A leukémia, más néven fehérvérűség, egy rosszindulatú hematológiai betegség, amely a vérképző szerveket, főként a csontvelőt érinti, és abnormális fehérvérsejtek (leukémiás sejtek) túlzott mennyiségű termelését eredményezi. A leukémia komoly betegség, de a korai felismerés és a megfelelő kezelés sok betegnél lehetővé teszi a hosszú távú túlélést és jó életminőséget.
A leukémia két fő típusa az akut és a krónikus leukémia. Az akut leukémia gyorsan progrediáló betegség, amelyben az éretlen fehérvérsejtek (leukémiás blasztok) felszaporodnak a csontvelőben. Tünetei általában gyorsan jelentkeznek, mint a fáradtság, gyengeség, légszomj. A krónikus leukémia lassabban alakul ki, és általában az érettebb sejtalakokat érinti, tünetei enyhébbek és lassabban jelentkeznek.
Bár a leukémia pontos okai nem teljesen ismertek, genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a kialakulásában. Az egészségügyi kockázatok miatt az ilyen típusú rovarirtó szerek Európában fokozatosan kikerülnek a forgalomból.
A terhesség alatti rovarirtószer-használat és a leukémia kockázata
Kanadai kutatók 15 korábbi tanulmány alapján végzett összesítése szerint a terhesség alatti háztartási rovarirtószer-használat növeli a megszülető gyermek leukémiás megbetegedésének esélyét. A különféle mérgek lehetséges kockázati tényezői és hatásmechanizmusai csak részben ismertek. A kutatók szerint a magzati és a gyermekkori kitettséget csökkenteni szükséges a kockázatok csökkentése érdekében.
A georgetowni Lombardi Rákkutató Központ vizsgálatai szerint a leggyakrabban három és hét év közötti gyermekeknél kialakuló akut lymphoid leukémiában (ALL) szenvedő fiatalok és anyjuk vizeletében magasabb a háztartásokban is használt rovarölő szerek koncentrációja. A kutatások során nem vizsgálták az ok-okozati összefüggéseket, ezek feltárására további vizsgálatok szükségesek.
A Washingtonban élők részvételével zajló vizsgálatsorozatban 41-41 hasonló korú, nemű és lakóhelyű egészséges, illetve ALL-ben szenvedő anya-gyermek pár szervesfoszforsav típusú rovarirtószer-kitettségét értékelték. A kapott eredmények a nagyvárosi környezetben is megerősítették a korábban mezőgazdasági térségekben tapasztalt összefüggéseket.
A felmérésben a szervezetben lévő rovarirtó szerek jelenlétének vizsgálata mellett a résztvevők életmódjának felmérésével is igyekeztek pontosabb adatokat kapni a korábbi kitettségről. Az egészséges gyermekek szüleinek 14 százaléka számolt be arról, hogy rovarirtó szert használt a lakásban, míg a beteg gyerekek családjában 33 százalékos volt az arány. A felhasználás és a rovarirtó szerek szervezetben való jelenlétének mértéke között nem sikerült összefüggést találnia a kutatóknak.
Bár a vizsgálatban nem kutatták az ok-okozati összefüggéseket, feltételezhető, hogy a magzati korban való kitettség és más környezeti, vagy genetikai hatások együttesen felelősek a betegség kialakulásáért.
A gyermekek fokozott érzékenysége a káros vegyületekre
Régóta ismert, hogy a gyermekek érzékenyebbek a káros vegyületekkel szemben. Egyrészt a szervek fejlődését könnyen megzavarják a hormonális hatású vegyületek, másrészt a szaporább légzés miatt testtömegükhöz viszonyítva nagyobb mennyiségben kerülnek szervezetükbe a kockázatos anyagok. A kockázatokat növeli, hogy a földön játszó gyermekek kezük szájba vételével is káros anyagokat juttathatnak szervezetükbe.
Újabb kutatási eredmények szerint a gyermekek szerves foszforsavakkal szembeni fokozott érzékenységéért egy a felnőttekben működő enzim hiánya is felelőssé tehető.
A terhesség alatti alkoholfogyasztás kockázatai
Dr. Paule Latino-Martel, a Francia Táplálkozástudományi Központ igazgatója és munkatársai huszonegy korábbi vizsgálat eredményeit összesítve arra a következtetésre jutottak, hogy a terhes nők alkoholfogyasztása 56 százalékkal növeli gyerekeiknél az akut myeloid leukémia kialakulásának esélyét. A rizikó a négyévesnél fiatalabbak körében a legnagyobb.
Az akut myeloid leukémia rendkívül ritka betegség, az Egyesült Államokban évente átlagosan hétszáz embernél diagnosztizálják. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a gyerekek szervezetében gyakrabban kialakuló akut limfoblasztikus leukémia és a várandós nők alkoholfogyasztása között nem találtak összefüggést. Az egészségügyi ajánlások ellenére még mindig túl sok nő fogyaszt várandóssága alatt alkoholt - hívták fel a figyelmet a kutatásban részt vevő orvosok.
Leukémia és termékenység
Leukémiás betegség esetén mind a férfiak, mind a nők részéről számos tényező befolyásolja a termékenységet és a biztonságos gyermekvállalás lehetőségét. Az életkortól és a társbetegségektől is függ a nemzőképesség, de leukémia esetén feltétlenül számolni kell a kemoterápiás kezelés vagy esetleges sugárterápia okozta késői hatásokkal.
Közismert tény, hogy mind a kemoterápia, mind a sugárkezelés alapvetően meghatározhatja a termékenységet, illetve az egészséges gyermek születésének lehetőségét. Ugyanakkor jó hír, hogy a gyógyult leukémiás betegek az esetek többségében problémamentes terhességgel egészséges gyermeket hoznak világra. A károsodással született gyermekek aránya nem magasabb, mint az egészséges, nem daganatos szülőktől károsodással született gyermekek aránya. A leukémia pedig nagyon kis arányban örökletes, főleg, ha más genetikai eltérés is előfordul az egyik szülőnél.
A sugárkezelés hatása a termékenységre
Bizonyos leukémiákban és egyedi esetekben szükséges lehet (elsősorban helyi) sugárkezeléssel segíteni a gyógyulást. A termékenység szempontjából meghatározó lehet:
- Nőknél a has, kismedence, a petefészek régió sugárzása, mely egyrészt a petesejtek károsodásához is vezethet (emiatt fejlődési rendellenesség is kialakulhat a magzatban), vagy a petesejtek pusztulását is okozhatja (ez valódi meddőséghez vezethet). Ha a méh nyálkahártyája károsodik, nem tud megtapadni az embrió.
- Férfiaknál a has, kismedence, herék besugárzása a spermiumok átmeneti vagy akár végleges pusztulásához, illetve a hímivarsejtek károsodásához vezethet.
- Az agy helyi sugárzása hatására hormonképzési zavar is kialakulhat, mely akár a petesejtek, akár a spermiumok képződésének zavarához is vezethet.
A sugárkezelés hatása függ még az alkalmazott sugárdózistól is.
A kemoterápia hatása a gyermekvállalásra
Sok kemoterápiás szer befolyásolhatja a termékenységet, és okozhat magzati károsodást is, a petesejtben vagy hímivarsejtben okozott eltérés miatt, de nem mindegyiknek van hatása a fertilitásra. Az okozott hatás függ:
- A kemoterápiás szer típusától, a leginkább az úgynevezett alkilálószerek (pl. ciklofoszfamid) befolyásolják a fertilitást, a többi citosztatikum kevésbé toxikus.
- Az alkalmazott dózistól.
- A kombinációban több citosztatikum adása rontja az eredményeket.
Az őssejt-átültetés és az azzal járó kemoterápia és esetleges sugárkezelés nagy rizikóval járhat terméketlenséggel.
Teendők gyermekvállalás szempontjából leukémiás betegeknél
Bár egy daganatos betegség igazolódásakor nem feltétlenül a terhesség és családalapítás az első dolog, ami a betegek eszébe jut, mivel később ez már valóban felmerül, szükséges a kezelés előtt gondolkozni ezen, és lépéseket tenni a biztonságos gyermekvállalás érdekében. A kezelés alatt nem kizárt a teherbeesés, ugyanakkor ez nem kívánatos (nem jó a kemoterápia alatt teherbe esni, a magzat és a nő szempontjából sem, és a kemoterápiát kapó férfi se vállaljon gyermeket a magzati károsodás veszélye okán), emiatt feltétlen indokolt a megbízható védekezés.
Kezelést követően természetesen nem kizárt sem női, sem férfi betegnél a gyermekáldás, de ezt célszerű megbeszélni a hematológus és nőgyógyász kezelőorvossal. (Mennyi idővel a kezelés után és az egyéni állapotot mérlegelve szabad-e gyermeket vállalni, illetve felmerülhet a kezelések során kialakult infertilitás problémája is.) Ha olyan leukémia fajta vagy kezelés merül fel, melyet követően feltehetően nem lesz természetes úton alkalom a gyermekvállalásra, akkor fontos feladat a kezelés előtt a megfelelő ivarsejtek fagyasztása is. Férfiaknál érdemes spermium fagyasztást végezni. Nőknél petesejt vagy megtermékenyített petesejt (embrió) fagyasztás lehet jó megoldás.
Betegszoba TV -A leukémia kezelése
A gyógyulástól és utolsó kezeléstől érdemes két évet várni a családalapítással.
Egy kemoterápiás kezelés alatt fogant babának nagyobb az esélye valamilyen genetikai károsodásra, ezért nem javasolják ilyenkor a teherbeesést.