A magzati kor meghatározásának módszerei és a várandósgondozás

A magzati kor pontos meghatározása kulcsfontosságú a várandósgondozás során, hiszen számos vizsgálatot és szűrést egy adott terhességi korban kell elvégezni, valamint a terminus lejárta után, túlhordás esetén a magzat állapotát gyakrabban kell ellenőrizni. A terhesség megfoganásának pontos időpontja általában ismeretlen, ezért többféle eszköz áll rendelkezésre a magzati kor, és ezzel együtt a szülés várható időpontjának meghatározására.

A terhességi kor és a magzati kor közötti különbség

Míg a terhességi kort (gesztációs kort) az utolsó menstruáció első napjától számítják, addig a magzati kort a fogantatás időpontjától. Tehát a magzati kor a baba tényleges életkora. Azonban a terhesség mérésére ez egy kevésbé pontos módszer, mert a legtöbb esetben nem lehet tudni, hogy pontosan mikor történt meg a fogantatás.

A terhességi kor alapján két szakasza van a várandósságnak:

• Az embrionális szakasz az 5. héten kezdődik, amikor a beágyazódás történik, és a 10. hétig tart.
• A magzati időszak a 10. hét utáni időszak.

A terhességi kort hetekben mérik, és az utolsó menstruáció első napjától számítják. A magzat növekedése azonban csak a fogantatástól kezdődik meg, amikor a petesejt megtermékenyül. A terhesség efféle mérése alapján a baba születésének időpontját a 40. héten várják.

A terhességi kor és a baba magzati kora között nagyon gyakran van enyhe eltérés. Ennek oka, hogy a magzatnak a terhesség minden szakaszában van egy természetes mérettartománya, de ahogy a felnőttek különböző alkatúak, úgy a fejlődő babák mérete is eltérhet kissé.

A magzati kor meghatározásának módszerei

Utolsó menstruáció alapján történő számítás

A szülés várható időpontját, illetve a terhesség korát megegyezés szerint az utolsó menses dátumából szoktuk számolni, az utolsó menses első napját tekintjük kiinduló pontnak. A petesejt érése, illetve megtermékenyülése 28 napos menstruációs ciklusok esetén a menses első napjától számított 14. napon várható. Az első elmaradt menstruáció időpontjában a terhesség valójában még csak 2 hetes, de tekintettel arra, hogy az utolsó menses első napjától számoljuk, valójában már 4 hetes terhességnek felel meg.

A terhességi kor megállapítására használhatunk úgynevezett terhességi korongot, amelyek külső körén a hónapok, illetve napok vannak feltüntetve, a belső körén pedig 0-tól 40-ig számozott beosztás szerepel, mely a terhességi heteket jelenti. A 0-t kell az utolsó menses időpontjához állítani, majd a 40-esnél leolvashatjuk a szülés várható időpontjának hónapját, illetve napját.

Nemcsak korong segítségével, hanem fejben is viszonylag könnyedén kiszámíthatjuk a szülés várható dátumát, ha az utolsó menses időpontjához hozzáadunk 7 napot, majd a kapott eredményből kivonunk 3 hónapot. Például, ha az utolsó menses február 7-e volt, akkor hozzáadva 7 napot 14-e jön ki, majd kivonva 3 hónapot november 14-ét kapunk. Ez a számítás nem minden esetben egyezik meg napra pontosan a koronggal, mivel 30 és 31 napos hónapok váltják egymást, ezt pedig nem vesszük figyelembe a fejben való számolás esetén. A többféle korong sem mindig ugyanazt a napot jelöli ki a 40. héten.

Ultrahang vizsgálat

A terhesség megfoganásának pontos időpontja általában ismeretlen. Még teljesen rendszeres, 28 napos menstruációs ciklusok esetén is előfordulhat, hogy a petesejt érése, illetve megtermékenyülése nem középidőben (28 napos ciklusok esetén a 14-15. napon) jön létre, ebben az esetben a terhesség korát nem tudjuk az utolsó menseshez képest számolni. Ritkán még olyan is előfordulhat, hogy a petesejt szabályos beágyazódását követően menstruációs vérzéshez hasonló vérzés jelentkezik. Ez általában jóval kevesebb és rövidebb ideig is tart, mint a normál menstruáció, ami felveti a terhesség gyanúját.

Ha az utolsó menses első napjából nem tudunk számolni, akkor a terhesség korát ultrahanggal határozza meg a szülész-nőgyógyász. Az első trimeszterben végzett, illetve a 12. heti és 19-20. heti ultrahangvizsgálatok alapján majdnem teljesen pontosan meghatározható a terhesség kora. Ugyanis az embrió, majd a 12. héttől a magzat a várandósság első felében egyenletesen fejlődik. A születéskor megfigyelhető méretbeli és súlyeltérések csak a terhesség második felében alakulnak ki. Az esetek túlnyomó részében az ultrahang által meghatározott terhességi kor megegyezik az utolsó menses alapján számítható terhességi korral. Általában egy-két napos eltérésnél nem szoktuk a terhesség korát módosítani. Rendszertelen menses esetén a terhességi kor meghatározásánál az egymást követő ultrahangvizsgálatok alapján határozzuk meg a szülés várható időpontját.

A magzat szívhangja a 6. héttől észlelhető. Ha az első vizsgálaton még nincs szívhang, pedig szerinted már a 6. héten vagy, akkor biztosan később fogant a baba. A magzat méretei alapján számolt terhességi kor adatai a 12. heti ultrahangon adják a legpontosabb eredményt. Nagyjából az első harmad végéig azonos ütemben fejlődnek a magzatok, azaz a 12. hétig. A későbbi ultrahangvizsgálatok eredményei már kevésbé adnak pontos eredményt, hiszen a 12. hét után már egyéni eltérések is megjelenhetnek a magzatok méretében.

Mi a magzati ultrahang, és miért fontos?

A magzati ultrahang egy képalkotó vizsgálat, amelyet terhesség alatt használnak a magzat fejlődésének és egészségi állapotának ellenőrzésére. Ultrahanghullámok segítségével készít képet a méhben lévő babáról. A vizsgálat célja a terhességi kor meghatározása, a magzat növekedésének nyomon követése, az esetleges fejlődési rendellenességek felismerése és a méhlepény állapotának ellenőrzése. Ez egy biztonságos és fájdalommentes módszer, amely nélkülözhetetlen a várandósgondozás során.

Az ultrahang az egyik leggyakoribb és legbiztonságosabb módszer a terhesség nyomon követésére, mivel nem alkalmaz ionizáló sugárzást, így sem az anya, sem a magzat számára nem jelent egészségügyi kockázatot. A vizsgálat során egy speciális készülék, az ultrahang-transzducer, hanghullámokat bocsát ki, amelyek visszaverődnek a magzat és a méh szerveiről. A magzati ultrahang célja, hogy részletes információkat nyújtson a magzat fejlődéséről, méretéről, szívveréséről, mozgásáról, valamint a méhlepény és a köldökzsinór állapotáról. A terhesség különböző szakaszaiban végzett ultrahangvizsgálatok lehetővé teszik a fejlődési rendellenességek korai felismerését, a terhességi életkor meghatározását, valamint a magzat fekvésének és állapotának folyamatos ellenőrzését.

Hogyan zajlik a magzati ultrahang vizsgálat?

Az ultrahangvizsgálat fájdalommentes, és általában 20-30 percig tart. A vizsgálat menete a következő:

1. Előkészület: A vizsgálatot végző orvos vagy technikus egy speciális gélt alkalmaz az anya hasára, hogy elősegítse a hanghullámok vezetését. A páciens egy kényelmes pozícióban fekszik a vizsgálóasztalon, miközben a transzducert a hasára helyezik.
2. Képkészítés: A transzducert a has felületén mozgatják, hogy különböző szögekből képeket készítsenek a méhben fejlődő magzatról. Az ultrahang készülék valós idejű képet ad a monitoron, így az orvos követheti a magzat mozgását, szívverését, és mérheti a fej, has és végtagok méretét.
3. Eredmények elemzése: Az ultrahang során kapott képeket az orvos elemzi, és részletes információkat nyújt a magzat egészségi állapotáról. A képek alapján megállapíthatók a magzat fejlettségi szintje, a méhlepény állapota, valamint a magzatvíz mennyisége.

Milyen betegségek és állapotok esetén van szükség magzati ultrahang vizsgálatra?

A magzati ultrahang számos fontos információt nyújt a terhességről és a magzat fejlődéséről, így többféle állapot és betegség korai felismerésében és diagnosztizálásában segít. Az alábbiakban felsorolok néhány gyakori állapotot, amelyek esetén szükség lehet ultrahangvizsgálatra:

• Down-szindróma és egyéb genetikai rendellenességek: A magzati ultrahang segíthet felismerni bizonyos genetikai rendellenességek, például a Down-szindróma jeleit, különösen a terhesség 11-13. hetében végzett tarkóredő vizsgálat során. Ez a vizsgálat a magzat nyaki területén található bőr alatti folyadék vastagságát méri, amely a Down-szindróma és más genetikai rendellenességek egyik kockázati tényezője lehet.
• Nyitott gerinc (spina bifida): A spina bifida olyan fejlődési rendellenesség, amely során a gerincoszlop nem záródik megfelelően. Az ultrahangvizsgálat a második trimeszterben (18-22. hét) segíthet felismerni ezt az állapotot, amikor a magzat gerincének részletes képét vizsgálják.
• Szívhibák: A magzati ultrahang fontos szerepet játszik a veleszületett szívhibák felismerésében. A magzati szív vizsgálata során az orvos képes megfigyelni a szív struktúráit és a véráramlást, ami lehetővé teszi a szívbetegségek korai felismerését.
• Méhen belüli növekedési visszamaradás (IUGR): A méhen belüli növekedési visszamaradás (IUGR) azt jelenti, hogy a magzat nem fejlődik megfelelően, és kisebb a vártnál. Az ultrahangvizsgálat rendszeres alkalmazása lehetővé teszi a magzat növekedésének nyomon követését, és segít felismerni, ha a magzat nem kap elegendő tápanyagot vagy oxigént a méhben.
• Többes terhesség: A magzati ultrahang segítségével felismerhetők az ikerterhességek vagy más többes terhességek, és lehetővé válik a magzatok számának és állapotának nyomon követése. Az ultrahang segítségével az orvos ellenőrizheti, hogy a magzatok megfelelően fejlődnek-e, és nincsenek-e komplikációk, például a köldökzsinór összegabalyodása.
• Placenta rendellenességek: Az ultrahangvizsgálat segít felismerni a placenta helyzetével és működésével kapcsolatos problémákat, például a placenta previa-t (amikor a méhlepény túl közel helyezkedik el a méhnyakhoz), vagy a placenta leválást, ami komoly komplikációkat okozhat a terhesség során.
• Magzatvíz mennyiségének rendellenességei: Az ultrahangvizsgálat lehetőséget ad a magzatvíz mennyiségének mérésére is, amely fontos a magzat normális fejlődéséhez. A túl sok (polihidramnion) vagy túl kevés magzatvíz (oligohidramnion) olyan állapotokat jelezhet, amelyek kezelést igényelhetnek.
• Terhesség megerősítése és terhességi kor meghatározása: Az ultrahang az egyik legmegbízhatóbb módszer a terhesség megerősítésére és a terhességi kor pontos meghatározására. Az első ultrahang általában a terhesség 6-8. hetében történik, amikor az orvos megvizsgálja a magzat szívverését és fejlődési ütemét.

A magzati ultrahang előnyei és korlátai

Előnyei:

• Biztonságos: az ultrahang nem használ sugárzást, ezért teljesen biztonságos mind a magzat, mind az anya számára.
• Korai felismerés: a magzati fejlődés rendellenességeinek korai felismerése lehetővé teszi a megfelelő orvosi kezelést és a szülési terv előkészítését.
• Valós idejű információk: az ultrahang valós időben mutatja meg a magzat mozgását és fejlődését, ami segít az orvosnak pontos diagnózist felállítani.

Korlátai:

• Hamis pozitív vagy negatív eredmények: bizonyos esetekben előfordulhatnak hamis pozitív eredmények, amikor az ultrahang rendellenességet mutat, de későbbi vizsgálatok ezt nem igazolják. Ritkán hamis negatív eredmények is előfordulhatnak, amikor a rendellenesség nem látható az ultrahangon.
• Korlátozott anatómiai részlet: bár az ultrahang kiválóan alkalmas a magzat szerveinek és fejlődésének vizsgálatára, bizonyos finomabb anatómiai részleteket, például a genetikai rendellenességeket, nem mindig lehet kimutatni.

Gyakori kérdések a magzati ultrahangról

• Milyen típusai vannak a magzati ultrahangnak?
  • Hüvelyi ultrahang: a terhesség korai szakaszában alkalmazzák, amikor a hasi ultrahang még nem nyújt megfelelő képet.
  • Hasi ultrahang: a terhesség későbbi szakaszaiban alkalmazzák a magzat és a méhlepény állapotának vizsgálatára.
  • 3D és 4D ultrahang: részletesebb képet ad a magzatról, amely segíthet bizonyos fejlődési rendellenességek felismerésében és a szülők számára is élményt nyújthat.
  • Doppler-ultrahang: a vérkeringés vizsgálatára szolgál, segíthet felismerni a magzati keringési problémákat.
• Milyen gyakran végeznek magzati ultrahangot? A szokásos terhesgondozás során három kötelező ultrahangvizsgálat van:
  • Első trimeszter (12. hét körül): az embrió méretének és a terhességi kornak a meghatározása, valamint a Down-szindróma kockázatának szűrése.
  • Második trimeszter (18-22. hét között): az úgynevezett genetikai ultrahang, amely során a magzat szerveit, a végtagokat és az esetleges rendellenességeket ellenőrzik.
  • Harmadik trimeszter (30-32. hét között): a magzat növekedésének, a méhlepény működésének és a magzatvíz mennyiségének vizsgálata.
  Indokolt esetben további ultrahangvizsgálatokra is sor kerülhet, például a terhességi cukorbetegség vagy a magas vérnyomás miatt.
• Okozhat-e fájdalmat, vagy bármi kárt a magzati ultrahang? A magzati ultrahang egy teljesen biztonságos, nem invazív eljárás, amelyet évtizedek óta alkalmaznak a terhességek követésére. Az ultrahanghullámok nem bocsátanak ki ionizáló sugárzást, így nincs bizonyított káros hatásuk sem a magzatra, sem az édesanyára. Az ultrahangvizsgálat nem fájdalmas, legfeljebb enyhe kellemetlenséget okozhat, például a hasra gyakorolt nyomás miatt.
• Megállapítható-e a baba neme a magzati ultrahang segítségével? A magzat neme általában a 16-20. hét környékén válik egyértelműen láthatóvá az ultrahang során. A pontos meghatározás függ a magzat elhelyezkedésétől, mozgásától és az ultrahang minőségétől. Az orvosok általában a 20. heti genetikai ultrahang során mondanak biztosabb választ a baba nemére, de még ekkor is előfordulhat tévedés.
• Mit jelent, ha a magzati ultrahangon eltérést találnak? Az ultrahang során észlelt eltérések nem minden esetben jelentenek súlyos problémát. Sokszor előfordul, hogy egy későbbi vizsgálaton kiderül, hogy az eltérés nem jelentős vagy magától rendeződik. Ha az orvos bármilyen rendellenességet észlel, további vizsgálatokra (például genetikai tesztekre, magzati MRI-re) küldheti a kismamát. Fontos, hogy ne essünk pánikba, hanem kérdezzünk rá a lehetőségekre és a következő lépésekre.
• Igényel-e különösebb felkészülést a magzati ultrahangvizsgálat? A legtöbb esetben nincs szükség különösebb előkészületre, de az első trimeszteri ultrahang előtt ajánlott, hogy a kismama telt hólyaggal érkezzen, mert ez segíthet a jobb képalkotásban. A későbbi trimeszterekben ez már nem szükséges. A vizsgálatra érdemes kényelmes ruházatban menni, és ha szükséges, előző ultrahangfelvételeket is magunkkal vinni.
• Lehet-e fényképet vagy videót kérni az ultrahangról? Sok rendelő lehetőséget biztosít arra, hogy a kismama fényképet vagy videót kapjon a babáról, különösen a 3D/4D ultrahang során. Ez azonban intézményenként eltérő lehet, ezért érdemes előzetesen érdeklődni, hogy van-e ilyen lehetőség, és van-e esetleges plusz költsége.
• Kísérhet-e családtag az ultrahangvizsgálatra? A legtöbb rendelő lehetővé teszi, hogy a kismamát a párja vagy egy családtag elkísérje az ultrahangra, különösen a nagyobb jelentőségű vizsgálatokra, például a genetikai ultrahangra. Azonban az adott intézmény szabályait érdemes előzetesen megkérdezni, mert például járványhelyzet esetén korlátozhatják a kísérők jelenlétét.
• Mikor lehet a legjobb élményt nyújtó 3D/4D ultrahangot végeztetni? A 3D/4D ultrahangot legideálisabb a 24-30. terhességi hét között elvégezni. Ebben az időszakban a magzat már fejlettebb, arcvonásai jól kivehetők, ugyanakkor még van elég hely a méhben ahhoz, hogy jól látható legyen.

Szűrővizsgálatok a magzati rendellenességek felismerésére

Hazánkban az általános terhesgondozás keretében a kromoszóma rendellenességek kiszűrésére a várandós életkorát, a magzat ultrahangvizsgálatának eredményét (pl.: tarkóredő vastagsága), illetve az anyai AFP-szint eredményét veszik számba, és ezek megítélésével döntenek a diagnózist adó magzati kromoszómavizsgálat szükségességéről.

A Down-kór a 21. kromoszóma többlete (triszómia 21). A rendellenesség előfordulásának gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával növekszik. Míg 30 éves korban Down-kórral sújtott terhesség kb. minden 1000. esetben fordul elő, a 40 éves várandósoknál minden 100. esetben.

Kombinált-teszt

A Kombinált-teszt a Down-kór kiszűrésének a várandósság első trimeszterében végezhető módszere, mely a várandósság 11. hetétől a 14. hetéig (magzati ülőmagasság (CRL) 45-80 mm tartományban) végezhető, optimálisan a 12. héten. A vizsgálat a terhesség 11. hét + 1 napjától a 13. hét + 6 napjáig bármikor elvégezhető, optimális ideje a 12. hét.

Az ultrahangvizsgálat során mérhető paraméterek, illetve az anyai vérben mérhető biokémiai jelző (marker) értékeit, valamint egyéb paramétereket is figyelembe véve (anyai életkor), átlagosan 95%-os biztonsággal szűrhetők ki a Down-kórral érintett magzatok. A Kombinált-tesztnél az anyai vérben, a terhességgel összefüggő plazmafehérjét (PAPP-A) és a human chorionic-gonadotropin szabad ß-egységet (free ß-hCG) vizsgáljuk, amelyeket a méhlepény termel.

A vizsgálat, a biokémiai jelzők mellett, ultrahang markereket is használ, mint például a tarkóredő-vastagság (NT), az orrcsont megléte vagy hiánya, áramlás viszonyok. A vérvizsgálathoz szükséges mintát a Czeizel Intézet laboratóriumába szállítják. A laboratóriumi vizsgálat a Down-kór szűrésére is specializált, FMF akkreditált Kryptor automatával történik. A kombinált teszt átlagosan 86%-os hatékonysággal szűri ki a rendellenességgel sújtott terhességeket. A kombinált teszt eredménye e három jelző, valamint a várandós életkorának figyelembevételével került kidolgozásra.

A kockázatbecslés alapja minden esetben a várandós szüléskor betöltött életkora. Az anyai vérben vizsgált jelzők koncentrációja és a magzati tarkóredő vastagsága is változik a terhességi korral. Az első trimeszterben a PAPP-A szintje és a tarkóredő vastagsága növekszik, a free β-hCG érték csökken. A fejlődési rendellenesség esetleges jelenlétét jelző tényezők szakszerű ultrahangvizsgálatának jelentős szerepe van a Down-kór hatékony kiszűrésében. Az ilyen irányú szűrővizsgálatot a terhesség 11. hetétől a 13. hét 6. napjáig, a magzat ülőmagasságában kifejezve (CRL) 45-84 mm között végezzük.

A vérvizsgálat a kidolgozott kockázati eredmény alapján két csoportra osztja a vizsgált várandósokat:

• Azoknál, akiknél alacsony a kockázat (1:250 alatt*), a szűrővizsgálat eredménye negatív.
• Amennyiben a kockázat relatív magas a rendellenesség előfordulására (1:250 vagy a feletti*), a vizsgálat eredménye pozitívként kerül meghatározásra.

*(A kockázatok értékénél az "alatt-felett" megtévesztő lehet. Értelmezzük a kifejezést: pl. az 1:250 kockázat azt jelenti, hogy 250 azonos paraméterekkel rendelkező terhességből egy kromoszómarendellenességgel sújtott magzat várható. Az 1:1000 kockázat azt jelenti, ezerből egy.)

• A vizsgálat eredménye abszolút negatív, ha a kockázat a Down-kór előfordulására alacsony, kisebb, mint 1:1000.
• A vizsgálat eredménye negatív, de köztes kockázatú csoportba tartozik 1:250 és 1:1000 kockázat között. Ebben az esetben javasolt további szűrőteszt (pl. PrenaTest®) elvégzése.
• A szűrővizsgálat eredménye akkor pozitív, ha a kockázat magas a Down-kór előfordulására, az anyai életkor, az anyai vérben vizsgált két jelző és az ultrahangvizsgálattal mért magzati tarkóredő-vastagságának értékelésével.

Amennyiben az 1:250 vagy a feletti kockázatú terhességeket minősítjük pozitívnak, a Kombinált-teszt átlagosan 95%-os találattal, 2-3 %-os pozitivitási arány mellett szűri ki a Down-kórral érintett terhességeket. Pozitív szűrővizsgálati eredmény esetén Genetikai Tanácsadó segítségét kell igénybevenni. Itt újraértékelik az eddig történt vizsgálatok paramétereit, és ezek figyelembevételével magzati kromoszómavizsgálat elvégzését fogják javasolni.

Quartett-teszt

A quartett teszt olyan vizsgálati módszer, amely az anyai vérből négy marker (jelző) vizsgálatát foglalja magába a terhesség második trimeszterében (15-20. hét). A vizsgálat a 15. és a 23. terhességi hét között végezhető el. A 16-18. hét a legmegfelelőbb az idegcső-záródási rendellenességek szűrésére, de ezen belül is a 16. hét az optimális. A vizsgálat eredményének kidolgozásához szükséges az aktuális terhességi kor meghatározása. Így a velőcső záródási rendellenességek, pl. a nyitott gerinc és a Down-kór szűrésére is alkalmas. A terhesség második harmadában a négy marker közül háromnak a koncentrációja változik a terhességi korral (AFP-érték és az oestriol szint emelkedik, a szabad β-hCG, az inhibin pedig csökken a 17. hétig, majd emelkedik).

Integrált-teszt

Az Integrált-teszt egy olyan kétszakaszos szűrővizsgálati módszer, amely az első és a második trimeszterben gyűjtött adatok kombinációját használja a Down-kór és más kromoszóma-rendellenességek kockázatának felmérésére. A teszt két vizsgálati fázisból áll:

1. I. fázis: A várandósság első trimeszterében végezhető (optimálisan a 12. héten), a 11. és 14. terhességi hét között. Az integrált-teszt elvégzéséhez az ekkor, szakszerűen mért magzati tarkóredő vastagsága adja az egyik jelzőt.
2. II. fázis: A várandósság második trimeszterében végezhető (optimálisan a 15. vagy 16. héten), a betöltött 15. és 20. hét között.

Invazív diagnosztikai módszerek

A számbeli kromoszóma rendellenességek, mint például a Down-kór esetében a 21-es kromoszóma többletének kimutatására alapvetően két módszer áll rendelkezésre:

• A terhesség 12-16. hetében méhlepény mintavételezéssel (chorion biopsia - CVS), a 16-20. terhességi hétben magzatvíz mintavételezéssel (amniocentesis - GAC) végezhető magzati sejt gyűjtése révén elvégezhető a hagyományos kromoszómavizsgálat, amely átfogó képet ad a magzat kromoszóma állományáról. Ezeknek a beavatkozásoknak azonban kb. 0,5-1%-os vetélési kockázatuk van.

Nem invazív prenatális tesztek (NIPT)

Az új, molekuláris genetikai módszeren alapuló vizsgálat az anyai vérben keringő szabad magzati DNS szakaszok vizsgálatán alapszik. A Down-kóros (21-es triszómiás), Edwards kóros (18-as triszómiás) vagy Patau-kóros (13-as triszómiás) magzat extra mennyiségű, a 21-es vagy 18-as, vagy 13-as kromoszómát reprezentáló szabad DNS-t bocsát az anya vérébe, amely ezzel az új módszerrel rendkívül jó hatékonysággal kimutatható. Segítségével anyai vérből nagy biztonsággal kimutathatók azok a genetikai rendellenességek, melyeket korábban csak amniocentesis útján tudtunk vizsgálni. Amennyiben minden köztes kockázatú terhességnél elvégezzük az ún. PrenaTest® vagy más NIPT tesztet, az invazív beavatkozások száma drámaian csökkenhet.

Terhesgondozási vizsgálatok időpontjai

A terhesgondozás a vizsgálatoknak és tanácsoknak azt a sorozatát jelenti, melyek segítségével követhetjük és segíthetjük a terhesség egészséges lefolyását. Fontos tudni, hogy sajnos egyik szűrővizsgálat sem 100%-os eredményességű, bizonyos rendellenességek a legkorszerűbb technológia alkalmazása ellenére is rejtve maradhatnak.

Az alábbiakban összefoglaltuk a terhesgondozás legfontosabb vizsgálatait és azok optimális időpontjait:

A CTG a magzati szívfrekvencia vizsgálatát jelenti az idő függvényében, mely szükség esetén kiegészíthető a méh feszülésének egyidejű vizsgálatával. A vizsgálat során indirekt módon arra vagyunk kíváncsiak, hogy a méhlepény megfelelően el tudja-e látni a magzatot oxigénnel. A CTG a magzat aktív fázisában értékelhető, ezért célszerű jóllakottan érkezni. Amikor a baba mozog, a szívfrekvenciája nő. Ez csak akkor képzelhető el, ha a vérellátása megfelelő. Röviden ez a vizsgálat lényege, melyhez magzati aktivitástól függően 20-30 percre van szükség.

tags: #magzati #kor #meghatarozo