Veszélyeztetett terhesség: jogosultságok és támogatások kismamáknak

A babavárás az ember életének egyik legörömtelibb szakasza, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg. Különösen igaz ez akkor, ha a terhesség veszélyeztetett státuszúnak minősül. Fontos hangsúlyozni, hogy a veszélyeztetett terhesség diagnózisa nem jelenti automatikusan azt, hogy valamely betegség kialakul a magzatnál vagy az anyánál. Ez a fogalom azokat a nagyobb kockázatú terhességeket foglalja magába, amelyek esetén valamilyen tényező miatt nagyobb az esély bizonyos problémák, szövődmények kialakulására szülés előtt, alatt vagy után.

A cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amiket érdemes ismerni a témában, beleértve a jogosultságokat és a lehetséges támogatásokat.

Mi minősül veszélyeztetett terhességnek?

Amikor meghalljuk azt a szót, hogy veszélyeztetett terhesség, akkor két reakció a leggyakoribb. Igen, a terhességek egy bizonyos százalékban magas rizikófaktorú besorolást kapnak. A veszélyeztetett terhesség (nagy kockázatú várandósság) a várandósok 20-30%-át érinti. Veszélyeztetett terhesnek nyilvánítják azt a kismamát, ha a születendő gyermek vagy a kismama valami miatt veszélynek van kitéve. Számos olyan tényező van, ami miatt folyamatos kontrollt, ágynyugalmat vagy adott esetben kórházi felügyeletet rendelhet el az orvos. Ez mindössze megelőzés, elővigyázatosság, amely alatt a gyakori vizsgálatoknak köszönhetően a szakemberek időben tudnak cselekedni az esetleges eltérések észlelése esetében.

A magas rizikófaktor besorolás nem jelenti azt, hogy mindenképpen ott kell hagynunk másnap a munkahelyünket, vagy hogy onnantól kezdve már semmi mást nem is csinálhatunk, csak várhatjuk a babát. A veszélyeztetett státusz megállapítása minden esetben a kezelőorvos feladata.

Kockázati tényezők és okok

A veszélyeztetett terhesség kiváltója lehet az anya életkora (18 évnél fiatalabb, vagy 40 évnél idősebb), betegségei (meglévő vagy kialakuló cukorbetegség, pajzsmirigy probléma, más betegségek), 4. terhesség, előző császármetszés, előző 4500 g feletti baba szülése és egy sor más tényező.

„Nagyobb az esély akkor, ha az anya elmúlt harmincöt éves, ha megterhelő munkát végez, esetleg túlsúlyos, túl sovány vagy magas vérnyomással küzd. Igaz ez arra az esetre is, ha az anya kórelőzményében több vetélés szerepel, vagy a magzat nem természetes módon fogant meg, esetleg az édesanya valamilyen nőgyógyászati problémával küzd. Veszélyeztetett terhesnek nyilváníthatják a kismamát emellett ikerterhesség esetén, de akkor is, ha a leendő édesanyánál kialakul a terhességi cukorbetegség. Ha valami miatt rendellenesen fekszik a baba, esetleg esély van a koraszülésre, szintén ez a helyzet." - foglalta össze Dr. Tekse István, szülész-nőgyógyász.

Veszélyeztett terhesség az alábbi esetekben állhat fenn:

• kiskorú (18 év alatti) vagy 35 év feletti anya;
• a terhesgondozáson a 14. gesztációs héten vagy azután jelentkező anya;
• szülést követő várandósság;
• rossz pszichoszociális körülményekből érkező anya;
• reguláris alkohol-, drogfogyasztás vagy dohányzás (abban az esetben is, ha csak a terhességet megelőzően élt velük az anya);
• egyes fertőzések (HIV, hepatitis B-, hepatitis C-fertőzés, egyéb STD-k);
• az anya túlsúlya vagy kóros soványsága;
• korábbi méhműtét (pl. császármetszés) vagy ismert mióma göbök a méhben;
• cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek;
• krónikus szervi megbetegedések (májbetegség, vesebetegség, tüdőbetegség stb.);
• krónikus magasvérnyomás-betegség;
• szív- és érrendszeri megbetegedések;
• hematológiai vagy immunológiai betegség;
• daganatos vagy genetikai betegség;
• ikerterhesség;
• terhesség alatt jelentkező vérzés;
• két vagy több korábbi spontán vetélés;
• korábbi koraszülés vagy terhességi toxémia;
• meddőségi kezelés;
• elölfekvő méhlepény;
• Rh-összeférhetetlenség;
• gesztációs cukorbetegség;
• a magzat méhen belüli növekedésének elmaradása a jelenlegi (vagy korábbi) terhességnél;
• előző gyermek 4500 g feletti születési súlya;
• előző terhességnél ismeretlen okú születés körüli halálozás.

Veszélyeztetettnek minősül a terhesség abban az esetben is, ha korábbi műtéti beavatkozás vagy szervi megbetegedés miatt nem javasolt az anyának a szülés (pl. szemműtét, retinabetegség, idegsebészeti-, gerincműtét stb.).

Veszélyeztetett terhesség tünetei

A veszélyeztetett terhesség tünetei rendkívül változatosak lehetnek. A leggyakoribb figyelmeztető tünetek közé tartozik:

• Vérzés (pecsételő vagy élénkpiros hüvelyi vérzés): azonnali orvosi ellátást igényelnek
• A hüvelyváladék típusának vagy szagának változása
• Végtagok dagadása
• Görcsök, méhösszehúzódások
• Húgyúti fertőzésre utaló jelek (égő érzés vagy fájdalom vizelés közben, gyakori vizeletürítés)
• Fejfájás
• Homályos látás
• Szédülés
• Láz
• A baba mozgásának változása (pl. csökkent magzatmozgás)

Fontos kiemelni, hogy a tünetek nem minden esetben jelentenek automatikus komplikációt, de a gyors orvosi beavatkozás minden rendellenes jel esetén elengedhetetlen. Ha úgy érzi, hogy valami nincs teljesen rendben, forduljon orvosához, vagy menjen egyenesen a kórházba, hogy ellenőrizzék a magzat és az Ön állapotát! Sok esetben téves riasztás történik, de a fenti tünetek esetén jobb az elővigyázatosság, ezért ajánlott mielőbb orvosi segítségért folyamodni.

Diagnózis és szűrővizsgálatok

A terhesség megállapítása során elvégzett szűrővizsgálatok adják az elsődleges információt arra vonatkozóan, hogy a következő 8-9 hónap magasabb rizikóval jár-e vagy sem. A szűrés tehát a pozitív terhességi teszt utáni első orvosi konzultáció során kezdődik, és folytatódik végig a terhesség alatt a terhesgondozás menetrendje szerint. Az alábbi vizsgálatok és szempontok deríthetnek fényt a veszélyeztetett terhességre:

• Családi kórtörténet
• A kismama egészségügyi előzményei (korábbi vagy fennálló betegségek, műtétek)
• Terhességi előzmények
• Fizikális vizsgálat
• Testsúly
• Vérnyomásmérés
• Ultrahangvizsgálat
• Vér- és vizeletvizsgálat

Nagyobb figyelmet kíván a magas kockázatú terhesség, amely az alapvető terhesgondozási lépéseken túl további teszteket, vizsgálatokat jelent a kismama számára. Ezek talán megterhelőek lehetnek, ugyanakkor a mama és a baba egészségének védelmében fontos, hogy a szorosabb gondozási tervben együttműködő legyen a várandós nő. A következő tesztekre lehet szükség:

• A vérszegénység (vas szintje a vérben), a vércukorszint és a fennálló fertőzések (például nagyon ritkán HIV) rendszeres ellenőrzése
• Vizeletvizsgálatok
• Súly és vérnyomás ellenőrzése
• A méh, a méhnyak vizsgálata
• Magzati szívhangvizsgálat
• Magzati szívultrahang-vizsgálat
• Magzatmozgások szoros nyomon követése
• Non-stressz teszt (NST)

Milyen ellátások és jogok járnak veszélyeztetett terhesség esetén?

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.

Táppénz veszélyeztetett terhesség esetén

Veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállaló nem betegszabadságra, hanem táppénzre jogosult. A társadalombiztosítási szabályok szerinti a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja a táppénz előzmény.

A táppénz összege a kismama előző jövedelmének alapján kerül kiszámításra, és az aktuális jogszabályok határozzák meg. Általában a bruttó jövedelem 60-70%-a jár, de ez függ a biztosítási idő hosszától, valamint a munkaviszony jellegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.

A táppénzt a kezelőorvos által kiállított igazolással lehet igényelni, melyet a munkáltatóhoz vagy a társadalombiztosítási szervhez kell benyújtani. A keresőképtelenség fennállása esetén az orvos kiállítja az "Orvosi igazolás keresőképtelen állományról" elnevezésű nyomtatványt. Ha a keresőképtelenségi állomány a 2 hetet meghaladja, a nyomtatványt legalább 2 hetenként kell kiállítani és a biztosított részére átadni. Az igazoláson a keresőképtelenség jellegére utaló megjelölést kell alkalmazni. Fontos tudni, hogy a táppénz összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátás összegét a CSED és a GYED összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.

Csecsemőgondozási díj (CSED) és Gyermekgondozási díj (GYED)

A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft). Nem, táppénz csak a CSED folyósítását megelőző időszakra járhat. A CSED (Csecsemőgondozási díj) a szülés után vehető igénybe, ezért a veszélyeztetett terhesség idején járó táppénz nem helyettesíti. Mivel a két juttatás egymást követő időszakban vehető igénybe, így a kismama először a terhesség alatti fokozott védelmet biztosító táppénzt kapja, majd a gyermek születése után a CSED-et.

További támogatások és jogosultságok

• Szülési szabadság: Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni. Ennek kiadása során kötelező, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
• Fizetés nélküli szabadság: A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság a gyermek hároméves koráig jár. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg.
• Szabadság felhalmozódása: A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni.
• Szoptatási idő: A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónapig pedig naponta egyszer 1, ikergyermekek esetén naponta kétszer 1 órára jogosult munkaidő kedvezményre.
• Pótszabadság: A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
• Anyasági támogatás: Egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
• Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): Jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
• Gyermeknevelési támogatás (GYET): Az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életév betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

tags: #haveszelyeztetett #terhesseg #alatt #milyen #jarandosag #jar