A csecsemők agya: dinamikus fejlődés és formálódó intelligencia

Amikor egy újszülöttet a karunkban tartunk, hajlamosak vagyunk csak az apró orrára, a puha bőrére és a tündéri kisujjaira fókuszálni. Pedig a felszín alatt, a koponya védelmében a világegyetem egyik legösszetettebb és leggyorsabban változó struktúrája dolgozik megállás nélkül. A csecsemő agya nem egy miniatűr felnőtt agy, hanem egy dinamikus gépezet, amely minden egyes érintéssel, hanggal és látvánnyal újraírja önmagát.

Az agy fejlődése a terhesség alatt

A csecsemő agyának fejlődése nem a születés pillanatában kezdődik, hanem jóval korábban, a fogantatást követő hetekben. Már a terhesség harmadik hetében elkezdenek kialakulni azok az őssejtek, amelyekből később a központi idegrendszer felépül. A várandósság második trimeszterére az agy szerkezete már kezd hasonlítani a végleges formájára, bár még rengeteg finomhangolásra van szükség. A neuronok elvándorolnak a végleges helyükre, és elkezdik kiépíteni az első, még kezdetleges összeköttetéseiket. Az anyai szervezet állapota, a táplálkozás és a környezeti hatások már ebben a korai szakaszban befolyásolják az idegrendszer érését. Az omega-3 zsírsavak, a folsav és a vas jelenléte elengedhetetlen a sejtek megfelelő osztódásához és a mielinizáció kezdetéhez. Az agyuk már az anyaméhben fejlődésnek indul, a harmadik trimesztertől pedig a külvilág zajait is remekül hallják.

Az agy növekedése és a szinaptikus sűrűség

Amikor a baba világra jön, az agya körülbelül a felnőtt agy tömegének negyedét teszi ki, de a neuronok száma szinte megegyezik a felnőttkorival. A különbség nem a sejtek mennyiségében, hanem a közöttük lévő kapcsolatok sűrűségében rejlik. Ez a szinaptikus sűrűség az oka annak, hogy a kisgyermekek szinte szivacs az agyuk, és pillanatok alatt sajátítanak el új készségeket. Minden új élmény - legyen az egy kutyaugatás hallata vagy egy puha takaró érintése - megerősíti a meglévő kapcsolatokat vagy újakat hoz létre. Ezzel párhuzamosan zajlik a szinaptikus metszés folyamata is, ami bár ijesztően hangozhat, valójában a hatékonyság záloga. Az agy megszabadul azoktól az összeköttetésektől, amelyeket nem használunk, hogy több energiát és erőforrást fordíthasson a valóban szükséges útvonalakra.

A baba agyának leggyorsabb fejlődési időszaka a terhesség félidejében kezdődik, és valamikor a második és harmadik születésnap között ér véget. Az agy fejlődése ekkor a leggyorsabb, nemcsak fizikai szempontból, hanem az értelmi képességek terén is. Az újszülött agyában majdnem az összes idegsejt megtalálható, amit valaha használni fog - agyának súlya mégis negyedakkora, mint a felnőtté. Ez azért van így, mert az agysejtek közötti kapcsolatok (azaz a szinapszisok) nagy többsége a születés után alakul ki - ezek a kapcsolatok adják azt a plusz tömeget, amivel nehezebb a felnőttek agya.

A leggyorsabb fejlődési szakaszban másodpercenként akár kétmillió új szinapszis keletkezik - ez egy döbbenetesen nagy szám. Ám ezek a kapcsolódások nem maradnak meg mind: azok lesznek tartósak, amelyek a legtöbb üzenetet váltják, tehát amelyek aktív használatban vannak. Tehát bár az agy az első években több kapcsolatot (szinapszist) fejleszt ki a szükségesnél, a feleslegesek elhalnak - így míg kezdetben a mennyiség a meghatározó, később a minőség javára billen a mérleg.

Az első évben megduplázódik a mérete, 3 éves korukra pedig eléri a felnőtt agy tömegének 80%-át. Mindez az idegsejtek közötti kapcsolódások hálózatos fejlődésének a következménye. A baba tapasztalásai, amit a világ felfedezése közben szerez, lenyomatokat hagynak az agyában, így az idegsejtek között folyamatosan újabb kapcsolatok keletkeznek, melyek az agy különböző területeinek állandó átstruktúrálódását eredményezik. Egy másodpercre sincs megállás, az idegsejtek pedig mindet elraktározzák „emlékként”.

Szinapszisok és idegsejtek: a fejlődés alapkövei

Születéskor egy csecsemő agya közel 100 milliárd agysejtet tartalmaz, nagyjából annyi idegsejtet, ahány csillag van egy közepes galaxisban. A központi idegrendszer alapegységei, az úgynevezett neuronok (idegsejt + hozzá tartozó nyúlványok) már születéskor jelen vannak, és kapcsolatok milliárdjait alkotják az első életévekben a gyermek élettapasztalatától függően. Ezek az idegi kapcsolatok elkezdenek üzeneteket küldeni egymásnak, hogy megfeleljenek a test és az agy követelményeinek.

Az agy azon képessége, hogy fejlessze és fenntartsa az idegi kapcsolatokat, a kisgyermek új mozgás- és játékélményein alapul. A korlátozott aktivitás vagy gyenge stimuláció következtében az agysejtek kapcsolatai elvesznek vagy megszakadnak. Van egy angol mondás „mozgasd vagy elveszted” gyerekekre és felnőttekre is egyaránt igaz. A kutatók szerint a gyerekek életében egy adott „lehetőség időkeret”, vagyis egy bizonyos érzékeny időszak alatt következik be bizonyos típusú tanulás.

A tudósok megállapították, hogy például a látást segítő neuronok kettő - négy hónapos korban kezdenek gyorsan oda-vissza üzeneteket küldeni, intenzitásuk pedig nyolc hónapos korban éri el a csúcsot. Ebben az időszakban a csecsemők sokkal jobban figyelnek a világra. Ha egy gyermek elszalasztja ezt a lehetőséget, az nem jelenti azt, hogy a gyermek sérült lesz, de előfordulhat, hogy az agya nem fejleszti ki teljes potenciálját, vagy nem fejti ki optimálisan az idegi kapcsolatokat ezen a területen. Az agy fejlődése nem áll meg a kora gyermekkor után, de a „lehetőség időkerete” beszűkül, ami megnehezíti a felnőttek számára, hogy megtanulják azokat a készségeket, amelyeket gyermekkoruk során hiányoztak.

Érzékszervek fejlődése és a külvilág értelmezése

A csecsemő számára a külvilág kezdetben egy összefüggéstelen ingerhalmaz, amelyet az agynak meg kell tanulnia értelmezni. A látás fejlődése például szorosan összefügg a vizuális kéreg érésével; az újszülöttek még csak 20-30 centiméterre látnak élesen. A hallás már a méhen belül is fejlett, de a születés után válik igazán kifinomulttá, ahogy a baba elkezdi elkülöníteni az emberi beszédet a környezeti zajoktól. Az agy bal féltekéje fokozatosan specializálódik a nyelv feldolgozására, miközben a jobb félteke a hanglejtés és az érzelmi töltet dekódolásáért felel. Az érintés talán a legkritikusabb inger a korai időszakban, mivel a bőr a legnagyobb érzékszervünk. A fizikai kontaktus során felszabaduló oxitocin nemcsak a kötődést erősíti, hanem közvetlenül befolyásolja a stresszválasz szabályozásáért felelős agyi területeket. Ugyanilyen fontos a mozgás: ez az egyik legfontosabb ingerforrás és gazdag tapasztalatszerzési lehetőség.

Szociális és érzelmi fejlődés

Az emberi agy társas lények számára alakult ki, és ez a csecsemőkorban érhető tetten a leginkább. A „visszacsatolásos interakció” (serve and return) elve szerint a baba kezdeményez egy hanggal vagy arckifejezéssel, a felnőtt pedig válaszol rá. A tükörneuronok felfedezése rávilágított arra, miért utánozzák a babák olyan hamar a szüleik arckifejezéseit. Amikor a csecsemő látja, hogy valaki mosolyog, az ő agyában is aktiválódnak a mosolygásért felelős területek. A biztonságos kötődés kialakulása meghatározza, hogyan reagál majd a gyermek későbbi élete során a stresszhelyzetekre. Ha a gondozó konzisztensen válaszol a baba igényeire, az agy amygdala nevű területe - amely a félelemért felel - megtanulja, hogy a világ biztonságos hely.

Az agy legkésőbb érő része a prefrontális kéreg, amely a döntéshozatalért, az impulzuskontrollért és az érzelmek szabályozásáért felel. Csecsemőkorban ez a terület még nagyon kezdetleges, ezért a babák képtelenek egyedül megnyugodni vagy kontrollálni az érzelmi kitöréseiket. Amikor megvigasztaljuk a síró kisbabát, az agya megtanulja, hogyan csökkentse a stresszhormonok szintjét. Idővel ezek a külső tapasztalatok belsővé válnak, és az agy elkezdi kiépíteni a saját nyugtató mechanizmusait. A következetes és szeretetteljes határok segítenek az agynak megérteni az ok-okozati összefüggéseket és a világ kiszámíthatóságát. Ez csökkenti a szorongást és lehetővé teszi, hogy az energia ne a védekezésre, hanem a tanulásra és a felfedezésre fordítódjon.

Miközben egész testével dolgozik: vállát, majd fejét is emelgeti, néha tartja is, lábait többnyire szintén felhúzza. Amikor megvigasztaljuk a síró kisbabát, az agya megtanulja, hogyan csökkentse a stresszhormonok szintjét.

Az a terület ugyanis, amivel az érzelmeit képes kordában tartani, egészen 2-3 éves korig fejlődésben van. Az agy elülső része felelős a viselkedés és az ellentétes érzelmek ellenőrzéséért, emiatt egyszerűen még nem képes megbirkózni egyszerre többféle érzelemmel. Ha pedig épp fáradt vagy éhes, a káosz csak fokozódik, és máris megvan a kiváltó ok egy diszkrét 20 perces jelenetre a közértben. Az agyfejlődés útja egyedülálló minden gyermeknél, bár a fő állomások hasonlók. Vannak babák, akik a mozgásban járnak elöl, míg mások a beszédben mutatnak korai érettséget. A legfontosabb, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő táptalajt: az ingergazdag, de nem túlterhelt környezetet, a minőségi táplálékot és mindenekelőtt a biztonságos érzelmi kötődést.

Motoros fejlődés és a kognitív képességek

Sokan nem gondolnák, de a motoros fejlődés és a kognitív képességek kéz a kézben járnak. Amikor a baba megtanul átfordulni, kúszni, majd mászni, az agyában hatalmas területek aktiválódnak, amelyek a térérzékelésért és a koordinációért felelnek. A finommotorika fejlődése, például a csippentő fogás elsajátítása, szoros kapcsolatban áll a beszédközpont érésével. Az agykéregben a kezet és a szájat irányító területek közel helyezkednek el egymáshoz, így az egyik stimulálása gyakran segíti a másikat. A mászás különösen izgalmas szakasz, mivel ekkor a két agyfélteke közötti kommunikáció intenzívebbé válik a keresztirányú mozgások révén. A kérgestest (corpus callosum), amely az összeköttetést biztosítja a két oldal között, ilyenkor erősödik meg leginkább.

A gyermekeknek mozogniuk kell, hogy aktiválják az agyukat. Az agy pedig teljes erővel reagál, lehetővé téve számukra, hogy különféle módokon mozogjanak. Ezek a fizikai mozgások koordinációt igényelnek az agy bal és jobb oldaláról egyaránt. Ez megerősíti a corpus callosumnak nevezett szöveteket, amelyek elválasztják az agy két oldalát, ami fontos az agy egyik oldaláról a másikra történő kommunikációhoz. Ezek a mozgások elősegítik az idegpályák fejlesztését és megerősítését, megalapozva a nyelvi, írás-olvasási és matematikai készségek további fejlődését. Az olvasás elsajátításához, az olvasott szöveg megértéséhez mindkét agyféltekére, sőt ezek „együttműködésére” van szükség.

Az agy fejlődésére jellemző, hogy az agyi struktúrák felépítése hierarchikus, ami azt jelenti, hogy az alapképességekért felelős idegrendszeri kapcsolódások alakulnak ki először, és erre épülnek rá a bonyolultabb képességekért felelős területek. Ha a hierarchikus fejlődés nem megfelelően zajlik, ha az alapképességek kiépülése nincs biztosítva, az erre épülő komplex képességek elsajátítása is sérülni fog. Így pl. ha a mozgásfejlődés során kimarad valamelyik fejlődési szakasz - pl. a forgás vagy a kúszás, a mászás -, ennek hatásaként később feltűnhet a nagymozgás ügyetlensége, a mozgáskoordináció gyengesége, a finommozgás fejletlensége, illetve ennek lehet hosszú távú következménye az iskolás évek alatt az írás-olvasás zavara, illetve nehézsége.

Az agy mielinizációja (az idegsejtek hosszú nyúlványait, az axonokat körülvevő „szigetelőréteg” kialakulása, amely az idegek gyorsabb és célzottabb ingerületvezetését teszi lehetővé) 5-8 éves kor között felgyorsul, ezt az agy elektromos aktivitása is igazolja. Ez a folyamat az agy egyes területei közötti összeköttetések kialakulását segíti, és tevékenységeinek minőségi változását teszi lehetővé. Mindezen átalakulások a homloklebeny, az agyi központok magasabb szintű összehangolásáért felelős agyterület működését finomítják. A homloklebeny szabályozza a cselekvést, vagyis azokat a változásokat, amelyek az óvodás- és iskoláskor átmeneti szakaszára jellemzőek.

Óvodáskor végéig fokozatosan differenciálódnak az agyi funkciók. Így jön létre a lateralitás, a kezességi dominancia. A gyerekek többségénél mindez kialakul, a kezességi dominancia megszilárdul 5-6 éves kor körül. Ám vannak olyanok - és nem kevesen -, akiknél ez a fejlődés lassabb, átnyúlik 6-7 éves korra, így a tanító találkozik e folyamat bizonytalanságaiból eredő tanulási nehézségekkel. A lateralizáció lehetővé teszi a kifinomultabb, összetettebb, differenciált cselekvést, valamint a magasabb szintű gondolkodást. Így a gyermekek többsége 6-8 éves kor körül képes az olyan összetettebb, egyben differenciáltabb tevékenységekre, mint például az írás, a labdadobás és -rúgás.

Táplálkozás és alvás: az agy építőkövei és pihenése

Az agy egy rendkívül energiaigényes szerv, a csecsemő által bevitt kalóriák jelentős részét ez a terület emészti fel. Nem mindegy tehát, hogy milyen tápanyagok állnak rendelkezésre az építkezéshez. A mielinizáció, vagyis az idegrostok velőshüvellyel való bevonása, kritikus folyamat, amely biztosítja az ingerületek gyors terjedését. Ehhez elengedhetetlenek a megfelelő zsiradékok, különösen a koleszterin és a foszfolipidek. A hozzátáplálás során bevezetett változatos étrend nemcsak a testet, hanem az agyat is táplálja. Az antioxidánsokban gazdag gyümölcsök és zöldségek védik az érzékeny idegsejteket az oxidatív stressztől.

A baba számára az első hónapokban szükséges, nélkülözhetetlen tápanyagok közül az agyfejlődés szempontjából a fehérje kiemelkedik: különösen nagy hatása van a beszédet, a figyelmet és a munkamemóriát befolyásoló agyi területek fejlődésére. Azokban az időszakokban, amikor a legnagyobb a fehérjeszükséglet, kulcsfontosságú a megfelelő táplálkozás - az elégtelen fehérjebevitel különösen káros lehet. Az egyik ilyen időszak 6 hónapos kor után következik be, amikor az anyatej önmagában már nem biztosítja a baba teljes tápanyagszükségletét. A babádnak ekkor már más fehérjeforrásokra is szüksége van, az elválasztás után pedig ez még inkább fontos lesz. A változatos, fehérjében (tej, tejtermék, hús, hüvelyesek) és szénhidrátban (gyümölcsök, gabona) gazdag étrend nagyon fontos az agy optimális fejlődése szempontjából.

A csecsemők sokat alszanak, és ennek nyomós oka van: az agyuk ilyenkor végzi a legfontosabb munkát. Alvás közben történik meg a nap folyamán szerzett információk rendszerezése és a memórianyomok megszilárdítása. A REM-alvás (gyors szemmozgásos szakasz) aránya a csecsemőknél sokkal magasabb, mint a felnőtteknél. Ez az a fázis, amelyben az agy a legaktívabb, és ahol a szinaptikus kapcsolatok átrendeződése zajlik. Az alváshiány vagy a gyakori megszakítások nemcsak a baba hangulatára vannak hatással, hanem gátolhatják a növekedési hormon elválasztását is. Ez a hormon ugyanis nemcsak a testi növekedésért, hanem az idegsejtek regenerációjáért is felel.

Az agy háromévesen kétszer olyan aktív, mint egy felnőtté: még nem tudja eldönteni, az információk közül mi lényeges és mi nem, ezért sokkal többet dolgozik. A felnőttek agyában már nincsenek feleslegesen működő szinapszisok, ezért hatékonyabban dolgozzák fel az információkat, míg a gyerekek agya sokkal több energiát használ el. Ezért a kicsi gyerekeknek nagy szüksége van a nyugodt alvásra, pihenésre és csendre, hogy legyen módja feldolgozni a tanultakat.

Nyelvelsajátítás és a környezet szerepe

A nyelv elsajátítása az emberi agy egyik legbámulatosabb teljesítménye, amely már az első gőgicséléssel elkezdődik. A csecsemő agya kezdetben minden emberi nyelv hangkészletét képes megkülönböztetni, de az idő előrehaladtával specializálódik az anyanyelvére. A Broca-terület és a Wernicke-terület közötti kapcsolatok folyamatosan erősödnek, ahogy a baba próbálgatja a hangszálait. Amikor a szülő válaszol a babának, az agy jutalmazó rendszere dopamint szabadít fel, ami arra ösztönzi a kicsit, hogy folytassa a kísérletezést. A többnyelvű környezetben növekvő babák agya extra rugalmasságot mutat, mivel meg kell tanulniuk váltani a különböző szabályrendszerek között. Bár ez néha lassabb kezdeti beszédfejlődést mutathat, hosszú távon fejlettebb végrehajtó funkciókat és jobb kognitív kontrollt eredményezhet.

A nyelvtanuláshoz a legideálisabb időszak a születés előtti (!) 3 hónaptól körülbelül 5 éves korig tart. Ilyenkor szivacsként szívnak magukba minden egyes hallott szót és hangot. A Denver Egyetem kutatói megállapították, hogy azok a gyerekek, akikhez sokat beszéltek a szülei, 300-zal több szót ismertek, mint azok, akikkel nem igazán kommunikáltak.

Digitális eszközök és a túlstimuláció veszélye

A mai digitális világban elkerülhetetlen a kérdés: hogyan befolyásolják a képernyők a csecsemő agyát? A kutatások azt mutatják, hogy a kétéves kor alatti képernyőidő inkább hátráltatja, mintsem segíti a fejlődést. A gyorsan váltakozó képek és hangok túlterhelhetik a még éretlen idegrendszert, ami később figyelemzavarokhoz vagy türelmetlenséghez vezethet. A valódi világ ingerei - mint a homok tapintása vagy egy labda elgurulása - sokkal komplexebb agyi hálózatokat mozgatnak meg. A digitális eszközök használata során elmarad a szemkontaktus és a közös figyelem, amelyek a szociális tanulás pillérei. Az agy képtelen hatékonyan feldolgozni a kétdimenziós képernyőn látottakat, ha azok nem kapcsolódnak valamilyen valós élményhez.

Vajon a túl sok inger árthat a baba agyának? Igen, a túlstimuláció valódi veszély lehet. A csecsemő idegrendszere még nem képes szelektálni az ingerek között, így a folyamatos zaj, a villódzó fények vagy a túl sok játék fáradtsághoz és nyugtalansághoz vezethet.

Játék és tanulás

A játék nem csupán szórakozás, hanem az agy legtermészetesebb módja a világ megismerésére. Minden egyes építőkocka-torony ledöntése és minden egyes bújócska során bonyolult neurális hálózatok aktiválódnak. A szabad játék során a prefrontális kéreg fejlődik a leginkább, mivel a gyermeknek saját magának kell kitalálnia a szabályokat és megoldania a felmerülő problémákat. A strukturálatlan játékidő lehetővé teszi az agy számára a kreativitás és a rugalmas gondolkodás gyakorlását. A szülővel közös játék során a gyermek nemcsak tárgyi ismereteket szerez, hanem megtanulja olvasni mások szándékait és érzelmeit is. Ez a közös figyelem (joint attention) kritikus a nyelvi fejlődés és a szociális kompetencia szempontjából.

Az agyban a külső ingerek (hangok, színek, szagok stb.) hatására újabb és újabb ingerületkapcsolatok alakulnak ki. Az első életévben fejlődik a leggyorsabban az agy, minél több inger éri a babát az első 12 hónap folyamán, annál barázdáltabb lesz az agya és annál magasabb lesz az intelligenciahányadosa.

Agyfejlődést befolyásoló tényezők és az intelligencia

Az agyfejlődés útja egyedülálló minden gyermeknél, bár a fő állomások hasonlók. Vannak babák, akik a mozgásban járnak elöl, míg mások a beszédben mutatnak korai érettséget. A legfontosabb, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő táptalajt: az ingergazdag, de nem túlterhelt környezetet, a minőségi táplálékot és mindenekelőtt a biztonságos érzelmi kötődést.

Az, hogy egy gyermek milyen IQ-val rendelkezik majd felnőttkorában már az első életévben eldől. Több tényező befolyásolja a szellemi fejlődését, még az anya testmérete is számít, azonban önmagában egyik tényező sem teszi okosabbá vagy kevésbé okossá a babát, az intelligencia mértékét az összes tényező egyaránt befolyásolja.

Gyakran ismételt kérdések az agyfejlődéssel kapcsolatban

• Milyen korban a leggyorsabb az agy növekedése? Az agy az első három évben fejlődik a legintenzívebben. Születéskor az agy mérete a felnőttkori 25%-a, egyéves korra eléri a 70%-ot, hároméves korra pedig már a felnőtt agy méretének körülbelül 85-90%-át teszi ki.
• Valóban okosabb lesz a baba a komolyzenétől? Nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a „Mozart-effektus” önmagában növelné az IQ-t.
• Mikortól kezdenek emlékezni a babák a dolgokra? A babák már újszülött kortól képesek a felismerésre (például az anya hangja vagy illata), de a tudatos, hosszú távú memória csak később, a hippokampusz érésével alakul ki.
• Okozhat-e maradandó kárt a tartós sírás? A rövid ideig tartó sírás nem okoz kárt, de a tartós, válasz nélkül hagyott sírás során megemelkedő kortizolszint negatívan befolyásolhatja az agy fejlődését.
• Befolyásolja-e a genetika az intelligenciát? A genetika ad egyfajta keretrendszert vagy potenciált, de a környezeti hatások és az élmények határozzák meg, hogy ebből mi valósul meg.
• Segítik-e a fejlesztő játékok az agy fejlődését? A speciális „fejlesztő” játékok helyett sokszor az egyszerű, hétköznapi tárgyak és a szülővel való interakció a leghasznosabb.

IQ-t befolyásoló tényezők táblázatban

Agykárosodás és fejlődési elmaradás felismerése és kezelése

Rövid összefoglalómban támpontokat szeretnék adni a szülőknek az újszülöttkori agykárosodás felismerésében és az esetleges terápiás lehetőségekben. Ennek felismerésében a gyermekorvos és védőnő minden tekintetben segíteni tud. Ma már az interneten az egészséges csecsemő fejlődésének időrendje megtalálható, ami persze plusz-mínusz időhatárral értékelhető, szakember segítségével.

Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság. Az újszülöttek 1%-áról mondható el, hogy a magzati létben vagy a szülés során valamilyen agyi sérülés szerzett. A gyermek állapotának javítását, a hagyományoshoz közelítő életvitel lehetőségét nagymértékben befolyásolja, hogy a problémát milyen korán ismerik fel, illetve milyen korán kezdenek foglalkozni a javításával - ám a tünetek sajnos nem mindig egyértelműek, ami megnehezíti a szülő dolgát. Ezek a problémák az orvostudomány fejlődésével egyre kevésbé fenyegetnek az újszülött elvesztésével.

A szülő - főleg első gyermek esetében - sokszor csak azt érzékeli, hogy a kicsi egyes megnyilvánulásai mintha furcsák lennének. Felmerül az agyi sérülés lehetősége, ha gondok akadtak a szülés körül - a baba nem sírt fel, kék volt, nagyon fehér volt, ingerekre alig reagált. A koraszülött, kis súlyú - főleg a terhességi korhoz képest kis súlyú - újszülöttek gondozása általában biztosított, nekik jó esélyük van arra, hogy idegrendszeri tüneteiket orvos észleli. Az első hetek eszünk-alszunk programjának felborulása sok mindennel összefügghet, az agyi sérülés csak egy ezek közül. Az agyi sérült csecsemő mozgásában és testtartásában aszimmetria figyelhető meg.

Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre. Szándékosan nem a motoros fejlődés elmaradásával kezdtem, ami könnyebben észrevehető, persze bizonyos idő után. Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szűkség.

Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai. A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge. Sokszor azt mondják rá: „hypoton”. Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni. Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak. Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása. Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget. Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni. A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra. Ennek kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre.

Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra. A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxaciója (ficama) előfordul. Az ízületi vápa nem fejlődik ki.

Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel. A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni. Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel.

Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél. Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható. A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést. Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető. Az újszülöttkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép. Számtalan módszer alakult ki ennek kezelésére, melyek egymás mellett alkalmazhatóak, hisz a rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer.

tags: #mai #csecsemok #agya