Hazánkban a fogszuvasodás mellett a fogágybetegség a másik legnagyobb fogászati népbetegség, amely a lakosság 40-70%-át érintheti. A fogágybetegség nemcsak a fogakat érinti, hanem a fog tartószöveteit is. Kiterjedtsége érinthet 1 vagy 2 fogat, de lehet generalizált, azaz minden fogra kiterjedő. A parodontológia a fogágy megbetegedéseivel foglalkozik. Mivel az íny a fogágy része, a fogínygyulladás is a parodontológia tárgya. A parodontológiai beavatkozásokat fogmegtartó kezeléseknek nevezzük, mert céljuk a saját fog(ak) megmentése.
Mi a fogágybetegség oka?
A fogágybetegség (fogágygyulladás) hátterében a fogakon megtapadó lepedék áll. Ez a vékony réteg ugyanis a baktériumok melegágya. A lepedékben lévő baktériumok bizonyos idő elteltével ínygyulladást okozhatnak. A lepedék folyamatosan alakul ki a fogakon. A ragadós plakk nem más, mint egyfajta biofilm, baktériumok vékony rétege, mely a fogakon, fogínyen és a koronákon él. Kialakulásában a nem megfelelő fogmosás következtében lerakódott lepedék, fogkő, hibás tömések, koronák, baktériumok és azok toxinjai játszanak főbb szerepet, de lehet genetikai hátterű is.
További rizikófaktor a dohányzás, a cukorbetegség, az okklúzális túlterhelés (pl. szorítás, csikorgatás). A stressz hat az immunrendszerünkre, így szintén hozzájárulhat a fogíny gyulladásához. Fontos tudni, hogy bizonyos betegségek is állhatnak a fogínygyulladás hátterében.
Az ínygyulladás, amelyet sokan talán kisebb problémának tartanak, valójában széles körben elterjedt jelenség, amelynek lehetséges következményei messze túlmutatnak az átmeneti kellemetlenségeken, mint például a duzzadt vérző íny. Az ínygyulladás, amely enyhe irritációtól a súlyos gyulladásig terjedhet, komoly probléma, mivel a legsúlyosabb esetekben akár fogvesztéshez is vezethet.
A fogínygyulladás (gingivitis) kialakulása
A szájüregben található baktériumok természetes módon telepednek meg a fogak felszínén és az íny alatt. A fogakon lerakódott lepedékben található baktériumok és azok toxinjai elszaporodnak, ínygyulladás alakul ki. Az ínygyulladás érzékenységgel jár, és ezért hajlamosak vagyunk kihagyni az érintett területet a fogmosáskor. Sajnos ebből kifolyólag még több lepedék rakódik le, és még több baktérium szaporodik el.
Az ínygyulladás alapja az ínyszél mentén lerakódó lepedék, ami fogkővé alakul át. Ez nem csupán ételmaradékból, hanem baktériumokból is áll, adott esetben kifejezetten fogágybetegséget okozó törzsekből. A folyamatos bakteriális jelenlét és az érdes felszín miatt a plakkokból kialakult fogkő folyamatos gyulladásos veszélyt jelent a fogínyre. Az ínygyulladás első jelei közé tartozik a vörös és duzzadt íny, valamint a fogmosás vagy a fogselyem használat során tapasztalt ínyvérzés. Ezek a tünetek jelzik, hogy az ínyek állapota már romlott a felszaporodott baktériumok hatására. A vérző, vörösesebb, duzzadtabb és gyakran fájdalmas íny mellett, a kellemetlen szájszag is megjelenik.
A fogíny alapesetben, azaz nem irritált, gyulladt állapotban szorosan illeszkedik a fogra. Az íny és a fog közötti rés 1-3 mm. Amennyiben hosszabb ideje fennáll ínygyulladás, ennek a résnek a nagysága meghaladhatja az 5-6 millimétert is, az íny elválik a fogtól, és kialakulnak az úgynevezett tasakok. A fogágybetegség felismerését követően a leghamarabb érdemes elkezdeni a kezeléssorozatot, megelőzve a további romlást, csontpusztulást.
A parodontális problémák a lakosság 40-70%-át érinthetik. Az ínygyulladás a világ 6. leggyakoribb betegsége. Az egészen súlyos stádiumtól eltekintve az ínygyulladás nem jár fájdalommal. Sajnos ez az egyik oka annak, hogy olyannyira elterjedt: az emberi természet már csak olyan, hogy ha nem fáj valami, nem rohanunk vele szakemberhez.
Fekélyes ínygyulladás (ANUG)
Az akut nekrotikus fekélyes ínygyulladás (ANUG) egy nagyon ritka kórkép, ami azonnali kezelést igényel. Jellegzetesen a páciens ínypapilláinak a csúcsán jelennek meg a fájdalmas fekélyek, amelyek elpusztulása után a papilla lecsapott lesz, és a fogak közötti rés fekete háromszögek formájában meglátszik. Általában általános betegség, vagy nagyobb stressz miatt legyengült immunrendszerű páciensek kapják el. Valamikor az AIDS betegség elsődleges manifeszt tünete is lehet. Nagyobb stressz lehet például egyetemistáknál a vizsgaidőszak. Fusospirocheta baktériumok okozzák a fertőzést, kontakt úton terjed.
Nagyon fontos, hogy kezelésekor antibakteriális szert kell felírnunk. A tisztítással sokszor várnunk kell néhány napot, amíg a gyulladás fájdalmas, akut szakasza gyógyulni kezd. Viszont amíg a fogakon lepedék és fogkő található, addig a gyulladás folyamatosan fennáll, tehát a tisztításra mindenképpen szükség van. Csakúgy, mint minden ínygyulladás, ez is ráterjedhet a fogak tartószerkezetére, fogágybetegséget okozva.
A fogágybetegség (parodontitis)
Ha nem foglalkozunk a problémával, és elhanyagoljuk a kezdeti tüneteket, a hosszabb ideig fennálló gyulladás idővel mélyebbre is hatolhat. Ez a következő szakaszban azt eredményezi, hogy már nemcsak a fogíny, hanem a fog körüli csontszövet is gyulladt állapotba kerül. Ebben a szakaszban már parodontális betegségről beszélünk. A parodontitis vagy másnéven fogágybetegség nem csak az ínyt támadja meg, hanem azon struktúrákat is, amelyek a fogakat a helyükön tartják, mint az alveoláris csont és a periodontális ligamentum.
Az ínytasakok otthoni tisztítása, tisztán tartása lehetetlen feladat, hiszen se fogkefével, se fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével nem lehet az íny alá ilyen mélységbe behatolni. A szájvíz használata sem jelent megoldást, mert nem képes befolyni az íny alatti területekre, illetve nem képes kioldani a fogkövet a tasakokból. A fogat körülvevő csont tovább pusztul, a tasakok mélyülnek, ahol még több baktérium szaporodik el. Így kialakul egy fokozatosan romló folyamat, egy ördögi kör, amelynek az a végeredménye, hogy a csont teljesen felszívódik a fogak körül.
Jó hír, hogy a fogágybetegség megállítható folyamat. Azonban jelenleg még nem tart ott az orvostudomány, hogy a betegséget vissza lehessen fordítani, vagyis az elpusztult csontot, gyökérhártya-rostrendszert, valamint az ínyt vissza lehessen építeni a fogakra.
Hogyan kezeljük az ínybetegséget
Kezelési fázisok
Némileg leegyszerűsítve 4 lépésre lehet lebontani a fogágybetegség kezelését. Természetesen nem mindig kerül sor műtétre vagy fogpótlásra, időnként viszont más elemei is lehetnek a beavatkozásnak.
I. Fázis: Konzervatív kezelés
Ennek a fázisnak az a célja, hogy a fogak körüli gyulladásos folyamatot teljesen megállítsuk. A kezelés első lépése egy hagyományos fogkő-eltávolítás. A fogkőleszedés hatására máris csökken az ínyszél gyulladása, így lehetőség van eltávolítani a tasakokban elhelyezkedő fogkövet és egyéb gyulladást kiváltó faktorokat. Ez utóbbi alatt az íny alatt található fogkövet és ételmaradékokat értjük. Amennyiben az összes fog körül van egy mély tasak (4 mm-nél mélyebb), ez legalább két kezelési alkalmat jelent.
Ezt követően az orvos vagy dentálhigiénikus részletesen elmagyarázza a mindennapi fogmosási rutin részleteit a fogmosás technikájától kezdve a fogköztisztító eszközök használatáig. Valamint felvilágosítást ad az esetlegesen szükséges speciális antiszeptikus öblögetőkről, fogkrémekről. Továbbá ebben a fázisban kerül sor a pácienssel közösen a megfelelő, hatékony otthoni fogmosás megbeszélése. A zárt kürettálást követően minimum 6-8 hétnek kell eltelnie, hogy a fogágy szövetei gyulladásmentes állapotba kerüljenek.
II. Fázis: Műtéti kezelés (tasakok megszüntetése)
Amennyiben kiinduláskor nagyon mélyek voltak az íny melletti tasakok, és a konzervatív fázist követő 6-8 hetes gyógyulás leteltével maradtak még mély, szaknyelven reziduális tasakok a fogak körül, akkor a tasakokat műtéti úton kell megszüntetni. Egy parodontális műtéti kezelés során helyi érzéstelenítés alatt 3-4 fog körül óvatosan leválasztjuk az ínyt a fogakról, hogy hozzá tudjunk férni a fogat körülvevő csonthoz.
Speciális eszközökkel eltávolítjuk a korábbi gyulladás során keletkezett sarjszövetet, az esetlegesen fogakon maradt fogkövet, valamint amennyiben a csontpusztulás típusa engedi, regeneratív anyag segítségével visszaépítjük az elpusztult szöveteket. A műtét végeztével varratokkal rögzítjük az ínyt. A parodontális műtéteknek 3-6 hónap a gyógyulási idejük, vagyis ennyi idő alatt szűnnek meg teljes mértékben a tasakok. Csonttasak kezelések (curettage) során szintén dioda lézerrel dolgozunk.
III. Fázis: Rekonstrukciós kezelés (fogpótlás, fogszabályozás)
Ebben a szakaszban már nincsenek a fogak körül tasakok, a fogak stabilak, és nem kell attól tartani, hogy erő hatására (vagyis harapáskor, rágáskor) kiesnének. Amennyiben indokolt, a fogak sínezése is megtörténik. A kuszán álló fogsorban egy fogra túl nagy terhelés hárulhat. Ilyenkor a túlterhelés a csontszövetet ért károsodásban is megnyilvánulhat. A végleges megoldást a fog tehermentesítése jelenti, ami fogszabályozással megoldható.
IV. Fázis: Fenntartó kezelés
Ha egyszer valakinél kialakult fogágybetegség a fogai körül, a betegségre való hajlam egy életen keresztül megmarad. Ezért nagyon fontos, hogy a hosszadalmas kezeléssorozattal elért eredményt fenntartsuk. A páciensnek tudnia kell, hogy milyen az, amikor a fogai körül található íny egészséges, és milyen az, amikor enyhe, kezdeti gyulladás alakul ki. Ellenben ha a páciens elhanyagolja a fogait, és megvárja, hogy a gyulladás elérje a kikezelt fogágyat, és ismét létrejönnek mély tasakok, akkor a kezeléssorozatot gyakorlatilag elölről lehet kezdeni.
A szakember pontosan meg tudja határozni, mennyi idő múlva szükséges megjelenni kontrollvizsgálaton, illetve fenntartó fogkőeltávolításon, ez általában 3-6 havi rendszerességet jelent. A kontrollidőpontok nem azt jelentik, hogy - példának okáért - csak 6 hónap múlva lehet visszajönni.
Az ínyrecesszió és kezelése
Az ínyrecesszió kialakulásának oka lehet a nem megfelelő szájhigiéné miatt kialakuló ínygyulladás és az idővel kialakuló fogágybetegség. Ebben az esetben a fogakat körülvevő rögzítőrendszer elpusztul, vagyis a csont felszívódik, és az íny visszahúzódik. Ilyenkor a fogak között elhelyezkedő ínypapillák is eltűnnek, rések alakulnak ki a fogak között.
Az ínyrecesszió kialakulásának másik oka a mechanikai trauma, vagyis leggyakrabban a túl kemény sörtéjű fogkefével való fogmosás. Ha valakinek az ínye vékony szerkezetű, és emellett kevés csont fedi a fog gyökerének külső felszínét, már egy közepes erősségű sörtékkel rendelkező fogkefével is károsítani lehet az ínyt, amely elkezd visszahúzódni. Ezekben az esetekben a kiváltó ok megszüntetésével, vagyis puha sörtéjű fogkefére való átállással megállhat a folyamat. A szabaddá vált fognyak hidegre-melegre érzékeny lehet. Nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Valószínűleg azért, mert a hölgyek általában több ideig és erősebben mossák a fogukat.
Hasonló a helyzet, amikor az ínyvisszahúzódás kialakulásában szerepet játszik az ajakfék, amely állandóan húzza az ínyszélt. Ilyenkor a folyamat sajnos nem tud megállni egy puha sörtéjű fogkefére való átállást követően. Csak tökéletes szájhigiénével és gyulladásmentes ínnyel rendelkező pácienseknél van lehetőség ínyrecessziót fedni. Ez logikus is: a gyulladásban levő íny esetén az átültetett kötőszövetet megfertőzik az eredeti gyulladást okozó baktériumok, és a műtét sikertelen lesz.
Maga a műtéti beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik, és általában 1-2 órát vesz igénybe, attól függően, hogy hány fognyakat szeretnénk ínnyel fedni. A műtét után a páciens egy erre a célra kialakított, kényelmes szobában pihenheti ki a műtét fáradalmait. A műtét után az első két hétben 2-3 naponta kell kontrollra jönni. A második hét végén lehet eltávolítani a varratokat.
Ahhoz, hogy a sebészi úton helyreállított íny hosszú távon stabil legyen, vagyis ne alakuljon ki újra ínyrecesszió, az eltűnt ínyszövetet pótolni kell. A legjobban bevált megoldás a saját kötőszövet átültetése, amelyet vagy a korábban eltávolított bölcsességfog területéről, vagy a szájpadlásról lehet nyerni. Amennyiben a páciens semmiképpen sem szeretné, hogy saját kötőszövetet ültessünk át, lehetőség van bioanyag használatára. Hasonlóan jó eredményeket lehet elérni ezekkel az anyagokkal, azonban borsos áruknak köszönhetően a műtét árát jelentősen megemelik. Csak műtéti úton lehet pótolni a visszahúzódott fogínyt. A sikeresség legtöbbször a páciensen múlik.
Ha a visszapótolt fogínyt később nem éri trauma, vagyis nem áll vissza a páciens kemény sörtéjű fogkefére, és megfelelő technikával tisztítja a fogát, akkor akár élete végéig megmaradhat az elért eredmény. Ínyrecesszió kialakulhat pótlások (hidak, koronák) vagy implantátumok körül is.
Fogágybetegségek és általános egészségi állapot
A bakteriális lepedék és a gyulladt, vérző íny nem csak a fogaink egészségét károsíthatja. A szájban lévő baktériumok és gyulladások veszélyeztethetik az általános egészségi állapotot, sőt, összefüggésbe hozhatók a szívrohammal és a demenciával is.
Kutatók szerint összefüggés van a fogágybetegségek és a szívbetegség, diabétesz, demencia, rheumatoid arthritis és a koraszülés között. A kapcsolat pontos okát nem tudják, ám úgy vélik, hogy a szájüregi baktériumok bejutnak a véráramba, és így okoznak sérülést a főbb szervekben. A gyulladásos fogágybetegség növelheti a szervezet egyéb területein is a gyulladást, mely különböző betegségek (pl. szívbetegség, rheumatoid arthritis) fellobbanásához vezethet.
Az alábbi táblázat összefoglalja a fogágybetegségek lehetséges szájüregen kívüli hatásait:
| Betegség | Kapcsolat a fogágybetegséggel |
|---|---|
| Szívbetegség | A szájüregi baktériumok bejutnak a véráramba, és gyulladást okoznak az erekben. |
| Cukorbetegség | A gyulladás rontja az inzulinrezisztenciát, a cukorbetegek fogágybetegségre hajlamosabbak. |
| Demencia | A parodontális problémák összefüggésbe hozhatók enyhébb kognitív károsodással és memóriaproblémákkal. |
| Rheumatoid arthritis | A krónikus gyulladás felelős mindkét állapotért. A fogágybetegség kezelése csökkentheti az ízületi fájdalmat. |
| Koraszülés | A szájüregi gyulladás növeli a prosztaglandin termelést, ami hat a méhösszehúzódásra és a burokrepedésre. |
Terhesség és fogágybetegség
A terhesség alatt a női szervezetben végbemenő hormonális változások a fogíny állapotára is kedvezőtlen hatással lehetnek. Ha egyébként is hajlamosak vagyunk a fogínygyulladásra, akkor ez az állapot a terhesség alatt még nagyobb valószínűséggel fordul elő, különösen akkor, ha elhanyagoljuk a szájüreg, a fogak és az íny tisztítását.
„Gyakori probléma, hogy a fog és az íny között egyre mélyebb lesz az íny barázda, baktériumokkal teli ínytasak alakul ki, amely látens gyulladást okoz a szervezetben. A baktériumok folyamatosan ürülnek a vérbe, ezáltal megnő a prosztaglandin termelés, amely hat a méhösszehúzódásra, a burokrepedésre, a méhlepény leválására, vagyis a vártnál előbb indulhat meg a szülés, és kisebb súllyal jöhet világra a baba” - hívja fel a figyelmet Gera István a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának egyetemi tanára. A professzor szerint önmagában az, hogy egy kismamának krónikus fogínygyulladása van, nem jelenti azt, hogy biztosan előbb szül, ám az alkoholfogyasztáshoz, a dohányzáshoz és a korábbi vetélésekhez hasonlóan ez is rizikótényezőnek számít.
A fogágybetegségek és a koraszülés kapcsolatát vizsgáló tanulmányok ellentmondó eredményeket hoztak. Noha némely kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a fogínybetegségektől szenvedő nők nagyobb valószínűséggel hoznak világra koraszülött gyermeket, mások nem találtak ilyen összefüggést. Az egymásnak ellentmondó eredmények ellenére tény, hogy a terhes nők fogágybetegségének kezelése elősegíti, hogy a terminusig hordják ki a gyermeket. Azoknál a kismamáknál, akiknél a fogágybetegség a terhesség 35. hetéig kezelve volt, kisebb a valószínűsége a koraszülésnek, mint azoknál, akik nem kaptak kezelést.
Nem igaz, hogy a terhességben azért gyakoribb a fogromlás, mert a fejlődő baba elvonja az anya szervezetéből a kalciumot. Valójában a hormonok miatt megváltozott nyálösszetétel, a gyengült immunrendszer és a „kismama” étrend (több szénhidrát) a ludas. A fogzománcot a gyakori hányás is kikezdheti, mivel ilyenkor gyomorsav is kerül a szájba és ennek masszívabb maró hatása van. Nagyon fontos tehát, hogy öklendezés után alaposan öblítsd ki a szájad és rendszeresen moss fogat. A fogorvost is rendszeresen fel kell keresned terhességben, hogy megelőzd az esetleges fogágy-gyulladás kialakulását.
Megelőzés és otthoni szájhigiénia
A megelőzést elsősorban a helyes és rendszeres fogápolás jelenti, illetve a fogászat félévenkénti, évenkénti felkeresése. Az ínygyulladás kezelésénél kulcsfontosságú, hogy időben felismerjük, mivel kezdetben gyakran nem jár fájdalommal. Emellett az ínygyulladás megelőzésére kiváló megoldást kínálnak a Curasept Daycare szájvizek és fogkrémek. Ezek a termékek speciális összetevőket tartalmaznak, amelyek segítenek csökkenteni a gyulladást, gátolni a baktériumok elszaporodását és elősegítik az íny regenerálódását.
A plakklerakódás kontrollálása érdekében naponta legalább kétszer, fluoridos fogkrémmel mosson fogat, illetve naponta használjon fogselymet vagy fogköztisztító kefét fogmosás előtt, a szájban lévő baktériumok mennyiségének csökkentésére. A fogápolást alkoholmentes szájöblögető alkalmazásával is kiegészítheti. A nyelvét is rendszeresen tisztítsa meg. Kérdezze meg fogorvosát, hogy Önnek hasznára válhat-e barázdazárás alkalmazása a rágófelületen a hátsó fogaknál, hiszen az erősen barázdált rágófelszíneken könnyebben megtapad a lepedék. A torlódott fogak ápolása is nehézkes, ezért azoknak, akik ilyen problémával állnak szemben, érdemes fogszabályozáson elgondolkodni.
Nagyon fontos tehát, hogy étkezés, hányás után ne azonnal mossunk fogat, várjunk legalább fél órát. A keletkező savak ugyanis kioldják a kalciumsókat, amelyek krétaszerű állapotban jelennek meg a fogak felszínén. Ezeket a fogkefe lesöpri, így nem tudnak újra beépülni a fogakba. Étkezés után érdemes vizet inni, és megvárni, amíg visszaáll az eredeti állapot.
Ha ínygyulladáson vagy fogágybetegségen esett át, akkor érdemes lecserélnie a fogkeféjét, amelynek sörtéin az eltelt idő során felszaporodtak a betegséget okozó baktériumok, és újra visszafertőzhetik az ínyt. A legtöbb ínybetegség a helytelen fogápolási szokások következménye. Ezért kulcsfontosságú a helyes fogmosás. Ezért kell a fogkefénket 2-3 havonta újra cserélni.
A gondos szájhigiénián túl az életmódbeli döntések is fontos szerepet játszanak az íny egészségének megőrzésében. A kiegyensúlyozott, túl sok cukortól és savas ételektől mentes étrend támogatja a szájüreg egészségét, csakúgy, mint a dohányzásról való leszokás és az alkoholfogyasztás korlátozása. Ezek az intézkedések nemcsak az íny jólétéhez, hanem az általános egészségéhez is hozzájárulnak.
tags: #fogagygyulladas #inytasak #veteles