Lombikprogram és meddőségi kezelések Magyarországon: Állami támogatások és változások

A meddőség világszerte, így Magyarországon is egyre több párt érint. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint minden hatodik ember meddő, hazánkban pedig becslések szerint 200-300 ezer meddő pár él. A modern orvostudomány azonban számos eszközt kínál a meddőség kezelésére, amelyek közül az egyik legfontosabb az asszisztált reprodukció, köznyelven a lombikbébi-eljárás. Ez a cikk részletesen bemutatja a magyarországi lombikprogramot, az állami támogatásokat, a legfontosabb jogszabályi változásokat, valamint a meddőségi kezelések típusait, feltételeit és kockázatait.

Mi a mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció)?

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni. Meddőségről akkor beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. A vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.

Mikor indokolt a meddőségkezelési eljárás?

A megfelelő reprodukciós eljárás a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél, illetve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 165. §-a szerint indokolt, ha:

• Legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.
• A nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el (a társadalombiztosítás jelenleg 45 éves korig állja az asszisztált reprodukciós kezeléseket).
• A kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják.
• A kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét, és a rendeletben foglalt kizáró okok nem állnak fenn.

Az eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor; férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan.

A mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Férfiaknál az ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek. Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat, belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges. A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.

Lombikprogram és meddőségi kezelések Magyarországon: Legfontosabb eljárások

A meddőségi kezelések során többféle eljárás áll rendelkezésre, attól függően, hogy mi a meddőség oka és milyen a pár egészségi állapota.

Ovuláció indukció

A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar, amikor a peteérés rendszertelen vagy hiányzik. Ez jellemzően a hormonrendszer egyensúlyának felborulására vezethető vissza. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. Ez tehát nem mesterséges megtermékenyítés, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.

Intrauterin inszemináció (IUI)

Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés, más néven mesterséges spermafelhelyezés. Az inszeminációt a petesejt kilökődése (tüszőrepedés) ideje körül kell elvégezni, ehhez fontos a peteérés követése, vagy a sikeresség növeléséhez akár az ovuláció indukció is alkalmazható. A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe. Sikertelen beavatkozás esetén sincs szükség várakozásra a következő próbálkozásig, mindössze az a feltétele, hogy a petefészek és a méh megfelelő állapotban legyen.

In vitro fertilizáció (IVF)

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

IVF menete:

1. Petefészek stimuláció: A nő hormontartalmú készítményeket kap, melyek hatására a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termel.
2. Petesejt-leszívás: Hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel történik, altatásban vagy anélkül.
3. Megtermékenyítés a laboratóriumban: Speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat.
4. Embriófejlődés: A megtermékenyült petesejtek 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek.
5. Embriótranszfer: Az embrió(k) visszaültetése a méhbe, a megtermékenyítést követő 2-3. vagy 5. napon.

További speciális eljárások:

• Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI): Az IVF egyik fajtája, ahol a legjobb minőségű spermiumokat kiválasztják, és minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be.
• Fiziológiás ICSI (PICSI): Az ICSI továbbfejlesztett formája, mely során hialuronsav segítségével választják ki az optimális spermiumokat.
• MACS (magnetic-activated cell sorting): Spermiumválogatás, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat mágneses jelöléssel.
• Asszisztált hatching (AHA): Az embrió körüli zona pellucida réteg mesterséges megnyitása a jobb fejlődés elősegítése érdekében.
• Fagyasztott embrió transzfer (FET): Korábbi ciklusban lefagyasztott embriók felengedése és beültetése.

A lombikprogram állami támogatása és jogszabályi változások

Az elmúlt két évben soha nem látott mértékű változások történtek a hazai lombikellátás történetében, amelyeknek köszönhetően gyorsabb és biztonságosabb lett a meddőségi kezelés Magyarországon. A páciensek meddőségi ellátását közvetlenül javító jogszabályváltozások eredményeként lerövidült az egy egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő, csökkent a sikertelen kezelések aránya, mely az érintett pár számára lelkileg kevésbé megterhelő. A kezelés biztonságosabb lett, az ikerszülések aránya a felére csökkent, mely egyértelműen kevesebb szövődménnyel jár mind az anya, mind a gyermeke számára.

Főbb változások és fejlesztések:

• Fokozott támogatás: Egy éven belül a duplájára - 6 ezerről 12 ezerre - emelik az államilag támogatott lombikkezelések (IVF-ciklusok) volumenkorlátját. Az állami programban részt vevők gyógyszertámogatása a jelenlegi 70 százalékról 90-re emelkedik, így az érintettek a jövőben a készítmények árának csak 10 százalékát fizetik.
• Több ciklus: Megszűnik az egygyerekes korlát, vagyis az első gyermek megszületése után is igénybe vehető a támogatott program. A társadalombiztosítás továbbra is fejenként 5 petesejt leszívásának céljából végzett stimulációt és az abból származó összes embrió beültetését finanszírozza ingyenesen. Ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra keletkezik jogosultság.
• Várakozási idő megszűnése: Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet.
• Embrió tárolás és beültetés: Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes lett. Amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció.
• Fertilitásprezerváció: A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (azaz termékenységének megőrzése) ingyenessé vált.
• Ikrek arányának csökkentése: 36 éves kor alatt első embrió beültetés során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg.
• Szakemberképzés: Kidolgozásra került a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszere, és létrejöttek eddig nem létező képzések, például Klinikai embriológia, Reproduktív medicina ráépített szakorvos képzés, Klinikai andrológia licencképzés, és reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés.
• Meddőségi Szakambulanciák: 2024-ben megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, így két ellátási szinten érhető el a meddőségi ellátás. Célja az ellátáshoz való hozzáférés biztosítása országszerte és az asszisztált reprodukciós centrumok terhelésének csökkentése.
• Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter: 2024 januárjától lehetővé teszi a meddőségi eljárások, beavatkozások és az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének követését.
• Andrológiai ellátás finanszírozása: 2025-ben hatályba lépnek azok a módosítások, melyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi oldal, azaz az andrológiai ellátás finanszírozását.
• Spermafagyasztás és tárolás: 2025-től a spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.

Kinek jár a támogatás?

A Rendelet 2/A. § (2a) bekezdése alapján az emberi reprodukcióra irányuló különleges beavatkozások, valamint az ivarsejt-, illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. A betöltött 45. életév előtt megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően is elvégezhetők. Azon Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként létrejött embriók, amelyek az anya 45 éves életkorát megelőzően kerültek letétbe, a nő 45 éves korán túl is beültethetőek, ha ennek orvosszakmai ellenjavallata nincsen.

Beutaló és várakozás

A beavatkozást megelőző vizsgálatokhoz szükség lehet beutalóra. A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Az intézmények előjegyzési naplót vezetnek, hogy látható legyen, hányan és hol várakoznak, hol van szükség még többletkapacitásra.

Gyógyszertámogatás

A meddőség kezelése során használt, támogatott gyógyszerkészítmények árához nyújtott támogatás mértéke a kezelés közvetlen céljának függvénye. A támogatás mértékét a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

Meddőségi kezelések kockázatai és mellékhatásai

Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét. A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

Sikerráták

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésre állnak hivatalos adatok. 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%. Az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
• Petesejt, spermium és embrió minősége: A reproduktív sejtek és az embriók minősége alapvető fontosságú.
• Meddőség oka: Egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: Ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
• Stimulációs protokoll: A petefészek stimulációjához használt protokoll, amelyet az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határoz meg.
• Életmódbeli tényezők: A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

A lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél, ami 30 évesen havonta kb. 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett kevesebb mint 5%.

Részletesebb tájékoztatás

Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a biztosítja. A kezelőorvosi és az intézményi tájékoztatáson túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-a értelmében az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el.

tags: #lombik #tamogatas #emmi