Lombok szigete Indonézia Nyugat-Nusa Tenggara (Nusa Tenggara Barat) tartományában található, a Kis-Szunda-szigetlánchoz tartozik. A tőle nyugatra fekvő Balitól a Lombok-szoros, keletre fekvő Sumbawától pedig az Alas-szoros választja el. A tartományi főváros és egyben a legnagyobb város Mataram.
A sziget nagyjából kör alakú, délnyugaton egy nyúlvánnyal. Méretben a szomszédos Balihoz hasonló. Lombok szigetének látképét a 3726 méter magas Rindzsani vulkán uralja, amely Indonézia második legmagasabb vulkánja és a harmadik legmagasabb hegye. Ez egy aktív sztratovulkán, amelynek legutóbbi kitörése 2010 májusában volt.
A sziget nagy részét erdőség borítja, az alacsonyabb területeket pedig művelik. Lombok lakossága meghaladja a 3,9 millió főt, főként a szaszak népcsoport tagjai, akik túlnyomórészt muszlimok. A sziget kulturális öröksége közös Balival, de megőrizte sajátos identitását is.
Lombok történelme
A 17. század előttről keveset tudni, ekkoriban a sziget több kisebb, gyakran egymással harcoló hercegségből állt. Ezt kihasználva a szomszédos Bali foglalta el a sziget nyugati részét a 17. század elején. A hollandok 1674-ben látogattak el először a szigetre, és a Holland Kelet-indiai Társaság szövetséget kötött Lombok szaszak hercegnőjével.
A baliak 1750-re elfoglalták a teljes szigetet, de a balinéz belső harcok miatt az irányítás négy feudális királyságra bomlott fel. A szaszakok és a balinézek Lombok nyugati részén összhangban éltek, a vegyes házasságok megszokottak voltak. A sziget keleti felén azonban a balinézek helyőrségekkel tartották fenn uralmukat. A szaszak falusi kormányzó a helyén maradt, de pozíciója arra korlátozódott, hogy beszedje az adót a balinézek számára.
Az egyik szaszak parasztlázadás után, amely a balinézek ellen irányult, a szaszak főnökök követeket küldtek a hollandokhoz Balira, hogy tegyenek rendet és uralkodjanak Lombokon. 1894 júniusában a Kelet-indiai főkormányzó, Van der Wijck megállapodást írt alá a szaszak lázadókkal a sziget keleti felében. Erős hadsereget küldtek Lombokra, és a balinéz radzsa megadta magát a holland követeléseknek. A hollandok mintegy 500 000 lakost mindössze 250 fős hadsereggel felügyeltek, a balinéz és a szaszak arisztokrácia kölcsönös támogatásával.
A második világháború alatt a japán inváziós erők támadták meg és foglalták el a Kis-Szunda-szigeteket, köztük Lombokot is. Hajóik Surabaya kikötőjéből indultak 1942. március 8-án, és május 9-én kötöttek ki az Ampenan melletti Lombok szigeten. Miután a japán erők visszavonultak Indonéziából, a sziget átmenetileg ismét holland uralom alá került. A sziget 1958-ban egyesült, és Nyugat-Nusa Tenggara tartományban Mataram lett a főváros.
1965-1966 között tömegmészárlások zajlottak a szigeten a kommunisták ellen a szeptember 30-i sikertelen államcsíny után. Szuharto elnök irányítása alatt Lombokon stabilitás és fejlődés volt, de nem olyan mértékű, mint Jáva és Bali szigetén. A termény kevés volt, éhínség alakult ki 1966-ban, és élelmiszerhiány 1973-ban. Indonézia politikai és gazdasági válsága az 1990-es évek végén igen hátrányosan érintette Lombokot. 2000 januárjában zavargások törtek ki Mataramban a keresztények és a kínai származásúak között, amit állítólag külföldről gerjesztettek.
Lombok kultúrája és vallása
A sziget lakossága 85%-ban szaszak, akiket úgy tartanak, hogy Jáva szigetéről érkeztek ide az i. e. 1. évezredben. A szaszak lakosság kulturálisan és nyelvileg közel áll a balinézekhez, egy lényeges különbséggel: a lakosság többsége muszlim, míg a balinézek többnyire a hindu vallást követik. Így a városképet Lombokon a mecsetek és minaretek jellemzik.
A bennszülött szaszak lakosság alapvetően muszlim vallású. Az iszlám érkezése előtt hosszú időn át a hinduizmus és a buddhizmus terjedt el, amelyek Jáván keresztül kerültek a szigetre. Kis létszámú hinduista kultúrájú lakosság ma is él a szigeten. Az iszlám vallást valószínűleg a kereskedők hozták magukkal Sumbawa sziget felől a 17. században, ez először a sziget keleti felén maradt meg.
A Baliról származó bevándorlók a hinduizmus követői. A kereszténységet csak kis létszámú lakosság követi, ezek egy része kínai származású. Kis létszámú arab származású lakosság található Ampenanban, Mataram régi kikötője közelében, akik a hagyományok szerint jemeni kereskedőktől származnak.
Egy nem-ortodox iszlám réteg is található a szigeten, a nevük Wektu Telu (jelentése: háromszor), mert a Korán előírásaitól eltérően naponta nem ötször, hanem háromszor imádkoznak. Vallásukat áthatja az animizmus és a panteista eszmerendszer. Maradtak még boda vallásúak is, akik a pogány szaszak hitet követik. A pogányság hatása sok helyen kimutatható. A lakosság nagy része hisz a szellemekben. Ételt és imádságot áldoznak a szellemeknek, amikor szükségét látják, hogy beszéljenek velük. Varázslást alkalmaznak, amikor el akarják űzni a gonosz erőket vagy betegséget, vagy valamilyen problémára megoldást keresnek.
Turizmus Lombokon
Lombok szigete egyre népszerűbb úti cél azok körében, akik nyugodtabb, természetközelibb és autentikusabb élményre vágynak. Bár sokáig háttérbe szorult Bali árnyékában, mára egyértelművé vált: Lombok nemcsak alternatíva, hanem önálló felfedezésre érdemes sziget. A jelenlegi indonéz kormányzás Lombok és Sumbawa szigeteket jelölte meg a belföldi és külföldi turizmus 2. számú célállomásának.
Lombok természeti környezete háborítatlan és természetes állapotban van a túlzsúfolt és kommersz Balihoz képest. A turizmus Lombok gazdaságában fontos jövedelemforrásnak számít. Turizmus szempontjából a nyugati part tekinthető fejlettnek, különösen Senggigi település környezete. A part menti zóna mintegy 30 km hosszan terjeszkedik Mataram város és az Ampenan közelében lévő repülőtér között. Északnyugat felé Tandzsungig tart, a Rindzsani hegy lábáig, és magában foglalja a népszerű Gili-szigeteket (amik közel vannak a parthoz) és a Medana-félszigetet.
A Gunung Rinjani Indonézia második legmagasabb vulkánja (3726 m), és Lombok északi részének ikonikus látványossága. A túrázáshoz fizikai felkészültség szükséges.
A Sendang Gile vízesés könnyen elérhető, 10 perces sétára a bejárattól. A Tiu Kelep vízeséshez hosszabb, kb. 45 perces séta szükséges patakokon és köveken át. A legjobb délelőtt látogatni, amikor a napfény bevilágít a völgybe.
Lombok északnyugati partján három kis sziget alkotja a Gili-triót: Gili Trawangan, Gili Air és Gili Meno. A szigetek között rendszeres hajójáratok közlekednek.
Kuta (nem összetévesztendő a balin található Kuta várossal) Lombok déli részének központja. Robogóval könnyen felfedezhetők a partok, de jó minőségű út és sisak viselése elengedhetetlen. A falvakban illik visszafogottan öltözni.
Lombok keleti oldalán található a Pink Beach (Pantai Tangsi), amely finom rózsaszín homokjáról ismert. Gunung Tunak a sziget délkeleti részén fekszik, és egyre népszerűbb a természetkedvelők körében. Ideális gyalogos túrára vagy naplementés piknikre.
Közlekedés Lombokon
Lombok sziget látogatói és az ide érkező áru nagy része a Lombok-szoroson keresztül jut el a szigetre tengeri vagy légi úton. A két szigetet csak 40 km választja el egymástól.
A Selaparang repülőtér Ampenanban található, ahonnan belföldi járatok indulnak Jáva, Bali és Sumbawa felé, valamint nemzetközi járatok Szingapúrba és Kuala Lumpurba. A repülőtér Mataram északnyugati külvárosában van.
A Lombok nemzetközi repülőtér (Bandara Internasional Lombok) Lombok középvonalának déli részén, Praya településtől déli irányban található.
A Lembar kikötő délnyugaton található. Itt tengerjáró hajók és járműszállító kompok is ki tudnak kötni.
Lombok egy sziget, ahol a természet uralkodik: a vulkán fölénk magasodik, a strandok elnyúlnak a horizontig, a vízesések pedig zöld falak közül törnek elő. Mindezt a nyugalom, az autentikus kultúra és a barátságos helyiek teszik teljessé.