A várandósság alatti életmód és a környezeti hatások jelentősen befolyásolhatják a magzat fejlődését és egészségét. Fontos, hogy a leendő szülők tisztában legyenek azokkal a tényezőkkel, amelyek károsíthatják a fejlődő babát, és megtegyék a szükséges óvintézkedéseket a magzat védelme érdekében.

Kábítószer-fogyasztás és hatásai a magzatra
A terhesség alatti kábítószer-fogyasztás ártalmas a fejlődő magzatra és az újszülöttre. A drogfogyasztás jelentősen növeli a születendő gyermeknél a maradandó tanulási, koncentrációs, értelmi zavarok megjelenésének valószínűségét. A kábítószer-használat jelentősen növeli a születendő gyermek esetében a maradandó tanulási, koncentrációs és értelmi zavarok kialakulásának kockázatát, beleértve a lassú értelmi fejlődést, hiperaktivitást, tanulási nehézségeket, gyenge emlékezőképességet, mozgáskoordinációs zavarokat, beszédzavart, gyenge hallást és társadalmi beilleszkedési problémákat. A terhesség alatti kábítószer-használók körében jóval gyakoribb a vetélés, koraszülés, növekedésbeli elmaradás és lepényleválás is. Minden nő, aki terhesség alatt kábítószert fogyaszt, gyermeke életével játszik.
Kokain és a magzat
A terhesség alatti kokainhasználat képes negatívan befolyásolni a magzat fejlődését. Hatására mind a szülés előtt, mind utána nagyon komoly elváltozások jelentkezhetnek például a szív pitvaraiban és kamráiban, de okozhatja a szív nem megfelelő fejlődését vagy aritmiát is. A kokain miatt a még meg nem született magzat szív szövetei elhalnak és a szívbetegségek kockázata megnő. A szív mellett a kokain a vesék működésére és fejlődésére is károsan hat. Emiatt a vese vérszűrő és vizelettermelő képessége lecsökken, és egészséges veseszövetek helyett ciszták nőnek bennük. Ennél fogva a terhesség alatt kokaint fogyasztó nők gyermekei gyakran szorulnak dialízisre és veseátültetésre, de ha mindkét vese érintett, a csecsemők az esetek nagy részében nem élik túl.
Mivel a kokain hatására a vérerek összezsugorodnak, a vérnyomás emelkedik, a placenta nem kap megfelelő oxigén-utánpótlást, ami méhlepény leváláshoz vezethet, ez pedig mind a magzat, mind az anya életét veszélyezteti. A kokainhasználat miatt szintén megnő, egészen pontosan megháromszorozódik a koraszülés esélye, ez a baba tüdejének, szívének és agyának nem megfelelő fejlődéséhez vezethet. Az anya terhesség alatti kokainfogyasztása vetéléshez is vezethet. Ritkán, a terhesség korai szakaszában, a kokain veleszületett fejlődési rendellenességeket okoz, amely érintheti a vesék mellett a szemeket, az agyat és a végtagokat is. Kokainfüggő anya gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz alacsonyabb születési súlyú, és az átlagosnál kisebb lesz a hossza és a fejkörfogata. A kokain expozíciója gyengíti a baba szívét, és a születési stressz sokkal nagyobb terhelést okoz, mint amennyit a baba képes kezelni. Az így született csecsemőknél szívelégtelenség és szív-érrendszeri problémák alakulhatnak ki, emellett sérülhet az autonóm és központi idegrendszerük is. A kokain és a bomlástermékei az anyából az anyatejbe jutnak, amire a csecsemők nagyon érzékenyek. Az anyatej által kokainnak kitett babáknál extrém ingerlékenység, remegés, hányás és hasmenés tapasztalható.

Opiátok és a magzat
Mivel az opiátok átjutnak a méhlepényen, az újszülött már azokhoz szokva jön világra. Az elvonási tünetek általában a születés után 72 órán belül jelentkeznek: nyugtalanság erőteljes sírással, ingerlékenység, merev izmok, hányás, hasmenés, verejtékezés, szapora légzés és görcsök lépnek fel. A heroin addiktív hatása nem csak a terhes nőt, de a babát is érinti. Az újszülöttkori absztinencia-szindróma olyan tünetekkel jelentkezik, mint az ingerlékenység, a testhőmérséklet megfelelő szabályozásának hiánya, vagy különféle rohamok. A heroin bevitelének módja további betegségeket okozhat. Mivel vénás injekcióval juttatják a szervezetbe, a nem steril tűkkel a heroinisták könnyen beolthatják magukat olyan fertőző ágensekkel, mint a Hepatitisz B vagy a HIV vírus. Ezek a betegségek pedig a babát is megfertőzik, akinek születésüktől fogva nincs esélyük a zavartalan életre. A heroinhasználat elváltozásokat okozhat a placentában és az oxigén, valamint a tápanyagellátásért felelős köldökzsinórban. Ennek eredményeképpen a koraszülés esélye óriásira nő, aminek rengeteg fejlődési rendellenesség lehet az eredménye. A felmérések szerint a heroinista anyák gyermekei négy és félszer nagyobb eséllyel születnek korán és alacsony súllyal.

Marihuána és a magzat
A magzat szempontjából az egyik legveszélyesebb kábítószer a kokain és a heroin mellett a marihuána. Azon gyermekek, akiknek édesanyja a terhesség alatt rendszeresen marihuánát fogyasztott, koncentrációs zavarokkal küzdenek. Amennyiben el akarják kerülni, hogy gyermeküknek memóriazavarai legyenek a várandós, illetve a szoptató anyáknak tartózkodniuk kellene a marihuána fogyasztásától. A graviditás idején a marihuána használóinál másfélszer magasabb volt a halvaszülés és az idő előtti burokrepedés aránya azokhoz képest, akik nem használtak ilyen kábítószert, illetve a hét napon túli kórházba kerülések száma is meghaladta a szert nem használók átlagát. A kenderfogyasztóknál jelentősen gyakoribb volt a koraszülés (1,4x) és a méhen belüli növekedés-visszamaradás (1,35x) is. Arról jelenleg még keveset tudunk, hogy felnőttkorra milyen hatásai lesznek annak, ha magzati korban a kender hatóanyagaival találkozott a fejlődő idegrendszer, arra azonban egyre több a bizonyíték, hogy a memóriára, az érzelmi fejlődésre és a verbális képességekre gyermekkorban káros hatással van.
Szülész-nőgyógyász beszél a fű terhesség alatti használatáról: Mit mondanak valójában a bizonyítékok?
Amfetamin-származékok és a magzat
Az amfetamin-származékok a központi idegrendszer fokozott izgalmi állapotát okozzák. Vizsgálatok során ellenőrizték, hogy milyen hatással van a magzatra azon anyák esetében, akik a gyógyszert étvágy-csökkentőnek, narkolepszia kezelésére, vagy illegális drogként fogyasztották. Azt hamar igazolták, hogy a szer gyorsan átjut a méhlepényen, és közel 6 óráig ugyanolyan koncentrációban van jelen a baba vérében, mint az anyáéban, kifejtve ugyanazon káros hatásokat, mint a felnőtt szervezetben. Több felmérés is kimutatta, hogy a droghasználat következménye fejlődési rendellenesség lehet, leggyakrabban szívfejlődési rendellenesség. A legkönnyebben a dextroamphetamine tartalmú étvágycsökkentők hatása volt vizsgálható. Húgy- és ivarszervi fejlődési rendellenességeket, szívfejlődési hibákat, nyúlajkat, súlyos végtagdeformitásokat és veleszületett csípőficamot találtak. Emellett kimutatták, hogy droghasználat során megnövekedett a koraszülések, a kis súlyú újszülöttek, és a spontán vetélések száma.

Dohányzás és alkoholfogyasztás terhesség alatt
A dohányzásnak több káros hatása is van. Egyrészt a cigarettázás alatt keletkező füst eljut a magzathoz is, amely oxigénhiányos állapotot idézhet elő nála. Mivel ilyenkor beszűkülnek a méhfal erei, a cigarettázás ideje alatt a magzat nem jut tápanyaghoz sem, így gyakorlatilag a kismama arra az időre, amíg dohányzik, mindent megvon a magzattól. A méhlepény ereinek károsodása állandósul, így a méhlepény működése hamarabb és jelentősebb mértékben romlik, ahogy mondják: hamarabb „öregszik el”. Ez az elöregedett, funkcióját vesztett méhlepény jóval kevésbé tudja táplálni a magzatot, mint az egészséges. Másrészt a dohányzó kismamák jellemzően kevesebbet esznek, így a magzat nem jut megfelelő mennyiségű táplálékhoz, ami gátolja a megfelelő fejlődésben. A terhesség időszaka alatt dohányzó nőknek rendszerint a normálnál kisebb súllyal születik a gyermekük. Nem csak az káros a magzat számára, ha édesanyja cigarettázik, de a passzív dohányzás is negatívan hathat a születendő gyermek fejlődésére. A cigarettában található nikotin négyszeresére emeli a bölcsőágyi halál kockázatát! A dohányzó kismamáknál megnő a koraszülés esélye, sorvadt kisbaba születhet. Ráadásul nem lesz olyan okos sem a kisgyermek, hiszen a nikotin sejtméreg.
Kutatások bebizonyították, hogy a fejlődő gyermek légzésére és agyi fejlődésére is hatással van az, ha a kismama alkoholos italt fogyaszt. Már minimális mennyiségtől is kialakulhat az úgynevezett „magzati alkoholszindróma”, amikor többek között a központi idegrendszer sérül, mely később fejlődési problémákhoz vezet. A súlyos alkoholizmus pedig születési rendellenességeket okoz, beleértve a szívfejlődési rendellenességeket, a szellemi visszamaradottságot, sőt a halált is. Ha a terhesség kései szakaszában iszunk alkoholt, tartsuk észben, hogy a vérünkkel együtt minden átjut a babába!

Koffein és a magzat
Nem csak a magzat, de a kismama is érezheti a várandósság alatti koffeinbevitel káros hatásait. Mivel egyébként is gyakran alszanak rosszul a várandós nők, egy - két kávé elfogyasztásával még jobban növekszik majd az álmatlanul töltött órák száma, mely sem a mama, sem pedig a magzat egészségének nem tesz jót. Fontos tudni, hogy a terhesség ideje alatt a szervezet lassabban bontja le a koffeint, ezért az tovább kering a vérben, mint normál esetben. Ez azt is jelenti, hogy ekkor a méhlepényen keresztül a magzathoz is eljut a koffein, az ő fejlődő, apró szervezete viszont az első három hónapban nem tudja lebontani azt. Korábban úgy gondolták, a túlzott koffeinbevitel növeli a gyermek korai érkezésének esélyét, ám ma már úgy vélik, sokkal inkább baba csontjainak és vázrendszerének fejlődésére van hatással. Jellemző, hogy azoknak a kismamának a gyermeke, akik nem mondtak le a túlzott koffein bevitelről a várandósság alatt, kisebb testhosszal jönnek a világra. Ha a kismama képtelen lemondani a reggeli vagy az ebéd utáni kávéról, kutatások szerint napi maximum 2 csésze elfogyasztása még nem jelenthet gondot. Fontos azonban kiemelni, hogy ez maximalizált mennyiség. Egy szelet csokoládé, egy pohár üdítő vagy egy bögre fekete tea elfogyasztásával rögtön felborul az egyensúly, ezért érdemes erre nagyon odafigyelni!

Fertőzések és a magzat
A baktériumok, vírusok vagy az egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának. Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A magzati vírusfertőzések közül a legismertebbek a rubeola, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus, a hepatitis-B vagy az influenza által okozott megbetegedések.
Szülész-nőgyógyász beszél a fű terhesség alatti használatáról: Mit mondanak valójában a bizonyítékok?
Rózsahimlő (Rubeola)
A rózsahimlő vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
Mumpsz (Parotitis)
A terhesség korai szakaszában a mumpsz fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel.
Parvo B19 vírus
A Parvo B19 vírus vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés.
Herpesz
A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza. A tüneteket mutató terhes asszonyoknál mindössze egy százaléknál kisebb arányban várható a magzat fertőződése, ami ultrahangvizsgálattal az előzőekben már leírt jelek alapján (a méhlepény károsodása, máj- és lépduzzanat) ismerhető fel. A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet.
Cytomegalia vírus (CMV)
Ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos. A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust.
Bárányhimlő (Varicella)
Többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg.
HIV
A HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.
Hepatitis B
A Hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok terjesztik. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást.
Influenza
Az influenza nem jelent veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell. Meg kell még említeni, hogy ha különösen nagy megbetegítő-képességű influenzavírusról van szó, akkor átmeneti gyulladásos reakcióként ritkán folyadékfelgyülemlés alakulhat ki a magzat mellkasában.
Egyéb ártalmak és megelőzésük
A magzat hónapokon keresztül a méhlepény és a méh érhálózatának kialakulása következtében, a köldökzsinóron keresztül kapja a táplálékát, amelyen keresztül nemcsak a tápanyagok, hanem a kismama által fogyasztott károsító anyagok is eljuthatnak hozzá. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.
Gyógyszerek és vegyszerek
A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A Thalidomid nyugtató az 1950-60-as években súlyos rendellenességeket okozott: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra. Nehézfémek, vegyszerek, toxinok nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
Egy francia-spanyol kutatócsoport arra volt kíváncsi, milyen hétköznapi, háztartásban használt vegyi anyagok lehetnek rossz hatással az apróságok tüdejére. A vizsgálatba bevont anyagok (parabének, ftalátok és perfluoralkilok) az édesanyák szervezetébe ételek és az ivóvíz közvetítésével kerültek be, majd pedig a placentán keresztül eljutottak a magzathoz. A kutatás arra a megállapításra jutott, hogy ezen szerek csökkenthetik a gyermek tüdőfunkcióit későbbi élete során.

Ételek és táplálkozás
A magas higanytartalmú tengeri halak sejt-és idegmérget juttatnak a magzat szervezetébe. A nyers hús és hal (sushi, tatár beefsteak) fertőzésekhez vezethet (pl. Toxoplazmózis). Nyers tojást tartalmazó ételek (majonéz, tiramisu, jégkrémek) szintén kerülendők. A kismamák immunrendszerének kisebb hatékonysággal kell működnie, ezért kevésbé ad védelmet a kórokozókkal szemben. Vannak élelmiszerek, amelyek tartalmazhatnak olyan mikrobákat, vagy más vegyületeket, amelyek veszélyesek lehetnek a terhességre, ezért oda kell figyelni az ételek elkészítésére, az alapanyagok megfelelő kiválasztására, tárolására és magára az elkészítésre is.
| Káros anyag/hatás | Javasolt intézkedés |
|---|---|
| Kábítószerek (kokain, heroin, marihuána, amfetaminok) | Teljes elhagyás már a fogamzás előtt |
| Dohányzás | Teljes elhagyás, passzív dohányzás kerülése |
| Alkohol | Teljes elhagyás, már a babatervezés fázisában |
| Koffein | Napi max. 2 csésze kávé (100 ml-es) vagy ennek megfelelő mennyiség |
| Magas higanytartalmú halak | Kerülendő, kis halak, garnélarák heti 1-2 alkalommal javasolt |
| Nyers/félig átsült hús, nyers tojás | Alapos hőkezelés, főzés, sütés |
| Nem pasztörizált tejtermékek | Kerülendő |
| Vegyszerek (kozmetikumok, tisztítószerek) | Natúr termékek, ecet, szódabikarbóna használata, gumikesztyű |
| Sugárzás (pl. röntgen) | Kerülendő, csak orvosi javaslatra és védelemmel |
| Stressz | Pihenés, relaxáció, stresszkezelési technikák |
| Macskaalom | Kerülendő a takarítása (toxoplazmózis) |
Környezeti ártalmak
A szennyezett levegő (szmog) káros hatást gyakorolhat nemcsak a kismamára, hanem a magzatra is. Azoknál a várandós nőknél, akik nagyvárosokban kinti munkát végeztek, megfigyelték, hogy nagyobb a koraszülések aránya. Ezen kívül a légszennyezettség légzésproblémákat, kromoszóma rendellenességeket okozhat. A röntgensugárzás mikrokefáliát (kisfejűséget) okozhat, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
Praenatalis diagnosztika és megelőzés
Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen. A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is. A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi.