A gyermekágyas időszakban az elsőgyermekes édesanyák és a friss családok számos új kihívással szembesülnek, amelyek aggodalmat kelthetnek. Dr. Wendy L. Hunter sürgősségi gyerekorvos felhívja a figyelmet arra, hogy bár léteznek valódi vészhelyzetek, sok olyan eset van, ami ijesztőnek tűnhet, de valójában nem veszélyes. Ilyen például a csecsemőkori kontrollálatlan remegés vagy alvás közbeni rángatózás. Bár felnőtteknél ez komoly tünet lehet, babáknál az éretlen idegrendszer és a hormonok játéka okozhatja. Ezt a jelenséget jóindulatú alvási myoclonusnak nevezik, és nem veszélyesebb, mint az egyszerű csuklás.
A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos, így érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha eltérést tapasztalnak. A leggyakoribb neurológiai problémák közé tartozik a fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek. A csecsemők fejlődése egyéni ütemben zajlik, de ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél, az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ha a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni, mert a korai felismerés kulcsfontosságú a megfelelő terápia szempontjából.
Az első gyermekes anyukák gyakran aggódnak minden apróság miatt, ami teljesen érthető. Ha a kisbabád 3 hónaposan még nem emeli a fejét hason fekve, ne ess kétségbe! A hason töltött idő segít a babának megerősíteni a nyak- és hátizmait, ami elengedhetetlen a mozgásfejlődés következő lépéseihez. Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást, érdemes felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Ne feledd, minden baba más tempóban fejlődik!
A csecsemő lábának fejlődése
A gyerekláb nem egy felnőtt láb miniatűr változata. A fejlődés korai szakaszában a gyermekláb a lábujjaknál a legszélesebb. A rossz fazonú cipő káros lehet, mert korlátozza a gyerekláb természetes mozgását és fejlődését. A gyermekkorban viselt, a szükségesnél rövidebb gyerekcipő a láb rendellenes fejlődéséhez vezethet, és ezzel összefüggésben Hallux Valgus elváltozásokhoz. A gyermekláb évente 2-3 méretet nő átlagosan, ezért olyan babacipőre van szükség, ami puha és amiben 12-17 mm hely van még a lábujjak előtt.
Nincs is jobb a fiatal lábaknak, mint mezítláb, biztonságosan járkálni. Ez támogatja az izmok fejlődését, hagyja a bőrt lélegezni, és a talaj közvetlen érzése segít megtanulni járni. A babalábfejet vastag zsírpárna fedi, és ettől laposnak tűnik. Járás közben a szalagok és izmok erősödése hozza létre később a lábfej boltívét. Ha hagyjuk, hogy a babalábfej természetesen fejlődjön, akkor a legtöbb "rendellenesség" magától helyreáll, mivel a babaláb még formálódó, kialakulatlan, puha, hajlékony csontokból áll.
Amikor tipegőnek való babacipőt keresel, fontos, hogy könnyű és rugalmas legyen, segítse a baba mozgását, a lábujjaknál legyen szövet felsőrésze és saroktámasza. A többi felsőrész legyen puha bőr vagy más légáteresztő anyag, 10 mm ráhagyással a lábfej méretéhez képest. Sima, varrás nélküli illesztéssel, hogy ne dörzsölje ki a bababőrt, egyszerűen és könnyebben feladható fazonnal, ami rajtamarad a babalábon, és aminek a szélessége szabályozható (pl. fűzős).
A járás fejlődése és a lábfájdalom lehetséges okai
Az Egészségügyi Világszervezet tanulmánya szerint, 9.2 hónap az átlagos életkor, amikor a csecsemők segítséggel elkezdenek járni. 11 hónaposan megállnak egyedül, és 12 hónaposan már önállóan tesznek két-három lépést. Fontos, hogy nem szabad siettetni a gyermek elindulását, mindennek eljön a maga ideje. Körülbelül 10-18 hónaposan tanul meg járni egy gyermek. Nem szabad kényszeríteni a gyermeket járni, mielőtt készen áll. Élvezd a fejlődését, és éljétek át együtt az első csodálatos lépéseket, amikor eljön az idő.
Amikor már járóbabának való babacipőt keresel, fontos, hogy teljes, nem tagolt talpa legyen, hogy megakadályozza a botlást. Könnyű és rugalmas talp legyen, ami támogatja a járást. A felsőrész puha bőr és egyéb természetes anyag legyen, ami szellőzik és szárazon tartja a lábat. Megerősített kérge legyen, ami védi és tartja a bokát. Teljesen állítható legyen 14 mm ráhagyással a lábfej méretéhez képest, aminek a szélessége szabályozható (pl. fűzős vagy tépőzáras).
Szinte mindenkivel előfordul egyszer-egyszer, hogy alsó végtagjaiban, a lábszár területén hosszabb-rövidebb ideig tartó fájdalmat érez. A lábfájdalom lehetséges okai összetettek lehetnek.
E12: HOGYAN TANUL MEG forogni, kúszni, mászni, járni a baba? | NE SEGÍTSD a mozgást!
Lúdtalp és egyéb lábfejlődési problémák
A lúdtalp a láb boltozatos szerkezetének hiánya, illetve csökkent volta. Boltozatos szerkezet újszülött korban még nincs, az csak a későbbi életkorokban alakul ki. A lúdtalpas állapot kezelésének célja tehát a megelőzés. A csecsemő „lúdtalpasnak” tűnő talpa esetén a boltozatot vastagabb zsírpárna tölti ki, ezt tévesztik össze a szülők gyakran a lúdtalppal. Hosszas ácsorgás, illetve járás során lábfájdalom lép fel, a kóros súlyelosztás miatt ezt nemegyszer gerincfájdalom is kíséri.
A legfontosabb a megelőzés! Ne késztessük a gyermeket túl korán felállásra és járásra, várjuk meg türelemmel, amíg magától elindul. Ha a kisgyermeket két kezénél fogva megemelve járatjuk, amikor ehhez az izomereje még kevés, elősegítjük a lúdtalp kialakulását. Ügyeljünk rá, hogy kisgyermekkorban se érje túlzott megterhelés a gyermeket! A jó minőségű cipők viselése segít megelőzni a betegséget. A nagyon szűk vagy túlságosan merev cipők visszafordíthatatlan károsodásokhoz vezethetnek.
Ha a lúdtalp már kialakult, legfontosabb a lábboltozat izmainak megerősítése lábtorna segítségével. Kisgyermekkorban, kifejezetten kifelé dőlő sarok esetén olyan cipőt kell viselnie a gyermeknek, amely a sarok befelé döntésével a láb helyzetét korrigálja - nevezhetjük ezt lúdtalpcipőnek is. Serdülőkorban a nagyobb igénybevétel, a sport, valamint az állandó izomfeszülés fájdalmakhoz, gyulladásos jelenségekhez vezet. Lúdtalpbetétet az ortopéd szakorvos ír fel, a betét mindig a gyermek lábára van tervezve.
Veleszületett, gyakran kétoldali lábtartási hiba, amit leggyakrabban méhen belüli mechanikai hatás okoz. Ha nincs egyéb kizáró ok, akkor már újszülöttkortól javasolt elkezdeni a gyógytornát, ami a befelé forduló lábfej passzív tornáztatását jelenti. Ha az ortopéd orvos úgy ítéli meg, szükséges lehet korrekciós sín vagy cipő viselése is.
Újszülöttkori lábdeformitás, mely többnyire mindkét lábat érinti, fiúknál gyakrabban fordul elő. Sarlóláb esetén a talp elülső része sarlószerűen befelé hajlik. Fontos, hogy mihamarabb felfedezzék az elváltozást, hogy időben elkezdődhessen a célirányos gyógytorna.
Születéskor legtöbbször enyhe O-láb észlelhető, ami valószínűleg az anyaméhben fennállott kényszertartás következtében jön létre, de örökletes tényező is szerepet játszhat a kialakulásában. A veleszületett O-láb meg szokott maradni csecsemőkorban, később azonban, amikor a kisgyermek járni kezd, fokozatosan kiegyenesedik. Orvosi vizsgálat akkor válik szükségessé, ha a befelé görbült helyzet nem korrigálódik kétéves korig, vagy tovább romlik.
X-láb legtöbbször a járás megkezdése után (2-4 éves korban) alakul ki, hátterében a szalagok gyengesége áll. A jelenség az erre hajlamos gyermeknél súlygyarapodás, elhízás következtében fokozódhat, de ezekben az esetekben is jótékonyan hat a növekedés, illetve a diéta, a testsúly csökkenése. Korrekciós helyzetben végzett gyógytornával helyreállítható ez az elváltozás is, ám ha a görbeség jelentékeny, vagy ha nem normalizálódik 8 éves korra, ortopédiai vizsgálat, illetve műtét is szükségessé válhat.
A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A cianózis a bőr elszíneződése a szervezetben az oxigénnel dúsított vér hiánya miatt. A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. Bár ritka veleszületett szívhiba, a TOF a kék baba szindróma elsődleges oka.
