Várandósság és magzati fejlődés: átfogó információk a kismamáknak

Nincs boldogabb és izgalmasabb időszak egy nő életében, mint amikor egy reggelen megjelenik a várva várt másik csík a terhességi teszten, mert ez azt jelenti, hogy méhében egy új élet indult útra, és várhatóan 9 hónap múlva egészséges kisbabát tarthat a kezében.

A várandósság ideális esetben kilenc hónapja alatt a női szervezetben számtalan élettani, természetes és hormonális változás következik be részben a megváltozott hormonok, másrészt a növekvő magzat miatt. Nincs a szervezetnek olyan része, amelyre ne lennének hatással a babavárással járó változások. A női test azonban könnyen alkalmazkodik, és a legtöbb átalakulás a szülés után visszatér az eredeti állapotába. A változások nagy része a méhlepény fejlődéséből fakad.

Ez a hormontermelő szövet hCG-t (humán korion-gonadotropin), HPL-t (Human placental lactogen), ösztrogént és progeszteront termel a beágyazódás pillanatától kezdve. A magzat születése után nem sokkal azonban távozik a méhből. A részben anyai, részben pedig magzati eredetű szerv a magzattal a köldökzsinóron keresztül van összeköttetésben. Egy állapotos nő egyébként a terhesség időszaka alatt több ösztrogént termel, mint a teljes női, nem várandós időszakban töltött élete során, ez pedig számos hatást gyakorol a szervezetre. Emiatt lesz például nagyobb a mell, vagy sokaknál hányásos tünettel járnak az első hónapok.

A terhességet három trimeszterre szokás osztani: az első trimeszter 1-12. hétig, a második 13-27. hétig és a harmadik 28-40. hétig tart.

I. Az első trimeszter (1-12. hét)

Terhességi gyanújelek és megállapítás

A vérzéskimaradás, a mellfeszülés, az émelygés, a hányinger, a fáradékonyság, az enyhe alhasi fájdalom terhességi gyanújelek, önmagukban nem bizonyítják a várandósságot. Terhességi teszt segítségével közel 100%-os bizonyosságot kaphatunk. A mai érzékeny tesztek a vizelet βhCG-szintjét (terhességi hormon) jelzik már néhány nappal a fogamzás után. Az első orvosi vizsgálatra 2-3 héttel a menzesz kimaradása után ajánlott jelentkezni. Panaszmentesség esetén addig egészséges életmódon és terhességi vitaminok szedésén túl nincs teendő.

Panaszok (szúró vagy görcsös alhasi fájdalom, friss vagy barnás hüvelyi vérzés) esetén mielőbb nőgyógyászati vizsgálat javasolt! Az 5-7. héten végzett ultrahangvizsgálat általában már kimutatja a magzati szívműködést, azaz a várandósságot. A várandósságról a nőgyógyász szakorvos igazolást állít ki. Ha ekkor már észlelhető az embrió szívműködése, utána jelentkezni kell a lakóhely szerint illetékes védőnőnél, aki kiállítja a Terhesgondozási kiskönyvet, és innenstől kezdve figyelemmel kíséri a várandósságot.

Várandósgondozás és kötelező vizsgálatok

Az első trimeszterben a következő vizsgálatokon kell részt venni:

• Teljes vérkép, kiegészítő vizsgálatok, vércukorszintmérés
• Vizeletvizsgálat
• Vércsoport-meghatározás és ellenanyagszűrés
• HBsAg-szűrés (anyai hepatitis B hordozás szűrés)
• VDRL-vizsgálat (szifilisz szerológiai szűrés)
• Fogorvosi vizsgálat
• Genetikai ultrahangos szűrővizsgálat (11-13. hét között)
• Genetikai tanácsadás (fogamzáskor betöltött 37. életévtől kezdve)
• EKG-vizsgálat, belgyógyászati vizsgálat

A kötelező vizsgálatokhoz a beutalót kiadhatja a szülész szakorvos, de sok esetben csak a háziorvos vagy a területileg illetékes szülész-nőgyógyász jogosult erre. A vizsgálatok az állami intézményekben ingyenesek. A kiskönyvben a háziorvos és a szülész-nőgyógyász kitölti a beutalóra vonatkozó részeket, így a kiskönyv beutaló helyett is használható.

Élettani változások az anya szervezetében

Az első trimesztert általában jellemzi, hogy a kismama a megszokottnál fáradékonyabb, többet alszik, gyakran ingadozik a hangulata és szoronghat is. A reggeli rosszullétekért, esetleg hányásért és bizonyos ételek kívánásáért, vagy épp ellenkezőleg, elutasításáért a női nemi hormonok változása felelős. A reggeli émelygést a szájban megjelenő fémes íz okozhatja. A kismama ízérzése mérséklődik, a sósabb és édesebb élelmiszereket jobban kívánja, míg a csípős és savanyú dolgokat kevésbé vagy egyáltalán nem. Különböző szagokkal szemben is megnőhet az érzékenység.

Fénytörési hibákat okozhat a szaruhártya vizenyője, emiatt esetleg kontaktlencse-viseléskor is homályos lehet a látás, illetve a lencse viselése kellemetlen lehet. Egyes hormonokból több, míg másokból kevesebb termelődik, de ekkor már a méhlepény is állít elő hormonokat. Bár a T3, T4 és TSH szint nem változik, ennek ellenére a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy is megnő. Utóbbi prolaktinból és növekedési hormonból a szokásosnál többet termel. A pulzustérfogat (kilökődött vér mennyisége egy szívdobbanás során) növekedése miatt nő a perctérfogat (szívritmus és pulzustérfogat szorzata) is, egészen a 7. hónapig. A perctérfogat emelkedése hozzájárul a magzat és a méh vérellátásának fedezéséhez.

A terhesség alatt kialakuló ödéma és visszeresség oka, hogy a végtagok vénás vérnyomása nő. Az úgynevezett vena cava inferior szindróma sem ritka, amikor is a kismama méhe háton fekvő pozícióban összepréselheti az alsó üres visszeret, melynek következtében lelassulhat a magzat szívverése, a kismama vérnyomása váratlanul leeshet és el is ájulhat. Ez az állapot azonban oldalfekvéssel elhárítható. Várandósság során a szív sokkal intenzívebben dolgozik, emiatt akár szívzörej is jelentkezhet.

Ami az emésztőrendszeri változásokat illeti, a szokásosnál több nyál termelődik, aminek az összetétele is változik, ez pedig különböző szájüregi problémákat okozhat, mint például fogszuvasodás vagy különböző ínybetegségek. Ezért kell részt vennie fogorvosi vizsgálaton a kismamának a várandósgondozás során. A gyomor és a bél lassabban mozog, ezáltal a táplálék felszívódásának üteme is csökken, és ezek együtt gyakori székrekedést okozhatnak, a székrekedés pedig aranyeret. Gyomorégés mellett epepangás is kialakulhat, valamint megnő az epekövesség eshetősége is.

A magzat fejlődése és lehetséges veszélyek

A méhen belüli fejlődés szempontjából az embrionális szakasz a legkritikusabb időszak, amely a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart. A magzat ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek. Ha ebben a szakaszban az embriót külső ártalmak érik, súlyos fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki. Azokat a méhen belüli ártalmakat, amelyek veleszületett fejlődési rendellenességeket okoznak, teratogéneknek nevezzük.

A vírusok, baktériumok, paraziták, gyógyszerek, káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, kábítószerek), különböző környezeti ártalmak, egyes vegyszerek, sugárzások, nehézfémek, például az ólom- vagy higanymérgezés károsak lehetnek a magzat fejlődésére.

Néhány példa a teratogénekre és hatásaikra:

• Rózsahimlő (Rubeola): nagy veszélyt jelent, főleg a terhesség első harmadában okoz fejlődési rendellenességet, siketséget, látáskárosodást (szürke hályog), szívbetegséget, értelmi fogyatékosságot, illetve a csontok fejlődésében is problémákat okozhat.
• Mumpsz (Parotitis): a terhesség korai szakaszában a fertőzés vetélést okozhat. Ha megmarad a magzat, akkor fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki (károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel).
• Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el.
• Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést.
• Bárányhimlő (Varicella): ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.
• Toxoplazmózis: a macskák által terjesztett parazita fejlődési rendellenességeket okozhat.
• Röntgensugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit.
• Thalidomid: ez a nyugtató a korábbi évtizedekben súlyos végtagkárosodásokat okozott a csecsemőknél.

A veleszületett rendellenességek a csecsemőhalálozás második legfontosabb okaként tartják számon. A fejlődési rendellenességek egy része megelőzhető védőoltásokkal, például a Rubeola ellen létezik oltás.

II. A második trimeszter (13-24. hét)

Várandósgondozás és kötelező vizsgálatok

A terhesség második harmadában havonta egy alkalommal történik a védőnővel való találkozás, megbeszélés. Ennek során vérnyomás, pulzusszám, haskörfogat, testsúly, valamint a vizelet általános (tesztcsíkkal történő) vizsgálata történik. Eredményét a védőnő a kiskönyvben rögzíti, valamint ide kerül a soron következő megbeszélés, illetve esedékes vizsgálat időpontjának beírása is.

A második trimeszterben a következő vizsgálatokon kell részt venni:

• Második ultrahangos vizsgálat (18-22. hét között)
• Terheléses vércukorvizsgálat (24-28. hét között)
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (24-28. hét között)

A terheléses vércukorvizsgálat (OGTT) során a laboratóriumba éhgyomorra érkezve meghatározott töménységű cukoroldat elfogyasztása után rendszeres időközönként történik a vérvétel (rendszerint 0., 60., 120. percben). A teszt eredménye alapján megállapítható, hogy a terhességgel járó hormonális és egyéb hatásokra változott-e valami a szervezet szénhidrátháztartásában, tehát fenyegeti-e a kismamát (vagy netán már fel is lépett) a terhességi (gesztációs) cukorbetegség. Ennek felismerése azért fontos, mert időben észlelve enyhébb esetben életmódbeli (diétás) változtatásokkal, súlyosabb esetben egyéb módszerekkel sokat tehetünk a kórállapot anyát és magzatot fenyegető szövődményeinek elkerüléséért.

Élettani változások az anya szervezetében

A második trimeszterre a legtöbb nemkívánatos tünet, mint például a reggeli rosszullétek, elmúlnak. Az első trimeszterrel ellentétben a vérnyomás és a pulzus emelkedhet. A reflux kialakulásának lehetősége megnő, mert a folyamatosan növekedő méh feljebb nyomhatja a gyomrot. A székrekedés veszélye továbbra is fennáll, ezért is fontos sok folyadékot fogyasztani és több rostos élelmiszert.

A méh növekedése hatással van a húgyutakra is. Nyomhatja a húgyhólyagot, ezáltal gyakoribbá válik a vizelési inger. A méh mellett a vese nagysága is nő, így a kiválasztási képessége is fokozódik, ezenkívül több cukrot választ ki, ami hozzájárulhat a húgyúti fertőzések kialakulásának gyakoriságához. A második trimeszterben jelennek meg először a bőrt érintő változások, többek között a terhességi lilás csíkok (striák), leginkább a hason. Emellett jellemző egyes felületek sötétebbé válása, mint például a mellbimbó vagy a végbél bőre, de az anyajegyek is pigmentáltabbak lehetnek a megszokottnál.

Kórház kiválasztása

A második trimeszterben már érdemes kiválasztani, hogy hol szeretne szülni. Magyarországon kórházban, illetve - bizonyos feltételek teljesítése esetén - otthon is lehet szülni. Ha kórházban szülne, választhat állami vagy magánkórházat.

III. A harmadik trimeszter (25-40. hét)

Várandósgondozás és kötelező vizsgálatok

Innentől kezdve igencsak felgyorsulnak az események, sűrűsödnek a leendő anyukára váró vizsgálatok is. Általában a terhesség vége felé a védőnői látogatások kéthetente válnak esedékessé.

A harmadik trimeszterben a következő vizsgálatokon kell részt venni:

• Ultrahangvizsgálat: magzat, méhlepény és magzatvíz mennyiségének ellenőrzése (30-32. hét között)
• Vérkép- és vizeletvizsgálat (36-37. hét között)
• Kardiotokográfos vizsgálat (CTG/NST - non-stress test) (38., 39., és a 40. héten, majd a 40. hét után kétnaponta)
• GBS-szűrés (hüvelyváladék-tenyésztés)

A 30-32. héten ismét egy ultrahangvizsgálat vár a kismamákra: ennek során a fejlődő magzat méreteit, a magzatvíz mennyiségét, a méhlepény működését, áramlását, és néhány egyéb, fontos paramétert vizsgálnak. Sok esetben a vizsgálat kiegészül a Doppler-elven működő áramlásvizsgálattal, amikor a méhet ellátó artériákat, illetve a köldökzsinórban futó artéria véráramlását figyelik meg.

A terminushoz közeledve újabb laboratóriumi vizsgálat következik, melyben ismét vérkép, egyéb paraméterek (pl. vörösvértest-ellenanyag), vizelet vizsgálata történik. A vércsoportvizsgálat és a vörösvértest elleni ellenanyag vizsgálat azért nagyon fontos, mert bizonyos esetekben anyai-magzati vércsoport-összeférhetetlenség áll fenn, s erre még a szülés előtt fel kell készülni. (Rh-negatív anyai vércsoport esetén a szülés előtt úgynevezett antiD-oltást kapnak a nők, amely megakadályozza, hogy az anyai keringésbe bejutó magzati vörösvértestek beindítsák az anya immunrendszerének „támadását”.)

Élettani változások az anya szervezetében

A harmadik trimeszterre jellemző, hogy a második trimeszteri változások, tünetek fokozódnak, de leginkább a megnövekedett méh okoz problémákat. A vérnyomás és a pulzus továbbra is emelkedett lehet, ezért fontos a rendszeres monitorozás. A terhességi magas vérnyomás az egyik leggyakrabban jelentkező várandóssággal járó betegség.

A várandósság során a baba növekedése miatt a kismama mellkasa is nő, a baba feljebb nyomja a rekeszizmokat, ezért a légzés leginkább a bordaközi izmokkal történik. Várandósság során a szervezet fehérje- és ásványianyag-szintje csökken, hiszen a magzatnak is szüksége van ezekre a növekedéshez. Ezzel ellentétben emelkedhet a vérzsírok szintje, valamint inzulinrezisztencia is kialakulhat.

A terhesség természetesen hatással van a vázizomrendszerre is: a kismama súlypontja a méh növekedése miatt megváltozik, ami derékgörbületet, derékfájást okozhat. További probléma, hogy a csontok kalciumszintje csökken, ezért gyakrabban fordulhatnak elő sérülések, akár a lazább ízületi szalagok miatt is, illetve izomgörcsök is jelentkezhetnek a vádliban.

Végül, de nem utolsó sorban, a vérképzőrendszer is felkészíti a kismamát a szülés során bekövetkező vérveszteségre, ami nagyjából fél liter: a vér és a plazma térfogata nő, több vörösvértest és fehérvérsejt termelődik (míg a hemoglobinok és hematokritok szintje csökken), de ezek szükségesek a magzat és a méh vérellátásához is.

Életmód a várandósság alatt

Táplálkozás

A várandósság alatti táplálkozásra vonatkozóan rengeteg tanácsot olvashatunk magazinokban, weboldalakon. Hangsúly az étkezés változatosságán van. Előnyben részesítendőek a friss, megbízható eredetű zöldségek és gyümölcsök, a fehérje- és rostdús ételek, kerülendőek az egyszerű cukrok, a telített zsírsavak. Javasolt naponta többször kis adagokat fogyasztani, odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre és arra, hogy a testsúlygyarapodás a várandósság alatt átlagosan ne haladja meg a havi 1 kilogrammot. Túlsúlyos várandósoknak célszerű ennél is kevesebbre törekedni, hiszen az elhízás számos anyai és magzati betegség kockázatát növeli.

Élelmiszerbiztonsági szabályok

Fontos betartani az alábbi élelmiszerbiztonsági szabályokat:

• Mossuk meg alaposan a kezünket szappannal és meleg vízzel élelmiszerekkel való foglalatoskodás előtt, vécéhasználat és házi állatok ellátása után!
• Ha hússal dolgozunk, ne érjünk közben a szemünkhöz, szánkhoz!
• Hámozás előtt gondosan, folyó vízzel mossuk meg a zöldségeket, gyümölcsöket.
• Forró, tisztítószeres vízzel mossuk el a vágódeszkát, az edényeket.
• Az ételhulladékot azonnal töröljük fel, a hűtőszekrényt rendszeresen mossuk ki forró vízzel, majd töröljük szárazra.
• A vásárlás és az előkészületek során, valamint készételként is tartsuk külön a húsokat, a tenger gyümölcseit és a zöldségeket, gyümölcsöket.
• Külön vágódeszkát használjunk a húsokhoz és a zöldségekhez.
• Alaposan főzzük meg az ételeket, a megfelelő főzési hőmérsékletet hőmérővel ellenőrizzük. A tojást főzzük keményre.
• A maradékokat fogyasztás előtt hevítsük legalább 70 fokra, a leveseket forraljuk fel.
• Rendszeresen ellenőrizzük, hogy a hűtőszekrényben a hőmérséklet ne haladja meg a 4, a fagyasztóban a -18 fokot. A baktériumok szaporodása szempontjából a veszélyzóna a 4-60 fok.
• A felengedésre szánt húst a hűtőben tároljuk.
• A romlandó ételeket azonnal tegyük a hűtőbe vagy fagyasszuk le.
• A 2 óránál hosszabb ideig szobahőmérsékleten hagyott romlandó élelmiszert dobjuk ki (nyári hőségben ez 1 óra).

Kerülendőek a Listeria monocytogenes és a Toxoplasma gondii baktériumokkal fertőzött élelmiszerek. A Listeria a hűtőszekrényben is szaporodhat, leggyakoribb fertőzésforrásai a fogyasztásra kész saláták, nem pasztőrözött tej és baromfihús. A Toxoplasma gondii egy egysejtű élősködő, melynek fertőzésforrása lehet a macskaalmon kívül a nyers hús, a nem pasztőrözött tej, a nyers tejből készült sajtok, a mosatlan zöldség-gyümölcs, a főzés közbeni kóstolgatás.

Toxoplazmózis megelőzése:

• Ételeinket főzzük legalább 70 fokon, elkészültük előtt ne kóstolgassunk!
• Kerüljük a füstölt, sózott, pácolt élelmiszereket.
• Ne fogyasszunk nem pasztőrözött tejet!
• Étkezés előtt, nyers húsok kezelését követően alaposan mossunk kezet!
• Evés előtt mossuk és hámozzuk meg a zöldségeket, gyümölcsöket!
• Terhesség esetén ne fogadjunk otthonunkba új macskát, a meglévőt ne engedjük a szabadba, az alomtálcát lehetőleg más ürítse, ha ez nem lehetséges, használjunk kesztyűt, maszkot, és alaposan mossunk utána kezet!

Halak fogyasztása esetén érdemes betartanunk néhány szabályt: a nyers hal: férgeket, baktériumokat, vírusokat tartalmazhat, ezért a sushi kerülendő! Legkevesebb higany a lazacban, a makrélában, a heringben, a szardíniában és a pisztrángban van. Méz: a botulismus veszélye ellenőrizetlen eredetű termékeknél magas lehet. Máj: mértékkel fogyasszuk, mert felmerült az A-vitamin-előalakok magzatkárosító hatása. Koffein: nem igazolódott káros hatása, de napi 200 mg a javasolt maximum.

Sport, testmozgás várandósság idején

Minden olyan sporttevékenység megengedett a terhesség alatt, amelyet a kismama korábban is rendszeresen végzett, nem javasolt azonban fokozott fizikai megterheléssel járó új sportágak kipróbálása. Akik terhességük előtt is rendszeresen mozogtak, heti 3-6 alkalommal nyugodtan tarthatnak 30-60 perces edzéseket. Csak addig eddzünk, amíg jól esik! Jóga során kerülendő a levegő hosszú benntartása, a drasztikus hátrahajlás, a törzscsavarás és a hason fekvés. Kifejezetten ajánlott a kismamajóga és a kismamatorna, ahol kifejezetten várandósoknak összeállított gyakorlatsorokat végezhetünk.

Fürdés, úszás terhesség alatt

Az úszásnak, fürdésnek nincs káros hatása a terhességre, érdemes azonban kerülni a túl hideg és a túl meleg (30 fok feletti) vizet, mert méhösszehúzódásokat okozhatnak. Természetesen ne menjünk be kétes tisztaságú medencébe. A szabályos működéshez előírt feltételeknek megfelelő strandokon és uszodákban elméletileg nem lehet probléma. A termálfürdőket, a vizes székeket ajánlatos azonban elkerülni, mert ilyen helyeken előfordulhatnak olyan kórokozók, amikre a várandós nők érzékenyebbek.

Munkavégzés a terhesség alatt

Már a gyermekvállalás tervezésekor, de legkésőbb amint a babavárás bizonyosságot nyer, érdemes átgondolnunk, hogy addig végzett munkánk biztonságos-e a terhesség, a magzat szempontjából, érnek-e minket munkahelyünkön olyan kémiai, fizikai vagy biológiai hatások (vegyszerek, ionizáló sugárzás, fertőzésforrás), amelyek veszélyt jelenthetnek a magzatra. Mindenképp javasolt foglalkozás-egészségügyi szakember (üzemorvos) felkeresése, szükség esetén a munkakör módosítása. A magyar törvények szerint a terhes nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A várandós nőknek járó munkajogi többletvédelem - például a felmondási tilalom - viszont csak akkor lesz érvényes, ha tájékoztatja a munkáltatóját. Ezt a várandósság megállapítása és a 12. hét betöltése után érdemes megtenni.

Egyéb fontos tudnivalók

Pszichés jóllét

Fontos, hogy az érzelmi hullámvasútról se feledkezzünk meg a terhesség időszaka alatt. A hangulatingadozások mögött hormonális hatások állnak, amit nem tudunk határozottsággal vagy elszántsággal kezelni. Még azok is tapasztalhatnak mentális zavarokat, akik egyébként tudatosan készültek az anyaságra és minden változást zökkenőmentesen kezelnek. Sok kismamánál érzelmi kilengések, fokozott ingerlékenység jelentkezhet, ezek a tünetek pedig a baba megszületését követő hirtelen bekövetkező hormonesés miatt tovább súlyosbodhatnak. Ha azt érzi, hogy a terhesség során vagy a gyermekágyi időszakban hangulata szokatlanul labilis, mindenképp keresse fel kezelőorvosát, vagy kérjen pszichológiai támogatást.

Vetélés feldolgozása

A terhességek körülbelül 25 százaléka végződik vetéléssel. A díjmentesen hívható Lelki Elsősegély Szolgálat 0-24 órában nyújt segítséget ilyen esetekben is.

Támogatások

A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz. Érdemes áttekinteni, milyen támogatásokat vehetnek igénybe, ha növekszik a család.

Apai jogállás tisztázása

Ha nem házasok, a gyermek apjának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy közösen gyakorolhassák a szülői felügyeleti jogokat. A nyilatkozatot személyesen bármelyik önkormányzat anyakönyvi hivatalában megtehetik.

tags: #magzat #fonal #terhesseg #alatt