A családi beszélgetések szerepe és jelentősége a kisgyermekek életében

A rohanó hétköznapokban gyakran észrevétlenül múlnak el azok a pillanatok, amikor igazán odafigyelünk a gyermekünkre. Pedig a közös beszélgetések, akár egy rövid esti mesélés, akár egy játék közbeni párbeszéd, hatalmas hatással vannak a gyerekek fejlődésére. A szavak, amelyeket kimondunk, az idő, amit a közös kommunikációra szánunk, megalapozzák a gyermek érzelmi biztonságát, szókincsét és gondolkodási képességeit.

A gyermek élete első éveitől kezdve a család az a környezet, ahol az alapvető érzelmi mintázatok, a bizalom, az önértékelés és a társas készségek kibontakoznak. Az első kapcsolati minták minden gyermek esetében a szülő-gyermek kapcsolatból származnak: a kötődés, az érzelmi visszacsatolás minősége, a gondoskodás vagy éppen a hiánya végigkíséri a felnőtté válást. Egy meleg, támogató családi légkör olyan alapvető érzéseket erősít meg, mint a szerethetőség, a bátorság, vagy a nehézségek leküzdésének képessége. Már egy óvodás vagy iskolás gyermek is nagyon élesen érzékeli, hogy otthon biztonság, szeretet uralkodik-e, hogy van-e helye a véleményének, érzéseinek, talál-e vigaszt, amikor szomorú, bukdácsol vagy dühös.

Miért elengedhetetlen a közös kommunikáció?

A gyerekek számára a beszélgetések nemcsak információátadást jelentenek, hanem egy olyan kapcsolatot, amelyben biztonságban érzik magukat, és megtanulnak önállóan gondolkodni, kérdezni és érzelmeiket kifejezni. A közös kommunikáció támogatja a nyelvi, érzelmi és szociális fejlődést, valamint segít a világ megértésében. A gyermekek fejlődését sokféle tényező befolyásolja - de kevesen vitatják, hogy a szeretetteljes családi légkör és az élő, támogató közösségi kapcsolatok azok, amelyek hosszú távon a legnagyobb hatással bírnak egy fiatal lelki, érzelmi és szociális jóllétére.

A beszélgetések fejlesztő hatása

A közös beszélgetések olyan alapokat adnak a gyermekeknek, amelyek nemcsak a nyelvi fejlődésüket támogatják, hanem érzelmi biztonságot és önbizalmat is építenek.

Gyakorlati tippek a hatékony szülő-gyermek kommunikációhoz

Gyakran halljuk, hogy a bizalmas szülő-gyerek kapcsolat kiépítéséhez elengedhetetlen a jó kommunikáció. Az élet és a kapcsolat változásait, a kihívásokat és a problémákat úgy lehet jól venni, ha beszélünk róluk. Az Amerikai Pszichológiai Társaság Segítő Központja (American Psychological Association Help Center) összegyűjtött néhány tippet, amelyekkel alapvető pszichológiai fogalmakkal fűszerezett gyakorlati tanácsokat ad a szülőknek. Nézzük most meg közelebbről, hogyan lesz jó a szülő és gyermek közötti párbeszéd!

Hogyan teremtsünk és tartsunk fenn párbeszédet a legkisebbekkel?

• Figyeljünk a nonverbális jelekre már csecsemőkorban: A kisbabák roppant módon tudnak örülni annak, ha bekapcsolódhatnak a felnőttek beszélgetésébe, még azelőtt, hogy megtanulnának beszélni. Figyelj az arckifejezésükre, és reagálj arra, ha rámutatnak valamire: "Igen, mekkora nagy cica!". Még az újszülött csecsemők is utánozzák ("tükrözik") a szüleik viselkedését, ezáltal motiválni tudod gyermekedet, hogy gyakorolja a beszédet.
• Teremtsünk szemkontaktust: Amikor beszélsz, nézz gyermeked szemébe, teremts vele szemkontaktust!
• Beszéljünk sokat, de figyeljünk a párbeszédre: Ha sokat beszélsz a kisgyermekeidhez, bármennyire is hihetetlen, de felkészíted őket az olvasásra. Ha a hangokat ugyanis szavak formájában halljuk, ezzel nagymértékben fejlesztjük hangtani érzékeinket. De, nem beszélj túl sokat - figyelj a pár-beszédre.
• Fogadjuk el a nyelvtani hibákat: A gyermekek megérdemelnek egy megértő hallgatóságot - nagyon elbátortalaníthatja őket, ha a nyelvtani hibáikat valaki folyton kijavítja. Engedd, hadd mondják azt, hogy "vízt" ahelyett, hogy "vizet", vagy azt, hogy "vásárolol" ahelyett, hogy "vásárolsz" - ezek tipikus nyelvtani hibák ebben az életkorban.
• Alkalmazkodjunk a gyermek fantáziájához: A gyerekeknek ebben az életkorban nagyon élénk a fantáziájuk, úgyhogy próbálj te is alkalmazkodni ehhez.

Kérdésfeltevés és odafigyelés kisgyermekeknél

• Kerüljük a "Mi volt ma?" típusú kérdéseket: Biztosan sokakkal előfordul, hogy ha megkérdezik az óvodásukat, hogy mi történt velük aznap, a kérdésre a válasz az, hogy "Nem tudom/Semmi". Ennek oka, hogy az óvodások ugyan sok dolgot megértenek, de a nyelvi készségeik még fejlődnek, hogy ténylegesen ki tudják fejezni, amit mondani szeretnének. Vekerdy Tamás szerint az ovis vagy sulis gyermek szinte az egész napját intézményben tölti. Megérkezik érte a szülő és végre elviszi onnan. Azzal a kérdéssel, hogy mi volt ma az oviban vagy suliban? a gyermek érzelmileg újra visszakerül az intézménybe, ami persze esze ágában sincs. Örül, hogy végre a családdal lehet.
• Tegyünk fel konkrét, érzelmekre fókuszáló kérdéseket: Romanowski azt tanácsolja, hogy a szülők tegyenek fel inkább konkrét kérdéseket, mint például: "Mi volt ma jobb? A benti játék vagy a kinti játék?". Emellett a gyermek viselkedését is figyeljük meg, ha tudni szeretnénk, hogy érzi magát, és kérdezzünk rá. Például: "Amikor érted mentem, nagyon mosolygós voltál." Az érzelmek oldaláról közelítve kérdezhetjük azt is, hogy - "Éreztél ma örömöt vagy esetleg voltál-e mérges valamiért?" Az érzelmek hamar előtörnek és miközben erről beszélgetünk, mindent megtudunk az ezzel kapcsolatos eseményekről is.
• Kerüljük a túlzott reakciókat: Ha a gyermek valami negatívumról számol be a napjáról, akkor természetesen mutassunk aggodalmat, de nem jó túlreagálni a dolgot. Kolari szerint a gyerekek bezárkózhatnak, ha túl erős a szülő reakciója. Fontos, hogy semlegesek maradjunk. Ha úgy tűnik, hogy pánikolsz, azt gondolják, hogy: "Istenem, ez rosszabb, mint hittem."
• Ne faggassuk azonnal: Romanowski azt javasolja, hogy ne kezdje a szülő azonnal faggatni a gyermekét, amikor megérkezik érte, vagy amint a gyermek hazaér, mert egyes gyerekeknél ez nem jó módszer. Mondjunk inkább valami egyszerűt, például: "Szia, nagyon hiányoztál! Add oda a hátizsákodat, majd viszem én". Ebből a gyermekünk érezheti a támogatást, és elkezdhet megnyílni.

Közös beszélgetős pillanatok megteremtése

Nem kell külön időpontot keresni rá - minden együtt töltött perc lehetőséget teremt arra, hogy beszélgessünk velük, és meghallgassuk őket. A közös beszélgetések, akár egy rövid esti mesélés, akár egy játék közbeni párbeszéd, hatalmas hatással vannak a gyerekek fejlődésére.

• Közös étkezések: Az esti vacsora vagy lefekvés előtti időszak tökéletes erre. A közös étkezések is alkalmasak megbeszélni, hogy kivel mi történt. Ez persze csak úgy lehetséges, ha közben nem a tévét nézzük.
• Fókuszált közös tevékenységek: Romanowski szerint érdemes beépíteni némi szülő-gyerek közös időt ilyenkor a napba, például közvetlenül vacsora után. Ha leülünk a gyerekkel, hogy végezzünk valamilyen közös, fókuszált tevékenységet, mint a színezés, a kirakósjáték, stb., akár csak 10 percre is, az már egy olyan teret tud kialakítani, amelyben a gyermek beszélni tud. A szakember szerint ez azt az üzenetet közvetíti a gyereknek, hogy a szülő a rendelkezésére áll.
• Természetes, adódó alkalmak: Érdemes kihasználni az olyan együtt töltött időket is a beszélgetésre, mint az autóút, a séta az iskolába, vagy a lefekvés előtti időszak. Általában a gyermek spontán helyzetekben, egy hosszú séta során vagy az esti fürdetésnél, esetleg a mese utáni esti beszélgetéseknél magától mesél részleteket a napi eseményeiből.
• Apák aktív részvétele: A modern pszichológiai kutatások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az apák érzelmi jelenlétének, aktív részvételének hatására. Például egy édesapa, aki esténként rendszeresen focizik, barkácsol vagy épp mesél gyermekének, nem csak a hétköznapi stresszt oldja, de olyan mintát ad, amelyben a kapcsolódás, a közös nevetés és az együtt elért siker, öröm a főzene.

Az aktív hallgatás alapelvei

Az aktív hallgatás és a megfelelő reagálás az alapja a jó szülő-gyermek kommunikációnak is. Fontos lenne sok beszélgetéssel kapcsolódni gyermekünkhöz! Ne feledd: a gyermeked a te viselkedésed alapján fog megküzdeni a nehéz érzésekkel, helyzetekkel.

• Légy elérhető: Állj rendelkezésére, légy hozzáférhető! Figyeld meg, mikor beszélget legszívesebben a gyermeked - lefekvéskor, vacsora előtt, utazás közben - és légy számára elérhető ilyenkor! Ez nem azt jelenti, hogy ki kell kapcsolnod a telefonod, vagy minden mást el kell felejtened. Csak annyit, hogy ha szeretne beszélgetni, akkor legyen rá lehetősége. Ha épp elfoglalt vagy és a gyermeked szeretne beszélni hozzád, légy őszinte! Mondd azt, hogy "Ez nagyon érdekel, de most nem tudok rendesen figyelni, ne haragudj."
• Kezdeményezz beszélgetést: Ebből tudni fogja, hogy érdekel, mi történik vele. Egy kérdés helyett szerencsésebb egy gondolat megosztásával kezdened. Így lehetőséget adsz neki arra, hogy kifejtse a véleményét. Tovább tart a beszélgetés és több mindent megtudhatsz róla. Ahelyett tehát, hogy azt kérdeznéd: "El szeretnél menni hétvégén strandra?", inkább azt mondd: "Azon gondolkodtam, hétvégén elmehetnénk valahová."
• Mutass valódi figyelmet: Add a tudtára, hogy valóban figyelsz rá! Amikor a gyermeked a kétségeiről beszél, hagyd abba, amit csinálsz és figyelj rá! Fejezd ki érdeklődésed a témája iránt anélkül, hogy tolakodó lennél!
• Hallgasd meg a véleményét: Akkor is, ha neked nehéz azt hallani. Mielőtt válaszolnál, hallgasd végig a nézőpontját! Foglald össze vagy ismételd el, amit mondott! Ebből fogja tudni, hogy érted, amiről beszél. Valamint az is kiderülhet, hogy nem pontosan úgy értettél valamit, mint ahogy ő szánta.
• Reagálj megértéssel: Reagálj úgy, hogy meghallja és megértse! Fogd vissza az erős érzelmi reakcióidat - nem fog figyelni, ha dühösnek és támadónak tűnsz! A figyelem és az elfogadás a kulcs a gondolatok megosztásához. Fontos, hogy vele beszélgetsz, nem kioktatod, kritizálod, megijeszted vagy bántó dolgokat mondasz rá.
• Tiszteld a gyermek nézőpontját: Fejtsd ki a véleményed, de közben ne légy lekicsinylő az övével szemben! Nem gond, ha nem értetek egyet. Azzal hogy elismered az ő nézőpontját, ő is nagyobb valószínűséggel fogja ugyanezt tenni a tiéddel. Ne kezdd el vitatni, kinek van igaza! Ehelyett mondhatod: "Tudom, hogy nem értünk egyet, de én így gondolom."
• A gyermek érzelmeit helyezd a középpontba: A saját érzelmeid helyett inkább a gyermekedét helyezd a középpontba a beszélgetésben! Ne feledd: megkérdezni a gyermeked, hogy mi az, amit vár tőled a beszélgetés során. Tanácsot, figyelmet, meghallgatást, vagy segítséget az érzéseivel, problémával kapcsolatban?
• Bátorítsuk a megnyílást: Lehet, hogy a gyermek tesztel téged. Először csak egy kis részét mondja el annak, ami bántja. Ha értő fülekre talál, befejezi a történetet. Bátorítsd teljes figyelmeddel, elfogadásoddal, szavaiddal!

Nehéz témák és érzelmek kezelése

A közös beszélgetések nemcsak az örömteli pillanatokról szólnak, hanem segítenek a gyermeknek megérteni és feldolgozni a nehéz érzéseket és helyzeteket is.

• Konfliktuskezelés: Konfliktushelyzetben fontos, hogy érthetővé tegyük a gyermek számára az elvárásainkat és azok okait. A belátáshoz és beláttatáshoz jó, ha tisztában van a gyermek a körülményekkel, hogy megértse az ok-okozatokat. A gyermek is mondja el az ő szemszögéből az eseményeket! Hallgassuk meg kölcsönösen egymást. Segít érzelmileg visszanyerni a lelki egyensúlyt, hogy kialakulhasson a párbeszéd. Tisztázzuk az előzményeket, hogy mi történt? Ő is mondja el, mert ezzel is megnyugszik és teljes képet kapunk az adott szituációról. A végén fogalmazzuk meg az elvárásainkat, a gyermek számára érthető módon. Legyen egyértelmű, hogy milyen viselkedést nem tolerálunk. Ezt következetesen, mindig ugyanúgy kérjük, akkor lesz eredményes.
• Egészség és biztonság: A gyermekek testi- és lelki egészségvédelme a legfontosabb. Maximális figyelmet és komolyságot várjunk el, ha ezzel kapcsolatos dolgokról beszélgetünk. Például, ha az utcai közlekedés szabályainak betartásáról vagy veszélyes helyzetben való szófogadásról van szó. Ide sorolható még az agresszió, akár szóbeli vagy fizikai bántalmazásról van szó. Kérjünk a gyermektől visszacsatolást! Mit értett meg abból, amit elmondtunk? A fontos téma komolyságát tükrözze a testbeszédünk is. Egyébként rossz szokások kialakulását is meg lehetne előzni, ha már az első jeleknél ilyen határozott fellépéssel kommunikálunk. Elejét vehetjük a hisztinek, agresszív viselkedésnek. Ellentmondást nem tűrően kijelenthetjük például, hogy tilos verekedni, kiváltképp szülőre ütni.
• Félelmek feloldása: Sok 4-5 éves gyerekre rátör a félelem, hogy a szüleik meg fognak halni, vagy magukra hagyják őket. Sokszor, ezek az érzések akkor erősödnek fel, amikor valami változás történik a gyermek életében, például elkezdi az iskolát; máskor egy nagyszülő halála kapcsán. Légy őszinte: érts velük egyet, hogy tényleg ijesztő gondolat az, hogy valaki, akit szeretünk, meghalhat. Mondd el, hogy te egészséges vagy és jól vagy most, és ígérd meg, hogy ha valaha beteg lennél, azt elmondod nekik.
• Krízishelyzetek: Azért is fontos, hogy kialakuljon a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció a gyermek és szülő között, mert krízishelyzetben erre tudunk a leginkább támaszkodni. Válás, agresszió a családban, gyász, vagy bármi olyan esemény, ami a lelki egészségüket veszélyezteti. Ilyenkor nagy segítséget tud jelenteni az érzések kibeszélése és megosztása egymással. Nehéz ilyenkor a lelki egyensúlyt visszaállítani. Az egyik legnagyobb segítség az érzelmi kommunikáció. Legyen természetes, otthon a családban az érzelmekről beszélgetni. Őszintén és nyíltan. Beszéljünk az érzésekről! Ez a kötődést is nagyon megerősíti. Segít átvészelni a nehéz időszakokat és hatékony segítséget tudunk nyújtani egymásnak. Itt is fontos, hogy a gyermek szintjén beszéljünk, az ő nyelvén. Sokat segít, ha kérdezgetjük őt, hogy mennyit tud és azt hogyan fogalmazza meg. Ő milyen kérdéseket tesz fel a témával kapcsolatban. Ehhez tudjuk igazítani a mi kommunikációnkat. Amikor úgy érezzük, hogy a gyermeknek most ennyi felvilágosítás elég, mert ezt tükrözi vissza, egyelőre lezárhatjuk a dolgot.

Az öröm megosztása

Az egyik legcsodálatosabb dolog, megosztani egymással az örömünket és boldogságunkat! Szinte magától értetődő. Ezt nem is kell tanítani, belső késztetés, hogy azokkal az emberekkel, akiket szeretünk és fontosak nekünk, megosztjuk az örömteli érzéseinket és élményeinket. Amikor jó érzést okoz nekünk valaki, mondjuk el neki. Fentiekből következik, hogy a gyermekkel való beszélgetés az egyik legjobb befektetés. Fontos lenne sok beszélgetéssel kapcsolódni gyermekünkhöz!

tags: #csalad #beszelgetes #kisgyerek