A magánkórházi koraszülött ellátás: Új fejezet a magyar egészségügyben

A világon minden 10. várandósság koraszüléssel végződik, Magyarországon pedig 8% körül mozog ez az arány, tehát a várandósságok 8%-a a 37. hétnél korábban ér véget. Világszerte, így hazánkban is népegészségügyi problémának számít a koraszülés. Évente körülbelül 8000 újszülött jön a világra koraszülöttként Magyarországon. Számos tudományos eredmény igazolja, hogy a koraszülötteknek - főként a nagyon éretleneknek - akkor van a legnagyobb esélyük az egészséges életre, ha olyan centrumban születnek, ahol személyi és tárgyi felszereltség tekintetében is felkészülten várják őket.

Történelmi jelentőséggel bír Magyarországon a magán egészségügyi ellátásban megnyílt koraszülött intenzív osztály, hiszen az egészségügy komplex rendszerében az állami és a magán ellátási forma egymást jól kiegészítő egységet képez - hangsúlyozta dr. Fábián Lajos, a TritonLife csoport egyik alapítója, elnöke és szakmai stratégiai vezetője. A hazai magánkórházak közül elsőként nyitott emelt szintű koraszülött intenzív centrumot - ún. PIC II-t - a TritonLife Róbert Magánkórház.

A PIC II-es centrum jelentősége és felszereltsége

Dr. Kocsis István PhD, egyetemi docens, a TritonLife Róbert Magánkórház Neonatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa elmondta, hogy olyan, szigorú szakmai protokolloknak megfelelő egységet alakítottak ki az elmúlt években, mely már évek óta megfelelt egy PIC II-es szintű újszülött és koraszülött ellátó centrum szakmai követelményeinek.

Magyarországon II-es, illetve III-as szintű koraszülött intenzív centrumot különböztetünk meg. Az előbbi általában a 34-36. várandóssági hét között született, esetleg átmeneti légzéstámogatást igénylő újszülöttek ellátására hivatott, és a kevésbé súlyos betegségekkel (például kóros újszülöttkori sárgaság, enyhe-közepesen súlyos fertőzés, jelentős vércukoreltérések, közvetlenül nem életveszélyes fejlődési eltérések) érintett újszülöttek ellátásában vesz részt. A TritonLife Róbert Magánkórház magas szintű humán és technikai feltétellel rendelkező koraszülött- és intenzív újszülött részlegén a tartós lélegeztetésre nem szoruló, de intenzív ellátást (infúziós táplálást, átmeneti légzéstámogatást, antibiotikum kezelést, szoros megfigyelést stb.) igénylő babákat ápolják.

A korábban érkezett PICik folyadékháztartása, vércukorszintje, testhőmérséklete ingatag lehet, a szopás és néha a légzés is igen megterhelő számukra. A koraszülött-ellátásban a kis testméretek, az érzékeny, éretlen szervek miatt speciális, koraszülöttekre adaptált eszközökre, például inkubátorokra, lélegeztetőgépekre, infúziós pumpákra, ultrahangkészülékre, vérgázanalizátorra van szükség. Az emelt szintű koraszülött intenzív centrumban megteremtett gondos körülmények ugyan sohasem lehetnek az édesanyák óvó-védő-tápláló méhének tökéletes másai, de megadhatják azokat a biztonságos, baba- és családbarát feltételeket, amik a PICik fejlődéséhez szükségesek. A felkészült, tapasztalt szakemberek odaadó munkája, a technikai újdonságok és a kiemelkedő betegbiztonság mind-mind hívószavai a TritonLife PIC II-es centrumának.

A részleg műszerezettsége (magas tudású inkubátorok, központi rendszerbe kapcsolt monitorok, nagy tudású lélegeztetőgépek, újszülöttre adaptált infúzióspumpák, ultrahangkészülék, vérgázanalizátor), valamint az itt dolgozó neonatológus szakorvosok és szakszemélyzet nemzetközi szintű képzettsége és gyakorlata segíti a professzionális munkát. A fejlődés azonban nem állhat meg. Mivel a technikai feltételek adottak, későbbiekben az ellátás még magasabb szintű specializálása várható a koraszülött intenzív osztályon. Ehhez a már meglévő digitális alkalmazások is hozzájárulnak.

A koraszülöttek mellett az újszülöttkori fertőzéseket, az enyhe, illetve közepesen súlyos szívfejlődési rendellenességgel születő csecsemőket, a méhen belül már diagnosztizált eltérésekkel érkező újszülötteket, például Down-szindrómás kisbabákat is el tudják itt látni. Még ha késői koraszülöttekről is beszélünk, az ikrek kicsivel több gondoskodást igényelnek az első időszakban. Legyen szó például a hőháztartás- és vércukor-stabilitásról, de akár a táplálás felépítése is egy kicsit elhúzódóbb tud lenni.

Családközpontú ellátás és a minimal handling elve

Dr. Kocsis István kiemelte, hogy az egészséges újszülötteket a családbarát szemléletnek megfelelően rooming-in rendszerben látják el, vagyis a babák születésüktől kezdve együtt lehetnek édesanyjukkal vagy akár mindkét szülővel a nap 24 órájában. Enyhébb problémákkal küzdő vagy komplikált terhességből (pl. terhességi cukorbetegség) születettek szorosabb megfigyelésére, esetleg egyszerűbb kezelése szintén történhet rooming-in ellátásban, hiszen a folyamatos szakorvosi és szakápolói jelenlét ott is adott. Ehhez képest az új koraszülött intenzív osztály már lehetőséget ad arra is, hogy koraszülöttség esetén vagy komolyabb megbetegedésnél sem kell elválasztani az édesanyákat gyermeküktől. Nem szállítják át őket más kórházba, hanem a családbarát ellátás elveinek megfelelően a koraszülött intenzív osztály egyedülállóan kialakított anya-gyermek szobáiba kerülhetnek.

„Úgy alakítottuk ki tehát a PIC osztályos ellátást, hogy a nap 24 óráját együtt tölthesse a baba-mama páros: közös szobában van az inkubátor és az édesanya ágya, aki így bármikor el tudja látni csecsemőjét, az egyszerűbb ápolási feladatok anyai szerető gondoskodással zajlanak. Sőt, éppen a közös szoba miatt a szoptatás sincs időhöz kötve vagy akadályoztatva” - mondta dr. Fogalmazhatunk úgy is, hogy nem a szülők a PIC osztályra látogató hozzátartozók, hanem szükség esetén az orvos és a szakszemélyzet a „belátogató” a baba-mama-papa szobába. Így bármikor megvalósulhat az úgynevezett kenguruzás, amikor az édesanya vagy édesapa mellkasán tud pihenve fejlődni a baba.

Az újszülöttellátás egyik legfontosabb alapelve az úgynevezett minimal handling, ami magyarra fordítva annyit jelent, hogy olyan keveset nyúlunk a babához, amennyire csak lehet (úgyis mondhatnánk, hogy hagyd békén). Ennek az alapja az, hogy a beavatkozásokat, vizsgálatokat, ápolási tevékenységeket a nap folyamán ne elszórtan, hanem "blokkokban" végezzük. A minimal handling lényege természetesen az, hogy a baba annyit alhasson amennyit csak lehet megszakítások, felesleges stresszhatások (hang, fény, fájdalom) nélkül, idegrendszeri éréséhez ugyanis elengedhetetlen a nyugodt, pihentető, káros ingerektől mentes alvás. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem vehetik kézbe - úgy az édesapa, mint az édesanya - kisbabájukat. Fontos, hogy a baba érezze, hogy közel vannak hozzá, törődnek vele, fontos, hogy elkezdjenek kötődni egymáshoz, és erre nincs jobb módszer, mint az úgynevezett kenguru-módszer, vagy bőr a bőrrel kontaktus.

Ilyenkor a babát pelenkára vetkőztetjük, valamint a szülőket is megkérjük, hogy felsőtestüket tegyék szabaddá, a babát pedig kihelyezzük a szülő mellkasára. Így érezhetik egymás testének melegét, illatát, hallhatja az újszülött szülei szívének dobogását, megnyugtató hangját. Ha babájuk nincs olyan állapotban, hogy lehetőséget biztosítsunk kenguruzásra, akkor is fontos, hogy kontaktusba lépjenek vele. A kenguruzás, a bőr-bőr kontaktus és a szoptatás nagymértékben támogatja a gyógyulást, kifejezetten jó hatást gyakorol a gyermekek testi, idegrendszeri és jövőbeni szellemi fejlődésére. A kézhigiénés szabályok betartása mellett nem emelkedik a fertőzések rizikója. Ezért biztatjuk Önöket, hogy bátran, minél többet legyenek a babájukkal. Az orvos és nővér kollegák támogatásával és iránymutatásával érintsék meg gyermekeiket, kenguruzzanak ill. szoptassák a babájukat!

Az anyatejes táplálás fontossága és a fejés szabályai

Minden újszülöttnek, de különösen a koraszülötteknek és intenzív ellátást igénylő újszülötteknek az anyatej az optimális tápláléka. A fejés előtt valamint a lefejt anyatej kezelése közben rendkívül fontos a kézhigiéné. Ehhez lakk- és műköröm-mentes, rövidre vágott körmök kellenek. Szappanos kézmosás szükséges látható szennyeződés esetén ill. a mindennapi teendők előtt, után (étkezés, mosdóhasználat). Kézfertőtlenítő használata szükséges a fejés megkezdése előtt. Figyelni kell arra, hogyha bármihez (pl. ajtókilincs, mobiltelefon, haj, ruha) hozzáér a fejés közben, újra kezet kell fertőtleníteni. A fejéshez használt eszközöket minden fejés után mosogatószerrel alaposan el kell mosni, bő vízzel leöblíteni és ezután sterilizálni (sterilizáló zacskóban, a gyermekágyas osztályon külön erre a célra kihelyezett mikrohullámú sütőben), majd elkülönítve tárolni.

Az első napokban optimális a kétóránkénti fejés, de naponta minimum nyolc alkalom javasolt, és éjszaka se maradjon ki 5 óránál hosszabb idő fejés nélkül. Az első napokban termelődő előtej kevésnek tűnhet, ami teljesen normális. A mennyisége napról-napra növekedni fog. Jóllehet a gyakori fejés nagyon fárasztónak tűnhet, azonban egy kisbaba is ilyen gyakran ébred és szopik. A szoptatás lehetősége nélkül az édesanya a gyakori fejésekkel tudja elérni, hogy egyre több teje legyen. A kézi fejés gyakorlata megtalálható az interneten: MARMET-módszer megnevezés alatt. Az elektromos fejő hosszútávon hatékonyabb megoldást biztosíthat. A gépi fejés igénybe veheti a mellbimbót. A mellbimbó kezdeti érzékenységét a lanolinos kenőcs kiválóan csökkenti. Az emlőket fertőtlenítőszerrel, kendővel lemosni nem szükséges, a napi általános higiénia elegendő. A mellre legyen saját törölköző, amit máshova nem használunk. A fejéssel, szoptatással kapcsolatos kérdéseikkel, aggodalmakkal, esetleges elakadásokkal forduljanak kollegáinkhoz, akik készséggel fognak segíteni szakszerű tanácsokkal.

Az osztály működése és a szülői részvétel

A koraszülött babák 0 - 24 órás szakszerű és szeretetteljes ápolását 12 órás nővérműszakokban szervezték meg. Az ápolói műszakváltások reggel 7 és este 7 órakor történnek. Ennek megfelelően az esti órákban már más nővér ápolja a gyermeküket, mint akivel nappal találkoztak. A babák idejük nagy részét alvással töltik. Igyekeznek arra, hogy alvásukat ne szakítsák meg és biztosítsák a minél nyugodtabb zavartalan alvást, mert ez a fejlődés záloga. A kisebb babák 2 óránként, a nagyobbak 3 óránként táplálkoznak. Az intenzív kezelést igénylő babák többsége nem tud magától enni, a legkisebbeknek szondatáplálásra van szüksége. Az orvosi vizsgálat általában naponta két alkalommal: a délelőtti órákban és kora este történik. Szükség szerint azonban naponta akár többször is sor kerülhet ellenőrző orvosi vizsgálatra.

Reggel fél hét és hét között műszakváltás van az ápolók között, majd hét és fél nyolc között elkezdődik az osztályos orvosi vizit, ahol minden babáról elhangzanak az elmúlt 12-24 óra történései, állapotváltozások, eszközölt terápiás beavatkozások, valamint az aznapi tervek (labor- és egyéb vizsgálatok, esetleges sebészeti beavatkozás, áthelyezés, hazaengedés, stb.). Ezután orvosaink rövid időre (kb. nyolc, fél kilenc-ig) elhagyják az osztályt, ugyanis úgynevezett referáló megbeszélés van minden hétköznap a klinikán, amelyen részt kell venniük. Mindeközben az ápolók eltervezik a napot, sebtiben megreggeliznek, megbeszélik, melyikük melyik babát fogja aznap ápolni. Az ápolók folyamatosan mozgásban vannak, etetnek, gyógyszereket állítanak össze, vért vesznek, így sajnos nem mindig van idő hosszabb időre megállni és beszélgetni, viszont ha a sürgős és szigorúan időhöz kötött feladatokat ellátták, természetesen mindenben a rendelkezésre állnak, és legjobb tudásuk szerint válaszolnak minden kérdésre, vagy irányítják a szülőket kezelőorvosuk felé.

Általában délután egy óráig dolgoznak feszített tempóban, kivéve ha nagyon sok kisbaba fekszik az osztályon, vagy új babát kell felvenni. Ez bármikor megtörténhet, ilyenkor lehet, hogy megkérik a szülőket, hogy kis időre húzódjanak vissza a szülőváróba, amíg a mentőszolgálat átadja az újszülöttet és megtörténnek az első vizsgálatok, beavatkozások, valamint megkezdődik a terápia. Amint ezen túl vannak, természetesen rögtön visszajöhetnek gyermekükhöz. A délután folyamán egy kicsit nyugodtabb a légkör, egy-egy kiegészítő vizsgálat, gyógyszerek, etetés, kisebb beavatkozások lehetségesek. Az éjszakai műszak munkája az újszülött intenzív osztályon igen hasonló a nappalos műszakéhoz, talán kicsit nyugodtabb. Mi mindent annak érdekében teszünk, hogy kisbabájuk jobban érezze magát, gyógyuljon. Eköré az elv köré építjük az ellátási tervet, ami alapján aznap ápolunk.

Az osztály jellegéből adódóan bizonyos orvosi beavatkozások végzésekor, illetve súlyos állapotú beteg ellátásakor előfordulhat, hogy a szülőket megkérjük, hogy a látogatást átmenetileg függesszék fel. Az édesapákat is várjuk a gyermekekhez, akik ugyanúgy látogathatják gyermeküket, mint az édesanyák. Előfordulhat, hogy időszakos járványügyi korlátozások miatt együtt, egyszerre nem léphetnek be az osztályra, de ilyenkor is látogathat az édesapa. Nem ritka, hogy munkavégzés miatt csak az esti órákban van az édesapának lehetősége, hogy bejöjjön gyermekéhez. Ezt kérjük, előre jelezzék, hogy a kórházba és az osztályra történő belépés akadály és várakozás mentes legyen.

Látogatási szabályok és higiénia

• Pulóver, kabát, táska az osztályra nem hozható.
• Körömlakk, műköröm viselése esetén az újszülött és koraszülött babákat nem szabad megérinteni (gumikesztyűben sem), mert azokról a fertőtlenítőszer lepereg, azokon nem hat. A lehető leghamarabb távolítsák el a körömlakkot ill. műkörmöt.
• Mobiltelefon használata - mivel ez a leginkább fertőzést közvetítő használati tárgy - a babák környezetében használata nem megengedett. A mobiltelefont, kérjük, a zsebükben tartsák (lehalkítva). A babák pultján, inkubátorán, éjjeliszekrényén szigorúan tilos a mobiltelefon tárolása. Fénykép készítése mobiltelefonnal az ápoló kollegák segítségével és jelenlétében engedélyezett.
• A Koraszülött Intenzív Osztályon a megfelelő kézhigiénés előírások betartása életet menthet!
• Az aktuális rendelkezések alapján jelenleg a kórházakban általános szájmaszk viselési kötelezettség van érvényben.
• A PIC Osztályon kizárólag saját gyermekük inkubátoránál tartózkodhatnak.
• Az újszülött és koraszülött babák gyógyulásához és optimális fejlődéséhez szükséges a babák nyugalmának és alvásának védelme. Fontos célkitűzés, hogy ezt mindannyian elősegítsük. Ha a babájuk nyugtalan vagy sír, először óvatos, gyengéd, nagy felülettel történő érintéssel (egész tenyérrel) és lassú mozdulatokkal, simogatással próbálják megnyugtatni. Ilyenkor a halk, mély, nyugtató szavak is segítenek a babának. Alvó babáját semmiképp ne ébressze fel, ha csak valamilyen rendkívüli komoly ok nem áll fenn. A babák környezetében halkan beszéljünk.

Jogi és adminisztratív tudnivalók

Az újszülött babák anyakönyvezéséhez a születést követő 1-3 napban az Élveszületési jelentés dokumentumot kell kitölteni. Ezzel kapcsolatban a kórház dolgozói keresni fogják az édesanyát. Probléma esetén a kórházi védőnőt kereshetik. Az 1500 gramm alatti súllyal született koraszülöttek családja jogosult emelt családi pótlékra. Az igazolás kiállításához a gyermek saját TAJ kártyája, továbbá az édesanya vagy édesapa (amelyikük szeretné igénybe venni) személyes irataira van szükség. Amint gyermekük TAJ kártyáját megkapták, kérjük, hogy adminisztrátor munkatársunknak mutassák be, hogy rögzíthessük a számítógépben.

Az újszülött és koraszülött ellátás további intézményei Magyarországon

Ahogy dr. Fábián Lajos is kiemelte, az egészségügy komplex rendszerében az állami és a magán ellátási forma egymást jól kiegészítő egységet képez. Fontos, hogy a magánellátásban szülő nők is biztonságos háttérrel rendelkezzenek, a magánegészségügyi szolgáltatók a baj esetén ne csak az állami ellátásra tudjanak hagyatkozni. A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) amellett, hogy sorstársi védőhálót nyújt az érintett családoknak, fejlesztési módszereket, szakembereket, intézményeket ajánl, segít eligazodni a rengeteg kérdés, információ között, amelyek a koraszüléssel érkeznek az életünkbe.

A teljesség igénye nélkül, az alábbiakban néhány további intézmény, ahol újszülött és koraszülött ellátás érhető el:

tags: #magankorhaz #koraszulott #ellatas