A védőnői szolgálat hazánkban alapintézménynek számít a gyermek- és családvédelem területén. 2015-ben hungarikummá nyilvánították, mivel az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás, mint a magyar védőnői rendszer. A védőnői munka összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosít, melynek célja az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények, jogszabályok és szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
Ki a védőnő és milyen képzettséggel rendelkezik?
A területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező szakemberek nyújthatják. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek, ami az Európai Unióban sem egységesen szabályozott. A főiskolát végzett védőnő a várandósság első pillanatától jelen van a családok életében, először csak az édesanyával és az édesapával találkozik.
A védőnő feladatai és szerepe a család életében
A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén. Elsődleges feladatuk az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése. Betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén fokozott gondozást és látogatást biztosítanak.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama. A szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhelye szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A várandósság gondozás keretein belül felkészíti az édesanyát a terhesség szakaszaira, életviteli tanácsokat ad, és válaszol az ilyenkor felmerülő kérdésekre.
A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra. A vizitek száma emelkedik, ahogy a terhesség vége felé halad. A védőnő ebben az időszakban végzi a magzati szívműködés-vizsgálatot is, segít eligazodni a kismamának az első szülő nő számára sokszor bonyolult kérdésekben.
A védőnői tanácsadás során végzett vizsgálatok:
- Testsúly, testmagasság mérése
- Vérnyomás és pulzus mérése
- Haskörtérfogat mérése
- Magzati szívműködés vizsgálata
- Vizeletvizsgálat
- Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata
- Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
Gyermekgondozás és családlátogatások
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában meglátogatja a családot. A szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta, az anya kívánságára gyakrabban is látogatja a családot és tanácsot ad. A látogatások során a védőnő segítséget nyújt a szoptatással kapcsolatos problémák megelőzésében és megoldásában, ösztönzi a hat hónapos korig tartó igény szerinti kizárólagos szoptatást, és megtanítja a szoptatás gyakorlatát.
Ezeken a látogatásokon a védőnő tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról, mint például a szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás. Fontosak a súlygyarapodás körüli kérdések, a táplálás, az öltözés, a levegőztetés, és a sétáltatás. A védőnő segít a szülőknek abban, hogy adaptálódjanak az új helyzethez, és válaszol a felmerülő kérdésekre, hiszen "új család első lépesei" ezek.
Újszülött ápolása
Kötelező státuszvizsgálatok és szűrővizsgálatok
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie. Ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon is, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül. A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával megméri a kisbaba súlyát és hosszát, bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket, és ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának. A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
A kötelező státuszvizsgálatok gyakorisága:
- 1 hónapos
- 2 hónapos
- 3 hónapos
- 4 hónapos
- 6 hónapos
- 9 hónapos
- 1 éves
- 15 hónapos
- 18 hónapos
- 2 éves (ha gond van, akkor 2,5 évesen is)
- 3 éves kortól 6 éves korig évente egyszer
A kötelező státuszvizsgálatokon kapják a kis paciensek a kötelező védőoltásokat. Ezek a 2, 4, 6, 12, 13, 15, 16, 18 hónapos vizsgálatokon történnek. Emellett számos szabadon választható védőoltás is létezik, amelyekkel a szülők további védettséget szerezhetnek gyermekeik számára.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor. A védőnő együttműködik a felnőtt háziorvossal, szülész-nőgyógyász orvossal, szülésznővel, és amikor a gyermek megszületett, akkor már a gyermekorvossal együtt segítik a szülőket.
A prevenció hármas szintjei a védőnői munkában
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbi szinteken:
1. Elsődleges (primer) megelőzés
Ez a védőnő önállóan végzendő alapfeladata és felelőssége. Ide tartozó területek többek között az egészséges táplálkozás, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása és fenntartása, a családtervezési módszerek alkalmazása, az egyén megküzdő képességeinek fejlesztése (stressz-, probléma és konfliktuskezelés).
2. Másodlagos (szekunder) megelőzés
Ennek során a védőnő az anamnézis megismerésével, megfigyeléssel, észleléssel, nyomon követéssel, vizsgálatok, szűrővizsgálatok végzésével közreműködik a rizikótényezők, az elváltozások, betegségek korai felismerésében. Jelző rendszerként működve a megfelelő szakembernek jelez, illetve hozzá irányítja a gondozott személyt (szülőt).
3. Harmadlagos (tercier) megelőzés
Ennek célja a tartós megbetegedésben szenvedő gyermekek életminőségének javítása, idő előtti halálozás megelőzése érdekében a kialakult állapot és helyzet szükségszerű elfogadásának segítése. Közreműködik a család meggyőzésében a gyógykezelés, az illetékes szakember útmutatásainak betartása, az együttműködésben való aktív részvétele érdekében.
A védőnői hálózat struktúrája
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
A védőnői hálózat szintjei és feladatai:
| Védőnői szint | Főbb feladatok |
|---|---|
| Területi védőnők | Óvodai védőnői feladatok, nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása, egészségfejlesztési tevékenység az óvodákban. A gyermekvárásnál, újszülött fogadásánál, családi élet kialakításánál, gyermekek óvodába, iskolába menetelénél vannak jelen a család életében. |
| Iskolai védőnők | 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása. Közreműködés az orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában. A fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, támogatása, állapotuk nyomon követése, továbbá az egészségnevelés. |
| Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők | Várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál. Az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés. |
| Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők | Oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése. Terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása. A járási hivatalok népegészségügyi osztályainál szolgálják a lakosságot. |
A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten. Feladatuk közreműködni a védőnői ellátás hatékony, az egészségtudomány mindenkori színvonalának megfelelő működésében, az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének elősegítésében, a szakmai irányelvek, minőségi követelmények közvetítésében, és mindezek együttes megvalósításának ellenőrzésében és folyamatos nyomon követésében.
A védőnői munka értékessége és jövője
Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják. A védőnők mindennapi feladataikat a tanácsadás módszerével végzik, amely a családközpontú gondozás alapelemeire, a segítségnyújtásra és az elfogadásra támaszkodik.
A védőnői rendszer az egészségügyi alapellátás egyik erős pillére. A védőnői hálózat gyermekek és édesanyák millióinak segít, még akkor is, ha természetesnek vesszük a védőnő jelenlétét, tanácsait. A védőnők munkája értékes, egyedi és pótolhatatlan, komplex tevékenység, melyet csak higgadtan, kiegyensúlyozottan lehet végezni. Azokat a továbbtanulókat várjuk, akik a várandós anyák, csecsemők, gyermekek és serdülők egészségének megóvásával és fejlesztésével szeretnének foglalkozni.