A mesterséges megtermékenyítés, vagyis az IVF (in vitro fertilizáció) módszer egy összetett eljárássorozat, amelyet a fogamzóképesség zavaraival küzdő párok segítésére fejlesztettek ki.
Az első "lombikbébi" 1978-ban született Angliában, és azóta világszerte több mint 10 millió gyermek fogant így. A tudomány fejlődésével az eljárás sikeressége ma már elérheti a 35%-ot is, bár ez nagyban függ az anya életkorától és egyéb tényezőktől.
A lombikbébi-módszert leggyakrabban akkor javasolják, ha természetes úton nincs esély a fogantatásra, például visszafordíthatatlan petevezeték elzáródás, súlyos endometriózis, tüszőrepedési zavarok, korábbi sterilizációs műtét, vagy ismeretlen eredetű meddőség esetén. Felmerülhet a lehetőség férfi meddőség esetén is, mivel a petesejt laboratóriumi megtermékenyítése lehetséges, ha viszonylag alacsony a mozgó, életképes spermiumok száma.
Az IVF folyamata
Az IVF eljárás gondos előkészítéssel kezdődik. A pár mindkét tagját alaposan kivizsgálják, hogy kizárjanak minden esetleges betegséget, amely befolyásolhatja a terhességet vagy a magzat egészségét. Ellenőrzik az ivarszervek gyulladás- és fertőzésmentességét, elvégzik a szükséges hormonális vizsgálatokat, és megvizsgálják a férfi spermáját is.
Az előkészületek során életmódbeli változtatásokra is szükség lehet: kerülni kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást, és törekedni kell az egészséges testtömeg elérésére. Mind a túl sovány, mind az elhízott testalkat kedvezőtlen a mesterséges megtermékenyítés szempontjából.
Az IVF eljárást asszisztált reprodukciós központokban végzik. A petefészkek enyhe, személyre szabott hormonális stimulációjával gondoskodnak arról, hogy több, megfelelő minőségű petesejt érjen meg egyszerre. A tüszőérés folyamatát hormonszintméréssel és ultrahangos vizsgálattal figyelik, és a megfelelő időpontban ultrahangvezérléssel, speciális tűvel nyerik ki az érett petesejteket.
A leszívott petesejteket a pár férfi tagjának spermájával termékenyítik meg laboratóriumban. Bizonyos esetekben szükség lehet az úgynevezett ICSI (intracitoplazmatikus spermiuminjekció) módszerre, amely során egyetlen spermiumot juttatnak egy vékony pipetta segítségével a petesejtbe.
A megtermékenyült petesejteket, az embriókat ezután 2-6 napig laboratóriumban figyelik. A szabályosan osztódó embriók közül a legéletképesebbeket (általában legfeljebb hármat, a többes terhesség elkerülése érdekében) kiválasztják a méhbe való behelyezésre, az embriótranszferre, amely vékony katéter segítségével történik.
A beágyazódást és a méhben való fejlődést hormonokkal (gesztagénekkel) támogatják. Ha minden rendben megy, két hét múlva a kontrollvizsgálat már terhességet mutathat, egy héttel később pedig ultrahanggal ábrázolható a petezsák.
Vannak különbségek a lombikbébik és a spontán fogant babák között?
Az orvosi beavatkozások ellenére a kutatások nem találtak szignifikáns különbséget a spontán és az asszisztált reprodukcióval fogant gyermekek között a terhesség lefolyásában, a szövődmények kialakulásában vagy a babák fejlettségében. Később az értelmi és érzelmi képességeket mérve is kiegyenlítődtek az esetleges kezdeti különbségek.
A nem spontán fogant babákat érintő egyik aggodalom a szülők részéről, hogy vajon a "létrejöttük" nem spontán volta kihat-e a gyermek testi vagy lelki fejlődésére. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek 10 éves korára az esetleges korábbi különbségek kiegyenlítődnek.
Érdekes vizsgálati eredmény, hogy a szülők hajlamosak felülértékelni a gyermekeiknél esetlegesen jelentkező problémákat, és a fogantatás körülményeivel magyarázni azokat. Pedagógusok viszont gyakran nem látják ezeket a problémákat kirívónak.
A gyermek oldaláról nézve, egyes vélekedések szerint a lombikbabák érzik, hogy szüleik nagyon várták őket, így szorosabban kötődnek, érzékenyebbek szüleik jelzéseire és felelősségteljesebbek lehetnek.
A németországi kutatás, amely mesterséges megtermékenyítéssel született fiatal felnőtteket kérdezett meg, azt mutatta, hogy mindannyian pozitívan értékelik a módszert, és hálásak szüleiknek. A tudat, hogy mesterséges úton fogantak, hamar integrálódott az énképükbe negatív hatások nélkül.
Összességében úgy tűnik, hogy az IVF eljárásban közvetlenül érintett fiatalokat semmilyen negatív hatás nem érte. Sőt, az eredmények alapján az eljárás pozitívan hathat a családra és a szülő-gyermek kapcsolatra, különösen a nehezebb serdülőkorban.
Az anyai szerep és a lombikbébik
A meddőségen átesett nők gyakran idealizálják az anyaságot, és irreálisan magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben. Azonban a kutatások szerint a "lombikos" anyukák ugyanolyan gondoskodással és melegséggel fordulnak újszülöttjeik felé, mint nem lombikos társaik.
Ugyanakkor valamivel kontrollálóbbak lehetnek, ami érthető a mögöttük álló frusztráció, sikertelenség és aggodalom miatt. A lombikbabák egészségi mutatói néha eltérhetnek a természetes úton fogant babákétól (pl. kisebb születési súly, ikerterhesség), ami szintén növelheti a szülői aggodalmat.
A kontrolláló szülői stílus mértékkel alkalmazva elősegítheti a gyermek szocializációját, de a túlzott mérték negatív hatással lehet a gyermek autonómiájára és kezdeményezőkészségére. Ezért fontos tudatosítani a túlzott védelmezés kockázatait, és teret adni a gyermek önállóságának.
A meddőségi kivizsgálás és a lombikprogram sok esetben hosszadalmas és stresszes. Azonban a tudomány mai állása szerint a lombikbébik egészséges és kiegyensúlyozott életet élhetnek, semmiben sem különbözve a természetes úton fogant társaiktól.
Az élet, mint a világ első lombikbébije | Retro Riport
A megtermékenyítést követően az embriókat a nő méhébe juttatják, ahol beágyazódás és terhesség következik be. A terhesség sorsa ugyanaz, mint egy spontán fogant gyermeké. A baba megszületik, az anya gondoskodik róla, szereti, figyeli fejlődését. A gyermek később iskolába jár, és mindent normálisan csinál.
Sőt, a lombikkezelés útján történő fogantatás esetében fejlett módszerekkel, mint például a preimplantációs genetikai diagnosztika (PGD), lehetőség van az embriók genetikai hibáinak szűrésére a beültetés előtt. Ez potenciálisan csökkentheti az egészségi kockázatokat, szemben a természetes fogantatás véletlenszerűségével.
tags: #lombik #babanak #ket #szuletesnapja