Magyarországon nagyjából 150-200 ezer párt érint a meddőség problémája, akiknél az esetek 40-40%-ában a férfi vagy női reproduktív szervrendszer működésének zavarai állnak, 20%-ban pedig a pár mindkét tagjánál kimutatható a meddőség.
Ha nem jön össze a baba néhány hónap, esetleg egy év természetes próbálkozás után, érdemes átfogó kivizsgálást kérni, ami felderítheti a háttérben húzódó okokat.
A férfiak esetében a meddőség hátterében gyakran egy korábbi trauma, fertőzések, hormonális, vagy veleszületett rendellenességek állhatnak. Mivel nincs különösebb tünete, csak megfelelő vizsgálatokkal mutatható ki.
A férfi meddőség kivizsgálásának általában részét képezi egy hagyományos spermatogram, amivel az ondó színét, méretét, térfogatát és vegyhatását, valamint a spermiumok számát is vizsgálják.
Ezen kívül HBA teszt segítségével megállapítható a spermiumok megtermékenyítő képessége, halosperm teszttel a hímivarsejtek esetleges DNS károsodása, összeférhetetlenségi vizsgálattal pedig az, ha a megtermékenyülést a méhnyaknyák és a spermiumok összeférhetetlensége okozza.
Mivel nincs különösebb tünete, csak megfelelő vizsgálatokkal mutatható ki.
Amíg a férfi meddőség okai akár már egy ondómintából is kimutathatóak, a női meddőségi vizsgálatok általában igen sokrétűek.
A nőgyógyásznak először is meg kell győződnie a hüvely, a méhnyak és a méh fizikai állapotáról és képességéről a sikeres terhesség kihordására.
Ennek első lépését többnyire egy bimanuális és hüvelyi ultrahang vizsgálat jelenti, amely során általában a méhnyakrák szűrésre is sor kerül.
A második lépést a petevezetékek és a méhűr anatómiai vizsgálata jelenti, amit ultrahangos, laparoszkópos vagy hiszteroszkópos eljárással vizsgálnak.
Mivel a fogantatási nehézségek hátterében gyakran endokrinológiai problémák állnak, a meddőségi eljárásokat megelőző vizsgálatok között általában egy teljes endokrinokógiai kivizsgálás is helyet kap.
Még ezek után is előfordulhat, hogy nem derül fény pontosan a fogantatási gondok okára.
A kivizsgálást sokan érezhetik invazívnak és megterhelőnek, a megfelelő meddőségi eljárás kiválasztásához azonban elengedhetetlen, hogy orvosunk átfogó képet kapjon állapotunkról.
Még a lombik program esetén is lehetnek olyan fizikai vagy hormonális tényezők, amik akadályozhatják az embrió beültetés sikerét.
Ha megtörténik a legrosszabb, amitől tartottunk és beigazolódik a meddőség ténye, attól függően, hogy női vagy férfi eredetű problémáról van szó, több lehetőség közül is választhatunk.
Az IVF (in vitro fertilizáció) eljárások, köznapi néven a lombik program rendelkezik a legkedvezőbb sikermutatókkal, sokak választása esik rá elsőként.
A 24-34 éves kor közötti nők esetében a beültetések több, mint 30%-ából születik egészséges gyermek ennek a kezelésnek köszönhetően, de akár még 45 éves kor felett is van esély a sikerre.
Érdemes megjegyezni azonban, hogy az életkor előrehaladtával a mesterséges megtermékenyítés sikeressége jelentősen csökken.
A lombik programot egy erőteljes hormonstimulációs időszak indítja, amivel elősegítik a petesejtek érését.
Ezt követi az érett petesejtek műtéti úton történő leszívása, ami egy rutin beavatkozás keretében bódításban, vagy altatásban történik.
Ezután a leginkább életképes petesejteket kiválogatják és laboratóriumban megtermékenyítik, ahol a fejlődésnek indult zigóták első néhány napjukat is töltik.
Az embrió beültetésre a harmadik-ötödik napon kerül sor hüvelyi úton egy kissé kellemetlen, de fájdalommentes eljárás keretében.
Amennyiben a petevezetékek megfelelően átjárhatóak, a ciklust hormonális úton sikerült beállítani, illetve a spermiumok száma és megtermékenyítő képessége is alkalmas rá, inszemináció is szóba kerülhet.
Ez mesterséges spermafelhelyezést jelent, ami során egy előre megtisztított és tápoldatba helyezett spermium sűrítményt juttatnak a méhbe.
Az IVF-nél kevésbé invazív, a természetes megtermékenyítésnél azonban jóval hatásosabb eljárásról van szó.
Egyfajta nulladik lépésként tarthatjuk számon.
Ha a pár egyik tagjánál sem található a meddőségre utaló jel, hormonális úton beállított ciklussal, hormonstimulációval és időzített együttlétekkel is növelhető a fogantatás esélye.
Ehhez elengedhetetlen a ciklus rendszeres monitorozása például ovulációs tesztekkel és a belső hőmérséklet nyomon követésével.
Amikor kitartó próbálkozásaink ellenére sem jön a baba, nehéz megőrizni a reményt.
A modern eljárásoknak köszönhetően azonban nem kell lemondanunk a gyermekáldásról.
Annak érdekében, hogy egy nap karjainkban tarthassuk gyermekünket, az első lépés, hogy megfelelő kivizsgálásokkal fényt derítsünk a fogantatás útjában álló tényezőkre.
A fejlődési rendellenességek legjelentősebb csoportja a szív és a nagy erek kóros elváltozásai, amelyek a csecsemőhalandóság több, mint egyharmadáért felelősek.
A fel nem ismert fejlődési rendellenességek között vezető szerepe van a veleszületett szívfejlődési rendellenességeknek, melyek az újszülöttek közel 1%-át érintik.
Tekintettel arra, hogy a szívhibás magzatok 90%-a az alacsony rizikójú terhespopulációból származik, fontos a megfelelő színvonalon kivitelezett szűrővizsgálat.
A magzati szív-ultrahangvizsgálat (vagy más néven magzati echocardiográfia) egy speciális ultrahangvizsgálat, amelynek célja a magzati szív anatómiájának és működésének részletes értékelése.
A vizsgálat során részletes képet kapunk a magzati szív anatómiájáról, beleértve a kamrákat, a pitvarokat, a szívbillentyűket és az erek rendszerét.
A vizsgálat lehetővé teszi a magzati szív működésének követését, például a szívritmus, a szívverések számának és erősségének értékelését.
A magzati szív-ultrahangvizsgálat segítségével azonosíthatók a szívrendszeri rendellenességek vagy szívfejlődési rendellenességek, például szívbillentyű problémák, septum-rendellenességek (szívfal rendellenességek), vagy egyéb szívhibák.
A vizsgálat során a szakember megvizsgálja a magzati szív szállító artériáit, például a bal és a jobb aortát.
A szív anatómiai vizsgálatának optimális időpontja a várandósság 19-22. hete.
Bizonyos esetekben - pl. orvosi javaslatra -, szükségessé válhat a vizsgálat a terhesség korábbi szakaszában is.
A „korai” szív-ultrahangvizsgálat esetében, amelyet már akár 14 hetes korban is el lehet végezni, egy későbbi időpontban kontroll vizsgálat szükséges.
Az 18 hetes magzatok egy jelentős részénél a szív mérete miatt a kontroll a nemzetközi elvek alapján feltétlenül indokolt.
Ezért javasoljuk, hogy amennyiben nincs egyéb fontos indok, a magzat töltse be a terhesség 19. hetét a vizsgálat elvégzéséig.
A vizsgálat időtartamát annak célja, az abból nyerhető információ teljessége határozza meg.
A terhességi ultrahangvizsgálat elvégzésének sikerességét befolyásolhatják különböző nehezítő körülmények, például a várandós hasfalának vastagsága, a magzat elhelyezkedése.
A várandósság 5-6. hetében alakul ki és kezd el dobogni a baba szíve.
A magzat szíve folyamatosan fejlődik, így a várandósság alatt kiemelten fontos a szívfejlődési rendellenességek szűrése.
Tegyen meg mindent, hogy kisbabája egészséges szívvel szülessen!
Amikor egy kismama teherbe esik és először elmegy orvoshoz, izgatottan várja, hogy mikor hallhatja meg először a baba szívhangját.
Gyakori azonban, hogy a magzati szívhang ilyenkor még nem hallható, és ezt a tényt általában ijedtség és pár napig tartó izgatott várakozás követi: vajon a következő vizsgálaton lesz szívhang?
Jó hír, hogy általában a gond csupán annyi, hogy a kismama túlságosan hamar ment el az orvoshoz, a 4.-5. héten, míg az első magzati szívhang leginkább csak a 6. héttől érzékelhető.
Ebből jó eséllyel lehet következtetni a fogantatás időpontjára is, ha ugyanis a naptár szerint már a 7. hét betöltése után vagyunk, és még mindig nincs szívhang, az aggodalomra adhat okot.
Más a helyzet, ha a legutóbbi vizsgálaton még látta az orvos a magzati szívhangot, a következőn pedig nem.
Sajnos a 12. hétig bekövetkezhet az a sajnálatos eset, hogy a baba elhal, ennek az esélye nagyjából 6 százalék körül van.
Azonban csupán a szívhang hiányából erre nem lehet következtetni, nem egy esetről hallottam, amikor a terhesség befejező műtét előtti utolsó vizsgálaton megint láttak szívhangot!
A magzati szívhang vizsgálatának a későbbiekben is fontos szerepe van.
A 15-16. héttől a védőnő is meghallgatja a szívhangot az ún. Doppler-szívhang-hallgató készülékkel.
A 36. terhességi héttől a CTG vizsgálaton is a magzat szívhangjait figyelik.
Magzati szívhang a 14. héttől már szinte mindenkinél jól hallható.
A lombikbébi-kezelés egyik lépése sem nevezhető könnyűnek, hiszen az egész folyamat, elejétől végéig tele van testi-lelki kihívásokkal.
Habár az embriók visszaültetése után mondhatnánk azt, hogy a nehezén túl vagyunk, valójában az ezután következő másfél-két hét talán az egyik leginkább embert próbáló időszak.
A várakozást egy örökkévalóságnak érezheted, ahogy azon stresszelsz, vajon sikerült-e a beavatkozás és figyeled a beágyazódásra, terhességre utaló esetleges jeleket.
De pontosan mikor és hogyan tudhatod meg biztosan, hogy a kezelés sikerrel járt-e?
Milyen teendőid vannak a pozitív terhességi teszt előtt és után?
Következnek a legfontosabb tudnivalók!
A kezelőorvos az embrióbeültetés után 10-14 nappal hív be téged terhességi tesztre.
Ezt vérvétel segítségével, laboratóriumban végzik.
Ha ennél korábban végeznék el a terhességi tesztet, akkor könnyen előfordulhat, hogy a hCG (humán korion-gonadotropin) vagy más néven „terhességi hormon” szintje még túlzottan alacsony.
Ez pedig hamis negatív eredményt adna.
A lombikbébi-kezelések után úgynevezett béta hCG (ß-hCG) labortesztet végeznek: általában a 100 mIU/mL feletti érték jónak számít.
Ami azonban ennél is fontosabb az a hCG-szint emelkedése az idő előrehaladtával: a terhesség korai szakaszában 48-72 óránként megduplázódik.
Általában 2-3 béta hCG tesztet végeznek el, két-három nap eltéréssel (feltéve, hogy az első és második is pozitív), és minél nagyobb mértékben növekszik a hCG-szint, annál jobb az esély a sikerre.
A kezdeti vérvizsgálatokat követően, az embrióbeültetés után 4-5 héttel ultrahangos vizsgálat segítségével ellenőrzik az embrió szívverését és ilyenkor már látható az embrió és a magzatvizet körülvevő petezsák is.
Szakemberek nem javasolják, hogy a két hetes várakozási idő letelte előtt, otthon elvégezhető terhességi teszttel ellenőrizd, hogy sikeres volt-e a lombikbébi-kezelés.
Ha túl korán végzed el a tesztet, a hCG-szint túl alacsony lehet és emiatt hamis negatívat kaphatsz.
Hamis pozitívat is kaphatsz, mivel a lombikeljárás során az ovuláció kiváltásra hCG injekciót használnak - ez akár 10-11 nap elteltével is pozitív eredményt okozhat.
Abban sem érdemes bíznod, hogy a terhességet az esetleges fizikai jelek és tünetek (pl. puffadás, görcsök, enyhe vagy pecsételő vérzés, mellfájdalom, fáradtság) alapján meg tudod majd állapítani, mivel könnyen előfordulhat, hogy ezeket a kezelés során kapott hormonok miatt tapasztalod.
A beültetés és a terhességi teszt közötti időszakban az a legfontosabb, hogy pihenj, relaxálj, és tartsd távol a stresszt.
Ha megteheted, akkor ebben a két hétben egyáltalán ne dolgozz, vagy legalábbis egy hétig semmiképp.
Ez a te életed és a te babád - nincs most ennél fontosabb.
Bár a pihenés ebben az időszakban nagyon fontos, az nem segít, ha két hétig csak ágyban fekszel.
Maradj fizikailag aktív, de tarts mértéket és kerüld az intenzív mozgásformákat.
Menj el könnyű sétákra, végezz kímélő jóga vagy tai chi gyakorlatokat.
A futást, szökellést, súlyzózást, magas intenzitású kardió edzéseket és egyéb megerőltető mozgást most felejtsd el!
Most talán még a korábbinál is fontosabb, hogy egészséges, kiegyensúlyozott étrendet kövess, ami gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és egyéb hasznos tápanyagokban.
Kerüld a feldolgozott élelmiszereket, a cukrot, ne fogyassz koffeint vagy alkoholt!
Koncentrálj a minél színesebb zöldségek és gyümölcsök, sovány fehérjék, rostban gazdag szénhidrátok és telítetlen zsírsavak fogyasztására.
Ne feledkezz meg a kezelőorvos által előírt gyógyszerek és esetleges étrend-kiegészítők szedéséről.
A terhesvitamin a lombik előtt, alatt és persze után is nagyon jó ötlet.
A szexuális együttlét és önkielégítés tilos ebben az időszakban, mivel bizonyítottan fokozza a méh összehúzódását, ami megzavarhatja vagy megakadályozhatja az embrió beágyazódását.
Mindenekelőtt gratulálunk neked!
Minden bizonnyal már hosszú ideje próbálkoztok a pároddal, sok kivizsgáláson, akár több meddőségi kezelésen is átestél és rengeteg testi-lelki - plusz akár anyagi - megpróbáltatáson is átmentél.
Végre, terhes vagy, már a pocakodban növekszik az új kis élet, amire mindig is vártál, vágytál.
Izgalmat és boldogságot érzel.
A pozitív érzések mellett azonban negatív gondolatok is megjelenhetnek benned, nyugtalanságot, aggodalmat is érezhetsz.
Talán még abban sem vagy biztos, hogy ez most tényleg veled történik.
Ha ismersz olyanokat, akik még mindig próbálkoznak a teherbeeséssel, bűntudattal is küzdhetsz, mert neked már sikerült.
Ezek mind teljesen normális érzések.
Érthető, ha idegességet és bizonyos fokú félelmet érzel a terhességeddel kapcsolatban.
Különösen igaz ez akkor, ha korábban már átestél vetélésen vagy sikertelenül végződő meddőségi kezelésen.
Ne érezz bűntudatot az érzéseid miatt.
Beszélj róla a pároddal, rokonokkal, közeli barátokkal, sorstárssal vagy akár egy terapeutával - hidd el, ez rendkívül fontos és nagyon sokat segít.
A meddőséggel küzdő nők körében nagyobb a terhesség alatti és szülés utáni depresszió kockázata.
Minél előbb kérsz segítséget és beszélsz valakivel, annál előbb leszel jobban.
Talán azon nyomban szeretnéd megosztani ezt a jó hírt az egész világgal, de az is lehet, hogy úgy érzed, nem állsz készen erre.
Ha már beszéltél korábban erről a barátaidnak, családtagjaidnak, és főleg ha konkrétan ennek a kezelésnek a részleteit osztottad meg velük, akkor minden bizonnyal tűkön ülve várják az eredményt.
Ha tudják, mikor történt az embriók beültetése, akkor természetes dolog, hogy érdekli őket, sikerrel járt-e a kezelés!
Ha viszont azokról van szó, akiknek semmit sem mondtál még a lombikkezelésről, akkor nyugodtan dönthetsz úgy, hogy vársz a bejelentéssel.
Mikor mondd el nekik?
Ha jól alakulnak a hCG-értékeid?
Ha már voltál ultrahangos vizsgálaton is?
Ha látod a baba szívverését?
Esetleg az első trimeszter után?
A döntés 100%-ig a te kezedben van, nem kell sietned.
Nincs jó vagy rossz válasz.
A lombikkezelés útján létrejött terhességek már eleve a veszélyeztetett terhesség kategóriájába esnek, ennek azonban nincs köze magához a mesterséges megtermékenyítéshez.
A lombik terhesség alatt jellemzően nagyobb a komplikációk kockázata, de ez nem az eljárás miatt van, hanem azért, mert lombikprogramban általában 35-40 év feletti, társbetegségekkel rendelkező nők vesznek részt.
A lombikos kismamáknál a problémák elkerülése, időben történő felismerése miatt sűrűbb kontroll szükséges, valamint bizonyos ideig progeszteronpótlás is indokolt (tabletta, kúp és/vagy injekció formájában).
Emellett kórházi megfigyelés is gyakrabban válhat szükségessé.
Lombikkezelés eredményeként fogant terhességek esetén gyakoribb a császármetszéses szülés, főleg ha ikerterhességről van szó.
Ikreknél a koraszülés is gyakrabban fordul elő.
A császármetszés nagy hasi műtét, aminek vannak kockázatai, szövődményei és hosszabb felépülést is igényel.
A császármetszés után gyakran hasűri összenövések keletkeznek, amelyek fájdalmat, meddőséget okozhatnak és még inkább komplikálnak egy esetleges következő hasi műtétet.
A legfontosabb alapelv, hogy várandósság alatt a kalóriák soha ne tápanyagszegény, feldolgozott élelmiszerekből származzanak.
Fogyassz mindenféle fajtájú és színű zöldségeket és gyümölcsöket, sovány fehérjeforrásokat (pl. hüvelyesek, olajos magvak, szárnyasok, sovány marhahús, halak), teljes kiőrlésű gabonaféléket, zsírszegény tejet és tejtermékeket.
A telített zsírsavakat tartalmazó zsiradékok (vaj, disznózsír) helyett használj telítetlen zsírsavakban gazdag zsiradékokat (olívaolaj, napraforgó olaj, repceolaj, margarin).
Ügyelj a napi folyadékpótlásra és teljesen kerüld a koffeintartalmú italok, alkohol fogyasztását.
A pasztörizálatlan, penészes vagy puhára érlelt sajtokat, a nyers és lágy tojást, a nyers halakat és tenger gyümölcseit kerüld, a zöldségeket és gyümölcsöket mindig alaposan mosd meg és csak jól átsült húsokat fogyassz.
A heti 2-3 adag (22-34 dkg) hal (pl. szardínia, szardella, hering, lazac, harcsa, édesvízi pisztráng) kiváló fehérje- és omega-3-forrás, de magas higanytartalmú halakat (pl. cápa, kardhal, királymakréla, marlin, nagyszemű tonhal) ne egyél terhesen.
Az étrend-kiegészítők támogatják a várandósság és később a szoptatás folyamán megnövekedett tápanyagszükségletet, pótolva a táplálkozásból adódó esetleges hiányosságokat.
Várandósan napi 25-30 mg, szoptatás alatt napi 20 mg elemi vasat kell bevinned.
A vörös húsok, máj, olajos halak, magvak, hüvelyesek, sötétzöld zöldségek is remek forrásai.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) várandós és szoptató nőknek a felnőtteknek ajánlott napi 250 mg omega-3 (EPA+DHA) mellett további 100-200 mg DHA bevitelét javasolja.
Ha orvosod is rábólint, akkor mindenképp maradj fizikailag aktív várandósság alatt is.
Ajánlott heti 150 perc mérsékelt intenzitású testmozgás, pl. séta, úszás, kismama jóga.
Ezt feloszthatod heti 5-ször 30 percre vagy akár 10-szer 15 percre.
A rendszeres mozgás bizonyítottan támogatja az egészséges terhességet, a baba egészséges fejlődését, csökkenti a komplikációk kockázatát és elősegíti a szülés utáni gyorsabb regenerációt.
Ultrahang vizsgálatok várandósság alatt
A szervezetednek mindenképpen időre van szüksége ahhoz, hogy regenerálódni, pihenni tudjon a lombikbébi-kezeléssel, várandóssággal és szüléssel járó megpróbáltatások után.
Szakértők 18-24 hónap szünetet javasolnak a szülés és a következő lombikkezelés között.
Ha túl kevés idő van két terhesség között, az a baba és az anya egészségére nézve is nagyobb kockázattal járhat.
Egy 2020-ban publikált tanulmány arra jutott, hogy sikeres lombikbébi-kezelés után a második körben is jó esélyek vannak a sikerre.
A kutatók több mint 15 ezer nő adatait elemezték és megállapították, hogy lefagyasztott embrióval a siker esélye egy próbálkozás után 43%, hat próbálkozás után 61-88%, frissen leszívott embrióval egy próbálkozás után 31%, hat próbálkozás után 51-70%.
A 40-44 év közötti nők esetében három próbálkozás után lefagyasztott embrióval 38-55%, friss embrióval 20-25% a siker esélye.
A magzati szívultrahang, más néven magzati echokardiográfia egy kifejezetten a szívfejlődési rendellenességek kiszűrésére alkalmas vizsgálat, mellyel csaknem az összes súlyos szívfejlődési rendellenesség kimutatható.
A magzati szívultrahang eredményei színes képekben láthatóak.
A magzati szívultrahang-vizsgálatra klasszikusan a várandósság 19. és 21. hete között kerül sor.
Nehéz diagnosztikai vizsgálat, így csak speciális ultrahangos képzettséggel végezhető el.
Az ultrahang tudásunk fejlődésével azonban már a 12 hetes vizsgálat során is kiszűrhetők egyes súlyos szívfejlődési rendellenességek ilyen vizsgálat során.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy aki ilyen vizsgálaton részt vesz, annak nem szükséges egy további echocardiografias vizsgálat a 19-21. hét között.
Azoknál a kismamáknál, akiknél a 18-20. hét között végzett ultrahangvizsgálat során kóros eltérést észleltek, vagy akiknek a kórtörténetében szívfejlődési rendellenesség szerepel, fokozottan indokolt a magzati szívultrahang vizsgálat.
Akiknek az anamnézisében (pl. veleszületett szívbetegség a családban, korábbi terhességben magzati szívfejlődési rendellenesség) szerepel ilyen.
Akiknek olyan betegségük van, ami hajlamosít szívfejlődési rendellenességre, pl. cukorbetegség, immunbetegség (anyai lupus/Sjögren szindróma).
Magas AFP-eredmény esetén.
Hibás gyakorlat, hogy egyes orvosok magas AFP esetén is kérnek szívultrahangot.
Az AFP-vizsgálat elsősorban a velőcső-záródási rendellenességek időben történő felismerését célozza.
Ha a terhesség 16. hetében elvégzett AFP-vizsgálat eredménye magas fehérjeértéket mutat, a 18-21. terhességi héten végzett, második trimeszteri ultrahangvizsgálat során sokkal célzottabban fókuszálunk a nyitott gerincre utaló jelek felismerésére.
A magzati szívultrahang vizsgálatot végző személy speciális képzésben részesült.
A vizsgálat célja a szív és az abba be és kilépő erek anatómiájának részletes vizsgálata.
Ennek során igyekszünk minden a fent részletezett struktúrák nem megfelelő kialakulását felfedezni és az ezzel járó következményeket tudatni a Kismamával.
A kombinált teszt Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával.
A kombinált teszt elvégzése javasolt minden várandós kismama számára, különösen azoknak, akiknek a családjában előfordult már genetikai rendellenesség vagy akik idősebb korban vállalnak gyermeket.
A 11-13. hét között elvégzett kombinált teszt a Down-szindróma és más kromoszóma-rendellenességek szűrésére alkalmas.
Az iGen NIPT szűrésekkel ön a lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét.
Bármely NIPT tesztünket is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat, sosem “csak” egy anyai vérteszt elvégzésére.
Klinikai genetikusok, saját citogenetikai laborháttér és a legkiválóbb magzati diagnosztikus orvosok várják intézményünkben.
Legújabb és legmodernebb NIPT tesztünk, a Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.
iGen NIPT TRISOMY TESZTEK » Kiváló európai kromoszómális NIPT tesztek minden igényre 11-19. hét között elvégezhetők.
Trisomy Teszt SUPERTrisomy Complete + szülői SMA + szülői cisztás fibrózis hordozóságszűrés együttesen,11-13. hét között elvégezhető.
iGen NIPT NIFTY TESZTEK » Több mint 11 millió elvégzett vizsgálat világszerte 10-19. hét között elvégezhetők.
iGen NIFTY-pro Iker teszt Az ár mindkét magzat vizsgálatát magában foglalja, összesen 102 rendellenesség szűrésére.
iGen NIPT kiegészítő szülői hordozóságszűrések » Örökíthető betegségek szűrése Bármely NIPT teszthez kérhető szülői szűrések, 13. betöltött terhességi hétig végezhetők, eredmény 12-15 munkanap.
iGen GENESAFE de Novo » Gén-szintű, újonnan kialakuló eltérések szűrésére 44 monogénes betegség prenatális szűrése, 10-18. hét között elvégezhető.
A terhesség alatt terhességi cukorbetegség alakulhat ki a kismamák egy részénél, amely állapot a legtöbb esetben csak a várandósság idejére korlátozódik.
Terhességi immunológia szakorvosi konzultáció
Terhességi immunológia szakorvosi kontroll konzultáció
Centrumunkban házon belül, komplett orvosi team nyújt teljes körű kivizsgálást, tanácsadást és kezelést a leggyakoribb fogantatási problémák feltárásáért és megoldásáért.
A magzati szívhangellenőrzés (NST: non-stress test) vizsgálat a terhesség során alkalmazott, kiemelten fontos és szükséges vizsgálómódszer.
A teszt során egy speciális készülékkel, az úgynevezett CTG (cardio-tocograph) a magzat szívműködését figyeljük és elemezzük.
A vizsgálatra a rutin várandósgondozás során a 35. terhességi héttől kerül sor heti rendszerességgel alacsony rizikójú terheseknél.
A vizsgálat általában 20-30 percet vesz igénybe és elsősorban a baba szívverésének változatosságát, változását, gyorsulását rögzítjük.
A hetente elvégzett vizsgálat lehetőséget nyújt a méhlepény funkciójának felmérésére, ez által a magzat méhen belüli „jólétének” igazolására.
Rendelőnkben megnyugtató körülmények között, intim környezetben, külön erre biztosított vizsgálóhelységben, párjával együtt van lehetősége a vizsgálat elvégzésére.
A szív anatómiájának értékelése: A vizsgálat során részletes képet kapunk a magzati szív anatómiájáról, beleértve a kamrákat, a pitvarokat, a szívbillentyűket és az erek rendszerét.
Szív működésének értékelése: A vizsgálat lehetővé teszi a magzati szív működésének követését, például a szívritmus, a szívverések számának és erősségének értékelését.
Rendellenességek korai felismerése: A magzati szív-ultrahangvizsgálat segítségével azonosíthatók a szívrendszeri rendellenességek vagy szívfejlődési rendellenességek, például szívbillentyű problémák, septum-rendellenességek (szívfal rendellenességek), vagy egyéb szívhibák.
Szállító artériák értékelése: A vizsgálat során a szakember megvizsgálja a magzati szív szállító artériáit, például a bal és a jobb aortát.
Korszerű ultrahang készülék segítségével lehetőség van a szívben áramló vér irányának és sebességének mérésére is, mellyel a szűrés hatékonysága tovább emelhető.
Nőgyógyászati vagy szülészeti vizsgálatra van szüksége?
