A gyermekvállalás vágya az emberi lét egyik legmélyebb és legősibb ösztöne. Amikor ez a vágy természetes úton nem teljesül, sok pár számára a modern orvostudomány, különösen a mesterséges megtermékenyítés (IVF) jelenti a reményt. A lombikprogram azonban nemcsak orvosi, hanem súlyos lelki teher is, tele kihívásokkal, kérdésekkel és bizonytalansággal. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a lombikprogram történetét, folyamatát, valamint olyan könyveket és forrásokat, amelyek segítséget nyújtanak a pároknak ezen az úton.
A mesterséges megtermékenyítés története és fogadtatása
A lombikprogram egy figyelemre méltó orvosi áttörés, amely milliók számára tette lehetővé a gyermekáldást. Az első kísérletek emlősök petesejtjeinek megtermékenyítésére 1878-ban Bécsben történtek. Az igazi tudományos áttörésre azonban egészen 1944-ig kellett várni, amikor Rock és Menkin bostoni tudósoknak sikerült az első humán petesejt megtermékenyítése, melyet a Science folyóiratban publikáltak "In Vitro Fertilization and Cleavage of Human Ovarian Eggs" címmel.
A kezdetektől az első lombikbébiig
- 1963-ban Robert G. Edwards vizsgálatokat kezdett emberi petesejteken, és két évvel később megjelent első publikációja a humán petesejtek éréséről, amelyben leírta, hogy a beadást követően 37 órával következik be az ovuláció.
- 1964-ben Gononi nevéhez fűződik a gonadotropin hormon kivonása (tüszőérést serkentő) női menopauzális vizeletből, ami forradalmasította a hormonális kezeléseket.
- 1973 hatalmas áttörést jelentett, ugyanis Ausztráliában megtörtént az első sikeres humán IVF-ET Kretscher nevéhez fűződően, de a terhesség csupán rövid ideig tartott.
- 1978-ban Edwards és Steptoe kitartó munkájának köszönhetően megszületik a világ első IVF babája Angliában, Louise Brown: az újszülött, aki mesterséges megtermékenyítés (IVF) során fogant és született meg.
Napjainkig már több millió lombikbaba látta meg a napvilágot, és hála a tudomány fejlődésének, az üresen álló bölcsőkben már ott is felsírhatnak a kisbabák, ahol korábban nem adatott meg a gyermekáldás öröme. A XX. század legfigyelemreméltóbb orvosi áttörései között méltatták ezt az asszisztált reproduktív eljárást, aminek kidolgozásáért 2010-ben élettani és orvosi Nobel-díjjal jutalmazták Robert G. Edwards angol biológust. Nőgyógyász kollégájával, Dr. Patrick Steptoe-val közösen dolgozták ki ezt a meddőség kezelési eljárást, ami több millió kisbaba születését tette lehetővé olyan nők számára, akiknek „megfoganni gyönyörben” nem volt lehetőségük. Ők alapították meg a világ egyik első IVF központját, a cambridge-i Bourn Hall Klinikát.
Az IVF etikai dilemmái és fogadtatása Magyarországon
Az emberi reprodukciós technológia fejlődése számos aggodalmat vetett fel, ugyanis úgy vélték, hogy az emberi fogantatás misztériumába való természetellenes beavatkozás felborítja az erkölcsi rendet. Kezdetben komoly felháborodással, majd az „istenjátszás” vádjával kellett szembenéznie a két tudósnak, és csak jóval később jutottak el az őket bírálók a gyógyító technológia elfogadásáig. Etikai és vallási okok miatt sok ellentétbe ütköztek pályafutásuk alatt, de töretlen elszántságuknak és hitüknek köszönhetően sikerült elcsendesíteni a vitákat. Ők maguk is komoly részt vállaltak az etikai aggályok megoldásában.
Magyarországon Veress András katolikus püspök 2017. augusztus 20-i szentbeszédében „hadat üzent” a lombikprogramnak. Állásfoglalásában kifejtette, hogy a Katolikus Egyház egyértelműen az élet védelme mellett teszi le a voksát, ahogy azt a mai orvostudomány tartja, a fogantatás pillanatától a természetes befejeződéséig. A lombikprogram alapvető problémája az, hogy nem a férfi és a nő természetes intim kapcsolatában fogan meg az új élet, valamint “plusz életek” is megfogannak mesterséges, laboratóriumi körülmények között, a be nem ültetett embriókat pedig lefagyasztják vagy elpusztítják. A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a Katolikus Egyház számára, és a győri megyéspüspök szerint ez egy „bűnös tevékenység” a benne résztvevő anyák, apák, és az abban segédkező orvosok számára is.
Dr. Kőrösi Tamás, a volt győri Kaáli Intézet orvosigazgatója nyílt levélben reagált a Kisalföld című lapban: „Nem pusztítunk el semmit, ezt egyszer s mindenkorra tudomásul kellene venni az ellenzőknek: minden idegszálunkkal az életre koncentrálunk. Nem játszunk Istent: nem, nem, soha! Ellenben sokszor érezzük a Teremtő leheletét az arcunkon, bátorító kezét a vállunkon." Nyílt levelében a nemzetközileg is elismert meddőségi specialista továbbá így fogalmazott: „A megszületett gyermekek döntő többsége, akiket a szülők Isten ajándékának és az isteni gondviselés bekövetkezett csodájának tekintenek, meg vannak keresztelve, hívő emberek lettek, vagy hitem szerint azzá fognak válni. Kevés kivétellel, mind a több tízezren. Ez a nyáj vajon miért nem kell az egyháznak?"- írta. Jogosan veti fel levelében a lombik specialista a következő kérdést: vajon Veres püspök úr kijelentései alapján meg kellene tagadni az oki kezelést a pároktól a gyógyításra felesküdött orvosoknak?
A lombikprogram folyamata: lépésről lépésre
A lombikprogram előtt álló pároknak számos vizsgálaton és beavatkozáson kell átesniük. Az izgalom mellett a végeláthatatlan kételyek sorával is meg kell küzdeniük. Az első és legfontosabb lépés minden esetben a pontos diagnózis felállítása, hiszen a meddőség mögött számtalan ok húzódhat meg a hormonális zavaroktól kezdve a mechanikai akadályokon át egészen az életmódbeli tényezőkig.
Diagnosztika és előkészületek
- Első konzultáció és anamnézis felvétel: Az orvos részletesen kikérdezi a pácienseket a korábbi betegségekről, műtétekről, a családban előforduló örökletes kórképekről és az eddigi próbálkozásokról.
- Női oldali kivizsgálás: Laboratóriumi vérvételekkel kezdődik, ahol a ciklus meghatározott napjain ellenőrzik a hormonszinteket. Az anti-Müllerian hormon (AMH) szintjének mérése például segít megbecsülni a petefészek-tartalékot, ami alapvetően meghatározza a későbbi stimulációs protokoll felépítését. Petevezeték-átjárhatósági vizsgálat is történhet, amit ma már gyakran kíméletes, ultrahangos eljárással végeznek. Az inzulinrezisztencia vagy a pajzsmirigy alulműködés feltárása alapvetően megváltoztathatja a kezelés kimenetelét.
- Férfi oldali kivizsgálás: A spermiogram elemzése során nemcsak a spermiumok számát, hanem alakját és mozgási képességét is vizsgálják. Abban az esetben, ha a férfinál nem található spermium az ejakulátumban, lehetőség van műtéti úton, közvetlenül a herékből vagy a mellékherékből kinyerni azokat (TESE vagy MESA).
- Életmódbeli finomhangolás: A dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás minimalizálása és a megfelelő folsav-bevitel mind hozzájárulnak a petesejtek és a spermiumok minőségének javításához.
Hormonális stimuláció és petesejt-leszívás
A lombikprogram egyik legintenzívebb szakasza a petefészkek hormonális stimulációja, amelynek célja, hogy egyetlen természetes petesejt helyett több érett tüszőt tudjanak leszívni. Ehhez speciális injekciókat kell alkalmazni, amelyeket a legtöbb esetben a páciens saját magának ad be otthoni környezetben. Léteznek úgynevezett rövid és hosszú protokollok, amelyek kiválasztása mindig a páciens hormonális értékeitől függ. A rövid protokoll általában a ciklus második vagy harmadik napján indul, és nagyjából 10-12 napig tart. A stimuláció ideje alatt rendszeres ultrahangos és vérvételi ellenőrzésekre van szükség. Az orvos ilyenkor méri a tüszők növekedési ütemét és a méhnyálkahártya vastagodását. Ha a tüszők elérik a megfelelő méretet (általában 17-20 millimétert), elérkezik az idő a tüszőrepesztő injekció beadására. A hormonkezelés során felléphetnek mellékhatások, mint például enyhe puffadás, hangulatváltozások vagy fáradékonyság. Ritka esetekben kialakulhat az ovariális hiperstimulációs szindróma (OHSS). A stimulációs szakasz alatt a szervezet óriási munkát végez, ezért a fizikai megerőltetést és a sportolást ilyenkor célszerű kerülni.
A petesejt-leszívás, orvosi nevén a punkció, egy rövid, altatásban végzett kisműtét. Ez a folyamat általában 15-20 percet vesz igénybe, és egy speciális ultrahang-vezérelt tű segítségével történik a hüvelyfalon keresztül. Mivel a beavatkozás altatásban zajlik, a páciens semmit nem érez belőle. Az ébredés után néhány órás megfigyelés következik a klinikán, majd kísérővel haza lehet térni. Fontos, hogy a punkció napján pihenjünk, és ne tervezzünk semmilyen megterhelő tevékenységet. Ezzel párhuzamosan a partnernek is feladata van: a petesejt-leszívás napján kell leadnia a spermiummintát.
Laboratóriumi fázis és embriófejlesztés
A laboratóriumban az andrológusok kiválasztják a legéletképesebb, legjobban mozgó spermiumokat. A laboratóriumi szakemberek, az embriológusok munkája ezen a ponton válik döntővé. Két fő módszert alkalmaznak a megtermékenyítésre:
- Klasszikus IVF (In Vitro Fertilizáció): A petesejteket és a megtisztított spermiumokat egy petricsészébe helyezik, és hagyják, hogy a természet végezze el a munkáját.
- ICSI (Intracitoplazmatikus spermium injekció): Szükség esetén egyetlen spermiumot injektálnak közvetlenül a petesejtbe.
- IMSI: Még finomabb módszer, ahol rendkívül nagy nagyítású mikroszkóp alatt vizsgálják meg a spermiumok feji részének szerkezetét. Ez segít kiszűrni azokat a sejteket, amelyek esetlegesen genetikai töredezettséget hordoznak.
A megtermékenyítés utáni reggelen érkezik az első izgalmas telefonhívás a laboratóriumból: hány petesejt termékenyült meg szabályosan. A fejlődő embriókat naponta ellenőrzik, bár a legmodernebb központokban már Time-lapse (embriómonitorozó) rendszereket használnak. Ez egy olyan inkubátorba épített kamera, amely 10-20 percenként fotót készít az embriókról, így az orvosok anélkül követhetik a fejlődést, hogy ki kellene venniük őket a stabil környezetükből.
A megtermékenyítést követő napokban az embriók osztódni kezdenek. A második napon általában 2-4 sejtes, a harmadik napon pedig 6-8 sejtes állapotban vannak. A modern protokollok egyre inkább a szintetikus tápoldatokban történő hosszú kultiválást preferálják, ami azt jelenti, hogy az embriókat az ötödik napig nevelik a laboratóriumban. Az ötödik napra az embriók elérik a blasztociszta állapotot. Ez egy rendkívül kritikus pont, ugyanis csak az életképes és genetikailag erős embriók képesek eljutni ebbe a fázisba. A blasztocisztának két jól elkülöníthető része van: a belső sejtcsomó, amelyből maga a magzat fejlődik, és a külső réteg (trofektoderma), amelyből a méhlepény alakul majd ki. Az embriológusok ezen a ponton tudják a legpontosabb véleményt mondani az embrió beágyazódási potenciáljáról. Az embriók fejlődése során alkalmazható az Assisted Hatching (segített kikelés) technika is. Ilyenkor egy lézer segítségével egy apró nyílást ejtenek az embriót körülvevő burkon (zona pellucida), hogy megkönnyítsék annak „kibújását” és a méhnyálkahártyába való beágyazódását.
Preimplantációs Genetikai Tesztelés (PGT) és embriófagyasztás
Bizonyos esetekben, például magasabb anyai életkor, ismétlődő vetélések vagy korábbi sikertelen lombikprogramok után javasolt lehet a PGT (Preimplantációs Genetikai Tesztelés). A vizsgálathoz az ötödik napos blasztociszta külső rétegéből vesznek néhány sejtet (biopszia). Fontos tudni, hogy ez a folyamat nem károsítja az embriót, mivel a belső sejtcsomót, amiből a baba lesz, nem érintik. A levett mintát genetikai laboratóriumba küldik, miközben az embriókat lefagyasztják, és megvárják az eredményt. A genetikai szűrés nemcsak a kromoszómák számát (PGT-A), hanem konkrét örökletes betegségeket (PGT-M) is képes vizsgálni, ha a szülők tudottan hordozói valamilyen genetikai kórképnek.
A biopsziát követően az embriók vitrifikációval, azaz gyorsfagyasztással kerülnek megőrzésre. Ez a modern fagyasztási eljárás megakadályozza a jégkristályok képződését a sejtekben, így az embriók túlélési aránya a felolvasztás után csaknem 100%-os.
Embriófagyasztás és -felolvasztás: A folyamat
Embriótranszfer és a "két hét várakozás"
Az embriótranszfer a lombikprogram csúcspontja, az a pillanat, amikor az embrió végre elfoglalja helyét az anyaméhben. Ez egy fájdalommentes beavatkozás, amely leginkább egy rákszűréshez hasonlítható. A beültetés előtt gyakran kérnek „telt hólyagot”, mivel ez segít kiegyenesíteni a méhszáj és a méh közötti szöget, megkönnyítve ezzel a katéter útját. A monitoron a pár gyakran láthatja azt a pici fényes pontot, amely az embriót tartalmazó folyadékcseppet jelzi. Manapság a legtöbb klinika az egyes embriótranszfert (SET) javasolja, különösen fiatalabb páciensek vagy kiváló minőségű blasztociszták esetén. Ennek oka, hogy az ikerterhesség magasabb kockázattal jár mind az anya, mind a babák számára. A transzfer utáni teendőkről megoszlanak a vélemények, de a legtöbb orvos szerint nem szükséges a szigorú fekvés. Sőt, a könnyű séták és a normál napi aktivitás javíthatják a méh vérkeringését, ami elősegítheti a beágyazódást. A beültetést követően megkezdődik a luteális támogatás, ami általában progeszteron tartalmú készítmények (kúpok, gélek vagy injekciók) alkalmazását jelenti. Ez a hormon segít fenntartani a méhnyálkahártyát és támogatja az embrió beágyazódását az első hetekben, amíg a méhlepény át nem veszi ezt a szerepet.
A beültetés és a terhességi teszt közötti két hét, amit gyakran csak „2WW” (two-week wait) néven emlegetnek a fórumokon, a lombikprogram legnehezebb mentális szakasza. Ebben az időszakban kulcsfontosságú a mentális higiénia. Érdemes olyan tevékenységeket keresni, amelyek elterelik a figyelmet: egy jó könyv, könnyű kézműveskedés vagy a barátokkal való találkozás sokat segíthet. Sokan vezetnek ilyenkor naplót, hogy kiírják magukból az aggodalmaikat. A 12-14. napon elvégzett HCG-vérvétel az egyetlen biztos módja a terhesség igazolásának. A vérben lévő béta-HCG szintje nemcsak a terhesség tényét mutatja meg, hanem annak dinamikáját is: az értéknek kétnaponta nagyjából duplázódnia kell. Ha az érték pozitív, az orvosok általában gratulálnak, de a végső megerősítést az első ultrahangos vizsgálat jelenti majd a 6. vagy 7. héten.
Sikertelenség és fagyasztott embriótranszfer (FET)
Sajnos nem minden transzfer végződik pozitív eredménnyel. Ilyenkor fontos, hogy a pár meggyászolhassa a veszteséget, és ne önmagát hibáztassa. A sikertelenség okainak elemzése (úgynevezett follow-up konzultáció) segíthet a következő protokoll finomításában. A fagyasztott embriók léte ilyenkor igazi áldás, hiszen egy FET (Frozen Embryo Transfer) ciklus sokkal kevésbé megterhelő a szervezet számára, mint egy teljes stimuláció. Az utóbbi években a fagyasztott embrióbeültetések száma világszerte megugrott, és ennek nemcsak kényelmi okai vannak. A stimuláció során a szervezetben extrém magas hormonszintek alakulnak ki, ami néha kedvezőtlen környezetet teremthet a méhnyálkahártyában a beágyazódáshoz. A FET eljárás során az orvosok nyomon követik a spontán ovulációt, vagy gyógyszerekkel felépítik az ideális vastagságú méhnyálkahártyát. Amikor az időzítés tökéletes, az embriót felolvasztják. A modern fagyasztási technológiáknak köszönhetően az embriók épségben vészelik át ezt a folyamatot, és a beültetés után azonnal folytatják az osztódást. A fagyasztott ciklus nagy előnye a rugalmasság is. A párnak nem kell a petesejt-leszívás pontos napjához igazodnia, a transzfer napja pedig pontosabban tervezhető. Ez csökkenti a stresszt, ami bizonyítottan pozitív hatással van a reproduktív rendszerre. Érdemes tudni, hogy a fagyasztott embriókból született gyermekek egészségi állapota és fejlődése semmiben nem tér el a természetes úton vagy friss lombikból született társaikétól.
Lelki támogatás és életmódbeli tényezők a lombikprogram során
A lombikprogram nemcsak orvosi, hanem súlyos lelki teher is. A remény és a kétségbeesés váltakozása, a „miért pont mi?” kérdése és a környezet felől érkező (néha kéretlen) tanácsok mind próbára teszik a párkapcsolatot. Rendkívül fontos, hogy ne maradjunk egyedül ezekkel az érzésekkel.
Mentális higiénia és szakemberek segítsége
Sokan fordulnak ilyenkor reprodukciós pszichológushoz vagy mentálhigiénés szakemberhez. Ők speciális technikákkal segítenek kezelni a stresszt, feldolgozni az esetleges korábbi veszteségeket és felkészülni a bizonytalanságra. A közösségi erő is sokat számít. Számos támogató csoport és online közösség létezik, ahol a sorstársak megoszthatják tapasztalataikat. Fontos azonban vigyázni a túl sok információval: minden szervezet más, és ami az egyik párnál működött, nem biztos, hogy a másiknál is fog. A meddőségi kezelés egy maraton, nem sprint.
A környezet támogatása is sorsfordító lehet. Fontos, hogy a családtagok és barátok tapintatosak legyenek. Ha a pár úgy dönt, hogy megosztja a folyamatot a szeretteivel, érdemes tisztázni, milyen típusú segítségre van szükségük - legyen az egy közös ebéd, ahol nem a lombik a téma, vagy éppen egy váll, amin kisírhatják magukat.
Embriófagyasztás és -felolvasztás: A folyamat
Életmódbeli tényezők
Bár a genetika és az orvosi protokoll játssza a főszerepet, az életmódunkkal mi magunk is támogathatjuk a folyamatot. A stimuláció és a beültetés alatt kiemelten fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. A vitaminpótlás nem merül ki a folsavnál. Sok orvos javasolja a D-vitamin, az omega-3 zsírsavak és a koenzim Q10 szedését, amelyek javítják a petesejtek minőségét és támogatják a beágyazódást. A mozgás tekintetében a mértékletesség a kulcsszó. A stimuláció alatt a megnagyobbodott petefészkek miatt a rázkódással járó sportok (futás, aerobik) veszélyesek lehetnek, de a napi séta vagy a kímélő nyújtás segíti a vérkeringést és a stresszoldást. A megfelelő alvásmennyiség és a hidratáció alapvető. Napi 2,5-3 liter víz elfogyasztása segít a szervezetnek kiválasztani a felesleges hormonokat és optimális szinten tartani a vérkeringést.
Kiegészítő módszerek
A standard eljárások mellett számos kiegészítő módszer létezik, amelyek bizonyos esetekben növelhetik a siker esélyét. Ilyen például az EmbryoGlue, ami egy speciális, hialuronsavban gazdag oldat. Egy másik népszerű eljárás az ERA-teszt (Endometrial Receptivity Analysis). Ez egy méhnyálkahártya-biopszia, amely megmutatja a beágyazódási ablak pontos idejét. Vannak nők, akiknél ez az ablak eltolódott, így hiába a tökéletes embrió, a beültetés időzítése nem volt megfelelő. Az immunológiai kivizsgálás is fontos lehet, ha több sikertelen beültetés történt.
Könyvek és források a lombikprogramról és meddőségről
Magyarországon minden hatodik házaspár meddő - sokan mégis tartanak a lombikprogramtól, mert nem tudják pontosan, mivel jár. Orvosok odavetett félmondataiból, tudományos szakkönyvekből, internetes fórumokból próbálnak tájékozódni... De hol kapnak választ a hétköznapi, mégis nagyon fontos kérdéseikre? Ki mondja el nekik részletesen, átérezve bizonytalanságukat, milyen útra lépnek, amikor a mesterséges megtermékenyítést választják?
Boér Katalin: Lombikban fogant álmok
A szerző, Boér Katalin maga is végigjárta ezt az utat, és jól ismeri annak állomásait. Tudja, min megy keresztül egy meddő pár; milyen kudarcokat és reményeket élnek meg, hová fordulhatnak segítségért, milyen vizsgálatokon és beavatkozásokon esnek át, és egyáltalán: mennyi lelki és gyakorlati nehézséggel kell szembesülniük, míg megvalósíthatják álmukat. A Lombikban fogant álmok jóval több, mint praktikus útmutató. Boér Katalin egyedülálló könyvet alkotott, amely érthetően, mégis részletekbe menő alapossággal szól a meddőség orvosi kérdéseiről, a hivatalos útvesztőkről, a különféle eljárásokról, ugyanakkor mély beleéléssel szólaltat meg számos embert, akik a mesterséges megtermékenyítést választották.
Dr. Csomai Zita: Meddőségből termékenység
Dr. Csomai Zita Meddőségből termékenység című hiánypótló könyve nemcsak a meddőnek mondott párokat szólítja meg, hanem mindenkit, aki babát szeretne. A szerző gyakorló szakemberként több száz reményvesztett házaspárnak tudott már segíteni, köszönhetően annak, hogy egyedülállóan komplex módon közelíti a termékenység kérdését. Ebben a könyvben azon túl, hogy iránymutatással szolgál a gyermekáldás útjában álló kóros állapotok legrövidebb úton történő felderítéséhez, részletesen tárgyalja a férfi termékenység helyreállításának lehetőségeit is; fizikai, lelki, energetikai egységben közelítve meg azt. A tabutémák kibeszélése mellett a szerző szeretné ráirányítani figyelmünket az igen beszédes statisztikai adatokra, melyek szerint sorsdöntő jelentőségű, hogy az erősebbik nem se zárkózzon el az alapos orvosi vizsgálattól. „Hiszem, hogy egészséges életmóddal és megfelelő felkészüléssel egészséges kisbabák születhetnek. Az egyik küldetésem a nők, a leendő anyák egészségének helyreállítása annak érdekében, hogy egészséges kisbabák szülessenek, születhessenek.” - Dr. Csomai Zita.
Ördög Nóra: Pozitív
Ördög Nóra Pozitív című könyve, habár a lombik módszer kérdésköre közvetlenül nem érintette a szerzőt az írása során, mégis számos ponton mélyen elgondolkodtató lehet a gyermekvállalással kapcsolatban. Nóri azt mondta, azért írja meg a könyvet, mert nem lehet tudni, mitől jön el az a bizonyos „kattanás” a fejekben, melytől helyére kerül bennünk jó pár mélyen tartott dolog a gyermekvállalással kapcsolatban, és ezáltal akár pozitív változásnak is indulhat az élet. A könyv például a tökéletesség és a kontroll-mánia kérdéskörét vizsgálja a meddőség kontextusában. A megszólaló nők szinte mindegyike „tökéletes életet” navigál, minden rendben, minden kézben tartható, csupán egy területtel van a bibi: nem teljesül az anyaság iránti vágyuk, és hiába törekszenek, azt a fránya 30%-ot, vagyis a teherbeesés valószínűségét még tökéletesen megkomponált, nem ritkán laboratóriumi körülmények között sem sikerül megugraniuk. A könyv a kudarcok feldolgozásának fontosságáról és önmagunk elfogadásáról beszél a tökéletlenségeink ellenére. Rámutat, hogy a meddőség egy hatalmas tanítómester a (nőiségben való) tökéletlenségünk, sérült részeink elfogadására.
További ajánlott könyvek
- Varga Katalin: meddőségi mentálhigiénés szakember, lombikos anyuka könyve, melyben sok nő megszólal és elmeséli történetét, nagyon közel hozza a sorstársainkat.
- Singer Magdolna könyvei: A gyász feldolgozás egyik legtiszteletreméltóbb szakembere. Tőle tanultam, hogy a méhen belül elveszített magzatokat vendégbabáknak hívjuk. Könyveit minden nőnek el kellene olvasnia, aki átélte ezt a leírhatatlan fájdalmat.
- Ismeretlen szerző (férfi író): Egy könyv, mely több szempontból különleges: férfi írta, egyetlen személyes történetről szól, és rávilágít a férfi szemszögére is a lombikprogramban.
- Interjúkötet hírességekkel és szakemberekkel: Nők mesélnek arról, hogyan élik meg a gyermektelenséget, köztük olyan hírességek is, mint Kőbán Rita vagy Csákányi Eszter, majd a könyv második felében szakemberek írnak arról, milyen is a gyermek nélküli élet és milyen utakat járnak be az emberek.
- Dr. Edith Eva Eger: Az ajándék: Inspiráló és gyakorlati tanácsokban bővelkedő könyve segít, hogy megszabadulhassunk romboló mintáinktól és bénító gondolatainktól, s ezáltal szabadon élvezhessük az életet. Saját pácienseinek történeteiből vett példák segítségével mutatja be az olyan, lelkünket fogva tartó érzelmi állapotokat, mint a félelem, a gyász, a düh, a titkolózás, a stressz, a bűntudat, a szégyen vagy a hárítás.
A Fertility.hu magazinban egy teljes rovatot szánunk az in vitro fertilizációnak (további cikkeinkért keresd az Élet Labort), hisz ez az eljárás számtalan párnak segített megélni életük várva várt csodáját, a kisbaba érkezését. Csapatunk gyógytornász szakértője és a Semmelweis Egyetem doktori képzésének hallgatója, Kovács Barbara Petra átfogó olvasnivalót hozott neked az IVF kezdeti kísérleteitől kezdve, az első lombikbébin át az eljárás magyarországi fogadtatásáig. Mélyülj el a lombikprogram lebilincselő történetében!