Biztonságban az első ülésen: Isofix rendszerek és gyermekülések használata

Az „isofix első ülés” kifejezés egyre gyakrabban jelenik meg azok körében, akik biztonságos és egyszerű megoldást keresnek gyermekülés rögzítésére az autó első ülésére. A gyermekek biztonságos utaztatásához nagyon fontos a jó minőségű, a kornak, testmagasságnak és az autóhoz is megfelelő gyermekülés.

Gyermekülések típusai és isofix csatlakozó

Isofix rendszer: Előnyök és tévhitek

Az isofix egy „egységes gyerekülésrögzítő rendszer”, amelynek a feladata, hogy könnyebb legyen szabályosan és biztonságosan berakni egy gyerekülést az autóba. Az isofix rendszer gyors, stabil és minimalizálja a hibás bekötés lehetőségét. Konkrétan két fém kampóról beszélünk egymástól 28 centiméterre. Az isofix rendszer előnye, hogy a gyerekülés közvetlenül az autó karosszériájához rögzíthető, így rendkívül stabil marad még hirtelen fékezés vagy ütközés esetén is. Ez különösen fontos az első ülésen, ahol a gyermek jobban ki van téve az autó mozgásának.

Isofix a gyakorlatban: Telepítés és biztonság

Fontos tudni, hogy az isofix első ülésen történő használatához az autó első ülésének is rendelkeznie kell isofix csatlakozási pontokkal. Emellett, ha légzsák található az első ülésen, azt ki kell kapcsolni, mert baleset esetén a felfúvódó légzsák komoly sérülést okozhat a gyermeknek. Az isofix első ülésen való használata lehetővé teszi a szülők számára, hogy folyamatosan szemmel tartsák gyermeküket az utazás során. Ez különösen hasznos lehet hosszabb utak vagy egyedül történő autózás esetén.

Ha azt tervezed, hogy az isofix gyerekülést az első ülésen szeretnéd használni, első lépésként ellenőrizd az autó kézikönyvét, hogy az adott típus támogatja-e ezt a megoldást. Nem minden első ülés rendelkezik isofix pontokkal, és nem minden esetben kapcsolható ki a légzsák.

Érdemes olyan isofix gyerekülést választani, amely rendelkezik jó töréstesztes minősítéssel, extra oldalvédelemmel és kényelmi funkciókkal. A legbiztonságosabb megoldás továbbra is a hátsó ülés, de ha az első ülés használata elkerülhetetlen, az isofix rendszerrel és kikapcsolt légzsákkal rendelkező megoldás biztonságos alternatíva lehet.

Tévhitek az Isofixről

Félreértés ne essék, az isofix egy kimondottan jó és biztonságos dolog, ám nem kell túlmisztifikálni sem. Az isofix túlmisztifikálásának alapja az a tévhit, hogy az így rögzített gyerekülés biztonságosabb, ám ez nem feltétlenül igaz. Az adott ülésnek ugyanis pontosan ugyanazokat a biztonsági követelményeket kell tudnia az összes szabályos rögzítési móddal. Tehát amennyiben az adott ülést rögzítheted szabályosan a biztonsági övvel, isofix nélkül is, úgy a gyermeked közel ugyanannyira van biztonságban, mintha a csodakampókhoz rögzítetted volna a fotelét.

A tévhit leginkább onnan ered, hogy egy gyerekülést biztonsági övvel szabályosan bekötni sokkal bonyolultabb, így jóval nagyobb az esélye, hogy szabálytalanul rögzített ülésben utazzon a gyerek, ekkor pedig valóban nincs kellő biztonságban egy kiváló ülésben sem. A biztonságos rögzítést azonban minden üléshez egyszer kell megtanulni, ráadásul akkor is érdemes tudni, ha egyébként isofix segítségével szoktad rögzíteni az ülést. Jobban jársz, ha előre megtanulod szabályosan és biztonságosan rögzíteni az ülést isofix nélkül is, és nem a sürgős helyzetben kell vele bajlódni.

Isofix régebbi autókban

A tévhit alapja, hogy 2014-ben vált kötelezővé minden új autóban az isofix rendszer, így amennyiben egy új autó ennél fiatalabb, akkor biztosan megtalálod benne a kampókat. Szinte minden, az ezredforduló után gyártott autóba lehet utólag isofix rögzítési pontokat szerelni. Az isofix nem atomfizika, hanem két fém kampó egymástól 28 centiméterre. Ezeket a kampókat mindösszesen két csavarral rögzítették a karosszériához a legtöbb olyan típusban, amely feláras extraként kínálta ezt a rögzítési módot. A legtöbb autóban akkor is ott a csavarok helye, ha nem kerültek bele a kampók. Egy kellemes séta a bontóban, vagy nagyjából 10 perc keresés az interneten, és már találtál is isofix alkatrészeket az autóba, amelyeket egy megfelelő csavarhúzóval és némi menetrögzítő ragasztóval magadnak is beszerelhetsz a hátsó ülések kibontása után.

Akadnak azonban olyan típusok is, ahol a hátsó üléseket is cserélni kell az isofix-rendszerhez, így az utánanézés mindenképp fontos.

Gyermekek az első ülésen: Szabályok és ajánlások

Általános szabályként elmondható, hogy az aktív első utasoldali légzsákkal rendelkező járművek első ülésére nem szerelhető fel menetiránynak háttal gyermekülés. Egy baleset esetén a működésbe lépő légzsák "kilőheti" a gyermekülést, és ez jelentős terhelést jelenthet a gyermekre, vagy akár meg is ölheti.

Gyermekbiztonsági rendszerek beszerelése az autóban

Menetiránynak háttal vagy előre néző ülés?

A menetiránynak háttal beszerelhető gyermekülések (babahordozók, hátrafelé néző autósülések) elől csak kikapcsolt első légzsák esetén szerelhetők fel. Az előre néző gyermeküléseket a legtöbb esetben fel lehet szerelni az anyósülésre. A gyermek azonban nem ülhet túl közel az első légzsákhoz! A biztonsági öv csak az ajtókartól oldalra vagy előre futhat a gyermeküléshez. Ha az öv hátrafelé, az ülés felé vezet, az ütközés esetén veszélyes előre mozduláshoz vezethet.

Az újabb járművekben az úgynevezett légzsák kulcskapcsolókat alapfelszereltségként vagy felár ellenében kínálják, amelyekkel a vezető maga is kikapcsolhatja az első utasoldali légzsákot. Bizonyos esetekben ezek a légzsák kulcskapcsolók utólag is beszerelhetők az újabb modellekbe. Vannak azonban olyan rendszerek is, amelyekben a légzsákot automatikusan deaktiválja egy speciális érzékelő rendszer a gyermekülésben.

Még akkor is, ha a törvény nem ír elő korlátozásokat az első utasülésen menetirányba néző gyermekülésekre vonatkozóan, mindig figyeljen a jármű és a gyermekülés gyártóinak használati utasítására. Vannak olyan járműgyártók, akik általában nem ajánlják az első utasülést gyermekbiztonsági rendszerekhez, mert a légzsák kioldása vagy az első utasülés helytelen beállítása veszélyes helyzeteket okozhatnak.

Miért fontos a menetiránynak háttal történő utazás a kicsiknek?

A gyermeknek azért kell menetiránynak háttal utaznia, mert így van nagyobb biztonságban. Az egész problémakör onnan indul, hogy a kisgyermekek feje a testükhöz képest arányaiban sokkal nagyobb és nehezebb, miközben a nyakuk, a nyakizmaik, illetve a gerincük közel sem elég erős egy balesetben az arányaiban nehezebb fej megtartásához. Még a légzsák nélkül utazó felnőttek is rendszeresen szenvednek nyaki sérüléseket egy balesetben, amikor a frontális ütközés hatására előrecsapódik a fejük. Egy kisgyermek esetében azonban nincs megfelelő helyen a légzsák, hiszen nem az ő méreteire tervezték, így a fej előrecsapódását semmi sem akadályozza meg. Éppen ezért egy frontális ütközés már akár városi tempónál is halálos kimenetelű, vagy maradandó károsodást eredményező lehet, ha a baba előre nézve utazik.

A hátrafelé fordított babaülésekben azonban egy frontális ütközésnél a gyerek fejét támasztani fogja az ülés, az erőhatás csak jobban beleszorítja a párnába, így nem tud elmozdulni a fej, az ütközés ereje pedig sokkal nagyobb területre oszlik el. Magyarra fordítva amíg támasztani tudja a baba fejét a kisebb hordozó, illetve a súlyhatárát nem lépi át a gyerkőc, addig biztonságosabb marad, mint az előre néző ülés.

A KRESZ és a gyermekülések

A magyar KRESZ pontosan meghatározza a feltételeket a gyermekbiztonsági rendszerek használatához. A jogszabályi fogalmazás mellőzésével, gyakorlatilag 3 évnél fiatalabb gyermek csak olyan személyautóban szállítható, amelynek a gyári kialakítása lehetővé teszi a gyermekbiztonsági rendszer alkalmazását - szükséges a gyermekülés használata. A kor mellett a másik kitétel a magasság. Elhagyható a gyermekbiztonsági rendszer alkalmazása, tehát gyermekülés, vagy ülésmagasító nélkül utazhatnak a 3 évnél idősebb, és 135 cm-nél magasabb gyerekek, de csak a hátsó ülésen és csak bekapcsolt biztonsági övvel.

A testmagasság azért fontos, mert az autók passzív biztonsági rendszerei az adott magasságok alatt nem hatékonyak, sőt sérülést is okozhatnak. A túl alacsony ember kicsúszhat például a biztonsági öv alól, illetve az öv felső szára, nem a vállnál, hanem a nyaknál fut, ami szintén veszélyes.

A KRESZ 48. § (7) bekezdésének értelmezése a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Rendőrség szerint:

  • A gépkocsiban vagy a mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek - a testsúlyához igazodó kialakítású - gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.
  • A gyermekbiztonsági rendszert kialakításától függően a járműnek erre a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz vagy ennek bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni.
  • A gépkocsi és a mopedautó üléseihez - a vezető ülését kivéve - gyermekbiztonsági rendszer szerelhető be.
  • Az első üléshez - a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban - a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.
  • A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.

Összefoglalva a jármű jobb első ülésén előre néző gyermekbiztonsági rendszer használható, illetve gyermek szállítása esetén annak használata kötelező.

Gyermekülések csoportosítása

A gyermek biztonsági rendszerek, gyermekülések, babahordozók, ülésmagasítók annyiféle kivitelben készülnek, hogy a köztük való eligazodás figyelmet igényel.

0/0+ csoport: Babahordozók (0-13 kg)

Legfeljebb 13 kilogramm testtömegű gyerekek számára készülnek. Ezekben az úgynevezett babaülésekben a menetiránynak háttal utazhatnak a csecsemők, így vészfékezéskor kevésbé terhelődik a hátuk és a nyakuk. A babákat az ülés behelyezése előtt érdemes becsatolni, majd az ülés a biztonsági övvel rögzíthető az autóülésen. Ennek során a biztonsági öv hevederét az e célra kialakított rögzítőszemeken kell átfűzni, majd becsatolni, és ezután a hevedert a megadott módon az ülés mögött elvezetve feszesre húzni. A gyerekülés hordozófogantyúját menetpozícióba kell állítani, végül pedig a gyerekülés és az öv erőteljes meghúzásával ellenőrizni kell azok megfelelő elhelyezkedését és a biztonsági öv feszességét.

1. csoport: Kisgyermekülések (9-18 kg)

Az 1-es csoportba a kilenc hónap és négy év közötti életkorú gyerekek számára készült ülések tartoznak, amelyeket többnyire menetirányban helyeznek el. Óvják az olyan érzékeny testtájakat, mint például a fej és a nyak, emellett egyfajta oldalpajzsként védenek a repülő tárgyakkal, üvegszilánkkal szemben. A megfelelő ülés kiválasztásakor fontos figyelembe venni az ülés méretét, mert csak a kellően nagy ülés biztosíthatja a szükséges kényelmet.

A gyerekülés beszerelése ez esetben is a horgok az e célra kialakított ISOFIX-rögzítőszemekbe kattintásával kezdődik, majd a felső hevedert (Top-Tether) az üléstámla hátoldalának megfelelő tartójához kell csatlakoztatni. Természetesen léteznek biztonsági övvel rögzíthető típusok is, de 2010 utáni gyártású autók esetén már jellemző az ISOFIX rögzítési pontok megléte. Az ülés állandóra rögzíthető az autóban, a gyereket az ülés ötpontos biztonsági övével a beülés után kell becsatolni, a meleg ruházatot - például vastag télikabátot - pedig biztonsági okokból előnyös levenni.

2/3. csoport: Ülésmagasítók és nagyobb gyerekülések (15-36 kg)

A 2-es és 3-as csoportba tartozó ülések négyéves kortól és 36 kilogramm testtömegig alkalmazhatók. Ebbe a csoportba tartoznak az úgynevezett ülésmagasítók is, de vannak háttámlával és az oldalpárnákkal kialakított ülések is. A gyermekülést az autóülés ülőfelületére kell helyezni és a benne ülő gyerekkel együtt kell a biztonsági övvel becsatolva rögzíteni, emellett alternatív megoldásként még az ISOFIX-rendszerrel is rögzíthető.

Az, hogy egy gyermek ülhet-e ülésmagasítón, az alkalmazott modelltől függ. Általánosságban elmondható, hogy gyermeke ne üljön túl korán az ülésmagasítóba az autóban. Ha túl nagy, az öv nem fog megfelelően futni, és az ülés nem fogja ellátni védelmi funkcióját.

Gyermekülések rögzítése az autóban: ISOFIX és biztonsági öv

A legbiztonságosabb helyek az autóban

Az ADAC ajánlása alapján a gyermekek számára a legbiztonságosabb ülések mindenekelőtt a jobb hátsó ülések, vagy a középen három teljes értékű hátsó üléssel rendelkező járművek esetében a középső ülések. A tapasztalatok szerint egy személyautó legbiztonságosabb ülése a jobb hátsó ülés. Így elsődlegesen ide érdemes berakni a gyereküléseket. Már csak azért is, mert ez a járda felőli oldal, itt a legbiztonságosabb a be- és a kiszállás, így a legkényelmesebb a biztonsági öv be- és kicsatolása. Ha a jármű oldallégzsákokkal van felszerelve, mindig ügyelni kell arra, hogy a gyermek feje alvás közben ne essen oldalra a légzsák hatóterületére.

Érdekesség, hogy a fizika törvényei szerint az autóban a gyerek hátul középen lenne a legnagyobb biztonságban, mégis alig akad olyan jármű, amely rendelkezik isofix rögzítési pontokkal ezen az ülőhelyen. Sőt, rengeteg járműbe az övvel sem lehet szabályosan bekötni egy gyerekülést a hátsó pad közepére. Ezt követően statisztikai szempontból (az út menetirány szerinti jobb oldalán közlekedő országokban) a jobb hátsó ülőhely a legbiztonságosabb. Ezután a bal hátsó ülőhely következik, majd a jobb első.

Mikor lehet biztonságos az első ülés?

A statisztikai sorrend azonban nem jelenti, hogy a gyermek nincs biztonságban jobb elöl, sőt, még azt sem jelenti, hogy ne lenne nagyobb biztonságban egy-egy adott helyzetben az anyósülésen, mintha hátra ültettük volna. Itt is az a probléma, hogy az emberek hajlamosak egy tényezőre koncentrálni, ahelyett, hogy rendszerekben gondolkoznának, és minden tényezőt számításba vennének. Ha ugyanis egyetlen felnőtt utazik egy önmagát lefoglalni még csak nehezen (vagy egyáltalán nem) képes gyermekkel, akkor azonnal a jobb első ülőhelyre bekötött gyerekülés válik a legbiztonságosabbá mindkettőjük számára. Innen ugyanis a gyermek látja a vele utazó szülőt, így kisebb eséllyel ordítja végig az utat, ezáltal rengeteg stressztől és zavaró tényezőtől kíméli meg a sofőrt. Továbbá, hogyha valami azonnali probléma akad a gyerekkel, akkor a sofőr sokkal gyorsabban tudja felmérni a helyzetet, kideríteni, hogy valóban veszélyben van-e a gyermek, illetve akár segíthet is neki anélkül, hogy veszélybe sodorná mindkettőjüket.

Használt gyermekülések: Megéri?

Vannak dolgok, amelyekből nem veszünk használtat. Ilyen például a bukósisak és a fehérnemű, ám a gyerekülés szerintem nem tartozik ebbe a csoportba. Tagadhatatlan, hogy öregszenek a műanyagok, kényelmetlenebbé válhat a szivacs a babának, illetve kifakulnak a kárpitok, de attól még a félelmetesen öreg gyerekülés is minden esetben biztonságosabb - és szabályosabb - lesz, mintha nem használnál gyerekülést. A gyerekülés elsődleges feladata ugyanis, hogy az ütközés esetén a gyermek a korához és testtömegéhez mérten a lehető legbiztonságosabb pozícióban legyen és ott is maradjon. A legtöbb esetben azonban fillérekért, vagy ingyen is kaphatunk alig néhány éves gyereküléseket bármilyen méretben, amelyek még további évekig teljesen biztonságosak maradnak.

A gyerekülés nem bukósisak, ahol a műanyag héjnak ki kell bírnia egy külső tárgy becsapódását, sőt, a legtöbb esetben az ütközés erejéből is csak viszonylag keveset kell elnyelnie, ha megfelelően rögzítették. Ha pedig lenne pénzed a legolcsóbb, új gyerekülések egyikére, akkor az sem kizárt, hogy használtan ugyanannyiért sokkal biztonságosabb modellt vásárolhatsz. Az egyetlen dolog, amire nagyon fontos figyelni, hogy a használt gyerekülés se legyen sérült, vagy balesetes, mert ebben az esetben egy újabb ütközés során már jó eséllyel nem fog tudni ugyanúgy teljesíteni.

Kompatibilitás és szabványok

A tévhit, miszerint a régi gyerekülések sokszor a régebbi járművek elavult biztonsági rendszereihez alkalmazkodnak, téves. Egyrészt 2013 óta ugyanaz az ECE R-129 szabvány van érvényben, a korábbi ECE R44/04-es szabvány pedig egy 1982-ben létrehozott szabályrendszer 2005-ös frissítése. Az utóbbi minősítéssel rendelkező gyerekülések 2032 szeptemberéig szabályosan használhatók, ám újonnan 2024 szeptembere óta nem árusítják őket Magyarországon.

Másrészt a legtöbb hazai gyerekülés-vásárlónak nincs új autója, ezért egyenesen komikus azzal érvelni, hogy az új ülés való az új autóba. Ne feledjük, a hazai autópark átlagéletkora 16 év, amelyben benne van a több százezer céges, új autó is. Magyarra fordítva az átlagos magánszemély autója közel 20 éves, éppen annyi idős, mint a jelenleg kivezetésre kerülő ECE R44/04-es szabvány. Mindez persze még véletlenül sem jelenti, hogy a régi autóban jobban teljesítene egy 20 éves ülés, hiszen ez egyszerűen nem igaz.

tags: #jobb #elso #ules #isofix