Az érzelmi intelligencia fejlesztése bölcsődés és óvodás korban

Az intellektuális érzelmek, vagyis az érzelmi intelligencia (EI) fejlesztése kiemelten fontos már a bölcsődés és óvodás korú gyermekeknél. Ez a képesség teszi lehetővé számukra, hogy felismerjék, megértsék, kifejezzék és kezeljék saját és mások érzelmeit, ami meghatározó szerepet játszik abban, hogy megfelelően fejezzék ki és kezeljék érzéseiket, miközben tiszteletben tartják másokét.

Az érzelmi intelligencia jelentősége a gyermek fejlődésében

Az elmúlt évtizedekben több tanulmány is arra világított rá, hogy az érzelmi intelligencia számos előnnyel jár, melyek nem csupán gyermekkorban, hanem az egész élet folyamán hasznosak lehetnek. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező gyerekek jobban teljesítenek a standardizált teszteken, és az EQ és az IQ összefügg. Az érzelmi intelligencia készségei segítenek a gyerekeknek a konfliktusok kezelésében és mélyebb barátságok kialakításában. Egy, az American Journal of Public Health című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a gyermek szociális és érzelmi készségei már az óvodában életre szóló sikert jelezhetnek, és a gyermekkori EQ és a felnőttkorban elért magasabb sikerek kapcsolatban állhatnak. Emellett javul a mentális egészség is. Láthatjuk tehát, hogy a gyerekek magas érzelmi intelligenciája számos pozitív hatással bír, és van értelme fejleszteni. Az a gyerek, aki meg tudja nyugtatni magát, ha dühös, valószínűleg jól boldogul nehéz körülmények között is. Az a gyerek, aki képes egészségesen kifejezni az érzelmeit, valószínűleg egészségesebb kapcsolatokat tart majd fenn.

A családi nevelés szerepe az érzelmi intelligencia fejlődésében

A kora gyermekkori családi nevelés és a kötődési tapasztalatok alapvető hatással vannak a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlődésére. A szeretetteljes, támogató környezet elősegíti az érzelmi stabilitás és a szociális kompetencia kialakulását, míg a nem megfelelő nevelés akadályozhatja a későbbi szociális és érzelmi alkalmazkodóképességet. Az anyák, vagy az elsődleges gondozó válaszai alapvető hatással vannak az érzelmi intelligencia fejlődésére. Az anyai válaszkészség és érzékenység meghatározza, hogy a gyermek hogyan fejlődik érzelmileg. A megfelelő válaszok biztosítják a gyermek biztonságos érzelmi fejlődését, míg az alacsony válaszkészség akadályozhatja az érzelmi szabályozás és megértés képességének kialakulását. Az anya-gyermek kötődés minősége elengedhetetlen szerepet játszik a gyermek érzelmi fejlődésében.

Az óvodai nevelés és az érzelmi intelligencia

A hazai köznevelési rendszerben az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja (ONOAP) határozza meg. A gyermek- és élményközpontú nevelés keretein belül a pedagógusok az óvodáskorúak érdekein alapuló nevelési és fejlesztési folyamatok kibontakoztatását biztosítják. Az ONOAP általános feladatként jelöli meg az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítását is. Ez kiemelt fontosságú az óvodáskorú gyermekek szempontjából, hiszen személyiségük érzelmileg van meghatározva ebben az életkorban. Az óvodapedagógus legfontosabb feladata, az óvodába lépés első pillanatától kezdve, hogy segítse a gyermeket az érzelmek felismerésében és megnevezésében, majd az óvodáskor végére az érzelmek szabályozásának, az önkontrollnak a kialakításában.

Az érzelmi fejlődés fő állomásai

Az érzelmi fejlődés ismerete lehetővé teszi, hogy a szülők és pedagógusok érzékeny, támogató és megfelelő választ adjanak a gyermekek fejlődési igényeire. Ha tisztában vagyunk a gyerekek érzelmi fejlődési szakaszaival, könnyebben megérthetjük, mi zajlik a gyermek fejében és szívében. Mivel az érzelmi fejlődés erősen összefonódik a viselkedéssel, segíthet abban, hogy ne tekintsük „rossznak” vagy „szándékosnak” a gyermekek viselkedését, hanem inkább az életkori sajátosságoknak és érzelmi állapotuknak tulajdonítsuk azokat. Az érzelmi fejlődés a csecsemőkorban kezdődik, és fokozatosan differenciálódik.

• 0-2 éves kor (Csecsemő- és kisgyermekkori szakasz): A csecsemők az érzelmi biztonságot a szüleiktől vagy gondozóiktól tapasztalják meg elsősorban az érintés és a hangok révén. Ebben a korban alakul ki az ősbizalom.

Az érzelmek tanulásában a környezetnek kitüntetett szerepe van. Az édesanya folyamatosan visszajelzi a gyermek érzéseit: amikor sír a csecsemő, az anyukája elsőként a kicsi arckifejezését tükrözi vissza (legörbül a szája sarka, összeráncolja a szemöldökét, lassabban beszél a kisbabához) és csak utána kutatja ki a sírás okát. Ezekből a mintákból tanulja meg a gyermek megnevezni fejlődése során összetettebbé, bonyolultabbakká váló érzelmeit.

Hogyan segíthetjük az érzelmi intelligencia fejlődését?

Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekeknek nem csupán elmélet, hanem gyakorlat is. Fontos, hogy a felnőttek vezessék őket ezen az úton. Minden gyerek képes elsajátítani az érzelmi intelligencia készségeit.

1. Az érzelmek felismerése és megnevezése

• A gyerekeknek tudniuk kell, hogyan ismerjék fel a saját érzéseiket. Az olyan szavak, mint a „dühös”, „feldúlt”, „szomorú” és „csalódott”, mind hasznosak lehetnek az érzelmek kifejezésére.
• Az érzelmekről való beszéd képessége nélkülözhetetlen a jól működő társas kapcsolatok kialakításához és ahhoz is, hogy jobban megértsük saját érzéseinket. Ha beszélünk az érzéseinkről, a gyermek már egy értelmezést, egy nevet, címkét is tud párosítani ahhoz az állapothoz, testtartáshoz és arckifejezéshez, amit a felnőttön érzékel.
• Használjunk érzelemkifejező szavakat mindennapi beszélgetéseinkben. A tanulmányok azt mutatják, hogy az érzelmileg intelligens szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel válnak érzelmileg intelligenssé.

2. Érzelmek érvényesítése és empátia

• Amikor a gyermek ideges, hajlamosak lehetünk arra, hogy lekicsinylően kezeljük az érzéseit. Jobb módszer lehet az érzéseik érvényesítése és az empátia kimutatása - még akkor is, ha nem értjük, miért olyan idegesek.
• Az empátia a másik ember érzelmeinek tudatos érzékelését, belső állapotának mély megértését jelenti anélkül, hogy mi magunk érzelmileg elsodródnánk. Az empátia alapja a gazdag és szeretetteljes szülő-gyermek kommunikáció és kapcsolat, ami a családon kívüli társas kapcsolatokban fejlődik tovább.
• Az érzelmi nevelés biztosítja a gyermek számára a különböző erkölcsi érzelmek átélésére vonatkozó lehetőségeket, hozzájárul a szép iránti fogékonyság kialakulásához.

3. Érzelmek szabályozása és kezelése

• Miután gyermekünk megértette a saját érzelmeit, meg kell tanulnia, hogyan kezelje őket. Tanítsunk neki konkrét készségeket, például a mély légzés alkalmazását dühös állapotban.
• Két-hároméves korukig a gyermekek nem képesek szabályozni érzelmi kitöréseiket, fokozatosan tanulják meg, hogy úgy fejezzék ki érzelmeiket, ahogyan ezt a környezetük elfogadhatónak tartja.
• Összeállíthatunk gyermekünknek egy olyan „készletet” is, amely segít neki szabályozni az érzéseit. A színezők, a kedvenc mesekönyvek, a nyugtató zene és a kellemes illóolajak segíthetnek lecsillapítani érzékszerveit és érzelmeit.
• A fürdés, zuhanyzás, vízben levés is egy jó horgony lehet, vagy akár a természetben eltöltött idő, a túrázás.

4. Problémamegoldás

• Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyerekeknek része a problémák megoldásának megtanulása. Segítsünk a gyermeknek azonosítani legalább öt módszert, amellyel megoldhatja a problémáit, majd felmérni mindegyik előnyeit és hátrányait.
• Amikor hibákat követ el, gondoljuk át, mit tehettünk volna másként, és mit tehet a gyermekünk a jövőben a problémák megoldása érdekében.

5. Példamutatás

Az óvodapedagógia gyakorlata megkövetel bizonyos személyiségjegyeket és nevelői attitűdöket a pedagógusoktól. Ennek oka, hogy óvodáskorban a gyermekek utánzás révén sajátítják el környezetük tevékenységének megfigyelésével, a különböző viselkedésnormákat és magatartásbeli megnyilvánulásokat. Az óvodáskorú gyermekek nyelvi képességeinek kibontakoztatásához elengedhetetlen az óvodapedagógus tiszta, nyelvtanilag helyesen felépített, árnyalt és kifejező beszédmódja, amellyel az óvodai élet valamennyi pillanatában mintát ad többek között az érzelmek verbális kifejezésére, a problémahelyzetek megoldását elősegítő leghatékonyabb kommunikációs eszközökre.

Szülőként mutassunk példát érzelmeink kifejezésében és kezelésében. Ha például idegesek vagyunk, mondjuk el a gyermeknek, miért érzünk így magunkat, és mit teszünk annak érdekében, hogy jobban érezzük magunkat. Fontos, hogy hiteles legyen a kommunikációnk.

Játékos fejlesztési módszerek

Az érzelmi intelligencia fejlesztése óvodás korban hosszútávon hozzájárul gyermekünk boldog és kiegyensúlyozott életéhez. Az ehhez kapcsolódó játékok és eszközök praktikus segítséget nyújtanak abban, hogy a gyerekek könnyebben és játékos formában sajátítsák el ezeket a fontos készségeket.

1. Meseolvasás és bábozás

Az olvasott vagy fejből mesélt mesék - amellett, hogy tanítanak, és fejlesztik a beszédértést, a beszédkészséget, a szövegértési képességet, a figyelmet, valamint a koncentrációt - komoly lélektani hatással is rendelkeznek. A mese tartalma nem szájbarágósan, direkt üzenetekkel operálva tanítja a gyermeket, hanem észrevétlenül fejlesztve az érzelmi intelligenciát, a képzeletet és a fantáziát, egy olyan világot bemutatva, ahol az erkölcsi értékek mindig, minden esetben győzedelmeskednek. A mesékből megtanulható az is, hogy melyek azok a pozitív, belső tulajdonságok, amelyek bennünk szunnyadnak, és segítségünkre lehetnek a próbatételek során.

Sajnos a tévében vagy számítógépen nézett mesék nem bírnak a fent leírt pozitív tulajdonságokkal, ugyanis a színes, egymást gyorsan váltó képeket szinte nincs is idő feldolgozni, sőt maga a fantázia sem működik, hiszen nincs szükség a saját belső képeinkre. Bár kényelmesebbnek tűnik a mások által megszerkesztett jeleneteket szemlélni, hosszú távon sokkal jobban járunk, ha megtanulunk a saját fantáziánkra és képzelőerőnkre támaszkodni. A szerepjáték vagy a bábozás is remek lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessünk arról, hogyan érezhetik magukat az egyes szereplők az adott szituációban.

2. Érzelemkártyák és érzelem-felismerő játékok

Állandó játékeszköz lehet a csoportszobában az érzelemkártya, amelyet az óvodapedagógus akár a gyermekekkel közösen is elkészíthet például újságokból kivágott képekből vagy a csoporttagok rajzaiból. Mivel az óvodáskorú gyermekek legfőbb tevékenysége a játék, így a szókincsbővítés, a fogalomalkotás elősegítése a tárgyi, képi és szóbeli meghatározás módszereinek együttes használatával segíthető elő eredményesen.

Az érzelemkártyákon különböző érzelmek jeleníthetők meg, például boldogság, félelem, meglepetés, unalom és izgatottság. Ezek nonverbális jelzésekként szerepelnek a kártyákon. A játék során kerülendő a sematikus, emojikkal történő ábrázolás. Az érzelmek tudatosítását és megnevezését elősegítheti a tükör bevonása a tevékenységbe. Az érzelemkártyákkal számtalan közös tevékenykedés kezdeményezhető a gyermekek körében, egyéni szabályokat felállítva:

• A kártyák lefordítva vannak az asztalon. A gyermek felfordít egyet, és megnevezi a rajta megjelenő érzelmet.
• A kártyák felfelé fordítva vannak az asztalon. Az óvodapedagógus megnevez egy érzelmet, a gyermek pedig megkeresi azt a kártyát, amelyen a pedagógus által kimondott érzelemmegnyilvánulás látható.
• A kártyák felfelé fordítva vannak az asztalon. Az óvodapedagógus megkéri a gyermeket, hogy válassza ki azt a kártyát, amelyik a jelenlegi érzelmeit tükrözi.

Az érzelmek felismerésében az arc mimikájának ismerete elengedhetetlen tudás az egyén számára. Az arcon hét érzelem, az öröm, a meglepetés, a félelem, a szomorúság, a harag, az undor és az érdeklődés tükröződhet vissza. Az érzelmek azonosításának alappilléreit a szem pontja, a szemöldök és a száj vonalai adják. A cserélhető elemeket tartalmazó játékeszköz, amely elősegítheti az érzelmek azonosításának az eredményességét már a gyermek számára is egy interakció keretein belül.

3. Gyurmázás és mozgás

Ugyanezt a célt szolgálhatja a gyurmázó feladat is, ahol a gyermek maga alkothatja meg az általa megélt vagy az óvodapedagógus által kért érzelem arckifejezését. Így tudatosíthatja az adott érzelem kifejezésére alkalmas nonverbális jelzéseket. A gyurmázás hozzájárul továbbá az anyagismereti tapasztalatszerzéshez, a kéz-szem koordináció, a finommotorikus képességek, a képi gondolkodásmód, az esztétikai érzékenység, a kitartás, a kudarctűrő képesség és az együttműködés fejlődéséhez.

Jól levezetheti a feszültséget a bokszzsák püfölése, trambulinon ugrálás, tornaszőnyegre vetődés, babzsák földhöz vágása, tóba kövek dobálása (persze felügyelettel), focilabda rúgása, vagy egyszerűen a rohangálás, futkározás, pörgés - forgás, egybekötve a hangjuk kiengedésével, kiabálással, síkítozással is.

4. Illatok és zene

Az illatok nagyszerűen képesek hatni ránk. Bizonyos illatokat használhatunk megnyugtatásra, ellazulásra is, például levendula illatú nyugtató palackot. A zenehallgatás és a mozgás is segíti az érzelmek kifejezését. Nyugtató zene (akár fülhallgatóval hallgatva), vagy a természet hangjainak hallgatása: eső, szélsusogás, tenger morajlás is segíthet a feszültség oldásában.

Az érzelmi viharok kezelése

Az óvodáskor a nagyfokú érzelmi ingerlékenység és labilitás időszaka. A gyermek érzelmei erősek, gyorsan váltakoznak és szélsőségesek. Mivel testi és lelki adottságai, alacsony frusztrációtoleranciája még nem teszi lehetővé, hogy egy felnőtthöz hasonlóan eligazodjon a bonyolult külső és belső világban, gyakran tehetetlennek érzi magát. Belső feszültségét pedig fokozza, hogy nehezen tudja megfogalmazni a problémáit és érzelmeit.

Ezeket a nehéz időszakokat megkönnyítheti, ha az érzelmi intelligencia fejlesztésére figyelmet fordítunk. A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező gyermek könnyebben meg tudja nevezni a saját érzelmeit, jobban tudja uralni és kontrollálni őket. Megfelelő gyakorlással és tanulással fel tudja ismerni, ha éppen szomorú vagy dühös, és kezelni is tudja ezeket a helyzeteket (pl.: ahelyett, hogy a falhoz vágja a játékát, képes megnyugtatni önmagát).

A megoldások természetesen egyénfüggők, néha sok próbálkozás után találunk rá arra a módszerre, ami beválik, képes csillapítani a dühöt, sírást, oldani a feszültséget. Első lépésként segítsünk megfogalmazni, mit érez a gyerkőc, és ennek mi az oka (mi történt, mi okozta az adott érzelmi állapotot).

tags: #intellektualis #erzelmek #bolcsodes #koru #gyermeknel