A Munka Törvénykönyve 2023. január 1-jétől hatályos rendelkezései jelentős változásokat hoztak a gyermekneveléssel kapcsolatos munkavállalói jogokban, különösen a szülői szabadság tekintetében. Ez az új juttatás lehetőséget teremt a szülők számára, hogy több időt töltsenek gyermekeikkel, ugyanakkor fontos tisztában lenni a vele kapcsolatos feltételekkel, jogosultságokkal és a díjazás kérdésével is.
Mi az a szülői szabadság és kinek jár?
A szülői szabadság egy új pótszabadságnak tekinthető, amely gyermekenként jár és mindkét szülőt megilleti. A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. Ez a távolléti időszak vonzó lehetőség a kisgyermekes szülők számára. Az igénybevétel feltétele, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennálljon az adott munkáltatónál. Fontos megjegyezni, hogy ennek a feltételnek nem kell a gyermek születéséig teljesülnie; például, ha a munkavállaló a gyermeke egyéves korában helyezkedik el a munkáltatónál, és a gyermek második születésnapján még mindig ott dolgozik, akkor jogosulttá válik a 44 munkanapra, amelyet a gyermek hároméves koráig vehet igénybe.
Ha a szülők több gyermeket nevelnek, a szülői szabadság mértéke emelkedik. Például, ha a szülők egy egyéves és egy két és fél éves gyermeket nevelnek, akkor - amennyiben legalább egyéves munkaviszonyuk van - mindketten jogosultak 88 munkanap szülői szabadságra (44 nap gyermekenként).
A szülői szabadság igénybevételének feltételei és rugalmassága
A szülői szabadság kiadása tekintetében a munkavállalóé a döntés. A munkavállaló maga döntheti el, hogy mikor és milyen ütemezésben kíván élni ezzel a 44 munkanappal. A munkáltatónak ugyanis a szülői szabadságot teljes egészében a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A már megkezdett szülői szabadságot a munkáltató nem szakíthatja meg, azaz szülői szabadságról semmilyen körülmények között nem lehet visszahívni a munkavállalót.
Ellentétben a fizetett szabadság egyéb formáitól, a szülői szabadság nem évente jár, nem is kell a tárgyév végéig igénybe venni, és nem lehet pénzben megváltani a munkaviszony megszűnésekor. Ha a munkaviszony még a gyermek hároméves kora előtt megszűnik, a munkáltató igazolást állít ki arról, hogy a szülő a gyermekenként járó 44 munkanapból mennyit használt már fel, és így hány napot „visz tovább” a következő munkaviszonyába. Arra nincs lehetőség - a munkavállaló kérésére sem -, hogy az igénybe nem vett napokat a munkáltató pénzben váltsa meg. A szülői szabadságot nem kötelező teljes egészében igénybe venni, de a fel nem használt napok így a gyermek harmadik születésnapján elvesznek.
A szülői szabadság díjazása: A „gyenge pont”
A szülői szabadság legkritikusabb pontja a díjazás. A Munka Törvénykönyve szerint, a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10%-ára jogosult. Ezt az összeget azonban csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) összegével.
A gyed társadalombiztosítási ellátás, amelynek mértéke a munkavállaló járulékalapot képező jövedelmétől függ (annak 70%-a), azzal, hogy az ellátás nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70%-ánál (ez 2023-ban 324.800 Ft). A gyes ezzel szemben családtámogatási ellátás, amely jövedelmi viszonyoktól függetlenül havi 28.500 Ft-ot jelent.
Példa a díjazás kiszámítására:
Tegyük fel, hogy a munkavállaló távolléti díja 300.000 Ft, és két és féléves gyermeke mellett gyest vesz igénybe. Ha az egész hónapban szülői szabadságot kíván igénybe venni, akkor az erre járó díjazása:
300.000 Ft (távolléti díj) * 0,10 = 30.000 Ft
Ebből levonva a gyes összegét: 30.000 Ft - 28.500 Ft = 1.500 Ft
Láthatóan, ha a munkavállaló már részesül állami ellátásban az adott időszakra a gyermek után, akkor a szülői szabadságra a munkáltató által kifizetett összeg minimális lesz. Ez alól legfeljebb a nagyon jól keresők jelenthetnek kivételt.
A szülői szabadság előnyei és hátrányai
A szülői szabadság „tartalék” szabadságot jelent a kisgyermeket nevelő munkavállalóknak. Akinek háromévesnél fiatalabb gyermeke van, és az első három év bármelyikében elfogyna a fizetett szabadsága, de még szüksége lenne pár nap távollétre, akkor kihasználhatja ezt a 44 munkanapot, vagy annak egy részét. Például az adott évben esedékes a gyermek bölcsődei beszoktatása, vagy rendkívüli helyzetek (pl. energiaválság, sztrájk) miatt hosszabb ideig szünetel a bölcsődei, óvodai elhelyezés lehetősége. Ilyenkor a munkavállalónak alanyi jogon jár a távollét, nem kell engedélyeztetni a munkáltatóval.
Mivel fizetett távolléten van, nem szakad meg a társadalombiztosítása. Ezért ez jogszerző idő a végkielégítésre, a felmondási időre és a fizetett szabadságra is. Érdemes megfontolni, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló a visszatérése előtt, közvetlenül a távolléte végén vegye igénybe ezt a 44 munkanapot. Így ugyanis némileg több díjazást kap, és erre a 44 munkanapra is jár az időarányos szabadság (ami kb. 3-5 nap lehet).
Összességében tehát a 44 munkanap szülői szabadság előnye, hogy az mindkét szülőnek jár, gyermekenként, amelyet teljes egészében a munkavállaló kérése szerinti ütemezésben kell kiadni, a gyermek hároméves koráig. Hátránya ugyanakkor, hogy minimális díjazás jár rá. Ezért pedig leginkább csak „vésztartalékként” működhet a kisgyermekes munkavállalók számára, de nem remélhetjük tőle, hogy érdemben hozzájáruljon a gyermekneveléssel összefüggő teendők szülők közötti arányosabb megosztásához - ami egyébként az intézmény uniós jogi hátterének alapgondolata lenne.
Kapcsolódó jogszabályok és támogatások
A szülői szabadság mellett fontos megemlíteni a szülési szabadságot is, amely 2025-ben is alapvető jogként illeti meg az anyákat Magyarországon. A szülési szabadság időtartama jelenleg 24 hét, amit a várandós anya vehet igénybe - részben a szülés előtt, részben utána. A szabadság legkorábban a szülés várható időpontja előtti 4. héttől kezdhető meg, és a 24 hét kötelezően egybefüggően veendő ki.
Az apák számára bevezetett új pótszabadság, az apaszabadság, szintén érezhetően érinti a családok lehetőségeit. Az édesapák most már 10 munkanap fizetett szabadságot vehetnek ki a gyermek születését követő két hónapban. Az apaszabadság 5 munkanapjára távolléti díj jár, a további 5 napra pedig a minimálbér 70%-a.
A szülési szabadság után az anya (vagy az apa) igényelheti a gyermekgondozási díjat (GYED), amely a gyermek 2 éves koráig jár, amennyiben a szülő az igénylést megelőző két évben legalább 365 nap biztosított volt. Ezt követi a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), amely a gyermek 3 éves koráig jár alanyi jogon.
A szülői szabadság, az apaszabadság, a szülési szabadság, a CSED, a GYED és a GYES pontos feltételei és kiszámítása komplex, ezért érdemes alaposan tájékozódni a hivatalos forrásokból, vagy szakember segítségét kérni.
A cikkben leírtak tájékoztató jellegűek, nem minősülnek hivatalos szakmai vagy jogi tanácsnak. A jogszabályok változhatnak, ezért mindig az aktuális rendelkezések az irányadóak.
tags: #legyen #szabadsag #a #szulesben #szuletesben