A makói kórházban a szülészet helyzete régóta bizonytalan, a részleg hivatalosan "szünetel" 2020 óta. A Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ makói kórházában a szülészeti ellátás megszervezését megnehezítette az orvosok elbocsátása is, akik büntetőügyekben érintettek voltak, bár nem emeltek ellenük vádat. A kórházvezetés szerint a szülészet szüneteltetésének oka az orvosok és szakdolgozók hiánya, és nem tudni, mikor indulhat újra az osztály. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) közleménye szerint a helyzet ennél is súlyosabb: 67 dolgozónak nincs szerződése az önként vállalt ügyeletre, ami veszélyezteti a kórház működését.
A műtő felújítását is bejelentette a makói kórház, így a sebészeti ellátás szünetelését ugyan megmagyarázta a kórházvezetés, de a Magyar Orvosi Kamara közleménye szerint a baj sokkal nagyobb. Pont hat éve már, hogy szünetel a szülészet a Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ makói kórházában. A szülészetre már hat éve nem tudnak orvost szerződtetni, de azt senki nem mondta ki, hogy bezárják a részleget, rendre szüneteltetésről beszélnek.
A március végi makói testületi ülésen az Ellátó Központ makói intézményének vezetője csak arról számolt be, hogy egy műtőfelújítás miatt néhány héten át a hódmezővásárhelyi kórházba kell átjárniuk a makóiaknak, de április végére helyre áll a rend. Ehhez képest atombombaként jött a Magyar Orvosi Kamara közleménye a teljesen lehetetlen helyzetről, hogy Makón lényegében szerződés nélkül végzi 67 dolgozó a munkájának egy részét, ami azt is jelenti, hogy bármikor össze is dőlhet a kártyavár. Ezt a makói kórházvezető is pontosan tudta, amikor a makói képviselőknek elmondta, hogy minden a legnagyobb rendben van.
Megpróbáljuk egyszerűen leírni, hogy mi a fejetlenség lényege. Kevés az orvos, kevés a szakdolgozó, ám az osztályok törvényes működéséhez megfelelő létszámot kell biztosítani. Ha ez még meg is van, egy adott létszámban a napi nyolc órán túl is ügyeletet kell biztosítani. Abból kell főzni, ami van, de egy adott óraszámon túl nem kötelezhető a törvény szerint senki ügyeletre, itt jön be az önként vállalt ügyelet. Csak az utóbbi pluszmunka beiktatásával lehetett, lehet egy kórház működését biztosítani.
A MOK közleményében most azt írta, hogy Makón január óta 67 dolgozónak nincs az ügyelet önkéntesen vállalt részére szerződése, magyarul, 67-en kiesnek az ügyeleti rendnek a kiállításából, legalábbis annak az önkéntesen vállalt részéből. A szerződést januárban kellett volna aláírniuk, március 1-től élesedett volna a szerződés. Tehát márciustól elvileg jó nagy lyukak vannak a kórházi működésben, legfeljebb attól működik, ha bemegy valaki annak ellenére, hogy nincs erről szerződése, csak a lelkiismerete beviszi a munkahelyére.
Azért nem írták alá több tucatnyian a szerződést az önként vállalt túlmunkáról, mert annak díjazását csökkentette januártól a kórházvezetés, de a kötelező pihenőidőt is ledolgoztatnák velük, illetve eltörölték a korábban ki nem adott szabadságokat is. Szabó Erzsébet Gyöngyi, a MOK megyei elnöke szerint teljesen nonszensz helyzet állt elő, az Ellátó Központ nem tett le továbbra sem szerződést a dolgozók elé, pedig korábban két hét türelmet kért tőlük.
Negyedéves munkaidőkeretben osztják el a kórházban a munkát, ha egy osztályon adott esetben van öt orvos, velük kell az elvitetni az ügyelet is, de a törvény szerint a napi nyolc órán túl, havi két ügyeletet oszthatnak rájuk, az a kötelező munkaidő. Ám egy kórházban nincs hétvége, akkor is ügyelni kell, illetve délután 4 és reggel 8 között. Ha kimatekozzuk, a kötelezőn felül bőven kell önkéntesen is ügyeletet vállalni, különben orvos nélkül marad az osztály. Most erre az önként vállalt részre nincs szerződése a 67 orvosnak, szakdolgozónak.
A negyedéves munkaidőkeret miatt a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az első negyedévben márciusra elfogyott a kötelezőn kiadható óraszám, hetekig szerződés nélkül dolgozhattak orvosok. Most indult a második negyedéves keret, így most még megy a szekér, de ha a matekozást nézzük, akkor már akár hónap végére, de május közepére kitelik a szerződéses óraszám. Aztán vagy bemegy ingyen dolgozni az orvos, vagy nem. Szabó Erzsébet Gyöngyi elmondta, hogy ez azért is kockázatos, mert egy bekövetkezett baj esetén nem vonatkozik a kórház felelősségbiztosítása a dolgozóra, adott esetben a háza is elúszhat.
A MOK álláspontja az, hogy a fenntartónak, azaz a Belügyminisztériumnak ki kell vizsgáltatnia a helyzetet. „Jogszerű szerződés hiányában a kórház által ellátott terület lakosságának intézményi ellátását csak orvosaink felelősségérzete, hivatástudata, elkötelezettsége, lelkiismerete és etikus magatartása biztosítja.” - zárja közleményét a MOK. Álmos Péter, MOK-elnök egyelőre nem tud több hasonló esetről, nagyon eltérő megoldások ismertek a kórházakban, a makói eset példátlan.
Az egész helyzet egy agyrém, az orvosok amúgy is több túlmunkára kötelezhetők, mint a más ágazatokban dolgozók, a számukra plusz évi 416 órában húzták meg a határt. A jelenleg az egészségügyben dolgozók olyan kevesen vannak, hogy a rendes munkaidőn, a törvényes túlmunkán túl is kell kényszermegoldásként túlmunkát vállalniuk, önként. Ez még fizetség fejében is durva, és ha nem is fizetnek érte, akkor tarthatatlan. A makói kórház már évek óta gyengélkedik, hat éve a szülészet nem működik, de a sebészeti ellátás sem zökkenőmentes, nem pusztán a műtő felújítása miatt. Az pedig talányos, hogy mikor unja meg az ingyenmunkát az a 67 dolgozó, akik jelenleg a lelkiismeretükre hallgatva járnak be dolgozni.
Hivatalosan „szünetel” a fekvő szülészet-nőgyógyászati osztály Makón, erről a nyilvánosság először a 2020. március 25-i testületi ülésen értesülhetett. A képviselő-testület 2020-ban úgy fogadta el a szülészeti osztály szüneteltetését, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően a működését állítsák vissza. A legutolsó tájékoztatás 2023 novemberében hangzott el a makói szülészetről. Akkor kijelentette, nem tudja megmondani, hogy mikor indul újra az osztály. Ennek oka, hogy nem találnak elég orvost és szakdolgozót az osztály újraindításához. 2024 őszén, a Kassai utcai óvodánál tartott lakossági fórumon is szóba került az osztály. Egy egykori egészségügyi dolgozó asszony felvetette, hogy nagyon rossz az ellátás a városban.
A 74 éves makói Kocsis Ernő, szülész-nőgyógyász 50 éve dolgozik a városban. Bár apja pedagógus volt, őt a biológia érdekelte, és orvos szeretett volna lenni. Gimnáziumi nyári szünetében édesapja megszervezte, hogy a makói kórházban dolgozzon, ami csak megerősítette elhatározását. Végül a Szegedi Tudományegyetemen végzett, és ott is szakvizsgázott szülészet-nőgyógyászatból. Kezdetben belgyógyásznak készült, de mivel csak távolabbi kórházakban kínáltak neki ilyen állást, a makói kórházban kezdett szülész-nőgyógyászként azzal a szándékkal, hogy majd átmegy a belosztályra, ha ott üresedés lesz. A szakterületet azonban megszerette, és maradt, mert "sokszínű szakmának" tartja.
Kocsis Ernő ötven évet dolgozott szülész-nőgyógyászként, és végig Makón maradt, annak ellenére is, hogy közben számos érdekes dologgal foglalkozott, mint például a prosztaglandinok használatával vagy a szülés közbeni, fájdalomcsillapítási céllal alkalmazott hipnózissal. Utóbbival olyan eredményesen, hogy egy fővárosi kórházba is csábították, de nemet mondott. "Nem bántam meg. A tapasztalatom az, hogy egy kisváros orvosaként is lehet az embernek szép, tartalmas, izgalmas pályafutása" - összegzett.
Kocsis Ernő szerint a szülészet sokat változott az évek során. Amikor elkezdte a pályát, a szülések alig 5 százaléka volt császármetszéses, ma már nagyjából a fele. Véleménye szerint ez főként azért van, mert a mai orvosok a legkisebb kockázatot látva is inkább a biztosra mennek, szeretnék elkerülni a akár 100 milliós műhibapereket. Saját bevallása szerint élete során nem volt műhibapere.
Makón jelenleg nincs szülészet-nőgyógyászat. Az utóbbi években az orvosok kevesen voltak, nehéz volt fenntartani az osztályt. Végül a koronavírus-járvány idején Hódmezővásárhelyre került a szülészet, de közben többen nyugdíjba mentek, és nem tudni, mikor sikerül őket fiatal kollégákkal pótolni. Kocsis Ernő így a szakrendelésen fogadja a hölgyeket. A fél évszázad alatt legalább háromezer páciense volt, és nagyjából ennyi babát segített a világra. Hivatása legszebb pillanatának azt tartja, "amikor egy baba felsír". 74 évesen is fizikailag és szellemileg jó kondícióban van, és amíg ez így marad, folytatni szeretné a munkát.
Egy hozzászóló szerint Krisztián doktor nagyon figyelmes és segítőkész, és csak ajánlani tudja. Mások említik K. E. doktort is, akinek a hangneme néha bántó volt. Szabó doki repesztette meg a méhnyakat egy szülésnél, amit Krisztián doktor nehezen tudott "összefoltozni". Smeller dokit többen is kedvelték a kedves szavai miatt. Kocsis Ernő doktor is említésre kerül, akire sokan pozitívan emlékeznek.
Egy másik vélemény szerint Krisztián doktor nem pénzéhes, és nem vár el feltétlenül borítékot. A hozzászóló 3000 forintot adott neki, és ez sosem volt kevés. Krisztián doktor volt az első nőgyógyász, akihez nem gyomorideggel ment a páciens. Ha lesz még babája, biztosan nála fog szülni. Pici fia, Vince, imádnivaló rosszcsont. A korábbi naplójában leírta a szülését is, ami nehéz és hosszú volt. Krisztián doktor végig bent volt a szülőszobán, nem csak akkor esett be, amikor már látszott a baba feje. A terhesgondozás alatt végig lelkiismeretes és alapos volt, bármit meg lehetett tőle kérdezni. Minden alkalommal uh-zott is, kérés nélkül adta a fotót is. Jófej, fiatal, nem pénzéhes.
Mivel a kórházban dolgozik, nincs magánrendelése, a páciens mindig akkor ment hozzá, amikor ügyeletes volt. Annyit rakott a borítékba, amennyit jónak látott. Szülésnél ugyanez volt a helyzet, sosem mondott árat. A hozzászóló abszolút nem adott neki sokat, mégis mindig nagyon figyelt rá.
A makói kórház szülészetének helyzete kapcsán többen is aggodalmukat fejezték ki a szolgáltatások minősége és elérhetősége miatt. Felmerült a kérdés, hogy valóban bezárják-e az osztályt, vagy csak szüneteltetik a működését.
🔴 ÉLŐ bejelentés: Magyar Péter megnevezi a Tisza-kormány első hét miniszterét
A kórházban dolgozók létszámhiánya és a túlmunkára vonatkozó szerződések körüli problémák mind hozzájárulnak a bizonytalan helyzethez. A Magyar Orvosi Kamara szerint a Belügyminisztériumnak kellene kivizsgálnia a helyzetet, mivel a lakosság ellátását jelenleg csak az orvosok felelősségérzete és hivatástudata biztosítja.
A makói kórház szülészete már hat éve szünetel, ami jelentős problémát okoz a helyi lakosságnak. A sebészeti ellátás sem zökkenőmentes, nem csak a műtő felújítása miatt. A 67 dolgozó, akik jelenleg a lelkiismeretükre hallgatva járnak be dolgozni, nap mint nap kockáztatják a saját jövőjüket is, hiszen egy esetleges baj esetén nem vonatkozik rájuk a kórház felelősségbiztosítása.
A témával kapcsolatos további fórumok és vélemények is elérhetők online, ahol a szülész-nőgyógyász szakorvosok ajánlásai és a kórházi tapasztalatok is megoszlanak.
tags: #makoi #korhaz #szuleszet #velemenyek