Légzsák és biztonsági öv használata terhesség alatt: Amit tudni érdemes

Bár sok nő aggódik amiatt, hogy baleset esetén a biztonsági öv használata, vagy a légzsákok árthatnak a méhben fejlődő magzatnak, egy új kutatás épp a feltételezés ellenkezőjét bizonyította be. A tanulmány eredményei szerint a biztonsági öv használata egyaránt megnöveli az anya és magzat életben maradási esélyeit.

"A legrosszabb, ami történhet, hogy az autóbalesetben megsérül az anya. A sérülés elkerülése érdekében a legjobb, amit tehetünk, ha bekapcsoljuk a biztonsági övet, ez ugyanis a babát is megóvhatja" - mondta Kathleen DeSantis Klinich, a Michigan Egyetem Közlekedéskutatási Intézetének kutatója, aki közvetlenül nem vett részt a tanulmány elkészítésében.

"Évente több ezer állapotos nő kerül kórházba közúti baleset miatt, és a kezelés során a legelső kérdés mindig az, hogy be volt-e kapcsolva a páciens biztonsági öve. Néhány nő tudatosan választja, hogy nem kapcsolja be magát a terhesség ideje alatt, mert tévesen azt gondolja, hogy ezzel védi a babáját" - mondta Dr. Haywood Brown, a Duke Egyetem Orvosi Központjának szülész-nőgyógyász főorvosa, a tanulmány szerzője.

A kutatók összesen 126 olyan esetet vizsgáltak meg az 1994 és 2010 közötti időszakból, melyben a második vagy harmadik trimeszterben lévő kismamák szerepeltek.

Az eredményekből kiderült, hogy a magzatok 3,5 százaléka vesztette életét a 86 olyan esetben, amikor a kismama bekötötte magát, míg a magzatok 25 százaléka halt meg olyan szituációban, melyben az anya nem kötötte be a biztonsági övét, foglalta össze a tanulmány eredményeit Dr. Brown.

A légzsákok szerepe és biztonsága

Jól ismert, hogy légzsák életet menthet autóbaleset esetén, ám most már azt is bizonyították, hogy a terheseknek sem kell tartaniuk a védőfelszereléssel ellátott ülésektől: az esetleges szövődmények eltörpülnek a légzsák hiányából adódó kockázatok mellett. A Washingtoni Egyetem kutatói az Obstetrics & Gynecology decemberi számában írják, hogy a légzsákkal ellátott ülésen utazó terheseknél sem nő a terhességi szövődmények - így a császármetszés, a magzati terhelés és az alacsony születési súly - rizikója.

Dr. Melissa A. Schiff epidemiológus professzor vezetésével 2207 autóbalesetet szenvedett terhes nőről gyűjtöttek adatokat. A kutatók összehasonlították a légzsákkal felszerelt és a légzsák nélküli autók baleseteinek kimenetelét. Nem találtak különbséget sem az anyai, sem a magzati sérülések rizikóját illetően. Bár a koraszülés kockázata hetven százalékkal, míg a magzati halálozás háromszorosára nőtt a légzsákos autók baleseteinél, Schiff szerint az eredmények nem bizonyultak statisztikailag szignifikánsnak, vélhetően az alacsony esetszámnak köszönhetően. A légzsák tehát biztonságosnak tekinthető, ám a legfontosabb mégis a terhesek számára a biztonsági öv becsatolása.

Dr. Nathan S. Fox, a New York-i Orvostudományi Egyetem szülész-nőgyógyász adjunktusa szerint nem lehet egyértelműen kimondani, hogy okozhat-e kisebb problémákat a légzsák terheseknél. Ezek a hatások azonban az esetek többségében pozitívak, sokszor jelentéktelenek, néha azonban kockázatokat rejtenek a magzat és az anya számára is.

A biztonsági övet a csípőtájékon rögzítse. Használj speciális, kismama övterelőt, amely megtart, de a hasadat kikerüli, így hirtelen fékezésénél nem éri erős nyomás a magzatot.

Légi közlekedés terhesség alatt

Sokszor felmerül a kérdés: a terhesség során a repülés nem ártalmas-e? Milyen igazolásokra van szükség? Mikor repülhet egy terhes nő és mikor nem ajánlott repülnie? A repülésnek elméletileg több veszélye lehet: kozmikus sugárzás, rezgés, zaj, trombózis veszély, oxigénhiány. A repülőgépen uralkodó körülmények eltérnek a szokásostól.

Lehetséges kockázatok

• Kozmikus sugárzás: 10000 méteres magasságban a kozmikus sugárzás már sokszorosa a földfelszínen mért értéknek, de a repülőgép belsejében a sugárzás már nem sokkal nagyobb, mint a földön, és ezt egyértelműen veszélytelennek tartják. A káros sugárzás valamivel magasabb a repülés közben, mint a földön.
• Rezgés és zaj: Hasonlóan nem jelent komoly veszélyt a terhességre a rezgés és a zaj sem.
• Trombózis veszély: A hosszú úton nem mozog eleget az utas - ez a trombózis kialakulásának veszélyével járhat. A legismertebb szövődmény az alsó végtagi trombózis. Több kiváltó oka is lehet, ami a repüléssel függhet össze. A repülőgépeken a légkondicionált kabin levegője igen száraz, ez a légúti panaszok mellett kiszáradáshoz is vezethet, a vér "besűrűsödhet" (haemokoncentráció jöhet létre).
• Oxigénhiány: A légnyomásváltozásnak is lehet szerepe, illetve a hányinger, hányás valamint az egyéb terhesség alatti élettani panaszok fokozódhatnak. A magasan haladó repülőgépeken a kabinban csökken az oxigén sűrűsége és a légnyomás. Ez 2500-3500 méteres magasságnak felel meg, a kabin levegőjének oxigéntartalma olyan, mintha egy 3000 méteres hegyen lennénk, az oxigén mennyisége 10%-al alacsonyabb, mint a tengerszinten. Élettani terhességben ennek nincs következménye, de olyan terheseknél, akiknek szív- vagy tüdőbetegségük van, panaszok, tünetek jelentkezhetnek. Ez az oxigénhiány áttevődik a magzatra is. Ha a méhlepény (placenta) működése kóros, a levegő oxigéntartalmának csökkenése miatt a magzat is oxigénhiányos állapotba kerülhet. Ennek komoly veszélyei lehetnek akár agyi károsodás is felléphet.

Ajánlások és óvintézkedések

Indulás előtt mindig konzultáljon kezelőorvosával, készíttessen egy igazolást és tájékoztatást (mellékelve) a légitársaság részére, amelyben szerepeljen, hogy a vizsgálat idején (az utazás előtti napokban) van-e jel arra, hogy a repülés során valamilyen probléma alakulhat-e ki a terhességgel kapcsolatban.

A légitársaságok általában a 36. hétig (ikerterhesség esetén 32. hétig) javasolják a repülést, de a 18. héttől már csak a mellékelt orvosi igazolással engedik repülőgépre szállni a várandós nőket. Az igazoláson a szülés várható időpontját, valamint a kismama egészségi állapotát kell feltüntetni, az anyanyelv mellett angol nyelven is. A 36. hét után, a kismamák és gyermekük teljes biztonságának érdekében, a szakorvosok többsége már a rövidebb utazásokat sem javasolja, a légitársaságok pedig legtöbbször nem is engedélyezik a repülést.

Több ajánlás szerint terhesség első 8-10 hetében nem javasolt a repülés és az utazás sem, mert akkor fejlődik ki a magzat szervrendszere. Én személyesen ezzel nem értek egyet. Sőt azt kell mondanom 1000-2000 km-es távra Rómába, Párizsba, Londonba, Madridba, Frankfurtba inkább repülővel, mint autóval utazzunk. Az utolsó 10 hétben az egyhelyben ülés okozhat keringési zavarokat, de ez bármely más járműre éppúgy érvényes. Ha nem feltétlenül szükséges, a terhesség utolsó harmadában ne menjünk hosszabb útra, mert a keringési zavar következményeként akár súlyos rosszullét, véralvadási zavar, vérnyomás probléma is felléphet.

Egyéb esetben a repülőgép sokkal kevésbé megterhelő, mintha vonattal, busszal vagy személykocsival mennénk valahová. Repülőgépen kismértékű nyomáselváltozást érzékelhetünk, melynek hatása elhanyagolható.

Mielőtt gépre szállnánk, mindenképpen meg kell vizsgáltatnunk magunkat és ügyelnünk kell arra, hogy nyugodt körülményeink legyenek az utazáskor. Fontos, hogy sok folyadékot fogyasszunk, ha megtehetjük, minél többször keljünk fel és járkáljunk, mozogjunk. A mozgás nagyon fontos. Néhány repülőtársaság a 36. terhességi hét után is szállít utasokat egyedi elbírálás alapján, de csak orvosi igazolással teszi lehetővé a repülést. Ennek magyarázata, hogy az esetleg a repülőgépen beindult szülés kényszerleszállási fenyegetettséget jelenthet, amely nem egyszerű és drága. Ebben a terhességi korban inkább csak rövid maximum néhány órás repülés javasolt.

Mindenki az útközben meginduló szüléstől fél, Ennek szakorvosi vizsgálat során igazolt zárt méhszájnál illetve keményedések hiányában nem sok az esélye. Ha az utazást közvetlenül megelőzően kontrakciókat érez, ne induljon el. Mindenképpen javasolt a repülés során a magnézium fokozott bevitele (Magnerot, Magne B6) Aki a 36 hét körüli terhességi korban légi utazást tervez, annak nemcsak az oda-, de a visszaútra is érvényes orvosi igazolással kell rendelkeznie. Ennek nem csak a fenti, nem túlzottan komoly veszélyek az okai, hanem a koraszülés- szüléstől való félelem. Ilyenkor a repülőgépnek meg kell szakítani útját az első repülőtéren, és ki kell tennie a vajúdó nőt.

Összefoglalva:

Ismereteink szerint a terhesség alatt a légi közlekedés biztonságos, az egészséges terhességre fokozott kockázatot nem jelent. Tehát egészséges anyák egészséges terhességeinél tudomásul véve és betartva a megfelelő korlátozásokat, óvintézkedéseket nyugodtan lehet repülni. Az utazás előtti vizsgálat során, a méhszáj állapotát rögzítsék, a magzat ultrahangos vizsgálata is jó ha megtörténik. Tájékoztassa a légitársaságot, kössön külön biztosítást, váltsa ki az európai uniós biztosítási kártyát. Töltse fel szervezetét vitaminokkal, biztosítson nyugodt körülményeiket az utazáshoz. Hányinger megelőzésére Daedalon vagy Pipolphen indulás előtt 1 órával bevehető, bár mindkettő bágyasztó hatású. Szedjen sok magnéziumot és vigyen is magával, méhtevékenység jelentkezése esetére. Kerülje a telítő étkezéseket, és út közben foglalja el magát valamivel, és már menet közben, sőt az előtte való napokban kezdje meg a fokozatos időbeni átállást pihenések beiktatásával. Olyan tényezők, mint az elhízás, magas testsúly (95 kg, ill. idősebb anyai életkor (34 év felett) növelhetik a repülés során felmerülő kockázatokat.

Légzőgyakorlatok és fizikai aktivitás

A légzőgyakorlatok kiemelkedő szerepet játszanak a várandósság alatt és a szülést követően. A terhesség anatómiai változásokkal jár, beleértve a szervek elhelyezkedését is. A rekeszizom pozíciója is megváltozik, különösen a megnövekedett méh miatt, akár 5 centiméterrel is felfelé tolódhat a rekeszizom. A növekvő baba növekvő pocakkal jár, a várandósság vége felé pedig ez a pocak bizony kb. 5 cm-rel feljebb tolja a fő légzőizmot, a rekeszizmot.

Miért fontos ez?

A mellkasi légzésnek számos káros hatása lehet: a nyaki izmok hipertónusa (ennek következményeképpen scalenus szindróma), nagyobb nyomás a medencefenéken, rosszabb oxigenizáció a felületes légzés miatt, a szimpatikus idegrendszer túlaktiválása. A terhesség alatti légzőgyakorlatoknak négy fő célja van: a légzés mélyítése, a bordakosár kinyitása, a tüdő teljes átlégzése, valamint a has- és gátizmok aktiválása a kilégzés során.

A terhesség végére a légzésminta általában negatív irányba változik, még a légzőtorna alkalmazása mellett is. Ezért ajánlott a szülést követően minél hamarabb elkezdeni a légzőgyakorlatokat annak érdekében, hogy visszaálljon a normál légzésminta. Fontos megjegyezni, hogy a helytelen légzésminta nemcsak a terhesség alatt, hanem azon kívül is előfordulhat. A nők gyakran hajlamosak a felületes mellkasi légzésre, míg a férfiaknál inkább a túlzott hasi légzés dominál. Nem véletlen tehát, hogy a fitmummy® pre- és posztnatális programjának is szerves részét képezi légzőtorna.

A helyes légzés biomechanikája a rekeszizom indukálta mozgásokra és elmozdulásokra épül. Amennyiben a rekesz pozíciója ilyen módon megváltozik, a bordakosár kitérése nagyobb lesz, és a légzés - ideális esetben: a rekeszlégzés - eltolódhat egyfajta pihegő, felületesebb irányba. Rosszabb esetben komplett mellkasi légzésre vált a kismama. Előfordulhat, hogy mindez teljesen észrevétlenül megy végbe. A légzés frekvenciájának növekedése és alapvetően a megváltozott légzési mechanizmus stimulálja a szimpatikus idegrendszert, mely folyamatnak bizony sok-sok kedvezőtlen hatása lesz a kismamákra nézve. Mint látható, a légzés nem csupán a gázcserét biztosítja az oxigén felvételével és a szén-dioxid leadásával, hanem befolyásolja a testtartásunkat, a stabilitásunkat, ennek megfelelően a mozgásainkat és a pszichés állapotunkat is. tevékenység, amit naponta nagyjából 20.000-szer ismétlünk. Ennek a szerepe nem elhanyagolható a vajúdás és a szülés idején sem, sőt! A nyugodt, mély légvételek (melyek nem stimulálják a szimpatikus rendszert) segítenek „jelen lenni”. Ami pedig a szülés utáni regenerációt illeti: a megváltozott légzésminta „átírása” hónapokba is telhet.

Mozgás és testtartás

A régi hiedelmekkel ellentétben egyáltalán nem ajánlatos sokat feküdni a terhesség kései időszakában sem. A mozgás minden körülmények közt jót tesz, csökkenti a trombózis kockázatát! A második trimesztertől a szakemberek a 90 fok alá guggolást már nem javasolják, a hot jógák, a túl sok bicikli vagy éppen a súlyzós edzések sem a legszerencsésebbek. Alapvetően olyan mozgásformát érdemes választani, ami kellemesen kikapcsolja a kismamát, nem megterheli. Persze adódik a kérdés, hogy mit jelent a megterhelő? Hiszen akad olyan kismama, aki kifullad a séta közben, de olyan is, aki akár kilométereket le tud futni különösebb megerőltetés nélkül. Egy egyszerű trükkel ellenőrizhetjük, hogy a megfelelő tartományban van-e az edzés intenzitása: ha tudunk közben beszélgetni, akkor a megterhelés nem túl nagy, vagyis a mozgás jellemzően ideális a kismamának. Fontos megjegyezni, hogy a terhesség alatt fokozódik a relaxin hormon termelése.

A pocakunk napról napra nagyobb, ahogy a magzat növekszik. Nemsokára megszületik a baba, de addig még tapasztalni fogunk néhány új, kisebb-nagyobb kellemetlenséget. A megnövekedett súly és az ezzel járó feszítő érzés olyan kényelmetlenségekkel jár, mint a nehézlégzés és az emésztési problémák. Ezek az érzések szülés után közvetlenül nagy eséllyel megszűnnek, de bizonyos praktikák révén a terhesség utolsó hónapjai is kellemesebbé tehetők.

• Nehézlégzés: Mivel a méh egyre növekszik és az has irányába terjeszkedve nyomást fejt ki a rekeszizomra, a légzés nehezebbé válhat. Előfordulhat, hogy a lépcsőn megállás nélkül már nem sikerül felmennünk. Ilyenkor a legjobb egyszerűen csak lassítani a tempón és vigyázni arra, hogy ne melegedjünk túl. Légzési nehézségek lefekvésnél is jelentkezhetnek. Ez esetben legelőnyösebb a félig ülő helyzetben való alvás, amit párnákkal lehet kényelmesebbé tenni. Az utolsó trimeszterben gyakorlatilag bármikor tapasztalhatunk légzési nehézségeket, ami ilyenkor normális, de ha aggódnánk emiatt, érdemes szakemberhez fordulnunk.
• Gyomorégés és emésztési zavarok: E két, egymással összefüggő gyomorprobléma a harmadik trimeszterben jellemző. Sok várandós nő ekkor tapasztal életében először emésztési gondokat, amire egyáltalán nem számított. Miért most jelennek meg ezek a problémák? A terhesség során a bélműködés egésze lelassul, amelynek eredményeként a gyomorizmok és a nyelőcső ellazul. Ezáltal az emésztés során keletkező savak, - amelyek normális esetben a gyomorban maradnak, - visszajutnak a nyelőcsőbe és a szájüregbe. A gyomorsavak égető érzést okoznak a torokban (furcsamód, a panaszt gyomorégésnek nevezzük). Ilyenkor a már elfogyasztott ételek immár kellemetlen ízét, valamit gyomorsavat érzünk a szánkban. Mindez az emésztési zavar következménye. A gyomorégést és az emésztési zavarokat az alábbiak segítségével próbáljuk megelőzni:
  • Többször együnk keveset, és a fő étkezések között kapjunk be valamit!
  • Rágjunk rágógumit, amely enyhíti a szájban lévő kesernyés ízt!

  Mielőtt marékszámra kapkodnánk a savlekötőt, konzultáljunk szakemberrel!

Egyéb fontos tudnivalók

• Étkezés: Ajánlatos heti két-három alkalommal magas DHA (dokozahexénsav, az omega3 zsírsavak egyike), és ugyanakkor alacsony higany-szennyezettségű halakat fogyasztanunk. A szardínia, lazac, tonhal, pisztráng és a makréla jó DHA források. Ha tehát nem tudsz hetente kétszer ezekből a halfajtákból enni, akkor szedhetsz valamilyen halolaj készítményt is. Nincs arra vonatkozó kutatás, hogy ezek szedése kifejezett haszonnal járna a terhesség alatt, az viszont valószínűtlen, hogy ártana. Ne egyél nyers vagy félig átsült húst, pasztörizálatlan tejet és ebből készült tejterméket, nyers tojást. A hőkezeletlen állati eredetű élelmiszerek a magzatra veszélyes fertőzéseket közvetíthetnek. A nem kellően felmelegített, gyorsfagyasztott húsok is gondot jelenthetnek.
• Dohányzás: A terhesség és később a szoptatás idejére ajánlatos leszokni a dohányzásról vagy minimalizálni, ha a teljes leszokás nehéznek bizonyul.
• Fogorvos: Nem csak, hogy szabad, hanem kihagyhatatlan, hogy kétszer is elmenj fogorvoshoz a terhesség alatt.
• Fürdőzés és szaunázás: A terhesség első harmadában jobb kerülni a testhőmérsékletnél melegebb fürdőt és a szaunázást, mivel ezek az optimális fölé emelhetik a testhőmérsékletet, és ez, ha nem is jelentősen, de növeli a vetélés kockázatát.
• Szex és orgazmus: A szex és az orgazmus nem növeli sem a komplikációk, sem koraszülés kockázatát. Elölfekvő méhlepény esetén a legtöbb szakértő a 20.
• Alvás: Gyakran elhangzik ez a tanács, mégpedig főként a bal oldalon fekvést ajánlják a magzat elhalásának veszélyére hivatkozva. Ennek van némi biológiai ésszerűsége, mert a megnövekedett tömegű méh hanyatt fekvő helyzetben elnyomhatja az anyai nagyereket, s ez rontja a magzati keringést.

tags: #legzsak #terhesseg #alatt