Merev izomzat csecsemőkorban: tudnivalók és teendők

A csecsemőkori merev izomzat, vagy fokozott izomtónus, sok szülőt aggaszt. Fontos megérteni, hogy a csecsemők mozgásfejlődése rendkívül gyorsan változik az első életévben. Az izomtónus az izmok folyamatos, alapszintű feszülése, ami akkor is jelen van, amikor nem mozgunk. A tónus, azaz az izomfeszültség a gyermek növekedésével folyamatosan fejlődik és változik. Különböző okok miatt időnként fokozódik a csecsemő mozgásáért felelős vázizmok feszülése. Ez a jelenség bizonyos mozgások során izomellenállás fellépésével jár - ez a karok vagy lábak kiegyenesítése, akár hajlítása folyamán figyelhető meg leggyakrabban, de természetesen a nyak, a fejbiccentő izom vagy a gerinc törzsi izomzat merevségében is megnyilvánulhat.

Miért tűnik a baba "feszesnek"?

A fokozott izomfeszültség sok gyermeket érint. Ennek a rendellenességnek számos oka lehet. A megnövekedett izomfeszülés két típusra osztható: izommerevségre és izomgörcsösségre. Mindkét jelenség a megnövekedett tónus - megnövekedett izomellenállás, valamint az ízületi, az izom és a csontrendszeri kapcsolatok csökkent mozgástartománya - tüneteinek része. Amennyiben fokozott a baba izomtónusa valahol, sok mindenre érdemes figyelemmel lenni, hiszen a feszes izmok mozgatása járhat fájdalommal is. Ha egy csecsemőnél fokozott izomfeszülés jelentkezik, forduljunk orvoshoz a megfelelő intézkedések végrehajtása érdekében.

A fokozott izomfeszültség okai és tünetei

• Veleszületett tényezők: Gyakran méhen belüli mechanikai hatás, vagy örökletes tényezők okozzák, például enyhe O-láb.
• Izomtónus szabályozási zavarok: Az agyi oxigénhiány érintheti az agy izomtónus szabályozásáért felelős területét.
• Reflexek fennmaradása: Az időn túl fennmaradó csecsemőkori reflexek (pl. Moro-reflex, aszimmetrikus tónusos nyaki reflex) is okozhatnak izomfeszültséget.
• Fájdalom: Görcsös hasfájás vagy reflux miatti gyomorégés is kiválthatja a baba megfeszülését.
• Feszült testhelyzetek: A hosszú ideig tartó feszített testhelyzetek, például a bébikomp használata, hozzájárulhatnak a fokozott izomtónus kialakulásához.
• Biztonságérzet hiánya: Ha a baba biztonságérzete hirtelen lecsökken, valami váratlan dolog éri (hangos zaj, esés érzése), akkor testének befeszítésével reagálhat.

A hipertónia a fejbiccentő izom fokozott feszültségével is járhat. A nyaki és fejbiccentő izmot érintő fokozott feszültség, akár fájdalom, többféle problémát is okozhat. Az egyik ilyen, hogy a csecsemő nem tudja vagy alig képes függőleges helyzetben megtartani a fejét, emiatt a fejbiccentő izom hipertónia tünetek különösen 3 hónapos korára lesznek látványosak - ez az a kor, amikor a baba nyaki izma elméletileg már teljesen stabilan tartja a fejet.

Gyanúra adhat okot, ha 0-2 hónapos kora között fejét hátra feszíti, amikor felemeled, illetve ha mindig csak az egyik irányba fordítja a fejecskéjét. Később, 3 hónaposan gyanús lehet, ha fejét mindig csak egy irányba fordítja, és sem hason fekve, sem ülésbe húzásnál nem emeli. Ha ezeket tapasztalod, azt mindenképpen jelezd a védőnőnek és a gyermekorvosnak.

Izomtónus: normál, csökkent vagy fokozott

Izomtónusnak nevezzük az izmok nyugalmi összehúzódását. Az izomtónus biztosítja a gravitációval szemben és mozgás közben az egyensúlyi helyzetet, valamint a kívánt mozgásokhoz stabil alaphelyzetet teremt. Az izomtónus a gyakorlatban az izom ellenállását jelenti passzív nyújtásra, mozgatásra. Az izomtónus lehet normál, csökkent vagy fokozott.

Hipotónia (csökkent izomtónus)

Hipotónia esetén a csecsemő izmai petyhüdtek, puha tészta tapintatúak. Önmagában véve nem számít betegségnek, de igen sok fokozata létezik. Kiterjedhet az egész testre, és bizonyos testrészekre is, amely leggyakrabban a törzset és a nyaki-vállövi területet érinti. A hipotón gyermekek fej- és törzskontrollja kevésbé erős, emiatt nehezebb megtartaniuk a fejüket vagy később egy ülő helyzetet (jellemzően a felülés is később jelenik meg). A hipotónia továbbá kihathat az orál-motoros készségekre is, ezen belül főként az állkapocs, az ajkak és a nyelv mozgásaira. Gyakran már szoptatási nehézségek is felléphetnek.

Hypertonia (fokozott izomtónus)

Ez a jelenség bizonyos mozgások során izomellenállás fellépésével jár. A fokozott izomtónus nem azonos a „jó izomerővel” - a merevség akadályozza a mozgást és a fejlődést. Súlyosabb, tartós hypertonia esetén, például agyi oxigénhiány következtében, szenzomotoros integrációs fejlesztés (az érzékelés és mozgás közötti kapcsolat erősítése) válhat szükségessé. Az agyi oxigénhiány az idegrendszer komplex érését, de leggyakrabban a problémamentes mozgásfejlődést veszélyezteti. A mozgás lemaradás ebben az esetben, az élet minőségét jelentősen befolyásolja, mert bár a hibákkal terhelt idegrendszer is fejlődik, de kóros irányba.

Csecsemőkori reflexek és szerepük

Az újszülött reflexmozgásokkal születik, melyek az idegrendszer érésével és az izmok fejlődésével fokozatosan a fejlettebb agyterületek gátlása alá kerülnek. Az időn túl fennmaradó csecsemőkori reflexek számos problémát okoznak a mozgáskoordináció, a viselkedés terén és a tanulási képességet is negatívan befolyásolják.

Három nagy csoportra oszthatók a reflexek, melyek nem izolált csoportok, hanem amikor, egy alacsonyabb rendű épp kifejti hatását, már elkezd ráépülni az a fejlettebb reflex, ami váltani fogja.

Fontos reflexek és jelentőségük

• Moro-reflex: Váratlan eseményre, például hirtelen zajra vagy hangra, vagy ha a baba elveszíti fejének alátámasztását, akkor megriad, karjait széttárja majd egy gyors átkaroló mozdulat aktiválódik. Ez a reflex 2-4 hónapos korban gátlás alá kerül. Az időn túl is fennmaradó Moro-refex nem hagy időt, hogy az agy tudatosan elemezze a váratlan helyzetet, ami túlérzékenységhez vagy hiperaktivitáshoz vezethet.
• Markoló vagy kézfogó reflex: A tenyérre enyhe nyomást vagy simítást kifejtve, az ujjak a hüvelykujj kivételével összezárnak. A markoló reflex a születés utáni 4-6 hónapos korra folyamatosan alakul át tudatos fogás-elengedéssé. A fennmaradó markoló reflex a kéz ügyetlenségével, rossz ceruzafogással jár.
• Talpi fogó reflex: A talp ujjak alatti területére gyakorolt enyhe nyomás hatására valamennyi lábujj bekarmol. Néhány hetes kortól 12 hónapos korig kiváltható. Ha a felállás és a járás után is fennmarad, akkor gátolja a megfelelő egyensúlyi reakciók kialakulását.
• Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex: Hat hónapos korig váltható ki. Ha a hátán fekvő csecsemő fejét valamelyik irányba elfordítjuk, akkor az azonos oldali végtagokat kinyújtja, az ellentétes oldalon pedig hajlítja őket (ez az úgynevezett vívó tartás). Ha részlegesen megmarad ez a reflex, akkor nehezen keresztezi a test középvonalát, emiatt kimarad a mászás.
• Landau-reflex: Ha a babát vízszintesen a mellkasánál tartva a levegőbe emeljük, akkor a hátát homorítja, a fejét megemeli. A reflex erősíti a gerinc melletti izomzatot, fejleszti a testtartását és a látást.

Mit tehetünk a merev izomzat kezelésére?

Amennyiben fokozott izomfeszültség jelentkezik csecsemőkorban, elengedhetetlen a szakemberhez fordulás. A gyermekneurológiai vizsgálat az alap. Bár a szimptóma önmagában még nem betegség, néha szükség lehet egy szakember segítségére - gyógytorna, különböző fizikoterápiás módszer, stb.

Szakemberek segítsége

• Gyermekorvos és védőnő: Ők az elsődleges kontaktok, akik fel tudják mérni a helyzetet és szükség esetén továbbirányítanak.
• Gyógytornász: Már újszülöttkortól javasolt elkezdeni a gyógytornát, ami a befelé forduló lábfej passzív tornáztatását jelenti, vagy a feszes izmok lazítását célzó gyakorlatokat.
• Gyermekneurológus: Ha az egyébként ritka hátrafeszítések idővel sem maradoznak el, vagy bármilyen furcsa mozdulatot észlelünk a babánál, akkor mindenképp kérjük ki gyermekneurológus tanácsát.
• Szenzomotoros integrációs fejlesztés: Az érzékelés és mozgás közötti kapcsolat erősítése.

Otthoni praktikák és játékok

Otthon is végezhetünk biztonságos gyakorlatokat játékok formájában, amelyek segítik a gyermeket a fokozott izomfeszüléses esetekben. Ezek az izmot lazíthatják, a feszes hatást csökkenthetik. A baba fájdalomküszöbének megismerése elsődleges, ehhez érdemes a választott eszközt igazítani.

• Masszázs: A baba érintése, simogatása, lábának vagy vállának enyhe megnyomása lehetővé teszi, hogy a baba hozzászokjon az érintéshez, és ne váljon tőle frusztrálttá. Fontos, hogy a mozdulatok nyugodtak, ritmikusak és ne hirtelenek legyenek, így a baba ellazulhat, és csökkentheti az feszes izmokat.
• A baba görgetése: Óvatosan görgesse a babát egy biztonságos felületen. Itt is mindent nyugodtan, finoman kell csinálni, olyan mozdulattal, ami nem tud fájdalmat okozni, és közben figyelni kell a gyerek reakcióját.
• Gyermek ringatása labdán: Ha van edzőlabdája, akkor használhatja arra, hogy csökkentse a baba fokozott izomfeszülését. Üljön rá a babával, és finoman ringassa egyik oldalról a másikra.
• A világ felfedezése érintéssel: Fokozott izomfeszültség esetén erősen ajánlott új textúrák megismertetése, például takarók, textilpelenkák, vagy szenzoros kockák.
• Megfelelő pelenkázás és öltözködés: Pelenkázáskor vagy öltözködéskor mindig próbálja oldalra fordítani a babát, ahelyett, hogy felemelné. Ez ellazítja az izmokat és csökkenti a feszültségüket.
• Hordozás: Fontos, hogy ne terheljük túl a feszes izmokat azzal, hogy a babának feleslegesen tartania kell magát, azaz a hordozó a törzsét körbeölelve megtámassza a fejétől a térdhajlataiig, mozgás közben is stabilan tartsa az élettanilag leginkább optimális (terpesztett guggoló lábtartás) helyzethez a legközelebb.
• Játszószőnyeg: Kiválóan alkalmasak a padlón való játékra, ami erősen ajánlott izomfeszüléssel küzdő babák számára.

Fontos üzenet a szülőknek: A fokozott izomtónus nem azonos a „jó izomerővel” - a merevség akadályozza a mozgást és a fejlődést. A legtöbb esetben a megfelelő időben elkezdett, játékos és szeretetteljes fejlesztés mellett a baba mozgásfejlődésben teljesen behozza társait.

Tartáshibák és lábdeformitások csecsemőkorban

A tartáshibák megelőzését már csecsemőkorban el kell kezdeni! Először is megfelelő teret kell biztosítani a mozgásfejlődéshez. A normál testtartás kialakításában a hason fektetés és a kúszás, mászás döntő jelentőségű!

Gyakori lábdeformitások

Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb csecsemőkori lábdeformitásokat, azok jellemzőit és kezelési módjait.

A helyes lábbeli kiválasztása

Amikor napjai javarészét már állva tölti a gyermek, ideje megfelelő lábbeli után nézni! Mindenképpen zárt sarkú, kemény kérgű, erős és jól szellőző cipőt kell választani, ami stabilan fogja a gyermek sarkát, illetve elősegíti a boka tartását. A cipőválasztás kapcsán időről időre felmerülő kérdés, hogy engedjük-e mezítlábazni gyermekünket. A mezítlábas sétának olyan felületen van jelentősége, ahol a láb izmai dolgozhatnak és az egyensúlyérzék javulhat. Így elsősorban egyenetlen felületen (pl. fűben, homokban) javasolt.

tags: #merev #izomzat #csecsemokorban