A magzati fejlődés során előfordulhatnak olyan eltérések, amelyek aggodalomra adhatnak okot a leendő szülők számára. Az egyik ilyen jelenség a magzati alhasban észlelt tágabb bélkacsok, melyek ultrahang vizsgálat során válhatnak láthatóvá. Fontos megérteni, hogy ez önmagában nem feltétlenül jelent súlyos problémát, de további vizsgálatokat tehet szükségessé a pontos diagnózis felállításához.
Magzati bélkacsok tágulata terhesség alatt
Egy kismama a 30. hetes ultrahangon 83 mm magzatvizet és tágult magzati bélkacsot láttak. A víz mennyiségét a Gestatiós Diabetes Mellitusnak (GDM) tulajdonították. Egy hét múlva genetikai ultrahangon a legnagyobb vertikális zsebben 65 mm vizet mértek, 0,8 cm tágult bélkacsot. Három nappal később újra ultrahang készült, ugyanezen értékekkel, aholis magzati rendellenesség gyanú miatt újra genetikai ultrahangra küldték. Gyakorlatilag az élettani magzatszuroktól kezdve a Down-kóron át a cisztás fibrózisig mindent felvonultattak. 12 hetes terhesen készült egy negatív NIFTY-teszt is.
Az orvosi szakvélemény szerint a kismamának a kismamáknál nem ritka inzulinrezisztenciája van, ami nem súlyos, mert akkor inzulinnal kezelnék. A babájánál fejlődési rendellenességet a leírás szerint nem találtak. A magzati béltágulat ismételt ultrahang vizsgálata szükséges. Feltételezhetően csak átmeneti jelenségről van szó. Amennyiben mégis igazolódna, úgy a szülést követően gyermeksebészeti beavatkozásra lehet szükség. Természetesen lehetséges, hogy a következő ultrahang vizsgálaton mást látnak, a béltágulat változhat.
Az anya táplálkozásával, haspuffadásával a magzat béltágulata önmagában nem változik. A továbbiakban fontos a magzat vizsgálata, az esetleges helyzet gyermekgyógyásszal való megbeszélése.
Fejlődési rendellenességek okai és felismerése
A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek.
Teratogének - károsító tényezők
Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.
A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.
Vírusfertőzések
- Rózsahimlő (Rubeola): A vírus nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat. A vírus az anya szervezetéből vérárammal jut át a méhlepényen keresztül a magzathoz. Az ultrahang-vizsgálat során látszik a máj és lép megnagyobbodása, megvastagodik és meszesedik a méhlepény, a magzat visszamarad a fejlődésben.
- Mumpsz (Parotitis): A terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
- Parvo B19 vírus: Vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
- Herpesz: Az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket, de előfordulhat a nemi szerveken is.
- Cytomegalia vírus (CMV): Ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során, ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos.
- Bárányhimlő (Varicella): Többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
- HIV: A HIV-pozitív terhes nők újszülöttjei 15-30 százalékos valószínűséggel fertőződhetnek meg a méhben vagy a szülés közben és az anyatejes táplálás során. A fertőzött terhes nőknek és az újszülöttnek vírusgátló gyógyszeres kezelést adnak, ami a kockázatot jelentősen csökkenti. A HIV-fertőzött nőknek nem javasolják a teherbeesést, ugyanis súlyos komplikációk adódhatnak. A magzat a fejlődésben visszamarad, átlagosan 500 grammal kisebb súllyal születik, és fennáll a koraszülés veszélye.
Paraziták
Az élősködőket kutyák, macskák és egyéb más állatok terjeszthetik, de akár fertőzött élelmiszerekkel is az anya szervezetébe kerülhetnek. A macskák által okozott toxoplazmózis hatására fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. A terhesség középső harmadában agyvelőgyulladást, az utolsó harmadban máj- és lépgyulladást, szívizomgyulladást okozhat.
Egyéb ártalmak
- Röntgensugárzás: Mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén.
- Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: Nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak.
- Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A Thalidomid nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra.
- Keringési zavarok: Például az anya szívbetegsége vagy dohányzása miatt nem jut elegendő oxigén a magzat szervezetébe.
Diagnosztikai módszerek
A méhen belüli magzati ártalmaknak sokszor nincs semmiféle olyan tünete, amelyet az anya érzékelne. Praenatalis diagnosztikának, azaz magzati korban történő vizsgálóeljárásnak hívják azokat a módszereket, amelyek a fejlődési rendellenességek felismerésére irányulnak. Szűrővizsgálatokkal - ultrahanggal, laborvizsgálatokkal, magzatvíz- és méhlepényszövet-mintavétellel - tárják fel a problémákat. Fontos, hogy az anyát is ki kell kérdezni, hogy volt-e valamilyen betegsége, be van-e oltva egyes vírusok (Rubeola vagy bárányhimlő) ellen.
A 12. héten végeznek először genetikai ultrahangos szűrővizsgálatot. A fejlődési rendellenességek közül a legjobban a Down-kórt lehet kimutatni, egy úgynevezett kombinált teszt (ultrahang és vérvizsgálat) segítségével. Ha ennek negatív az eredménye, akkor a 20. héten végzett ultrahang további megnyugvást adhat.
Az első trimeszteri szűrővizsgálat 2. rész - A fejlődési rendellenességek szűrése
Teendők és megelőzés
Ha a magzat fejlődésében rendellenességet tapasztal az orvos, ki kell vizsgálni, hogy ezt mi okozhatta. Ennek ismeretében kell meghatározni a további teendőket, ami lehet gyógyszeres kezelés, de legvégső esetben a terhesség megszakítása is. A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető. Néhány vírus - például a Rubeola - ellen létezik védőoltás, amely nemcsak az anyát, hanem a magzatot is megvédi. A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.