Ovuláció és menstruáció: Tudnivalók a termékenységi ciklusról

Ha babát tervezel, az ovulációs ciklusod ismerete kulcsfontosságú. Az ovuláció ugyanis a peteérést jelenti, azt az időpontot, amikor a megérett petesejt kiszabadul a petefészekből, és bejut a petevezetékbe. Mivel a teherbeesés technikailag csakis az ovuláció előtti 5 napban, illetve az ovuláció napján lehetséges, ezért érthető módon fontos a lehető legnagyobb pontossággal megtudni az ovuláció idejét.

Az ovuláció a női menstruációs ciklus fontos része. A folyamat során egy érett petesejt távozik a petefészekből, és készen áll a megtermékenyítésre, ez pedig minden hónapban megtörténik, a fogamzás szempontjából kulcsfontosságú. Az ovulációra jellemző fiziológiai változások nemcsak a fogamzóképességet befolyásolják, hanem a nők általános egészségi állapotára is hatást gyakorolnak.

Mi a különbség a peteérés és az ovuláció között?

A nőgyógyászati rendelőben gyakran találkozunk a „mikor lesz peteérésem”, illetve „volt-e már peteérésem”, esetleg a „szerintem peteérésem van” kérdésekkel, mondatokkal. Természetesen pontosan tudjuk, hogy mire gondol a páciens: az ovulációjára kíváncsi, ami azonban nem egyenlő a peteéréssel. Ezt a két fogalmat ennek ellenére nagyon sokan használják szinonímaként, pedig mást jelentenek.

A női menstruációs ciklus fázisai

A női menstruációs ciklusnak több különböző szakasza van. Maga a menstruáció a vérzést jelöli, tehát azokat a napokat, amikor vér távozik a hüvelyen keresztül. Ez a ciklus eleje, ugyanis a ciklus első napját a menstruáció első napjával azonosítjuk be.

A menstruációt követi az úgynevezett follikuláris fázis, és tulajdonképpen ez az a periódus, amit a peteérésként írhatunk le. A peteérés ugyanis nem egy egyszeri történés, hanem egy folyamat, mégpedig az a folyamat, melynek során a petefészekben lévő kis petesejtek érni kezdenek, növekednek, és elérik azt a szintet, amikor képesek a tüszőből kiszabadulni, és felkészültek a megtermékenyítésre. Ilyenkor egyébként körülbelül 20 mm-esek.

Amikor ez megtörténik, tehát az érett, megfelelő méretű petesejt kiszabadul a tüszőből, azt a pillanatot hívjuk ovulációnak. Ez egy konkrét napon megy végbe, és ez választja el egymástól a follikuláris, illetve az ezután következő luteális fázis. Az ovuláció az, amire a páciensek rákérdeznek a rendelőben, és amit tévesen peteérésnek neveznek.

Az ovulációt követően jön a luteális fázis, ami normál esetben 14 nap, de mindenképp 12-16 nap közötti. Ez az az időszak, ami az ovuláció, illetve a következő menstruáció között eltelik. A luteális fázisban a szervezet felkészül az esetlegesen megfogant terhesség megtartására, a beágyazódásra, ezerrel termeli a progeszteront, a terhességmegtartó hormont. Amennyiben nem történt meg a fogantatás, a luteális fázisnak véget vet az érkező menstruáció.

A peteérés vezet az ovulációhoz

Tehát a peteérés és az ovuláció nem egymást helyettesítő fogalmak, nem szinonimák. A peteérés magát a folyamatot jelenti, amikor a petesejt megérik, megnő. Az ovuláció pedig azt a folyamatot jelenti, amikor a tüsző megreped és a petesejt kiszabadul, hogy találkozhasson az esetlegesen arra járó hímivarsejtekkel és megtermékenyülhessen.

Az ovuláció átlagosan a menstruációs ciklus közepén történik, a menstruációs ciklus 14. napja környékén, amikor a hormonális változások előidézik egy érett petesejt felszabadulását az egyik petefészekből. Ez a folyamat több lépésből áll, amelyek garantálják, hogy a petesejt készen álljon a megtermékenyítésre.

A ciklus első felében az agyalapi mirigy előállítja a follikulus stimuláló hormont (FSH), amely serkenti a tüszők növekedését a petefészekben. Ahogy a tüsző érik, növekszik az ösztrogén szintje, amely előkészíti a méh nyálkahártyáját egy lehetséges terhességhez. Az ösztrogén szintje egy ponton magas csúcsot ér el, ami kiváltja a luteinizáló hormon (LH) kiugró emelkedését.

Miután a petesejt elhagyja a petefészket, a petevezetékbe kerül, ahol megtermékenyítésre vár. A petesejt csak körülbelül 12-24 óráig képes életben maradni. Ha nem termékenyül meg, a méh lelöki a nyálkahártyát (a petesejt elvész vele együtt), és elkezdődik a menstruáció. A spermiumok azonban szex után akár 7 napig is életben maradhatnak.

Mikor van ovuláció? A „termékenységi ablak”

Babatervezés szempontjából legfontosabb az ovulációs időszak. Ebben az időpontban a kiválasztott petesejt kiszabadul a megrepedt tüszőből, és a petevezetéken keresztül a méh felé kezd haladni. Az ovuláció napjáig eső 3-5 napban a legnagyobb a fogamzóképességed, tehát ebben az „időablakban” fontos a pároddal próbálkoznod, ha babát szeretnél, mivel ekkorra tehető az LH csúcsa (a luteinizáló hormon szintje) a szervezetedben.

A „termékenységi ablak” teljes időtartama, tekintve a petesejt és a spermium együttes élettartamát, nagyjából hat nap. A legtermékenyebb napok egy ciklus során, amikor a legvalószínűbb, hogy teherbe eshet védekezés nélküli szexuális együttlét esetén, az ovuláció napja és az azt megelőző nap - ez a termékenységi csúcs két napja. A megelőző néhány napban is magas a termékenység, és lehetőség van teherbe esni.

A rendszeres ciklussal rendelkező nők átlagosan a ciklus 11. és 21. napja között ovulálnak. (A ciklus első napja a menstruáció első napja.) Ez azt jelenti, hogy egy nő legtermékenyebb napjai a 8. és a 21. nap közé esnek. Rövidebb ciklus esetén nagyobb az esélye annak, hogy a 11. naphoz közelebb történik meg az ovuláció, hosszabb ciklus esetén pedig annak, hogy a 21. naphoz közelebb történik meg. Habár ki lehet tűzni célként, hogy a 8. és a 21. nap között minden egyes nap legyen szexuális együttlét, ez nem éppen reális vagy ideális megoldás.

A peteérés napja tehát függ a ciklus hosszától is, és nem minden ciklusban esik ugyanarra az időpontra. Ha szeretnéd ezt az időpontot minél pontosabban meghatározni, több módszer is a rendelkezésedre áll. Segítséget jelent a menstruációs naptár vezetése (ehhez legalább 6-12 hónapig tanácsos regisztrálni a havi vérzések jelentkezését erre a célra szolgáló menzesznaptárban), vagy az online peteérés kalkulátor. Emellett az is nagyon hasznos lehet, ha figyelsz a tested jeleire, melyek azt üzenik, hogy közeledik vagy éppen már megtörtént az ovuláció.

Az ovuláció jelei

Az ovuláció körüli időszakban a nők különböző fizikai jeleket és tüneteket tapasztalhatnak, amelyek segítenek felismerni ezt a termékeny fázist. Az alábbiakban 8 olyan jelet mutatunk be, amiből az ovuláció érkezésére vagy bekövetkeztére lehet következtetni.

1. Pozitív eredmény az ovulációs teszten

Az ovulációs teszt sok mindenben hasonlít egy terhességi teszthez. Először vizeletmintát kell venned, majd ebbe belemártani egy tesztcsíkot. Két vonal fog megjelenni rajta: amikor a tesztvonal sötétebb színű, mint a kontrollvonal, akkor hamarosan (24-48 órán belül) ovulálni fogsz. Ilyenkor 24 óra múlva, de legfeljebb 48 órán belül javasolt a szexuális együttlét.

Az ovulációs teszt előnyei:

• Sokkal egyszerűbb, gyorsabb, és kevesebb munkát igényel egy teszt, mint a bazális testhőmérséklet követése.
• Az otthoni vizelettesztek az LH kimutatásában olyan pontosak tudnak lenni, mint egy vérvizsgálat.

Az ovulációs teszt hátrányai:

• A tesztcsík leolvasása nem feltétlenül egyszerű feladat, néha nehéz meghatározni, hogy a tesztvonal valóban sötétebb-e a kontrollvonalnál.
• Költségesebb is lehet, különösen ha rendszertelenek a menstruációid vagy hosszabb ideje próbálsz teherbe esni.
• A teszt nem 100%-os garancia, vagyis az is előfordulhat, hogy pozitív eredményt kapsz, de mégsem ovulálsz utána.
• A PCOS-ben szenvedő nők akár többszörös pozitív eredményt is kaphatnak, úgy, hogy nem is ovulálnak. Ilyenkor a teszt használata értelmetlenné válik.

2. Termékeny típusú méhnyaknyák

Amikor közeledsz az ovulációhoz, a méhnyak mirigyei által kiválasztott méhnyaknyák nevű folyadék állaga megváltozik, nyers tojásfehérjéhez hasonló lesz. Ez a termékeny típusú méhnyaknyák elősegíti a hímivarsejtek túlélését, haladását, célba jutását. Egyúttal könnyebbé és élvezetesebbé is teszi a szexuális együttlétet.

A ciklus nem termékeny időszakában a méhnyaknyák ragadósabb. A méhnyaknyák állaga folyamatosan változik a ciklus alatt, először szinte alig vagy egyáltalán nem is termelődik, majd ragadós, krémes, vizes, tojásfehérjeszerű, és végül ismét ragadós vagy száraz.

3. Fokozott szexuális vágy

A természet tudja, miként vegyen rá az együttlétre a fogamzáshoz megfelelő időpontban. Ovuláció előtt fokozódik a nők szexuális vágya. Sőt, tanulmányok megállapították, hogy amikor az ovulációhoz közeli időszakban vagy, jobb lesz a közérzeted és jobban nézel ki! A pontos okokat még nem sikerült a tudósoknak megtalálni, de egyértelmű, hogy az ovuláció előtti napokban és az ovuláció napján a férfiak sokkal vonzóbbnak találják a nőket.

Természetesen az ovuláció közeledte nem az egyetlen ok, ami miatt fokozódhat a szexuális vágyad. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy az erős szorongás, stressz, vagy depresszió miatt nem tapasztalsz fokozott szexuális vágyat, még ovuláció előtt sem.

4. Az alap testhőmérséklet tartós megemelkedése

A bazális (alap) testhőmérséklet a nyugalmi állapotban mért testhőmérséklet. Bár a 37 fokot tartják általában normálisnak, valójában a testhőmérséklet a nap, illetve hónap folyamán folyamatosan változik. Felfelé és lefelé is mozoghat, például a fizikai aktivitástól, a táplálkozástól, a hormonális változásoktól, az alvási szokásoktól és persze az egészségi állapottól függően.

Ovuláció után a szervezet progeszteronszintje megemelkedik. Ennek hatására az alap testhőmérséklet is enyhén (néhány tized fokkal) megnő. Ha követed az alap testhőmérsékletedet, akkor meg tudod állapítani, mikor ovuláltál.

Érdemes néhány fontos dologgal tisztában lenne ezzel kapcsolatban:

• A módszer csak akkor sikeres, ha minden egyes reggel megméred a testhőmérsékletedet, kivétel nélkül minden nap, ugyanabban az időpontban, még azelőtt, hogy felkelnél és WC-re mennél.
• Léteznek ingyenes mobil alkalmazások és weboldalak, amelyek segítik az alap testhőmérséklet követését.
• Nem segít ugyan az ovuláció előrejelzésében, de utólag segít meghatározni azt a napot, amikor az ovuláció történt.
• Nem a legjobb módszer akkor, ha éjszakai műszakban dolgozol vagy nincsenek jó alvási szokásaid.
• Az alap testhőmérsékleteket tartalmazó táblázat segíthet az orvosodnak a rendszertelen ciklusok vagy ovulációs problémák diagnosztizálásában.

5. Termékeny méhnyak

Ha a hüvelyre egy alagútként gondolsz, akkor az alagút a méhnyaknál ér véget. A méhnyak hüvelyben elfoglalt helyzete azonban változik a ciklus során. Ezeket a változásokat te is tudod követni.

Ovuláció előtt a méhnyak feljebb kerül a hüvelyben (nehezebben is tudod elérni), tapintásra puhábbá válik, a méhszáj pedig enyhén kinyílik. Ezzel szemben a ciklusod nem termékeny időszakában vagy, a méhnyak lentebb helyezkedik el, keményebb, és a méhszáj zártabb.

A méhnyak ellenőrzését nem csak nőgyógyász orvos tudja elvégezni, tapintással való önvizsgálata megtanulható (csak a szüzesség elvesztése után javasolt!). Ilyenkor egyúttal a méhnyaknyák-minőség változásait is tudod ellenőrizni.

6. Mellérzékenység

Észrevetted már, hogy a melled néha érzékeny, ha hozzáérsz? Ezt azok a hormonok okozzák ezt, amelyeket a szervezeted ovuláció után termel.

Ha figyelemmel követed ezt a változást, megtudhatod, hogy megtörtént-e már az ovuláció. Az ovuláció előrejelzésében ez nem segít, azonban hasznos visszajelzést adhat, ha nem vagy biztos benne, hogy az adott ciklusban ovuláltál-e már.

Ugyanakkor azt sem árt tudni, hogy a mellérzékenység például a termékenységi gyógyszerek egyik mellékhatása is lehet.

7. Páfrányszerű alakzatok a nyálban

A nyálban látható páfrányszerű alakzatok az ovuláció lehetséges jelei közé tartoznak. Az ösztrogén az ovuláció előtt éri el a legmagasabb szintjét. Ahogy az ösztrogénszint emelkedik, úgy emelkedik a nyál sótartalma is, aminek következtében páfrányos, kristályos alakzatok jelennek meg a nyálban (az ablakokon látható jégvirágokhoz hasonlítanak).

A nyálminta vizsgálatára speciális mikroszkópokat is lehet vásárolni, de gyakorlatilag bármilyen játékbolti mikroszkóp megfelel erre a célra. A páfrányszerű alakzatok felismerése nem feltétlenül egyszerű feladat, és mivel ez az ovuláció kimutatásának egyedi és szokatlan módja, nem is találni túlzottan sok információt róla az interneten. (Ezzel szemben például a méhnyaknyák vizsgálatában sokan tudnak segíteni közösségi oldalak csoportjaiban, fórumokon.)

8. Mittelschmerz fájdalom (ovulációs fájdalom)

Tapasztaltál már éles fájdalmat az alhasadban, ami látszólag a semmiből, váratlanul jött? Ha ez a fájdalom a ciklus közepén jelentkezik, akkor valószínűleg ovulációs fájdalomról van szó. Egyes nők minden hónapban megtapasztalják az ovulációs fájdalmat. Kutatások megállapították, hogy az ovulációs fájdalom (német kifejezéssel mittelschmerz, vagyis közti fájdalom) közvetlenül az ovuláció előtt jelentkezik, vagyis a legtermékenyebb időszakban.

A legtöbb nő esetében ez egy ideiglenes, éles fájdalom, ami az alhasban érezhető. Másoknál azonban annyira erős lehet ez a fájdalom, hogy megakadályozza a szexuális együttlétet a legtermékenyebb napokban. Ez az endometriózis vagy kismedencei összenövések lehetséges tünete is lehet. Ilyen esetben mindenképp beszélj erről az orvosoddal!

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy miért jelentkezik ez a fájdalom. Vannak, akik szerint a petesejt kiszabadulás előtti megnagyobbodása okozza, míg mások szerint a kellemetlen érzés az ovuláció idején a petefészekben tapasztalt rendszeres vérzéshez kapcsolódik.

Ha a fájdalom erős vagy növekvő erősségű, akadályoz a mindennapi tevékenységeidben, vagy nem reagál jól a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókra sem, akkor keresd fel az orvosodat. Igyekezz naplót vezetni a menstruációs ciklusaidról és jegyezd fel, hogy mikor jelentkezik a fájdalom - ez az információ, kivizsgálással és egyéb diagnosztikai tesztekkel együtt, segíthet az orvosodnak meghatározni, ha esetleg valamilyen más oka van a tüneteidnek. Azonnal kérj orvosi segítséget, ha a fájdalom egy napnál tovább tart vagy láz, hányás vagy fájdalmas vizelés kíséri.

Mikor nem érdemes a peteérés jeleire figyelni?

A természetes módszerek alkalmazása, az ovuláció tüneteinek figyelése azonban nem minden esetben, illetve életszakaszban lehet célravezető.

• Ha változókorban vagy, illetve túl fiatal vagy (pubertáskorban), akkor a nem szabályos menstruációs ciklusok miatt nehéz megállapítani a termékeny napokat.
• Hasonló a helyzet cikluszavar esetén.
• Betegségek, főként hüvelygyulladás idején ugyancsak nem célszerű természetes módszerekkel próbálkozni, mivel a kóros hüvelyváladékból nem lehet reálisan megállapítani a peteérés tüneteit.
• Ugyancsak félrevezető lehet, ha pajzsmirigyproblémákkal küzdesz, stresszes állapotban vagy, illetve alváshiányban szenvedsz.
• Fogamzásgátló tabletta szedése esetén sem ajánlatos ezekre a módszerekre támaszkodni, mivel a hormonalapú gyógyszerek általában meggátolják azt, hogy kilökődjön a petesejt, így nem jön létre mellettük peteérés idején sem.

Mennyire fontos az ovuláció pontos napjához ragaszkodni?

Meg tudod-e állapítani a fenti módszerek bármelyikével is az ovuláció pontos dátumát? Az igazság az, hogy az egzakt időpont egyáltalán nem is számít. Ha a lehetséges ovulációs naphoz viszonyított 3-4 napon belül minden nap, vagy minden második nap van szexuális együttlét, akkor a fogamzás szempontjából legmegfelelőbb időpontokban voltatok együtt. Tudományos kutatások szerint talán nem is lehetséges 100%-os pontossággal meghatározni az ovuláció napját.

Mivel ultrahang segítségével meg lehet mondani, hogy mikor történt meg az ovuláció, a kutatók összevetették az ultrahangos eredményeket a népszerűbb ovuláció előrejelző megoldásokkal. Arra az eredményekre jutottak, hogy az alap testhőmérséklet követése csak az esetek 43 százalékában jósolta meg helyesen az ovuláció pontos napját, míg az ovulációs tesztek az esetek 60 százalékában bizonyultak pontosnak.

A jó hír tehát az, hogy felesleges azon stresszelned, vajon pontosan az ovuláció előtti napon szeretkeztek-e - a lényeg, hogy a legtermékenyebb napokban próbálkozzatok, megfelelő gyakorisággal.

Gyakori kérdések az ovulációval kapcsolatban

Mi történik, amikor ovulálok?

Minden egyes hónapban az egyik petefészkedből egy érett petesejt szabadul ki, ami aztán az egyik petevezetékedbe jutva elkezd lefelé haladni. A méhed nyálkahártyája megvastagodik, arra az esetre, ha a petesejt megtermékenyülne. Ha megtermékenyül, elvándorol egészen a méhig és beágyazódik a megvastagodott, tápanyagban gazdag nyálkahártyába. A petesejt csak kb. 12-24 óráig képes életben maradni. Ha nem termékenyül meg, akkor a méhnyálkahártya kilökődik (vagyis bekövetkezik a menstruáció).

Melyek a legtermékenyebb napjaim?

A legtöbb nő az ovuláció előtti 5 napban, illetve az ovuláció napján a legtermékenyebb (használd az oldalunkon található Peteérés kalkulátort a legtermékenyebb napjaid kiszámítására). Bár az ovulációs ciklusok hossza változó, általánosságban elmondható, hogy az ovuláció a következő menstruációd kezdete előtt 14 nappal következik be. Nehéz tűpontosan meghatározni, hogy a petesejt mikor szabadul ki, de mivel a spermiumok szex után akár 7 napig is életben maradhatnak, a legjobb esélyed fogantatásra akkor van, ha a 11. naptól kezdve a 16. napig rendszeresen élsz szexuális életet (a menstruáció első napját vedd 1. napnak).

Honnan tudom meg, hogy ovulálok?

Egyes nők azt állítják, hogy érzik (például hátfájás vagy a test egyik oldalán jelentkező görcsök formájában). Ha igazán rendszeresek a menstruációid, akkor minden hónapban nagyjából ugyanabban az időpontban fogsz ovulálni (plusz-mínusz 1-2 nap). De ha mondjuk nemrég hagytad abba a fogamzásgátló tabletta szedését, akkor néhány hónapra szükséged lehet, mire kiismered az ovulációs ciklusodat. Vannak, akik ovulációs tesztet használnak, mások a méhnyaknyák változását figyelik (ovuláció előtt nedvesebb és átlátszóbb lesz), míg megint mások a bazális testhőmérsékletüket követik, ami azt jelenti, hogy testük nyugalmi hőmérsékletét mérik szájon át. Egy bazális hőmérő (mely érzékenyebb, mint egy hagyományos hőmérő) segítségével mérd meg a testhőmérsékletedet minden reggel, ugyanabban az időpontban, mielőtt kikelnél az ágyból. Amikor egy kicsit megemelkedik a hőmérsékleted (0,3-0,6 Celsius-fokkal), az azt jelzi, hogy az elmúlt 12-24 órában valószínűsíthetően ovuláltál. Néhány hónap méregetés után jobban kiismered a mintát, amit a tested követ és nagyobb pontossággal meg fogod tudni jósolni a legtermékenyebb időszakodat - vagyis a legideálisabb napokat az együttlétre. Érdekesség: fogantatás után a testhőmérsékleted végig magasabb marad a terhesség alatt.

Teherbe eshetek menstruáció alatt?

Igen. Nem valószínű, de lehetséges. A spermiumok a petevezetékekben öt vagy hat napig is életben maradhatnak. Ha rövid az ovulációs ciklusod (22 nap körüli, 28 nap helyett) vagy nagyon hosszan tartó menstruációid szoktak lenni és a menstruációd utolsó napján szexelsz, a spermiumok életben maradhatnak a petesejt ovuláció során történő kiszabadulásáig. Fontos megemlíteni azt is, hogy egyes nőknél előfordul áttöréses vérzés (avagy pecsételő vérzés) a ciklus közepén, ilyenkor tévedésből valaki azt hiheti, hogy menstruál (a pecsételő vérzés és az ovuláció történhet egy időben). Ne felejtsd, ha éveken át használtál hormonális fogamzásgátlást, akkor az abbahagyása után hosszabb időbe is telhet, mire szabályossá válik a természetes ciklusod és kiismered a saját tested működését.

Mennyi az esélyem arra, hogy egy adott hónapban teherbe essek?

A fogantatás havi esélyére vonatkozó statisztikák eltérőek, attól függően, hogy egy nő hány évesen próbálkozik a teherbeeséssel. Általános szabály, hogy minél fiatalabb vagy, annál nagyobb a fogantatás valószínűsége egy adott hónapban.

Ha 12 hónapnyi, megfelelően időzített, védekezés nélküli próbálkozás után sem sikerül a teherbeesés, akkor orvoshoz kell fordulni (a pár férfi tagjának is, hiszen a gyermekáldás elmaradásáért az esetek kb. 40%-ában a férfi és 20%-ában mindkét fél felelős). A 35 év feletti vagy a meddőség valamelyik kockázati tényezője - például korábbi endometriózis vagy nemi úton terjedő fertőzések, esetleg a családi kórtörténetben előforduló korai menopauza - által érintett nők 6 hónap sikertelen próbálkozás után mindenképpen forduljanak orvoshoz. Szakértők a rendszertelen ciklusokkal rendelkező nőknek azt javasolják, hogy még azelőtt konzultáljanak orvossal, mielőtt elkezdenének próbálkozni a teherbeeséssel.

Normális-e, ha ovulációkor fájdalom jelentkezik?

Az ovulációs fájdalom (német kifejezéssel mittelschmerz, vagyis közti fájdalom) a menstruációs ciklus közepe körül, az ovuláció idején érzett görcsös, féloldali alhasi fájdalom. Viszonylag gyakori, lehet tompa fájdalom vagy éles szúrás és tarthat percekig, de akár 24 órán át is. Általában enyhe, és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel hatékonyan kezelhető, azonban egyes nőknél jóval intenzívebb fájdalomként is jelentkezhet, ami esetleg orvosi kiértékelést is igényelhet.

Milyen kapcsolat áll fenn az ovuláció és a testhőmérséklet között?

Sok nő követi a reggeli, felkelés előtt mérhető (bazális) testhőmérséklete alakulását, annak érdekében, hogy megfelelően időzíthesse az együttléteket minden ciklus alkalmával. De miért fontos akár már egy apró hőmérséklet-változás észlelése is? Egy nem ovuláló nő testének alaphőmérséklete valahol 36,2 és 36,5°C között van, de ez a hőmérséklet ovuláció idején egyik nap az alapszint alá esik, majd fölé megy a következő napon. (Egyes nőknél ugyanakkor a csökkenés teljesen elmarad. A hőmérsékletük ovulációkor kicsivel megemelkedhet - nagyjából kevesebb mint fél fokkal. Ha egy picivel magasabb a testhőmérsékleted több mint három napon át, akkor feltételezhető, hogy bekövetkezett az ovuláció.)

Az elmélet az, hogy a petesejt a testhőmérséklet csökkenésekor szabadul ki. Ovulációt követően a corpus luteum (sárgatest) progeszteront választ ki, ami a hipotalamuszra - a test hőszabályozásának központjára - hat, ami megemeli a testhőmérsékletet. Az efféle megfigyelés azonban csak arra jó, hogy utólag segítsen igazolni az ovuláció bekövetkeztét, hiszen az ovulációt követő magasabb alaphőmérséklet észlelésekor már túl késő ahhoz, hogy hasznosnak bizonyuljon a szexuális együttlét időzítéséhez. A napi hőmérsékleti adatok egészen a menstruáció előttig magasabb értékeket mutatnak; ha bekövetkezik a fogantatás, a testhőmérséklet jócskán a 14. nap, vagyis a menstruáció eredeti időpontja után is még magasabb marad.

Hogyan kell kiszámolni a szülés időpontját?

A terhességre hosszú kilenc hónapként szokás tekinteni, pedig valójában 40 hét, ami sokkal inkább 10 hónap! Egy terhesség hossza átlagosan 280 nap, ennyi időn át növekszik a magzat az anyaméhben, de a fogantatás pontos napját nehéz meghatározni (az együttlét után a spermiumok napokig is életben maradhatnak a reproduktív rendszerben). Emellett, a 40 hét csak egy átlag: vannak babák, amelyek 42 hétig is várnak a „nagy debütálással”. Érdekesség: az utolsó menstruációd hete és az ovulációd hete is beleszámít a 40 hétbe, tehát ha a kiírt napon indul meg a szülés, a babád valójában csak 38 hetes.

Sok orvos egy igazi matematikai feladatnak hangzó módszerrel számolja ki a szülés időpontját: az utolsó menstruáció első napjához adj hozzá hét napot, majd vonj ki belőle három hónapot. (Például, ha az utolsó menstruációd március 1. volt, hét napot hozzáadsz, ami március 8., majd visszalépsz három hónapot. Február 8., január 8., december 8. - ekkor fogsz szülni!)

Még ha biztos is vagy a fogantatás éjszakájában, egyes orvosok inkább az ultrahangos vizsgálatokra hagyatkoznak, mivel azok segítségével meg tudják határozni a magzat terhességi korát. Az első trimeszter elején, amennyiben a méh mélyen helyezkedik el a medencében vagy a kismama túlsúlyos, előfordulhat, hogy az asszisztens a hüvelybe vezeti be a vizsgálófejet (transzvaginális ultrahang), és így szerez képet az ici-pici babáról (ami ebben a szakaszban inkább kis pacának vagy babszemnek tűnik). Jellemzően az ultrahangos vizsgálatot a hason keresztül végzik.

Lehet kétszer ovulálni egy ciklus alatt?

Igen, lehet kétszer ovulálni, de ez nagyjából ugyanakkor történik egy cikluson belül. Két különböző petesejt ovulációjakor fogannak meg a kétpetéjű ikrek.

Mi okozhat ovulációs zavarokat?

Bizonyos esetekben sajnos különféle egészségügyi problémák ovulációs zavarokat okozhatnak, ami pedig akadályozhatja a teherbeesést. Illetve, maga a zavar jelezhet más egészségügyi gondokat is.

• Az anovuláció akkor fordul elő, amikor egy nőnél nincs ovuláció.
• Az ovulációs fájdalmat kiválthatják még olyan rendellenességek is, mint a hormonális eredetű egyensúlyhiány - a hipotireózis vagy hiperprolaktinémia szintén zavarhatják az ovulációt.
• A hiperovuláció olyan folyamat, amelynek során egy ciklus alatt több petesejt is felszabadulhat s ez szintén fájdalommal jár. Ez ikrek foganásához vagy többszörös terhesség kialakulásához vezethet.
• A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy veleszületett betegség, amely akadályozhatja a rendszeres és következetes ovulációt (a petesejt kiszabadulását). A betegséggel élő nőknél felnőttkori akné, valamint az ajkak feletti és az áll alatti intenzívebb szőrnövekedés is jelentkezhet. Az ultrahangon látható lehet a petefészkek belsejében több, kisebb ciszta, amelyek kisméretűek maradnak.
• További betegségek és fizikai állapotok, amelyek akadályozhatják az ovulációt, például a pajzsmirigy-alulműködés (hypothyroidizmus), magas prolaktintermelés (hyperprolactinaemia), vagy a klimax előtti és alatti időszak (perimenopauza).

tags: #ovulaciot #koveto #menstruacio