A terhesség 40. hete és a szülés: minden, amit tudni érdemes

A terhesség 40. hete a várandósság utolsó hetét jelöli, ami a szülés esedékes időpontja. Ebben az időszakban a legtöbb magzat már teljesen fejlett és készen áll a méhen kívüli életre. Bár az orvos az utolsó menstruáció és az ultrahangos vizsgálat alapján kiszámolja a várható szülés időpontját, jó tudni, hogy a kismamáknak nem több mint 5%-a kerül a szülőszobába a kiírt időpontban. Különösen az első terhesség esetén fordul elő, hogy a magzat akár két héttel is tovább marad az anyaméhben. Ha a szülés mégsem indul meg a 40. héten, azaz túlhordási szakaszba lép, a magzat súlya tovább gyarapszik, a haja és a körme tovább nő, és a bőre ráncosabb lesz a magzatmáz hiánya miatt.

A magzat fejlődése a 40. héten

A terhesség 40. hetében a magzat körülbelül 50-52 cm hosszú és súlya eléri a 3440 grammot, amivel az újszülöttek átlagos méretét éri el. Az elmúlt hetekben annyi zsírtartalékot halmozott fel, hogy az már a testsúlyának körülbelül 15%-át teszi ki. A magzat mája több keményítőt vesz fel az anya véráramából, amelyet a születés után glükózzá alakít át. Ez a baba véráramába kerül, és ellátja őt egészen addig, amíg az érett anyatej termelődése beindul 3-4 nappal a szülés után. Az előtej, az ún. kolosztrum, védőanyagokkal látja el az újszülöttet, amelyek támogatják immunrendszere fejlődését. Így az újszülött meg tudja védeni magát az anyaméhen kívüli világban lévő baktériumoktól, különös tekintettel a náthára.

A magzat mozgása az anyaméhben egészen változó lehet, a nagyon aktívtól az egészen nyugodt, várakozó álláspontig. A baba karját és lábát nagyon erősen be kell hajlítania, hogy elférjen az anya hasában. Van azonban néhány dolog, ami a születéskor még mindig nincs „készen”. Ilyen egyrészt az immunrendszer, másrészt pedig a bél, amelyből fontos baktériumok hiányoznak az emésztéshez. Ezenkívül a koponyacsontok sem nőttek még teljesen össze. Ezért a szülőcsatornában képesek elmozdulni, illetve egymásra csúszni, ami megkönnyíti az áthaladást. A koponyán található nyitott területeket „kutacsoknak” nevezik, melyek 3-15 hónapig is megmaradhatnak.

Magzati méretek a terhesség 40. hetében ultrahang vizsgálat alapján

Az ultrahang vizsgálat alapján mért magzati méretek a terhesség 40. hetében a következők:

• BPD (fejátmérő): 96 (+/- 8,0) mm
• HC (fej körfogat): 340 (+/- 25) mm
• AC (has körfogat): 362 (+/- 35) mm
• FL (combcsont hossz): 76 (+/- 4,0) mm

Fontos megjegyezni, hogy a feltüntetett értékek hozzávetőlegesek, átlagértékek, amelyek a magzati kor, valamint az egyéni tényezők függvényében eltérőek lehetnek, ami nem jelent problémát. Ezzel kapcsolatban minden esetben az orvos a mérvadó. Az értékeket az ausztrál népesség átlag adatai alapján S. Campbell Westerway határozta meg.

A kismama a 40. héten

A hosszú, várakozással teli időszak a 40. héten véget ér, elérkezett a gyermek várható születésnapja és ezzel a várandósság vége. A terhesség vége egyben a folyamatos súlygyarapodás végét is jelenti. A megerőltető szülés, valamint az újszülött szoptatása miatt a fogyás megindul, amely természetes folyamat, mert az újdonsült édesanyának sok energiára van szüksége.

A 40. hét határozottan teljes terminusnak számít, ám fontos tudni, hogy a kismamák 14 százaléka csak a 41. héten vagy később szül meg.

Testi változások és tünetek a terhesség 40. hetében

A vajúdás korai fázisában sok kismama nem biztos abban, hogy valódi összehúzódásokat vagy Braxton Hicks kontrakciókat tapasztal. Lényeges megkülönböztetni a két jelenséget:

• Jóslófájások (Braxton Hicks kontrakciók): Szabálytalan, nem túl fájdalmas összehúzódásokból állnak, amelyek 30-45 másodpercig tartanak. Ezek a felkészítő fájások nem szűnnek meg testhelyzet változtatás esetén sem.
• Valódi fájások: Hátulról indulnak, és előrefelé sugároznak, erősebbek, mint a jóslófájások, és rendszeresek. Amikor a vajúdás beindul, a fájások gyomorfájást és alhasi fájdalmat okoznak. Kezdetben több órán keresztül szabálytalan időközönként, majd még intenzívebben és rendszeresebben jelentkeznek. Ebben a szakaszban a méhnyak kitágul, ami vérzést okozhat.

Általánosan észlelhető tünetek a terhesség 40. hetében:

• Erősödő Braxton Hicks kontrakciók
• Vizesedés, lábak, kezek, arc duzzanata
• Alábgörcs
• Hát-, derék- és alhasi fájdalom
• Hasmenés
• Álmatlanság, fáradtság
• Nyákdugó távozása

Tanácsok a kismamáknak a 40. héten

Jóllehet a kismama a szülés előtti néhány napban már másra sem tud gondolni, mint magára a szülés menetére, ez teljesen normális. Éppen ezért különösen lényeges kizárni minden olyan szüléstörténetet, amely nem építő jelleggel bír. Nem szégyen a kismamának azt mondani, hogy a témára szülés után térjenek vissza.

A 40. héten kifejezetten fontos kihasználni az időt a minél több pihenésre, alvásra. Az így nyert energiára szüksége lesz, ha megszületik a baba, hiszen utána már jóval kevesebbet tud majd pihenni. Tanácsos fekvés közben behunyt szemmel, fejben ráhangolódni a szülésre. A gondolatoknak, a tudatnak nagy ereje van.

Még a fájások esetén is lehet enni. Próbáljon meg könnyű ételeket enni kis mennyiségben, és ne felejtsen el inni. A szüléshez sok energiára és folyadékra lesz szükség. Érdemes egy kis harapnivalót a kórházba vinni. Előfordul, hogy a fájások között nagyon fáradtnak érzi magát, ilyenkor aludjon.

Pihenjen és lazítson amennyit csak tud, ez elősegíti a szülés megindulását és intenzívebbé teszi a fájásokat. Tartsa mindig magánál a telefonját, hogy felhívhassa párját, nőgyógyászát, védőnőjét, vagy bárkit, aki a segítségére lehet, ha itt az idő.

Sok kismama ilyenkor már alig várja, hogy a karjában tarthassa a kisbabáját. Amennyire csak lehet, lazíts, hogy fitt legyen a szülésnél - akkor is, ha nehezére esik megőrizni a nyugalmát. Talán segít egy kis figyelemelterelés, például egy találkozó a barátnőjével vagy egy kényelmes séta?

A szülés folyamata

A kilenc hónapon keresztül történő babavárás a kis jövevény születésével ér véget, melyre jó esetben mind a kismama, mind partnere fel van készülve. Fontos tisztában lenni a természetes szülés menetével, amely három fő szakaszból áll:

1. A tágulási szakasz

A méhszáj kinyílik. Noha a legtöbb film bemutatása alapján a szülés folyamatának megindulása a magzatvíz látványos elfolyásával kezdődik, valójában ez nem túl gyakori. Tehát a szülés akkor kezdődik, amikor az összehúzódások rendszeressé válnak, és mind gyakoriságuk, mind erősségük nő. Ez a szakasz tarthat 3 órától akár jóval tovább is, ami teljesen normálisnak mondható, főleg első szülő nők esetében. Az első gyereknél átlagosan 8-14 órát vesz igénybe.

A fájások kezdetben több órán keresztül szabálytalan időközönként, majd végül még intenzívebben és rendszeresebben jelentkeznek. Ebben a szakaszban a méhnyak kitágul, ami vérzést okozhat. Minden összehúzódással a méhnyak tovább tágul és vékonyodik. A baba feje lassan beilleszkedik a csontos medencébe, és belülről nyomja a méhszájat, így az kinyílik. Amikor a vajúdás beindul, a fájások gyomorfájást és alhasi fájdalmat okoznak. Amikor a vajúdás aktív szakaszába lép, a méhnyak körülbelül 1 centiméterrel tágul óránként. Ennek elérése érdekében az összehúzódások szabályosabbá és gyakoribbá válnak (két-három percenként jelentkeznek), tovább tartanak (60-90 másodperc), és jelentősen intenzívebbek.

Eltérő lehet, hogy a tágulási szakaszban mit találnak kellemesnek a kismamák:

• Meleg fürdő (de csak ha van valaki a közelben, aki keringési probléma vagy a fájások erősödése esetén segíteni tud!)
• Fekvés a kanapén melegvizes palackkal
• Egy kis séta
• Ülés vagy támaszkodás gimnasztikai labdán
• Légző- és lazító gyakorlatok

A tágulással járó fájdalmak megélése éppoly egyedi, mint az, hogy mi tesz jót ilyenkor a kismamának. Van, aki az egyedüllétet és a visszahúzódást választja, mások örülnek, ha partnerük megmasszírozza a hátukat.

2. Az átmeneti szakasz

A kitolási szakaszt egy viszonylag rövid - 1-2 órás - átmeneti fázis előzi meg, amely alatt az összehúzódások szinte egymást követik. Ezek a fájások nem erősebbek, csak sűrűbbek a többinél, alig 2-3 perc telik el köztük. Ez a szülés legkellemetlenebb szakasza: nagyon sok nő él át remegést, erős émelygést, hányást, de talán vigasztaló, hogy nem tart sokáig, és a végére a méhszáj teljesen kitágul, majd eltűnik. Ilyenkor sok szülő nő egy kisebb mélypontot él át, van, aki haza akar menni, mások császármetszésre vágynak, dühösek, kétségbeesettek vagy ingerültek lesznek. A fájások szabálytalanabbá és hevesebbé válhatnak. Hányinger és remegés jelentkezhet. Egy kis vigasz: az átmeneti szakasz többnyire hamar elmúlik.

3. A kitolási szakasz

A kitolási szakasz általában már jóval kellemesebb élmény: a kismama úgy érzi, a magzat kitolásával aktív szereplőjévé válik a történéseknek. Az összehúzódások gyakorisága csökken, és a fájás minősége is változik. A szülő nő hamar ráérez, mikor kell nyomnia, és hogyan vegye a levegőt annak érdekében, hogy minél hatékonyabban haladjon előre a kicsi a szülőcsatornában. Ha nem érezné eléggé a nyomások szükségét, a szülésznő segít neki a kellő időben. A kitolási szakasz az első szülésnél 2 óráig is eltarthat, a következő szüléseknél gyakran rövidebb. A kismama a hasizmai, a légzés és (a szülő nő által ösztönösen kiadott) „hangok” segítenek a baba kinyomásában. Elképzelhető, hogy a szülésznő és az orvos is ad tanácsokat arra vonatkozóan, hogy milyen testhelyzetek, illetve helyzetváltoztatások viszik előre leginkább a szülést. Senki sem tudja előre, melyik pozíció lesz optimális a szüléshez. Annyi biztos, hogy a baba - valamilyen módon - garantáltan kibújik.

Ha gátmetszésre van szükség - ami manapság már nem rutinszerű -, az ennek a szakasznak a végén történik, szinte csak egy-két perccel korábban annál, hogy a baba világra jön. A születendő babát a méh izomzata kifelé tolja. Ezt követően a feje megjelenik a hüvelynyílásnál. Itt éri először a külvilágból származó levegő, amely majd az első levegővételre készteti. Ez általában sírással és ijedt arckifejezéssel jár együtt, és egyben azt is jelenti, hogy a leendő édesanya túl van a szülés döntő részén. Ezután bújik ki a baba válla, amihez néhány erős tolófájásra van szükség.

4. A lepényi szakasz

Valószínű, hogy az újdonsült édesanya számára a kicsi megszületése után már semmi nem számít, de hátravan még egy fázis, a lepényi szak. Az újszülött világra jövetelét követő egy órában pár enyhe nyomás hatására megszületik a méhlepény is, amelynek gondos vizsgálata elengedhetetlen része a biztonságos szülésnek.

Miután a baba megszületett, belépsz az utolsó fázisba: megszülöd a méhlepényed. A folyamat segítése érdekében érdemes mielőbb megszoptatni a babát: ez elősegíti a méh összehúzódását és a méhlepény távozását.

Fájdalomcsillapítás a szülés során

Az első gyermeküket váró kismamák nem tudják, pontosan hogyan reagál a szervezetük a szülés során a fájdalomra és hogyan fognak ezzel megbirkózni. Ha sokáig tart a szülés és nem megy gördülékenyen, és ha a kismama már kimerült, a szülész-nőgyógyász epidurális érzéstelenítést javasolhat a fájdalom enyhítésére. Az eljárás során az aneszteziológus szakorvos fájdalomcsillapítót fecskendez az ún. epidurális térbe, amely a gerincvelő és a gerinccsatorna fala között található, így a kismama nem érez fájdalmat a szülés folyamata során. Ennek beadása után 24 óráig feküdni kell az általános gyakorlat szerint, de ma már a modern orvostudománynak köszönhetően létezik „sétálós EDA” is.

A kismama valószínűleg sokat gondolkodik azon, hogyan fog lezajlani a szülés és mi az, ami segíthet a szülés alatt. Engedje és élje meg a történéseket. Beszélgessen erről védőnőjével vagy választott orvosával, szülésznőjével, milyen praktikák segíthetnek: meleg vizes fürdő, séta, fájdalomcsillapító, stb. Próbáljon meg rugalmas lenni a körülményekhez képest és ne ragaszkodjon az előzetes elképzeléséhez, ha az nem működik. Hagyja, hogy a szülés megtörténjen.

Legjobb, ha már a szülés előtt megbeszéli az orvosával, milyen lehetőségek vannak a fájdalomcsillapításra abban a kórházban, ahol szül. Így már korábban eldöntheti, mit szeretne, és rögzítheti a preferenciáit a szülési tervben.

A császármetszés

A szülések több, mint 30 százalékban császármetszésre kerül sor. Ezek egy része előre tervezett az alábbi körülmények miatt:

• A baba túl nagy a terhességi korához képest vagy ha a becslések szerint 4,5 kg-nál nagyobb
• Ikerterhesség
• Korábbi császármetszés
• Farkfekvés
• Mélyen fekvő méhlepény (placenta previa)
• Bizonyos anyai körülmények vagy olyan korábbi méh műtétek, amelyeknél a szülés nem javasolt

A legtöbb esetében azonban a szülés során bekövetkező váratlan komplikációk miatt kerül sor császármetszésre.

A császármetszés lépésről lépésre

A császármetszés menete a következő:

1. A szülésznő feladata a kismamának a katéter felhelyezése, és a vénás vér állandó tűn keresztüli biztosítása még a műtét kezdete előtt.
2. A műtőben már az aneszteziológus epidurális vagy spinális érzéstelenítést ad a kismamának, majd karját egy kartámaszhoz rögzíti, a légzését pedig monitorozza. Ez befolyásolhatja az izommozgás érzékelését, és úgy érezheted, hogy nem tudsz rendesen lélegezni. Ne pánikolj: a légzésed normális és monitorozzák is azt!
3. A nőgyógyász antibiotikumos oldattal lemossa a kismama hasát, majd különböző, steril lepedőkkel megóvják a kismamát a fertőzéstől és a műtét látványától. A karokat lazán egy kartámaszhoz rögzítik, hogy távol legyen a testtől és ne érintse meg a már sterilizált hasat.
4. Amikor kellően elzsibbadt a kismama, az orvos egy kb. 10 cm hosszú bemetszést ejt a bikinivonalon, átvágja a bőrt, izmokat, zsírt, a méhet és a magzatburkot. Az orvos a véredényeket is elszorítja, hogy megakadályozza a túlzott vérveszteséget, valamint lépéseket tesz a hólyag megóvására is.
5. A következő pillanatban már kiemelik a babát is (ekkor a kismama nyomó, húzó, toló érzést és hányingert is érezhet, de fájdalmat nem). A babát megmutatják az anyának, majd a gyermekorvos megvizsgálja.
6. Ezalatt az orvos eltávolítja a placentát is, átvizsgálja és megtisztítja a méhet, és bezárja a sebet. Ez utóbbi az eljárás leghosszabb része.
7. Miután a sebet bezárták, kórháztól függően változnak az eljárások, ugyanis van, ahol egy-két napot töltenek a kismamák a megfigyelőben (sokkszobában), van, ahol pár óra elteltével mehetnek a megszült anyukák osztályára. Pár órát a megfigyelő helyiségben töltesz, mielőtt a szobádba vinnének.
8. Hacsak a baba nincs megfigyelés alatt, vagy a kórházi szabályzat másképp nem rendelkezik, a kicsi ott lehet az anya ágya mellett. Előreláthatólag 5-7 napot fognak a kórházban tölteni. Mielőtt hazaengednék őket, az anyának eltávolítják a varratokat.

A baba születése után

Apás szülés esetén az édesapa elvágja a köldökzsinórt, majd az újszülöttet megtisztítják és az édesanya mellkasára helyezik, amely fontos momentum a kötődés kialakulásához. Így érzi magát a kismama a 40. hétben. Ha nincs orvosi akadálya, akkor jó, ha a babát a megszületése után azonnal az anya mellkasára teszik. Közvetlenül a szülés után az orvos a baba szájából és orrából váladékot és magzatvizet szív le, majd a hasadra teszi a picit, hogy magadhoz ölelhesd, megszoptathasd. Ha ez utóbbi nem történik meg azonnal, akkor valószínű, hogy a baba stressz jeleit mutatja, illetve a császármetszéssel született babákat először a gyermekorvos megvizsgálja.

Újszülött szűrővizsgálatok

Az újszülöttnél néhány szűrővizsgálatot is elvégeznek:

• Súly és hossz: Erre szinte azonnal a születés után kerül sor. Az újszülött körülbelül 48-53 cm hosszú, és 3-4,5 kg súlyú, és valószínűleg nem olyan, mint amilyennek elképzelted. Egy átlagos újszülött súlya 3400 gramm körül van és nagyjából 51 centiméter hosszú.
• Apgar pontozás: Osztályozza a baba bőrszínét, pulzusszámát, légzését, izomtónusát és reflexeit (ezt egy perccel a gyermek születése után végzik).
• Szemcsepp: Antibiotikumos szemcseppet alkalmaznak a fertőzés megelőzésére.
• K-vitamin injekció: Általában a születéstől számított hat órán belül beadják a K-vitamin injekciót, ami fontos a megfelelő véralvadás biztosításához, így csökkenti a babánál az agy- és egyéb vérzés kockázatát.
• Hepatitis B vakcina: A születéstől számított 24 órán belül kapja a baba.
• Halláspróba: A babát különböző hanghatásoknak teszik ki, hogy meghatározzák, milyen jól hall.
• PKU teszt: Ez az úgynevezett újszülött szűrővizsgálat, és általában a baba 24-48 órás korában végzik. A sarokból vett vért akár 50 különböző betegségre szűrik, beleértve a PKU-t vagy fenilketonuriát, galaktosémiát és a veleszületett hipotireózist.
• Körülmetélés: Ha úgy döntesz, hogy körülmetélteted a fiad, az eljárást valószínűleg egy vagy két napos korban végzik.

Anyai hormonok és a baba külleme

Természetesen minden édesanyának a saját gyermeke a legszebb, de születéskor a baba egy kicsit máshogy néz ki, mint a képeken. Gyakran vérrel és magzatmázzal borítva születik meg, a feje deformált lehet, és a bőrön különböző elváltozások - száraz foltok, kiütések - jelentkezhetnek. Ez mind teljesen normális. A koponyája puha és rugalmas, ami megkönnyíti az áthaladást a szülőcsatornán, ám lehet, hogy ezért a feje most kissé kúp alakú. Néhány nap múlva kikerekedik. Előfordulhat, hogy a baba testét vernix és lanugo fedi, szemei duzzadtak, a kezei és lábai kékes színűek, és/vagy a homlokán, szemhéján és/vagy a nyakán vörös elszíneződés (nevus simplex) lehet. Ez mind természetes. Az anyai hormonoknak köszönhetően a baba nemi szervei - fiúknál a here, lányoknál a nagyajkak - gyakran megnagyobbodnak, de a születés után pár nappal elnyerik valódi méretüket.

A túlhordás és a szülés megindítása

Ha a szülés még mindig nem indult meg, a terhesség hivatalosan nem számít túlhordásnak a 42. hétig. A szülés várható időpontjának meghatározása nem pontos tudomány, a rendszertelen vagy nem pontosan nyilvántartott menstruáció miatt pontatlan lehet. Az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a baba nem születik meg a nem megfelelő pozicionálás. A kismama ösztönözheti a magzat leszállását a medencébe azzal, hogy aktív marad az utolsó pillanatig, sétál, rendszeresen eljár kismama tornaórákra, és finoman nyújtja a csípőt és ágyéki területet.

Ha egy héten belül sem indul be a szülés, NST teszttel és/vagy biofizikai profil (BPP) vizsgálattal ellenőrzik a baba szívverését, mozgását és általános jólétét. Az orvos az eredmények alapján dönt, hogy ajánlott-e mesterségesen megindítani a szülést. A legtöbb orvos akkor indítja meg a vajúdást, ha egy vagy két héttel túlhordtad az előre kalkulált szülés időpontját követően babádat. Ez azért van, mert a méhlepény a 42. héten már kevésbé hatékonyan tud tápanyagokat szállítani a babának, és más, komoly szövődmények fellépése is valószínűbbé válik, ahogy túllépsz a várható időponton.

Ha meg kell indítani a szülést, de a méhnyakad még nem tágult ki vagy vékonyodott el eléggé, akkor általában be kell vonulnod a kórházba, ahol az orvosod úgy kezdi a megindítást, hogy prosztaglandinokat tartalmazó gyógyszert helyez a hüvelyedbe. Ha a prosztaglandinok nem indítják meg a vajúdást, akkor az orvosod oxytocinnal fog kezelni. Ezt egy intravénás csöpögtetőn keresztül kapod, és megindítja a szülést, vagy fokozza a saját összehúzódásaidat.

Nem orvosi módszerek a szülés megindítására

Nincs olyan egyedül elvégezhető módszer, ami bizonyítottan biztonságos és hatásos is, ezért ne próbálj ki semmit az orvosod beleegyezése nélkül.

• Nemi együttlét: Az ondó prosztaglandinokat tartalmaz, és az orgazmus ingerelhet összehúzódásokat.
• Mellbimbó izgatása: A mellbimbók izgatása oxytocint szabadít fel, és ez segíthet a szülés megindításában, de több kutatásra van szükség, hogy ezt a módszert biztonságosnak és hatékonynak minősíthessük.
• Hashajtó: A ricinusolaj erős hashajtó, és a beleid stimulálása okozhat összehúzódásokat.
• Gyógynövények: Sok különböző gyógynövényről állítják, hogy hasznos a szülés megindítása szempontjából. Bizonyos növények veszélyesek, mivel olyan összehúzódásokat okozhatnak, amelyek túl hosszúak vagy túl erősek, és más okok miatt is ártalmasak lehetnek a babádra nézve. Más növényeknél a biztonságosság és hasznosság nem ismert.

Figyelem! Sem a fent említett módszereket, sem más módszereket nem ajánl egy terhesség esetleges beindításához. Minden esetben szigorú orvosi felügyelet mellett, az orvos által előírtak szerint ajánlott a terhesség idejének befolyásolása!

A partner szerepe

Amennyiben apás szülés lesz, a partner már előre felkészült, és tudja, hogy mi a teendő a szülés folyamán, és hogyan tudja a legjobban támogatni a leendő anyukát. Legfontosabb a fájások mérése, az együtt begyakorolt légzések alkalmazása és a kismama igényeinek figyelemmel kísérése, kielégítése. Ha nem apás szülés lesz, a partner türelmesen várja a fejleményeket, közben szólhat a legközelebbieknek a történésekről. Sokszor ünneplés követi a baba érkezését, ami általában a közeli barátokkal és rokonokkal együtt történik.

A baba és az anya hazaérkezése után nagyon lényeges, hogy a partner maximálisan segítséget tudjon nyújtani az anyának, amiben csak tud, hogy partnere mielőbb felépüljön. Ilyenek például:

• Pelenkacsere, fürdetés, büfiztetés, dajkálás
• Házimunka elvégzése (porszívózás, mosogatás, mosás, kiteregetés…)
• Víz hozása szoptatás alatt, etetés cumisüvegből, ha szükséges

Ne feledje, hogy a következő napokban, hetekben és hónapokban kell megismerniük az újszülöttet, a szülői létet és az új családi életet. Próbáljon meg türelmes és megértő lenni partnerével és magával is.

Szülés utáni időszak és felépülés

A baba megszületését követően nagyon könnyű elhanyagolni az édesanya saját szükségleteit. Ugyanakkor, akár császármetszéssel, akár hüvelyi úton szült az anya, épp felépülőben van a szervezete a legmegterhelőbb eseményből, amelyet a teste valaha is átélt. Segítse ezt a folyamatot!

A hüvelyi- és gátfájdalom enyhítése:

• Ajánlott érzéstelenítő spray használata a terület zsibbasztására.
• A meleg ülőfürdő enyhíti a fájdalmat.
• Használható fagyasztott tisztasági betét is, szükség szerint 10-20 percig.
• Az ülőpárna pedig enyhíti az érzékeny gáttájékra nehezedő nyomást.
• Érdemes orvosi konzultáció az ibuprofen alkalmazásáról a fájdalom, görcsök és a szülés utáni vérzés csillapítására.

A fürdőszoba használatának megkönnyítése:

• A szülés utáni székrekedés igen gyakori, ezért érdemes orvosi konzultációval meghatározni székletlágyító használatát.
• Segíthet a sok folyadékbevitel és magas rosttartalmú ételek fogyasztása is a székrekedés enyhítésére.

A fájó mellek enyhítése:

• Ajánlott szoptatós betét használata, ami megakadályozza a fájó mellbimbóknak a ruhához való dörzsölődését.
• Segíthet kis mennyiségű módosított lanolinos kenőcs vagy lefejt anyatej masszírozása a mellbimbókra szoptatás után, hogy gyorsabban gyógyuljon.
• A tele mellek fájdalmának enyhítésére hideg borogatás is alkalmazható 10 perccel a szoptatás után.

Ha bármilyen aggasztó fizikai tünet jelentkezik, ilyen a láz, túlzott vérzés, gyulladt heg, nem szabad várni a szülés utáni kontrollig, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Mentális egészség

Külön figyelmet és odafigyelést igényel a kismama mentális egészsége! Bár a szülés utáni letargia - ismertebb nevén baby blues, várható (és ideiglenes), a szülés utáni depresszió vagy szorongás megelőzése rendkívül fontos. A szülés utáni letargia gyakori az első két hétben. Azonban ha a tünetek tovább tartanak, vagy súlyosabbá válnak, az szülés utáni depresszió jele lehet.

Ha az alábbi tünetek közül egyet vagy többet tapasztalsz, kérj orvosi segítséget a lehető leghamarabb:

• Három hétnél hosszabb időn át tartó sírós és érzékeny időszak
• Folyamatos sírás
• Ha úgy érzed, képtelen vagy élvezni a babát; nem akarsz időt tölteni vele
• Erős düh érzése
• Szorongás, hogy a baba sérül
• Nem tudsz aludni, amikor kimerült vagy/állandóan aludni akarsz/a szokásosnál többet alszol
• Bántani akarod magad, a babát, vagy másokat
• Az étvágy drámai változása
• Úgy érzed, a családodnak jobb lenne nélküled

Közelgő orvosi vizsgálatok a szülést követően

A szülés utáni kontrollra 6 hét múlva kerül sor, ahol az alábbi vizsgálatok történnek:

• Kismedencei vizsgálat, hogy a nőgyógyász meggyőződjön róla, a kismama méhe, a petefészkek és a méhnyak visszatértek az eredeti állapotukba.
• PAPA teszt az abnormális méhnyaki sejtek szűrésére.
• A gátseb/vagy szakadás gyógyulásának ellenőrzésére.
• Mellvizsgálat abnormális duzzanatok és blokkolt tejcsatorna szűrésére.
• A császármetszés hegének vizsgálata.
• Szülés utáni depresszió szűrése.

Az orvos emellett tanácsot ad a fogamzásgátlásról (ennek hiányában igenis lehetséges nem sokkal a születés után ismét teherbe esni) és arról, mikor lehet újra nemi életet élni. Élj a lehetőséggel, és beszélj orvosoddal a szülésről, tisztázd az esetleges kérdéseid. Kérdezd bátran a hosszabb ideig tartó, terhességgel kapcsolatos olyan egészségügyi problémákról, mint az aranyér, a visszér és a bőr változásai, vagy a húgyúti és/vagy anális stressz inkontinencia.

tags: #terhesseg #40 #het #50 #portio