A „Látni és látszani” kampány elsősorban az autósokért van, de végső soron minden egyes közlekedésben részt vevőt véd! A járművek egyik legfontosabb eleme a világítás, ezért a baleset-megelőzés szempontjából is kiemelten fontos.
A kampány során közel háromszáz autós szakszerviz és mintegy száz optika állt a Látni és látszani szlogen mögé, míg a másik oldalon csaknem 21 ezer autós csatlakozott a kampányhoz, ily módon is kifejezve, milyen fontos számukra a biztonságos közlekedés. Gyakori hiányosság volt a kiégett izzó (elsősorban a rendszámvilágítás hiányzott), a matt lámpabura, valamint az utólagosan beszerelt xenonszett.
A kampány részletei
A járművezetőknek a díjmentes vizsgálatokra 2017. október 16-tól volt lehetőségük egészen az akció végéig, vagyis december 8-ig. A fokozott, célirányos rendőri ellenőrzésekre körülbelül a kampány közepétől számíthattak a közlekedők. A www.latnieslatszani.hu címen megtalálhatók a résztvevő szervizek és optikusok elérhetőségei.
Látni és látszani - Soltvadkerten is!
A fehér bot nemzetközi napja és a látássérültek
A fehér bot nemzetközi napjának, amelyről Magyarországon körülbelül a rendszerváltás óta emlékezünk meg, bár a látássérültek napjaként ismert, valójában éppen a látók figyelmének felkeltése a célja. Egészen pontosan az, hogy a szélesebb közvélemény is felfigyeljen a vakok és a gyengénlátók sajátos helyzetére, keresse gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésükért.
Maga a fehér bot ötlete egyébként csak az 1930-as évekből származik, de pontosan jól kifejezi ezt a kettősséget. A francia Guilly d’Herbemont grófnő figyelt fel arra, hogy az egyre jelentősebb párizsi forgalomban mekkora veszélynek vannak kitéve a vakok, így jutott el egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatáig. A „fehér bot” ugyanis egyszerre tájékozódási eszköz a használói számára, amely a környezet „látását”, azaz letapogatását segíti, s egyszerre figyelmeztető jel a járművek vezetőinek és a gyalogosoknak, hogy könnyen észrevegyék: vak ember közlekedik közöttük. Használata fokozatosan terjedt el Európában, és bár alapvetően a vakok használják, utóbbi, figyelmeztető funkciója miatt a gyengénlátóknak is hasznos eszköz.
Látássérülteket segítő intézmények Budapesten
Ha a múzeumépítkezéseitől hangos Városliget keleti oldalán sétálunk, s gyanútlan turistaként keressük a híres szecessziós épületet, a Vakok Intézetét, helyismeret nélkül könnyen váratlan akadályokba ütközhetünk. Egyrészt a környéken több, megtorpanásra érdemes századfordulós épület terelheti el az érdeklődésünket a közeli Földtani Intézettől a Teleki Blanka Gimnáziumon át az Ajtósi Dürer sor és a Hermina út több villájáig.
Másrészt több, a vakok és gyengénlátók gondozását és integrálását segítő volt és jelenlegi intézményt is találhatunk a közelben:
- A Hermina úton a 16 év feletti látássérültek komplex rehabilitációját segítő Vakok Állami Intézete, amely egyébként szintén gyönyörű, modern szárnyakkal is kiegészített, Hajós Alfréd nevéhez köthető szecessziós épületben található.
- A Mozgásjavító Általános Iskola Lajta Béla tervezte, késő szecessziós és art deco jegyeket viselő épülete, amely eredetileg a Zsidó Vakok Intézetének adott otthont a Hungária körúton túl, de még sétatávolságra.
- A Vakok Iskolája (hivatalos nevén Vakok Országos M. Kir. Nevelő és Tanintézete), amely Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei alapján épült, gyönyörű és hatalmas szecessziós épületegyüttes.
A Vakok Iskolájának története és építészete
Hazánkban a 19. század elején fogalmazódott meg a látássérültek intézeti ellátásának igénye, s József nádor és családja támogatásával, bécsi mintára, Európában másodikként meg is indult a vak gyermekek önálló iskolai gondozása. A törekvéseket összefogó, bentlakásos intézményként működő Vakok Általános Iskoláját a század végére, Zsófia, Habsburg főhercegasszony kezdeményezésére alapították meg.
Az intézménynek helyet adó épületet, a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő jelentőségű példáját, a kultuszminisztérium által ösztönzött iskolaépítési program keretében tervezte és építette meg a Baumgarten Sándor - Herczegh Zsigmond páros. Húsz év alatt több száz oktatási intézmény tervezői és egyben kivitelezői voltak, Lechner Ödön korábbi munkatársaiként a nevéhez kapcsolódó, szecessziós magyar nemzeti stílust ők terjesztették el országszerte, hiszen csak az egyedi, többségükben óvodáknak, iskoláknak, gimnáziumoknak és tanítóképző intézményeknek helyet adó épületeik száma 250 fölötti, de a mintaterveik alapján felépült iskolák száma még ezt is meghaladja. Igaz, a megrendelők igényei szerint nemcsak szecessziós, hanem historizáló stílusban is építettek.
Munkáik közül kétségkívül kiemelkedik az 1899 és 1904 között megvalósított, akkori nevén Vakok Országos M. Kir. Nevelő és Tanintézete, amelyet a szomszédos Erzsébet Nőiskola, a mai Teleki Blanka Gimnázium épületével egyidőben húztak fel az István út (ma Ajtósi Dürer sor) és a Hungária út (ma körút) sarkán. A két épület tervei éppen a Lechnerrel történt szorosabb együttműködés éveiben készültek, s érdekességük, hogy ugyanazon stílusjegyeknek egy historizálóbb és egy puritánabb megvalósulására példák. Meghatározó közös motívumuk az ablakokat és a sík homlokzati felületeket tagoló téglaszalag, valamint a két épületet körbevevő kovácsoltvas kerítés, amelynek - szintén lechneri ötlet - gazdag díszítésű rácselemeit sorozatban gyártható, egyszerű drótháló egészíti ki.
A Vakok Intézete homlokzatának zöld színű égetett porcelán díszítőelemei a Zsolnay Porcelángyár manufaktúrájából kerültek ki, akár csak több más korabeli szecessziós épület esetében. A fővárosi levéltárban őrzött eredeti, 1899-es tervsorozathoz képest tapasztalhatók ugyan eltérések a megvalósult épületen (főként a Hungária körúti homlokzat lett letisztultabb), a műhelyek, tantermek, lakosztályok és hálótermek alkotta szerkezet, a ma is az eredeti formát őrző előcsarnok, lépcsőház és a kétemeletnyi, díszes ólomüveg ablakokkal megvilágított díszterem már ezeken a részben sérült terveken is jól kivehető.
Az említett ólombetétes üvegablakok egyébként ritka példái a szecessziós ornamentikájú, de vallásos témájú műveknek, hiszen azokon a négy evangélista jelképei mellett a magyar szentek ábrázolásai, sőt nemzeti jelképek is találhatók - mivel az épületben eredetileg apácák gondozták a vak gyerekeket, és a mai Nádor-terem egykor az intézmény kápolnájaként funkcionált. Ha a járványhelyzet engedi, érdemes kísérletet tenni és ellátogatni valamelyik előadásukra, hiszen a díszterembe tartva az épület gazdagon faragott belső berendezését, a lépcsőházi rácsok népies, szecessziós mintáit is megcsodálhatjuk, amelyeket eleve úgy tervezett az alkotópáros, hogy tapintva érzékeléskor ugyanúgy örömet szerezhessenek, mint látványként. Ehhez hasonlóan, fontos volt már a tervezés során, hogy az építés befejezése után a vak gyermekeknek elkészítették a homlokzat makettjét, amelyen minden díszítés, apró részlet pontosan kitapogatható - a makett jelenleg is az iskola lépcsőházában látható.