Az orvostudomány fejlődése lenyűgöző lehetőségeket kínál a magzatok életének megmentésére és fejlődésének támogatására még a születés előtt. Azonban az ilyen beavatkozásokhoz gyakran kapcsolódnak megható, néha félreértelmezett történetek és képek, amelyek bejárják a világot, és széles körben vitákat generálnak. Az egyik legismertebb ilyen eset az „orrát megfogó magzat” fotója, amelyről sokan azt hiszik, hogy egy spontán, tudatos gesztust ábrázol.
A "remény keze" - Samuel Armas története
Hihetetlen, de már 16 év telt el azóta, hogy ez a kép körbeszaladt az egész világon. 1999. augusztus 19-én készült, amikor egy magzaton, a 21. terhességi hetében, méhen belüli műtétet kellett végrehajtani. A magzat Samuel Armas volt. Nyitott gerinccel fejlődött, a rendellenességre egy rutin ultrahangvizsgálat során figyeltek fel. Szülei, Julie és Alexander Armas egy akkoriban újnak számító műtéti eljárás, az anyaméhen belüli operáció mellett döntöttek, hogy születendő gyermekük nyitott gerincét helyreállítsák. A műtétre a nashville-i Vanderbilt Egyetem klinikáján került sor.
Az operációt végző két orvos, Dr. Joseph Bruner és Dr. Noel Tulipan fejlesztette ki a terhesség alatti műtéti eljárást, melynek során a műtét idejére felnyitják az anyaméhet és kiemelik a magzatot, hogy a szükséges beavatkozást elvégezzék rajta. A műtét végeztével a magzatot visszahelyezik az anyaméhbe, ahol továbbfejlődhet megszületéséig. A sebészpárosnak ez volt az 54. ilyen műtétje, de az operáció mégis rendkívüli volt, ugyanis Samuel volt a legfiatalabb, akin ezt a beavatkozást elvégezték. Dr. Bruner végezte a méh felnyitását, Dr. Tulipan pedig Samuelen hajtotta végre a szükséges műtétet. Az operációnál jelen volt Michael Clancy fotós is, aki a USA Today megbízásából dokumentálta a beavatkozást. A műtét során készült fényképeket két lap, a USA Today és a The Tennessean Newspaper is egyazon napon, 1999. szeptember 7-én közölte le. A fényképész maga "A remény keze" címre keresztelte a fotót.
A kép körüli félreértések
A fotót látva valóban úgy tűnhet, mintha a gyermek fogta volna meg az orvos ujját, de valójában nem ez történt. Ugyanis a gyermek és édesanyja a műtét ideje alatt el volt altatva, egyikük sem tudott volna mozogni. Dr. Bruner, az orvos nyilatkozta: „A gyermek nem nyújtotta ki a kezét. Érzéstelenítve volt, nem lehetett tudatában annak, mi történik.” A fénykép azt a pillanatot örökítette meg, amikor az orvos a műtét végeztével éppen a magzatot helyezte vissza az anyaméhbe, ekkor nyúlt Samuel karja alá, hogy finoman visszatolja édesanyja testébe.
Michael Clancy fotós személyes kommentárjának is köszönhető, hogy a kép ilyen népszerű lett. Sőt, Clancy szemmel láthatóan még ma sem adta fel, hogy az ő verzióját fogadják el. Honlapján - ahol az esetről írt könyvét is reklámozza - a mai napig a műtét résztvevőinek telefonos zaklatására buzdít. A fotó és a megindítóra hangolt körítés az amerikai abortuszvitákban is felbukkant, ellenzők később rendszeresen felhasználták propagandatevékenységükhöz.
Az eljárás sikeres volt, a kis Samuel 1999. december 2-án, egészségesen jött világra. A terhesség alatti operációnak köszönhetően nem volt szüksége további műtétekre, mint azoknak a gyermekeknek, aki nyitott gerinccel jöttek a világra. Szülei szerint fiuk épp olyan, mint a többi gyermek.
Méhen belüli tartóztatás, a fejlődés mesterséges előidézése
A méhen belüli műtétek fontossága és típusai
A magzatok méhen belül történő műtéte hatalmas adománya az orvostudománynak. Természetesen a műtétre sor kerülhet a születés után is, ám addig előfordulhat, hogy veszélyes állapotba kerülnek. Rekeszizomsérv esetén például a fejlődő baba belső szervei a lyukas rekeszizom miatt a hasból a mellüregbe kerülhetnek, s ez akár rosszul fejlődő tüdőt, szívet, legrosszabb esetben halált is okozhat. A magzatkori nyitott gerinc is felelős lehet komoly fejlődési rendellenességekért, akár bénulásért, vízfejűségért vagy elhalálozásért. Jelentős lehetőség tehát, hogy pár évtizede tudunk és merünk méhen belül is műteni.
Az ilyen beavatkozások azoknak az ikreknek is esélyt adnak az életre, akik a közös méhlepény okozta gondoktól nem tudnak megfelelően fejlődni. A technika folyamatos fejlődése miatt a baba és a mama esélyei is egyre javulnak: az első, méhen belüli rekeszizomsérv-operációt San Franciscóban végezték el 1989-ben. Azóta már odáig fejlődött a tudomány, hogy endoszkópos úton, a méh felvágása nélkül is sikeres lehet a beavatkozás. Egyelőre azonban gyakoribb az olyan operáció, ahol a méhet a császármetszéshez hasonlóan felvágják. Kétféle, méhen belüli műtéti eljárást különböztetünk meg. Az egyik során a baba - általában a terhesség 28. hetében - a méhen belül marad, ám komolyabb beavatkozásokhoz ki is kell emelni onnan. Itt már magasabb fertőzési és koraszülési kockázattal kell számolni, de még így is dönthetnek úgy a szülők, hogy megéri vállalni az eljárást.
Magzati agyműtét az anyaméhben
A világon először hajtottak végre az orvosok sikeres agyműtétet egy anyaméhben lévő magzaton - számolt be róla az IFLScience. A bostoni gyermekkórház orvosai ultrahang segítségével navigáltak a műtét során, akkor, amikor a magzat csupán 34 hetes és 2 napos volt. A magzatnál az agyban lévő Galen véna fejlődési rendellenességét mutatták ki korábban az orvosok. Ez egy gyakran halálos, agresszív rendellenesség, ami miatt a vénák közvetlenül kapcsolódnak az artériákhoz, ahelyett, hogy először a kapillárisokon haladnának át. A kapillárisok funkciója, hogy lassítsák a vérkeringést, így a rendellenesség rendkívül magas vérnyomást eredményez.
Mindez óriási megterhelésnek teszi ki az agyat és a szívet. Szívelégtelenséghez és más hasonlóan súlyos állapotokhoz vezet. Az orvosok az ilyen fejlődési rendellenességet a terhesség alatt képesek diagnosztizálni, és van már műtéti eljárás, amivel segíteni lehet a problémán. Teljesen a méhen belül azonban még sosem történt ilyen operáció. Ha a műtétet nem végzik el, a gyermek a születés közben potenciális életveszélyben lett volna - hangsúlyozták az orvosok, akik a műtétről a Stroke folyóiratban adtak hírt. A magzatként műtött gyermek azóta már megszületett, és egyelőre semmilyen egészségügyi problémát nem tapasztaltak nála.
Példák sikeres méhen belüli operációkra
2014-ben hazánkban is végeztek méhen belüli műtétet a Pécsi Tudományegyetem szülészeti klinikáján. Nem egy, hanem két magzat életét mentették meg, akik egypetéjű ikrekként közös méhlepényen osztoztak. Egy úgynevezett iker-iker transzfúziós szindróma alakult ki náluk, azaz az érösszeköttetéseken keresztül az egyik baba folyamatosan vért ad át testvérének. Ez a magzatvíz mennyiségén is látszik, a fogadó donor magzat több liter magzatvízben úszkál, míg másikuknak alig jut. A szindróma olyan idegrendszeri károkat okoz, hogy az esetek többségében egyik baba sem éli túl. Ezért volt olyan fontos, hogy a terhesség 22. hetében megműtsék őket. A beavatkozást dr. Molnár Gábor szülész-nőgyógyász végezte: endoszkópot vezetett a méhbe és lézerrel elégette azokat az ér-összekapcsolódásokat, amelyek a közös keringést fenntartották a babák között.
| Év | Műtét típusa | Helyszín | Eredmény |
|---|---|---|---|
| 1989 | Méhen belüli rekeszizomsérv operáció | San Francisco | Sikeres beavatkozás |
| 1999 | Nyitott gerinc korrekció (Samuel Armas) | Vanderbilt Egyetem, Nashville, USA | Samuel egészségesen született |
| 2014 | Iker-iker transzfúziós szindróma | Pécsi Tudományegyetem, Magyarország | Két iker életét mentették meg |
| Nem ismert | Galen véna rendellenesség (agyműtét) | Bostoni gyermekkórház | A gyermek egészségesen született |
A Nevaeh Atkins eset
Pillanatok alatt elterjedt az interneten egy szülőszobában készült, különleges pillanatot megörökítő fotó. Császármetszés közben kinyúlt a baba anyja méhéből, és megragadta az orvos kezét. Hihetetlen fotót készített egy örömmámorban úszó arizonai kispapa, Randy Atkins. Dacára annak, hogy felesége, Alicia a profi fotós a családban, most a férfi által készített képet csodálja a világ. Igaz, Alicia épp mással volt elfoglalva, szült, amikor a lélegzetelállító jelenet lejátszódott.
„Császármetszésre volt szükség - magyarázta a férfi a 3TV Newsnak. - Az orvos hozzákezdett a műtéthez, majd egyszer csak felkiáltott, és magához hívott: Hé, a babájuk megfogta az ujjamat! Nem akartam hinni a szememnek, egyszerre volt félelmetes és lenyűgöző a látvány. Nemcsak egy pillanatra nyúlt oda, hanem megragadta a szülész ujját az apró kezével, és szorosan fogta. Az orvos még meg is rázta a pici öklöt, mintha kezet fogna vele. Így aztán sikerült lefotóznom ezt a megható pillanatot, a lányunk, Nevaeh első „méhen kívüli” megmozdulását. Szerencsére ezen túl minden a szokásos módon, komplikációk nélkül zajlott, Alicia és a kicsi is egészséges - magyarázta a férfi.”
Az újszülött a Nevaeh nevet kapta, ami visszafelé olvasva „heaven” vagyis mennyország. A kislány október végén, császármetszéssel jött a világra, úgy, hogy édesapja, Randy Atkins születése minden pillanatát dokumentálta. Nevaeh gondoskodott erről, ugyanis még azelőtt, hogy az orvosok a világra segítették volna, kinyúlt a császármetszéshez megnyitott méhből és megfogta a szülész kezét. „Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az orvos a nevemet kiáltja, majd gyorsan hozzáteszi, „Hey, a kislány megfogta az ujjamat”. Azonnal odaugrottam, és kattintottam. A jelenség, bármilyen szokatlannak tűnik, egyáltalán nem ritka, ám kizárólag császármetszéskor, illetve magzati műtétek alatt kerülhet sor rá.
A magzatok sterilitása a születés előtt
Meglepő eredmények születtek az írországi Cork Egyetemen, ahol Jens Walter kutató és csapata arra a megállapításra jutott, hogy a korábbi feltételezések tévesek voltak, és a magzat sem baktériummal, sem vírussal nem találkozik az anyaméhben a születés előtt. Ez az eredmény jelentősen befolyásolhatja a magzati fejlődésről és az immunrendszer kialakulásáról alkotott eddigi nézeteinket.