet-kínálat valószínűleg újra szépen be fog állni majd, ez az időszak szerencsére csak néhány napig szokott tartani. Ezekben a napokban csak úgy tudunk hozzájárulni a kisbabánk fejlődéséhez, ha figyeljük az igényeit, és akkor etetjük meg őt, amikor jelez, hogy éhes.

Folyadékszükséglet csecsemőkorban

A hozzátáplálás megkezdése után (kb. 6 hónapos kortól) a baba az anyatej mellett már szilárd táplálékot is kap. Kisgyermekkorban, amikor a gyermek felfedezi a világot, az intenzív mozgás is növeli a folyadékszükségletet. A kisgyermekeknek (1-3 éves kor között) naponta kb. 1-1,5 liter az elfogyasztott élelmiszerek folyadéktartalmát beleszámítva (például leves, gyümölcsök, stb.). A víz szerepet játszik a szervezet hőmérséklet-szabályozásában és a vér egyik fő alkotóeleme. Az elegendő mennyiségű folyadék fogyasztása elengedhetetlen az agyműködéshez.

Nem mindegy, hogy milyen folyadékot kapnak a babák és a kisgyermekek. A kóla és az édes limonádék túl sok cukrot tartalmaznak, ezért rendszeres fogyasztásuk fogszuvasodás kialakulásához és elhízáshoz vezethet. Az édesítőszeres és a koffeintartalmú italok sem felelnek meg a babák és a kisgyermekek szervezetének.

A baba mozgásfejlődése

Az újszülöttek testtartása szimmetrikus, hátukon fekve karjuk a törzs mellett, könyökben behajlítva helyezkedik el, csípőjük, térdük is be van hajlítva (a hajlító izmok túlsúlya miatt). Kis kezeiket ökölbe szorítva tartják, hason fekve pedig karjaik behajlítva a mellkas alatt vannak. A térdüket a has alá húzzák, ezért popsijuk a levegőbe kerül. Az első hónapja főként az új környezetéhez való alkalmazkodásról szól. Számos reflex szabályozás segíti őt. Végtagjai még hajlítva vissza, de ki tudja őket nyújtóztatni. Testrészeit még nem függetlenül mozgatja, hanem egyszerre jár a keze, lába.

Mivel a nyaki izmaik gyorsan erősödnek, jellemző, hogy az első hónapban már ügyesen emelik a fejüket és átrakják egyik oldalról a másikra. Egy hónaposan az újszülött hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét néhány másodpercig képes megtartani. Ha nem tapasztalnak a szülők ilyesmit, az sem probléma, a második hónapban azonban érdemes erre tudatosan odafigyelni.

Az újszülött babák behajlított végtagokkal pihennek, nem tudják kinyújtani a kezüket és a lábukat. Kezüket ökölbe szorítva tartják. Az újszülöttek testtartása szimmetrikus, hátukon fekve karjuk a törzs mellett, könyökben behajlítva helyezkedik el, csípőjük, térdük is be van hajlítva (a hajlító izmok túlsúlya miatt). Hason fekve pedig karjaik behajlítva a mellkas alatt vannak.

Reflexek és akaratlagos mozgások

Az első hónapban jellemző mozgás a kezekkel és lábakkal végzett kalimpálás, de megfigyelhető az is, hogy már nyúl a tárgyak felé, sőt, olykor meg is fogja azokat. Egészen két hónapos korig az úgynevezett Moro - reflex is jelen van az életében, amely tulajdonképpen olyan veleszületett mozgásformákat foglal magába, amelyek az életben maradást hivatottak elősegíteni. A Moro-reflex szintén a csecsemőknél jellemző, és egy idő után ez is eltűnik. Egy automatikus válasz a hirtelen jelentkező ingerekre. A babák általában hirtelen, erős mozdulattal megrázkódnak, kitárják a karjukat.

Ebbe a körbe tartozik a szopó reflex is, de megfigyelhető akkor is, ha a baba abba az irányba fordul, amerről megsimogatták az arcát. A szopó-kereső reflex ösztönös és azonnal megjelenik, hiszen születés után az édesanya mellére kerülnek és tudják, mi a teendőjük és hogyan kell szívni a tejet. Annyira erős nekik, hogy ha odatartjuk az ujjunk a szájukhoz, azonnal szívni szeretnék és próbálják bekapni. Ez egyébként körülbelül 3-4 hónapos korra tűnik el, természetesen ettől még nagyon sokáig képesek az anyukájuk melléből táplálkozni. Csodálatos dolog, hogy ez az a reflex, mely előkészíti az orron át történő légzést, és később ennek köszönhetően alakul ki a hangképzés és a beszéd megtanulása.

A fogó reflex is születés után megjelenő automatikus mozgás, melynek során az újszülött a szorosan megfogja, összeszorítja azokat tárgyakat vagy épp felnőtt ujjakat, melyek a tenyeréhez érnek. Ez néhány hónapig figyelhető meg, utána szép lassan eltűnik. A reflex jelenléte és megszűnése az agy és az idegrendszer fejlődésével, valamint a motoros készségek kialakulásával egyeztethető össze. Néhány hónap múlva a csecsemő elkezdi tudatosan használni a kezeit és irányítani fogja a mozgását - kettőt pislogunk, és már tudatosan nyúlnak a szebbnél szebbnél szebb játékok után! Egy ilyen kicsi babát a moro-, a szopó-, a fogó-, és megannyi reflex segíti még az alapvető életfunkcióiban.

Érzékszervek fejlődése

Látás és hallás

Az újszülöttek könnyen felismerik édesanyjuk hangját, később a többi, gyakran hallott emberi hangot is meg lehet különböztetni. A babák térlátása, illetve a színlátása is csak később fog kialakulni. Kezdenek érzékenyebbek lenni a külvilág ingereire, reagálnak a hangokra, követik az arcokat, és a fényt is egyre erőteljesebben érzékelik. Kifejezetten észrevehető, hogy abba az irányba fordítják a fejüket, ahonnan a hang forrása érkezik feléjük.

Hallás: A magas és a mély hangok között különbséget tesz, magasabbat kedveli jobban; a mély, ritmikusabb hangok megnyugtatják, elaltatják. A hangokhoz, zajokhoz hozzá tud szokni. A hallási figyelem fejlődésének kezdete. Erős, váratlan zajra összerezzen, sír. Anya hangjára képes megnyugodni. Az újszülöttek kifejezetten érzékenyek lehetnek a hangokra, mind pozitív, mind negatív értelemben. A hirtelen hangokat és erős zajokat meglepve, megijedve fogadják és sírással fejezik ki ijedtségüket.

Az 1 hónapos kisbabák már hang alapján fel tudják ismerni az anyukájukat és apukájukat, sőt, személyiségük is ilyenkor kezd el formálódni, így megfigyelhetjük többek között azt is, hogy mit szeret és mit nem. Mivel a hallásuk már kifejlődött az anyaméhben, gyermeked 1 hónapos korában már biztosan fel fogja ismerni a hangodat. Élesen ebben a korban még 20-30 centiméternél messzebbre nem látnak, de nincs is erre szükségük. Ugyanis ez bőven elegendő ahhoz, hogy lássa szülei arcának körvonalát, és felismerje őket.

Szaglás és tapintás

Rendkívül jó egy ilyen kisbaba szaglása, az édesanyja illatát, az anyatej, vagy a tápszer ízét pedig már pár hetes korában is felismeri. A babának már a méhen belül is jól működött a bőr, test, és egyensúly érzékelése. Ezért is olyan fontos számára az érintés, simogatás, ölelés, ringatás, ami egy kommunikációs csatorna is a szüleivel. Bár legszívesebben valószínűleg egésznap dögönyöznénk kisbabánkat, kerüljük el a csikizést, hiszen ilyen kis korban nem tudnak még a babák ez ellen védekezni.

Érzelmi és értelmi fejlődés

A gyermek ebben a korban hang alapján már képes felismerni a szüleit, sőt, az is előfordulhat, hogy sírva fakad, amikor egy számára idegen ember veszi a karjaiba. Szeretnénk leszögezni, hogy az élet a babák számára még nem verseny. Teljesen egyéni, hogy bizonyos dolgokat mikortól, milyen intenzitással kezdenek csinálni. Az első életév során tapasztalható hihetetlen mértékű testi-, értelmi- és mozgásfejlődés állomásai természetesen nem minden babánál jelentkeznek ugyanabban az időpontban. Ráadásul ez az időtartam több hónap is lehet, ami annyit jelent, hogy az adott életkorban lévő babák testi-, értelmi- és mozgásfejlődésükben nagyon változatos csoportot fognak alkotni. Lesznek, akiknek a mozgásfejlődése lesz gyorsabb ütemű, és lesznek olyanok, akik testileg, vagy éppenséggel kommunikációjukban lesznek átlag felettiek. Az időintervallum közepére eső időszakban a babák többsége rendelkezik a vizsgált képességgel. A fentiek miatt nincs sok értelme, de elkerülhetetlen, hogy az anyukák állandó összehasonlítás tárgyává tegyék gyermekeiket. Persze nyugodtan beszéljék meg a gyermekeik viselkedési szokásait, érdeklődjenek egymás babái felől, de az összehasonlításból nem szabad, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le.

Kommunikációjuk legfőbb eszköze a sírás, melynek mennyisége a születést követően fokozatosan növekszik. Pár hét elteltével a szülők már kezdenek különbséget észlelni a különböző sírástípusok között. Az 1 hónapos kor még javában a gyermekágyas időszak, ahol megannyi kétes érzés és nehézség ütheti fel a fejét bennünk, ám érdemes mindig pozitívan gondolkodni és próbáljuk meg magabiztos, bátor szülőként felfogni a dolgokat! Gondoljunk arra, hogy ha bármilyen komoly probléma felmerül, akkor az anyai megérzéseink azonnal be fognak kapcsolni és érezni fogjuk, mikor kell szakorvoshoz fordulni. Minden más pillanatot pedig maximálisan élvezzünk ki, mert hihetetlen gyorsan cseperednek ezek az apróságok, és minden pillanat, amit magunk mögött hagytunk, már nem ismétlődik meg többé.

Alvás és napirend

Az 1 hónapos babák átlagosan 17-20 órát alszanak és nagyon kevés még az ébrenléti idejük - ez természetesen ahogy növekednek, folyamatosan csökken és aktívan töltik a mindennapjaikat. Éjszaka is táplálkoznak, így ez az időszak megterhelő lehet a szülők számára, ha további ébredéseik is vannak a picinek. Ahogy a kisbaba nő, tapasztalni fogjuk azt, hogy egyre kevesebbet fog napközben aludni. Egyre érdekesebb lesz számára a környezete, a testi fejlődése pedig rendkívül intenzív lesz az első hónap után is.

Az altatás ilyen kicsi korban jobban szokott menni félhomályban, és szűkebb férőhelyen (mózeskosárban, bölcsőben) ugyanis a baba számára ezek hasonlítanak legjobban a pocakból ismerős helyzetre. A 4 hetes babák sokszor kedvelik a hason alvást, valószínűleg azért, mert ez egészen közel áll a magzati pózhoz, így, ha nehezen alszik el a hátán a babád, akkor tedd őt nyugodtan hasra. Az intenzív testi fejlődés következtében egy 1 hónapos kisbaba esetében megfigyelhető lehet az, hogy megnövekednek az éjszakai etetések száma is.

Fontos tudni, hogy a babák minden esetben napirend alapján tudnak a nagyvilágban tájékozódni. Természetesen sem ilyen kis korban, sem később nincs szükség nagyon szigorú napirendre, de mindenképpen fontos, hogy nyugodt, és kiegyensúlyozott környezet vegye körül a kicsit, illetve az is, hogy a nap legfontosabb eseményei (reggeli ébredés, séta, alvás, fürdés stb.) minden nap körülbelül azonos időbe legyen.

Gyakori problémák az első hónapban

Újszülöttkori sárgaság

A sárgaság már a kórházban központi téma az újszülött osztályon való tartózkodás során és rengeteg anyuka izgul miatta. Egy gyakori állapot az újszülöttek körében, a bilirubin nevű sárga pigment felhalmozódása miatt alakul ki. A bőrön és a szemük fehér részén jelenik meg néhány nappal vagy héttel a születés után. Jellemzően teljes mértékben ártalmatlan, és ahogy az újszülött mája képessé válik eltávolítani a bilirubint, úgy távozik sárgaság is. Újszülött korban ezt a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin bomlástermékének, a bilirubinnak a felhalmozódása idézi elő. Ilyenkor a kicsi mája és veséje még nem tud lépést tartani a gyors lebomlási folyamattal. Ilyenkor a kicsi mája és veséje még nem tud lépést tartani a gyors lebomlási folyamattal. A baba bőre, és szemfehérjéje sárga, és jellemzően a kicsi rendkívül aluszékony lesz, még evéshez is ébresztgetni kell. Ha szülés után besárgul a baba, akkor általában néhány nappal többet kell a kórházba tölteniük.

Kólikás hasfájás

Sajnos a kólikás hasfájás nagyon sok család életét meg tudja nehezíteni az első hetekben, hiszen a puffadással járó hascsikarás minden negyedik kisbabánál megjelenik az első hónapokban. Ma már rengeteg dolgot bevethetünk annak érdekében, hogy segítsünk kisbabánknak, hiszen vannak kólika elleni cseppek, és készítmények, de sokat segíthet az is, ha a baba pocakjára felmelegített meggymagpárnát helyezünk, illetve óvatosan tornáztathatjuk is kisbabánkat úgy, hogy felfele toljuk a lábait. Bár mindenki várja a tuti tippet, és a csodaszert, ami egyik napról a másikra elmulassza a hasfájást, a legtöbb esetben egyszerűen túl kell élni ezt az időszakot.

tags: #egy #honapos #idokozonkent