A hasadtlemezű gombafélék (Schizophylaceae) rendszertani helye sokáig vita tárgya volt, mivel hol a lemezes, hol a taplószerű gombák közé sorolták. Ez a gombacsalád rendkívül sikeres és ellenálló, melyet kiváló alkalmazkodó- és szaporodó képességének köszönhet.
A hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune) jellemzői és élőhelye
A hasadtlemezű gomba (Schizophyllum commune) egy taplószerűen kemény, szívós és ellenálló gomba. Mérete általában 1-4 cm széles. Színe nedvesen szürke, barnásszürke, esetleg halvány okkersárga, szárazon szürkésfehér, ezüstös. Néha lila árnyalatú is lehet, vagy zöldes színű, ez utóbbit a rajta növő moszatok okozzák. Felülete bolyhos-nemezes, szőrözött.
Ez a gomba fehérrothadást okozó, hosszú életű faj. Megtalálható egész évben frissen vágott fatörzseken, de elpusztult ágakon, lehullott fakorhadékon is élősködik. Mindenféle faanyagon, még szalmabálán is képes élőhelyet találni. Nem csak elhanyagolt gyümölcsösökben, falvakban, de városi parkokban, fasorokban is egyre nagyobb mértékben szaporodik el.
A gomba jellegzetes lemezei
A hasadtlemezű gomba nevét a sűrűn álló, a rögzülési helytől sugarasan kiinduló, különböző hosszúságú lemezeiről kapta. Kezdetben halvány ibolyakék, később rózsaszínes szürke színű lemezeinek éle hosszában kettéhasadt és kétfelé széthajlik. Száraz időben, mikor a levegő nedvességtartalma alacsony, a lemezek felkunkorodnak, egymással összezáródnak, így akadályozzák meg a spórák kiszóródását. Ez a fajta szaporodási védelem is hozzájárul rendkívüli sikerességéhez, mely a természetben rendkívül ritka.
Taxonómiai szinonimák
A Schizophyllum commune számos taxonómiai szinonimával rendelkezik, amelyek a rendszertanban való besorolásának bonyolultságát mutatják:
- Merulius alneus (L.) J.F.Gmel.
- Merulius alneus (Reichard) Schumach.
- Merulius communis (Fr.) Spirin & Zmitr.
- Schizophyllum alneum J.Schröt.
- Schizophyllum commune var.
- Schizophyllum multifidum (Batsch) Fr.
Mushrooms 101: Identification and Anatomy - Part 1
Veszélyek és védekezés
A hasadtlemezű gomba emberre is komoly veszélyt jelent, mivel spórái belélegezve megtapadhatnak az orrnyálkahártyában, de akár a tüdőben is, és ott fejlődésnek indulhatnak.
Megelőzés és kezelés
Nagyon korai felismeréssel, sebkezeléssel, permetezéssel esetenként még legyőzhető a továbbfertőződés, bár a legtöbb esetben már szinte lehetetlen a fába került gombákat elpusztítani. Éppen ezért a legnagyobb hangsúly a megelőzésen van. A fákat óvni kell a mechanikai sérülésektől, ugyanis a legkönnyebben a friss sebekben tudnak megtelepedni a spórák. Nagyon fontos a szaporítóanyag megfelelő minősége, ezért a facsemeték beszerzése csak megbízható, ellenőrzött faiskolákból történjen.
A magyar gombanevek nyelvészeti elemzése
Bagladi Orsolya „Magyar gombanevek nyelvészeti elemzése” című doktori értekezése a magyar gombaneveket, közelebbről a népi elnevezéseket vizsgálja kognitív nyelvészeti, történeti, szerkezeti és jelentésföldrajzi szempontból.
A kutatás célja és módszerei
A szerző a vizsgálatokkal a magyar nyelvtudomány azon kutatásaihoz kívánt csatlakozni, amelyek szemantikailag egynemű szócsoportot elemeznek több különböző nyelvészeti nézőpontból. Az értekezésben áttekintette a népi kategorizálás jellemzőit, majd meghatározta a gomba helyét a magyarok nyelvi világképében. Sorba vette és szerkezeti szempontból értékelte a történeti munkák gombaneveit a XVI. századtól a XIX. század elejéig, azaz a hivatalos névadás megjelenéséig.
A kutatás kategórizálta a népi gombaneveket funkcionális-szemantikai, valamint lexikális-morfológiai megközelítéssel, Hoffmann István helynévtipológiáját mintául választva. Hat kiválasztott népi gombanevet értékelt jelentésföldrajzi szemszögből, a vizsgált adatokat pedig térképen is illusztrálta.
A népi és hivatalos gombanevek viszonya
Habár a dolgozat elsősorban a népi gombanevekre fókuszált, a hivatalos névadás és a hivatalos elnevezések jellemzőire is kitért. A „népi” jelzőt abban az értelemben használta, hogy a természeti környezetben élő, ahhoz mindennapi tevékenységükkel szorosan kapcsolódó közösségek gombaneveit, gombanévadását elemezte. Ezek olyan adatok, amelyeket az erdőt-mezőt jól ismerő emberek használnak vagy használtak; olyan elnevezések, amelyeket nem a gombahatározókból ismertek meg, hanem nemzedékről nemzedékre hagyományozták a gombákat ismerő és szerető közösségek.
A szerző megítélése szerint a mai hivatalos magyar gombanevek viszonylag jól tükrözik a népi tapasztalatokkal megalkotott népnyelvi nómeneket. Vannak olyan gombanevek, amelyek hosszú élettörténetük, közkedveltségük miatt vannak jelen mindkét rendszerben (pl. vargánya, pöfeteg, tapló stb.). Másrészt a gombák hivatalos és népi nevei is a meghatározáskor fontos motívumokat mutatnak, az esetek többségében - amikor nem kell laboratóriumi vizsgálatokra is szorítkozni - a tudományos vagy népi ismerettel rendelkező gombász ugyanazokat a jellemzőket keresi egy gombán. Tehát a hivatalos nevek a gombák esetében csaknem olyan beszédesek, mint a népi elnevezések.
A témaválasztás indoklása
A téma iránti érdeklődés egy magánkönyvtárban, 2004-ben kezdődött, amikor tudományos diákköri munkához anyagot keresve, a botanikus Szabó T. Attila a „Fungorum in Pannoniis observatorum brevis historia” és a „Clusius-kódex” reprintkiadását adta a kezébe. A XVI. század végén akvarelltáblákra írott magyar gombanevek azonnal felkeltették a szerző érdeklődését.
A doktori értekezés felépítése
A disszertáció a bevezetés után négy nagyobb fejezetet tartalmaz. A második fejezet kognitív szemléletű, arra a kérdésre keresi a választ, hogyan kategorizáljuk a gombákat, mit jelent a „gomba” szó, és hogyan fejezzük ki az elnevezésekben, hogy az adott gomba mérgező. A harmadik fejezet a jelentősebb, gombaneveket tartalmazó történeti munkákat mutatja be egészen a hivatalos gombanevek megjelenéséig. A negyedik fejezet a gombanevek szerkezetével foglalkozik, módszertani szempontból Hoffmann István helynévrendszerezését követve. Végezetül jelentésföldrajzi kérdéseket vet fel az utolsó fejezetben; a mellékletekben térképen is szemlélteti példáit. Függelékként csatol egy szótárat is, amelybe a történeti és nyelvföldrajzi adatokat rögzítette.
tags: #makara #gy #1995 #laskagombafelek #csaladja